Bár megoszlanak a vélemények arról, hogy az állatok fogékonyak-e a koronavírusra, az egyik londoni egyetem kutatói szerint nem célszerű elbagatellizálni a kérdést. Előfordulhat ugyanis, hogy az állatok észrevétlenül fogják kirobbantani a koronavírus második hullámát - idézi őket a Mirror.
A University College London kutatói szerint komolyabban kéne vennie mindenkinek az állatok általi fertőzés lehetőségét. Az már bebizonyosodott, hogy ugyan kis számban, de mégis kimutatható volt egyes állatok szervezetében a vírus, ám a kutatás egyik szerzője szerint nem igazán törődik ezzel senki, és épp ebből lehet a baj.
Joanne Santini a The Lancet Microbe nevű orvosi szaklapban írt erről:
"Egyre több bizonyíték van arra, hogy bizonyos állatok el tudják kapni a koronavírust az embertől, és tovább is tudják adni egy másiknak - de azt még egyelőre nem tudjuk, hogy mekkora ennek a kockázata, mivel ez a betegségnek egy kevésbé kutatott területe."
A professzor azt javasolja, hogy ki kell dolgozni egy átfogó megfigyelőrendszert, amellyel monitorozni tudják az állatok állapotát is, ezzel elkerülve, hogy észrevétlenül átadják az embereknek a betegséget, egy második hullámot kirobbantva ezzel. A kutatás másik szerzője, Sarah Edwards szerint széleskörű megfigyelésre lenne szükség, az ugyanis nem vezet eredményre, hogy egy-két laborban letesztelnek néhány állatot. Minden olyan élőlényt ellenőrizni kéne, amely az ember közelében él: nem csak a házikedvenceket, de a takarmányállatokat és az emberi közelségben élő vadállatokat is.
Bár a járvány elején még úgy hitték, hogy az állatok immunisak a vírusra, egyre gyakrabban jelentettek olyan eseteket, amikor kimutatták náluk mégis a kórokozót.
Mindezidáig kutyák, macskák (házi-és vadon élő állatok egyaránt), hörcsögök, vadászgörények és majmok produkáltak pozitív teszteket.
A kutatók szerint azonban a disznók, a rágcsálók, a denevérek és a menyétek is hordozóként szolgálhatnak. Hollandiában például nagyjából 10 ezer menyétet kellett elpusztítani, miután elterjed köztük a koronavírus, és két embert megfertőztek.
Bár megoszlanak a vélemények arról, hogy az állatok fogékonyak-e a koronavírusra, az egyik londoni egyetem kutatói szerint nem célszerű elbagatellizálni a kérdést. Előfordulhat ugyanis, hogy az állatok észrevétlenül fogják kirobbantani a koronavírus második hullámát - idézi őket a Mirror.
A University College London kutatói szerint komolyabban kéne vennie mindenkinek az állatok általi fertőzés lehetőségét. Az már bebizonyosodott, hogy ugyan kis számban, de mégis kimutatható volt egyes állatok szervezetében a vírus, ám a kutatás egyik szerzője szerint nem igazán törődik ezzel senki, és épp ebből lehet a baj.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarország Kormánya a Facebook-oldalán arról írt csütörtök este, hogy okkal védik az energetikai rendszereket. A poszttal üzennek „azoknak, akik túlzásnak érzik az energetikai infrastruktúra megerősített védelmét”. A kormány egy négy évvel ezelőtti esetre hivatkozva azt állítja:
„amikor a háború kitörése után Magyarország egyértelművé tette, hogy ki akar maradni a háborúból, egy ukrán drón repült át a paksi atomerőmű felett.”
A magyar kormány szerdán megerősített védelmet rendelt el a kritikus energetikai létesítményeknél, és drónrepülési tilalmat vezetett be Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
A kormányzati állítás hátterében a 2022. március 10-én Zágrábban lezuhant szovjet gyártmányú Tu–141 drón esete állhat. A gép Románia és Magyarország légterén repült át, mielőtt Horvátországban becsapódott. Horvát és magyar források szerint a drón mintegy 40 percet töltött a magyar légtérben, de az útvonaláról csak részleges információk váltak nyilvánossá. A Telex elemzése szerint, ha a drón a Csenger–Zágráb vonalhoz közel repült, a Paksi Atomerőmű közelében elhaladhatott.
