News here
hirdetés

BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés

Korrupciós botrány és hobbitházak nyomában jártunk a Budapest100-on

Az idei rendezvényen bemutatkozott Albertfalva OTI telepe. Járd be velünk te is!
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2021. szeptember 15.


Link másolása

hirdetés

Az elmúlt hétvégén rendezték meg a 11. Budapest100-at, ahol idén bemutatkozott Albertfalva OTI telepe is. Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy itt is lesz helytörténeti séta, ugyanis sok éven át laktam a tisztviselőtelep mellett. Mindig is lenyűgözött a környék kisvárosi hangulata, a parkos, fás utcácskák, és a jellegzetes boltíves sorházak.

A Budapest100-nak köszönhetően végre megtudtam, hogyan kerültek ide ezek a “hobbitkunyhók”, és Albertfalva városrész történetét is megismerhettük.

Albertfalva helyén már a római korban és a középkorban is állt település, a török kor után azonban elnéptelenedett. A Mária Krisztina főhercegnő bírtokában lévő telkeket 1819-ben hirdették meg. Az új telepet eredetileg zselléreknek szánták. A felhívásra azonban főként környékbeli német iparosok jelentkeztek, és a 19. században jelentős asztalosipar bontakozott ki a településen.

Az itteni jelentős faiparnak érdekes következménye lett: itt alakult ki az I. világháború alatt a Monarchia egyik legnagyobb repülőgépgyára. A repülők törzse, szárnya ugyanis ekkor még leginkább fából készült, így a repülőgépgyártásra a gépészek mellett elsősorban asztalosokra volt szükség.

A falu végleges nevét 1822-ben, Albert herceg halálakor kapta, akkor németül Albertdorfnak kezdték hívni, azaz magyarul Albertfalvának.

A sétánk középpontjában álló OTI telep 1929-ben épült meg, amelynek jellegzetes félkör íves homlokzatú házai ma is uralják az Építész utca, Vegyész utca, Fegyvernek utca és Karcag utca által határolt területet.

hirdetés

A telep tipikus példa arra, hogy a 20. század elején milyen lakótelepekkel próbálták orvosolni az akkori súlyos lakhatási válságot. Az albertfalvai körülbelül 20 hektáros területet az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) vásárolta meg Dréhr Imre államtitkár javaslatára.

A OTI telep építése a kor legnagyobb korrupciós botrányaként vált ismertté.

A finanszírozó bank ugyanis pályáztatás nélkül adta ki a munkát a vállalkozóknak, akik rögtön továbbadták különböző alvállalkozóknak. Kifizetni azonban már elfelejtették őket, így évekig ment a pereskedés. A botrányos sikkasztásért Dréhr-t tették felelőssé, akit 1936-ban három és fél év fegyházbüntetésre ítélték. Az államtitkár azonban az elsőfokú ítélet napján gyógyszerekkel öngyilkos lett.

A telket 1929 júniusában vásárolta meg az OTI, az első lakók pedig már az év végén beköltözhettek. Az építkezés azért haladhatott ilyen gyorsan, mert nem készülhettek pincék a magas talajvízszint miatt.

A talajvíz azonban csak az egyik probléma volt. A lakótelepet sok szakmai bírálat érte felépülése után is. A kritikák szerint jobban funkcionáló lakásokat is építhettek volna. A csatornázási, villanybevezetési munkák költségesebbé tették az építkezést, ami magasabb lakbért vont maga után. Bírálat érte a területválasztást is, ugyanis a gyárak közé épített lakótelepen nem volt megfelelő a levegő minősége, illetve a Duna miatt a terület árvízveszélynek is ki volt téve.

A helytörténeti séta az Abádi térről indult. A hangulatos, játszóteret és díszkutat is magába foglaló virágos park már a tervlapokon is fásított közkertként jelent meg. 2015-ben itt állítottak emlékművet az OTI telep híres lakói és tervezői emlékére.

Az OTI építészei

Novák Ede és Barát Béla a Műegyetemen évfolyamtársakként ismerék meg egymást, majd 1911-ben közös építészirodát hoztak létre. Részt vettek a Wekerle-telep főterének tervezésében, az ott szerzett tapasztalataik pedig visszaköszönnek az albertfalvai telep tervein is.