Magyarország Kormánya a Facebook-oldalán arról írt csütörtök este, hogy okkal védik az energetikai rendszereket. A poszttal üzennek „azoknak, akik túlzásnak érzik az energetikai infrastruktúra megerősített védelmét”. A kormány egy négy évvel ezelőtti esetre hivatkozva azt állítja:
„amikor a háború kitörése után Magyarország egyértelművé tette, hogy ki akar maradni a háborúból, egy ukrán drón repült át a paksi atomerőmű felett.”
A magyar kormány szerdán megerősített védelmet rendelt el a kritikus energetikai létesítményeknél, és drónrepülési tilalmat vezetett be Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában ismét úgy fogalmazott, hogy „olajblokád alá vettek minket”. Szerinte az ukránok hazudnak a Barátság kőolajvezeték állapotáról és „állami terrorizmust” követnek el. Ezért Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztet a közös fellépésről, hogy kicsikarják az olajszállítás újraindítását.
„Amíg én vagyok a miniszterelnök, mindenki nyugodtan alhat” – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában, amelyben az ukrán–magyar energiavita kapcsán olajblokádról, katonai védelemről és a Tisza Pártot érintő súlyos vádakról is beszélt.
A miniszterelnök az interjú elején arról beszélt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még mindig nem indította újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, és a csütörtökön írt levelére sem kapott személyes választ. Azt is bejelentette, az interjú után Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztet a közös fellépésről, hogy kicsikarják Ukrajnától a szállítás újraindítását.
„Megtámadtak bennünket, olajblokád alá vettek” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint ha nem érkezik orosz olaj, akkor ezer forint fölé megy a benzin ára, ami gazdasági káoszhoz vezethet.
Az Európai Bizottság Olajkoordinációs Csoportjának közlése szerint ugyanakkor jelenleg nincs azonnali ellátásbiztonsági kockázat, mivel a kieső mennyiség a horvát Adria-vezetéken keresztül pótolható, és a tagállamoknak vannak vésztartalékaik. Kijev a leállást ismétlődő orosz támadásokkal és a javítási munkálatok életveszélyes kockázatával indokolja.
Orbán szerint azonban az ukránok hazudnak a műszaki okokról. „Ha nekünk mond egy ukrán valamit, háromszor ellenőrizzük” – mondta,
hozzátéve, hogy a magyar kormány felajánlotta egy közös tényfeltáró misszió kiküldését, de ezt Kijev elutasította.
„Támadás alatt állunk, ilyenkor védőintézkedéseket kell tenni”
– szögezte le Orbán Viktor, aki emlékeztetett, hogy katonákat vezényelt a kritikus fontosságú energetikai létesítményekhez, leállították a dízelszállítást Ukrajna felé, és meg fogják vétózni a 90 milliárd eurós ukrán uniós hitelt is. Az áramellátást nem korlátozzák, mert a határ túloldalán is élnek magyarok.
A katonai jelenlétet azzal indokolta: „Az ukránok bármire képesek.”
A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy az ukránok robbantották fel az Északi áramlatot.
„Állami terrorizmus. Velük állunk szemben”
– tette hozzá. A svéd hatóságok korábban lezárták a robbantással kapcsolatos nyomozásukat, a németek még vizsgálódnak, de végleges, állami szintű felelősségmegállapítás nem született az ügyben.
Az ellenzéki kritikákra, melyek riogatásnak nevezték a katonák kivezénylését, Orbán Viktor név szerint Magyar Péternek üzent, azt tanácsolva neki, hogy „tanulmányozza a tényeket”. Ezt követően a kormányfő kijelentette:
„Amit az ellenzék mond, az mese. Amit a Tisza mond, meg Magyar Péter, azért van, mert az ukránok finanszírozzák őket.”
Hozzátette, „pontos tudásuk van arról”, hogy az ukránok „nyakig benne vannak a Tisza Pártban”, és papírból olvasva azt állította, hogy „nagyon magas értékű informatikai szolgáltatásokat adnak ellenszolgáltatás nélkül a Tiszának, szervezik a kampányukat”.
A miniszterelnök szerint az orosz olajról nem lehetséges leválni, részben a százhalombattai finomító képességei miatt, ezért veszélyesnek tartja a Tisza Párt energiaügyi szakértője, Kapitány István elképzeléseit. A MOL korábban azt közölte, hogy az Adria-vezetéken keresztül a magyar és a pozsonyi finomítók igényének mintegy 80 százalékát képesek lennének fedezni nem orosz kőolajjal, bár magasabb költségek mellett. Orbán a horvát tranzittal kapcsolatban kijelentette, Zágrábnak szerződéses kötelessége az olajat Magyarországra juttatni.
Az orosz–ukrán háborúról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, négy éve tartják az ígéretüket. „Azt mondtam, személyesen is, hogy olyan kormányt fogok alakítani, amely nem engedi, hogy Magyarországot belesodorjuk a háborúba. Eltelt négy év, és tényleg nem engedtük” – mondta.
Szerinte a háborús veszély nőtt, mert az amerikaiak kiszálltak Ukrajna támogatásából, és egy Európai Parlamenti határozatra hivatkozva azt állította, Európa háborúzni akar.
Az interjú végén arról beszélt, a magyarok életszínvonalának emelkedéséhez a háborúból való kimaradás és a munkaalapú gazdaság fenntartása szükséges. Ehhez „pénz kell”, valamint az, hogy a Magyarországon keletkező extraprofitot ne engedjék ki az országból. „Nem szabad engedni, hogy multik, Shellek meg Ersték bekerüljenek a kormányba és kivigyék a magyarok pénzét” – zárta gondolatait.
„Amíg én vagyok a miniszterelnök, mindenki nyugodtan alhat” – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában, amelyben az ukrán–magyar energiavita kapcsán olajblokádról, katonai védelemről és a Tisza Pártot érintő súlyos vádakról is beszélt.
A miniszterelnök az interjú elején arról beszélt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még mindig nem indította újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, és a csütörtökön írt levelére sem kapott személyes választ. Azt is bejelentette, az interjú után Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztet a közös fellépésről, hogy kicsikarják Ukrajnától a szállítás újraindítását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András Deák Dániel mediános leleplezéséről: Pontosan tudja, hogy ő maga hazudik
Nem hagyta szó nélkül a Szikra Mozgalom politikusa Deák Dániel kirohanását. Szerinte a kormánypárti elemző pont a kutatási módszertan alapjaival nincs tisztában.
Jámbor András országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét arról a vitáról, ami Deák Dániel és a Medián közvélemény-kutató között alakult ki. A képviselő szerint a Fidesz „elképesztő erőlködésben” van a szerdai Medián-kutatás után, de ironikusan megjegyezte, hogy az az „edukációs munka”, amit a közvélemény-kutatások kapcsán most végeznek, hasznos lesz a társadalomnak.
Jámbor állítása szerint a kormánypárti propaganda egész nap azt kommunikálta, hogy Deák Dániel le fog buktatni egy „nagy politikai ikont”, de szerinte „a nagy erőlködésnek mondjuk úgy nem túl szilárd végeredmény lett a vége.”
„Deák Dániel ugyanis nyilvánosságra hozta a Medián januári kutatásainak úgynevezett nyers adatait, hogy bebizonyítsa: hazudik a Medián. Nyilván Deák pontosan tudja, hogy ő maga hazudik, de magyarázzuk is el, miért”
– írta posztjában, majd a közvélemény-kutatások módszertanát kezdte magyarázni.
Szerinte amikor egy kutató kutatást csinál, a megkérdezettek nem képezik le statisztikailag a teljes magyar társadalmat, mert egy ezerfős mintában nem lesz arányosan ugyanannyi nő, fiatal vagy érettségizett. A képviselő úgy fogalmazott, egy kutatás akkor reprezentatív, ha demográfiailag leképezi a magyar társadalom arányait, ezért alkalmaznak súlyozást. „Ha kevesebb fiatalt érnek el, akkor nagyobb súllyal veszik figyelembe a fiatalokat, és így tovább a reprezentativitás szempontjából számító minden demográfiában” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt minden közvélemény-kutató így csinálja.
Jámbor András szerint a Deák Dániel által közzétett lapokon is látszik, hogy kevesebb fiatalt értek el, akik között nagyobb a Tisza Párt támogatottsága, „így a valódi — súlyozott — adatokban nagyobb Tisza-támogatottság jön ki.” A politikus azt feltételezi, hogy a súlyozott adatok is Deák rendelkezésére álltak, csak azokat nem tette közzé.
„Ez viszont már tényleg a Fidesz-kampány vergődésének fázisa. Tudják, hogy hazudnak. Már nem is az ellenzékkel vitatkoznak, hanem közvélemény-kutatókkal, és az általuk is tudott valós kutatási eredményekkel!”