A beépítésnek csak az első üteme valósult meg, a II. világháború ugyanis közbeszólt. A háború alatt az OTI telep lakói nem voltak szerencsés helyzetben. Mivel pincék nem tartoztak a lakásokhoz, így a lakóknak három lehetőségük volt, ha el akartak bújni a bombatámadások elől: kiköltözhettek a számukra kijelölt településre valahova a messzi Baranya megyébe. A légvédelmi szirénák megszólalásakor átvonulhattak a budafoki borospincékbe. Illetve

rókalyuk szerű árkot ástak az összenyitott kertekben, ahova bombatámadáskor bevehették magukat.

A lakásokat az 1970-es évektől a lakók kedvezményes áron meg is vásárolhatták. Elsősorban tisztviselők és értelmiségiek engedhették meg maguknak a kisvárosias hangulatú lakások bérlését, ezért a környéket tisztviselőtelepnek is nevezik.

És valóban, itt sétálni olyan, mintha nem is a fővárosban, hanem vidéken lennénk. A zártsorú, egy- illetve kétemeletes házakhoz előkert és hátsó kert is tartozik. Az egységes összeképet a bejáratok boltíve adja, amiről nekem mindig A gyűrűk ura hobbitkunyhói jutnak eszembe.

Jelenleg védett épületegyüttesként tartják nyilván a lakótelepet. 2012-ben megjelent egy rendelet, ami előírja, hogy az itteni előkertekben nem parkolhatnak, valamint nem helyezhető el a homlokzaton előtető, klíma és napkollektor sem. A rendeletet szemmel láthatóan nem tartatja be senki, hiszen ahány ház, annyi féle előkertet láthatunk. Véleményem szerint ez nem is nagy baj.

A karakterében egységes házakat többnyire szépen rendben tartják, és változatos kertjeikkel, dekorációikkal, színeikkel csak izgalmasabbá teszik az összképet.

Sajnos a II. világháborút követő lakáshiány miatt az 50-es években már nem ezekkel a kertvárosias sorházakkal folytatódott a beépítés. A délebbre fekvő területekre többemeletes lakóházakat húztak fel, 1-2-3 szobás lakásokkal.

Ezek közül is kitűnik egy-egy díszesebb épület, amit a szovjet tisztek számára terveztek. A pénzhiány miatt azonban még e házak színvonala is elmaradt a szovjet tisztek igényeitől. Végül sztahanov élmunkások költözhettek az új ütemben épült lakásokba.

A Mezőkövesd úttal határos U alakú ház esetében még jobban rontottak az élhetőségen a lakásszám javára. Ezek már "Cs" azaz csökkentett komfortú besorolással épültek. Ez azt jelentette, hogy a rendkívül kis alapterületű szobakonyhás lakásokhoz eredetileg vizesblokk sem tartozott. Csak emeletenként volt fürdőszoba és blokkonként mosókonyha.

Ma már természetesen ezekben a kis lakásokban is megoldott a vizes helyiség, a környéken sétálni pedig egyszerűen fantasztikus. A hatalmas fák, széles utcák, a házakat övező virágágyások, csendes parkok és meghitt játszóterek szinte elfeledtetik, hogy a forgalmas Fehérvari út és a Szerémi út között vagyunk.

A Budapest100 önkénteseinek köszönhetően ma már értőbb szemmel sétálhatok a környéken, de az OTI telep mesebeli hangulata és különös házai még mindig elvarázsolnak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST
1500 Ft egy sima lángos, 700 Ft egy kávé a Palatinuson – megnéztük az árakat a budapesti strandokon
Az első igazi nyárias napon kimentünk két budapesti strandra, hogy kiderítsük, mennyibe fog kerülni idén a pancsolás. Sokatmondó, hogy az első helyen nem is akarták, hogy lefényképezzük az ártáblát.
Kiss András - szmo.hu
2022. május 12.


Link másolása

hirdetés

Kérlek, ne fotózz, főleg az ártáblát ne! – mondta az egyik büfés a Palatinus strandon szerda délelőtt. Vitatkozni nem akartam, a fényképezőgépet elraktam, és hogy oldjam a feszültséget, kértem egy kávét. Később úgy tűnt számomra, a fotózással érzékeny pontot szúrtam, ahogy mondták „most éppen ebből van ügy”.

„Valaki lefényképezte az árlapot, kirakta a Facebook-ra és most ezen pörögnek az emberek a kommentekben.”

Később, hogy árnyalják a képet azt is elmondták: minden drágább lett, az energia most háromszor annyiba kerül, és „a vállalkozóknak nincs rezsicsökkentés”. Szóval muszáj volt nekik is emelni az árakat.

Én nem is akartam megdöbbenést színlelni: az áprilisi infláció 9,5 százalékos volt, amit a lakosság ráadásul 22 százalékos drágulásnak érzékelt, és miért pont a strandok büféiben ne lehetne ezt megérezni?

Én pedig pont azért mentem ki a Margitszigetre az első napon idén, amikor a hőmérséklet 30 fok köré kúszott, hogy kiderítsem, mire számíthatunk nagyjából az idei strandszezonban a büfépultoknál, mennyibe fog kerülni egy családi pancsolás egy nagy budapesti strandon? Bár a fénykép így végül nem készült, az árakat megjegyeztem:

a sima lángos 1500 forint volt, korsó sör 1200, a kávéért pedig 700 forintot fizettem.

Zuglóban a Paskál strandon már szerényebb árakat találtam, pedig ahogy itt fogalmaztak, ők is jelentősen emeltek tavalyhoz képest.

hirdetés

Én egy sajtos-tejfölös mellett döntöttem – ez 1690 forint volt –, és kértem még egy fél literes üdítőt is, így összesen 2340 forintot fizettem. A lángos amúgy finom, omlós volt, palacsinta viszont már nem fért bele az ebédbe.

Pünkösdfürdőre a legolcsóbb a belépő

Ezzel a kis ebéddel ünnepeltem meg az egyszemélyes strandszezonnyitó napomat. Bár, igazából szezonról már talán nem is lehet annyira beszélni.

Korábban a budapesti strandok közül a Palatinus nyitott meg elsőként, május elsején, ezzel elindítva a szezont. Az elmúlt években azonban a legtöbb és legnagyobb fővárosi fürdőket és strandokat üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. láthatóan azon dolgozott, hogy a különböző fejlesztésekkel, fürdőbővítésekkel kiküszöbölje a szezonalitást. A legtöbb nagy strand így ma már egész évben nyitva van.

A nagyobb budapesti fürdőhelyek közül csak kettő maradt teljesen szezonális:

a Pünkösdfürdői strand, illetve a Római. Mindkettő a június 11-12-i hétvégén nyit meg, időjárástól függően.

A Római strand sokáig az egyik legdrágább fürdőhely volt, bár szerintem hatalmas területével, szép árnyas fáival az egyik legjobb is. A honlapon itt csak tavalyi árakat találtunk, eszerint a felnőtt belép hétköznap 2500, hétvégén 2800 forint, a négyfős családi belépő pedig 7100, illetve 8000 forint.

A Pünkösdfürdői strandnál sincsenek még idei árak feltűntetve, a tavalyi alapján viszont mára ez lett az egyik legolcsóbb budapesti strand. Hétköznap a felnőtt belépőért 1900 forintot, hétvégén pedig 2100 forintot kellet fizetni. Itt is van négyfős családi jegy, ami 5300, illetve 5600 forintba került.

A Csillaghegyi strand korábban két dologról volt ismert. Az egyik, hogy nagyon hideg a vize, a másik pedig, hogy az egységes 900 forintos jegyárral a legolcsóbb budapesti strand. 2018-ra azonban egy hatalmas, nyolcezer négyzetméteres fürdőkomplexumot építettek mellé, így már ez is egész évben üzemel, viszont a belépő is drágább lett. A felnőtteknek hétköznap 2600, hétvégén 2900 forint. Van ennél drágább belépő is, amivel viszont a szaunavilág nevű részre is be lehet lépni.