– zárta bejegyzését.
A HVG megbízásából készült legfrissebb, február 18–23. között felvett Medián-felmérés szerint a Tisza Párt előnye a teljes népességben 42–31, a választani tudóknál 51–38, a biztos szavazóknál pedig 55–35 százalék. A számokra reagálva Orbán Viktor Hann Endrét a „legjobb humoristának” nevezte.
Jámbor András országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét arról a vitáról, ami Deák Dániel és a Medián közvélemény-kutató között alakult ki. A képviselő szerint a Fidesz „elképesztő erőlködésben” van a szerdai Medián-kutatás után, de ironikusan megjegyezte, hogy az az „edukációs munka”, amit a közvélemény-kutatások kapcsán most végeznek, hasznos lesz a társadalomnak.
Jámbor állítása szerint a kormánypárti propaganda egész nap azt kommunikálta, hogy Deák Dániel le fog buktatni egy „nagy politikai ikont”, de szerinte „a nagy erőlködésnek mondjuk úgy nem túl szilárd végeredmény lett a vége.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor utasítására katonák vonulnak 60 magyar létesítményhez – drónelhárításra készülnek, forgalmi káosz jöhet
Helikopterek érkeztek az ország keleti részébe, a kritikus energetikai és egyéb infrastruktúrához pedig rendőrök és honvédek tartanak. A kormány az ukrajnai fenyegetéssel és az energiaellátás biztonságának megőrzésével indokolja a rendkívüli lépéseket.
Katonák és rendőrök vonulnak ki Magyarország kritikus energetikai pontjaihoz: drónstop lépett életbe Szabolcs-Szatmár-Beregben, megduplázták a helikopteres készültséget Keleten, és összesen hatvan stratégiai létesítmény kap fokozott védelmet.
A kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére Egyeztető Törzs nevű csoportot hoztak létre – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. A Magyar Honvédség bevonásával országszerte katonai jelenlétet biztosítanak a kiemelt létesítményeknél, a kormány pedig a lakosság támogatását és megértését kérte az intézkedéshez – írta a Blikk.
Az intézkedések előzménye, hogy a Barátság kőolajvezeték szállításai január 27. óta állnak. A magyar kormány „olajblokádot” emleget, míg ukrán tisztviselők az üzemzavart egy orosz dróntámadással magyarázzák. Orbán Viktor miniszterelnök erre reagálva rendelte el a kritikus energetikai pontoknál a katonai és rendőri jelenlétet.
Az Energiaügyi Minisztérium javaslatára húsz, kiemelten fontos kritikus energetikai végpontot jelöltek ki, amelyek azonnali katonai megerősítést kapnak. Emellett további negyven kritikus pontot is megelőző jelleggel védelem alá vonnak.
A keleti országrészben megduplázták a helikopteres kapacitást. A honvédelmi miniszter szerint „ha a magyar légtérbe lassan és alacsonyan repülő eszközök lépnének be – amelyek elfogására a Gripenek nem alkalmasak –, azokat a helikopterek fogják elhárítani.” Megnövelt mennyiségben osztottak ki elektronikai zavaróeszközöket is.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalmat rendeltek el, hogy könnyebben észlelhessék az esetleges berepüléseket.
A kormány közlése szerint a rendelet kellemetlenségekkel, forgalmi akadályokkal, kerülőutakkal és lassabb menetidővel is járhat, ezért a lakosság türelmét kérik.
Az ellenzék kifogásolta, hogy az Országgyűlés illetékes bizottságait kihagyták a döntésből. A kormány közölte, hogy tájékoztatták a NATO-t a lépésekről, a Szövetség azonban a sajtó érdeklődésére azt a választ adta, hogy a fenyegetettség részleteiről a magyar hatóságok tudnak tájékoztatást adni.
Katonák és rendőrök vonulnak ki Magyarország kritikus energetikai pontjaihoz: drónstop lépett életbe Szabolcs-Szatmár-Beregben, megduplázták a helikopteres készültséget Keleten, és összesen hatvan stratégiai létesítmény kap fokozott védelmet.
A kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére Egyeztető Törzs nevű csoportot hoztak létre – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. A Magyar Honvédség bevonásával országszerte katonai jelenlétet biztosítanak a kiemelt létesítményeknél, a kormány pedig a lakosság támogatását és megértését kérte az intézkedéshez – írta a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