A négyfős családi jegyért 6700, illetve 7200 forintot kell fizetni.

A régi strandterületet a május 28-29-i hétvégén fogják megnyitni.

A zuglói Paskál strandot 2016-ban bővítették ki, azóta már ez is egész évben üzemel. Ez talán a BGYH egyik legjobban sikerült fejlesztése volt: 2018-ban már napi 900 vendég volt átlagosan, pedig a felújítás előtt ennek harmadával számoltak. A Paskálra a felnőtt belépő hétköznap 2900, hétvégén 3200 forint, a négyfős családi jegy pedig 8300, illetve 9200 forint.

A Pesterzsébeti strand pár éve ébredt fel csipkerózsika álmából: a felújított fürdő 2018-ra, a strand 2019-re készült el. Ez az intézmény is egész évben nyitva van, a strandterületet pedig május 28-29-i hétvégén fogják megnyitni. A felnőtt belépő itt 2900 forint hétköznap, 3200 hétvégén. A családi jegy pedig 8300, illetve 9200 forintba kerül.

A margitszigeti Palatinus sokáig a legdrágább budapesti strand volt, de mára ez sem igaz. A felnőtt belépő hétköznap 2600, hétvégén 3100 forint. Ez strand is már egész évben látogatható, a teljes strandterületet május 28-án nyitják meg. Amikor ott jártam a hullámmedence és strand medence még nem üzemelt, és a területe sem volt teljesen megnyitva.

A Palatinus mellett Budapest másik ikonikus strandja a Dagály, amelynek északi részén épült fel a Duna Aréna. A munkálatok miatt a Dagály évekig zárva volt, csak 2018 augusztusára nyitották meg újra. A stranterület nyitását idén május 15-re tervezik. Tavaly a felnőtt belépő ide 2500, illetve 2900 forint volt, a négyfős családi jegy pedig 7000, illetve 8000 forintba kerül.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST
Galéria: átadtak három felújított állomást a 3-as metró vonalán
Elkészült a Kálvin tér, a Klinikák és a Corvin-negyed megálló, nézze meg a képeinket!

Link másolása

hirdetés

Szombat délutántól Kőbánya-Kispesttől már a Kálvin térig jár a 3-as metró a déli szakaszon, de az állomás átépítése miatt a Nagyvárad téren nem állnak meg a szerelvények – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Az északi szakaszon a Göncz Árpád városközpont és Újpest-központ között jár a metró a hétvégétől, a Kálvin tér és a Göncz Árpád városközpont között pótlóbuszokkal lehet utazni.

A BKK mindenkit arra kér, hogy utazása előtt tájékozódjon, ne megszokásból közlekedjen, mert

több helyen megváltozott a forgalmi rend a fővárosban, különösen a Göncz Árpád városközpont környékén.

Ezen a hétvégén különleges rend szerint közlekedik a 3-as metró:

  • Május 14-én, szombaton hajnaltól 17:00-ig a szerelvények a Göncz Árpád városközpont és Újpest-központ között járnak, az M3-as metrópótlóbusz a Göncz Árpád városközpont és Kőbánya-Kispest között közlekedik
  • Május 14-én, szombaton 17:00-tól, illetve május 15-én, vasárnap egész nap Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér, illetve a Göncz Árpád városközpont és Újpest-központ között jár a metró, a Kálvin tér és a Göncz Árpád városközpont között az M3-as pótlóbusszal lehet utazni.

A 3-as metró felújítása 2017. november 4-én kezdődött, és várhatóan 2023 elejéig tart majd. Első ütemben a Dózsa György út és az Újpest-központ közötti állomásokat újították fel, itt 2019. március 30-án indult újra az utasforgalom. A déli szakaszt 2019. április 6-án kezdték el felújítani, a munkával 2020. október 22-re végeztek. Ezután kezdődött meg az utolsó, középső szakasz felújítása 2020. november 7-én.

hirdetés
Semmelweis Klinikák
Semmelweis Klinikák
Semmelweis Klinikák
Corvin-negyed
Corvin-negyed
Corvin-negyed
Corvin-negyed
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér
Kálvin tér


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
Budapest100: Belestünk ódon házak rejtett udvaraiba és titkos kertjeibe
A Várnegyeddel nem lehetett betelni a régi házak ünnepén sem.

Link másolása

hirdetés

Arra már nem emlékszem, honnan tudtam az első Budapest100-ról 2011-ben, csak arra, hogy milyen nagyszerű volt máskor zárva tartott lépcsőházakba belépni és az ottlakóktól meghallgatni a ház történetét. Azóta igyekszem nem kihagyni a régi épületek fesztiválját.

Május 14-én és 15-én a Várnegyed házaiba lehetett bekukucskálni, és felfedezni a titkos kerteket, turisták és kívülállók elől elzárt udvarokat.

A Budai Várral egyszerűen nem lehet betelni. Ehhez az élményhez adott még egy érzelmi löketet a Budapest100.
Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed

Számomra a Dísz tér épületei voltak a legizgalmasabbak, közülük is a 12-es szám alatt álló ház, az Edelsheim-Gyulai palota fogott meg leginkább, nem csupán a történetével, hanem harmonikus megjelenésével, belső udvarának elegáns és tündöklő szépségével.

A Dísz tér hatalmas forgalmat bonyolít le, itt fordul meg a várbusz, innen lehet továbbjutni a Sándor-palotához, a Budavári Siklóhoz, a Nemzeti Galériának is otthont adó egykori királyi palotához és a Hauszmann programban újjáépített Csikós-udvarhoz. A Dísz tér köti össze az egykori államigazgatási negyedet és a polgárvárost.

A tér déli végén, egymással szemben volt egykor a budai vár két bejárata: a keleti Vízi (középkori nevén: Szent János-) kapu és a nyugati Fehérvári (a középkorban: Zsidó-) kapu. A tér északi végén találkozik a Szentháromság térről erre futó Tárnok utca és az Úri utca. Nevét - Parade Platz, vagyis Dísz tér - a XVIII. században kaphatta, mivel déli részén tartották a katonai felvonulásokat, a palotaőrség parádéit.

hirdetés
Az Edelsheim-Gyulai-palota története - természetesen - a középkorig nyúlik vissza. Itt állt annak idején Stiborici Stibor erdélyi vajda gótikus palotája. 1438-ban Cseh Péter erdélyi vajdáé lett, 1453-ban pedig Tárnok Demeter és Tarczai János tulajdona lett. Ezután a győri káptalanhoz került Buda elfoglalásáig.

A törökök kiűzése után, 1688-ban a budavári ostrom alatt megrongálódott házat Salgáry (avagy Salgari) Péter, Buda polgármestere szerezte meg, aki barokk stílusban építtette újjá. A család csaknem 100 évig, 1784-ig birtokolta. Ezt követően egy gógyszerészé volt, majd a XIX. században a későbbi budai polgármester, Walheim Nepomuk János szerezte meg, és átalakíttatta klasszicista stílusban.

1892-től az 1948-as államosításig báró Edelsheim-Gyulai Lipót tulajdona volt. 1888-ban született, 1912-ben nősült, gróf Pejacsevich Gabriellát vette feleségül. A Dísz téren álló budai házát 1913-ban Jablonszky Ferenc építész tervei alapján neobarokk stílusban építtette át. Itt született 1918. január 14-én harmadik lánya, Ilona, aki 1940-ben ment feleségül Horthy Miklós kormányzó fiához, Horthy István kormányzóhelyetteshez. Bár gróf Edelsheim-Gyulai Lipót elvált nejétől 1920-ban, a volt felesége az épületben lakott.

“1938-ban a Színházi élet képes hetilap tudósított a Dísz tér 12. számú házban, gróf Edelsheim-Gyulai Lipótné által rendezett nagyszabású jelmezbálról. Az eseményen több mint 300 meghívott vendég jelent meg. A jelmezek szépségét zsűri bírálta el, melynek tagjai Bethlen Margit grófné (Bethlen István felesége), Batthyányi Gyula gróf és báró Priette Bihari Jenő voltak”

- tudtuk meg a Budapest100 hétvégén a házban kihelyezett egyik tábláról.Budapest100 Várnegyed

Kevesen tudják, hogy ebben a második világháborúban ebben épületben működött egy Kiugrási Iroda: a háborúból való kilépést készítette elő 1944 őszén. A pincében titkos rádióállomás működött, a Moszkvába küldött fegyverszüneti delegáció tagjaival tartották a kapcsolatot - írja a Várhegy blog. Csakhogy a rádió jelzéseit az egyik közelben álló házban hallgatták le, mivel oda telepedett be Dr. Wilhelm Höttl a náci RSHA délkelet-európai hírszerzésének csoportvezetője. Gróf Edelsheim-Gyulai Ilona Gestapo közeledésének hírére a Dísz tér alatt korábban kialakított alagúton a szemközti Pápai Nunciatúrára menekült, ám a németek elhurcolták Magyarországról a Horthy-család többi tagjával együtt Németországba.

Budapest ostroma alatt a ház súlyos károkat szenvedett. Háború utáni újjáéépítésekor a XIX. századi állapotát vették alapul.

Ma egy kívülről szerény, kétszintes lakóépület, a kapun át az udvarra lépve azonban ámulatba ejtő látvány fogad bennünket és a ház mindenkit elbűvöl szépségével, arányaival.

A Dísz téren és az Úri utcában sorra jártuk az épületeket. Borsos Miklós egykori lakóháza volt még számunkra érdekes, részben a szobrász munkássága miatt.Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed Budapest100 Várnegyed

Egyáltalán nem túlzás, hogy az élményektől felpezsdülve mentünk haza. Alig várjuk a 2023-as rendezvényt!Budapest100 Várnegyed


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
Rozsdaövezeti besorolást kapott a BudaPart lakópark
Így az újdonsült tulajdonosok visszaigényelhetik majd az áfát az ingatlan után.

Link másolása

hirdetés

Rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánította a Rozsdaövezeti bizottság a Property Market BudaPart városnegyed fejlesztésének helyszínét.

Schrancz Mihály, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója szerint a Kopaszi-gáttal szemben épülő új városnegyed, a BudaPart rozsdaövezeti besorolása kedvez a lakásvásárlóknak, mert az 5 százalékos áfával épülő rozsdaövezeti lakások után a vevők visszaigényelhetik az áfát. A visszaigénylés visszamenőleg nem érvényesíthető (a rendelet hatályba lépése előtti befizetések esetében), csak a további részletekre, vásárlásokra vonatkozik - tették hozzá.

Megjegyezte, hogy a besorolás gyorsítja és egyszerűsíti a beruházást. Kiemelte, a rozsdaövezetek fejlesztésére irányuló akcióterv célja, hogy az elhanyagolt ipari területeket helyreállítsák, kármentesítsék a fejlesztők, illetve új projekteket indítsanak ott, ezzel segítve a városrészek rehabilitációját.

A vállalat első projektje, a BudaPart 2016-ban indult, a különleges városrészként fejlesztett területből 10 hektár a Lágymányosi-öböl vízfelülete, és 20 hektár városi park, amelynek része Budapest egyik legnagyobb közparkja, a Kopaszi-gát is. A városrészfejlesztés első két ütemét már lezárták, 1100 lakást értékesítettek is, az első két irodaépületet és az első öt lakóházat már birtokba vették a lakók és a bérlők.

A megközelítőleg tízéves, maximum hat fázisban megvalósuló beruházás - 54 hektáron épül, itt 15 lakóépületben 3 ezer lakás, 12 irodaházban 250 ezer négyzetméter irodaterület és 15 ezer négyzetméter kereskedelmi terület jön létre -, ahol mintegy 25-30 ezer városlakó élhet és dolgozhat a közeljövőben - ismertették.

hirdetés
A most bejelentett rozsdaövezeti akcióterületi besorolásról a 2021. májusában létrejött Rozsdaövezeti bizottság döntött. A testület javaslatok alapján határoz arról, hogy mely leromlott állapotú, korábban ipari vagy egyéb gazdasági célra használt ingatlanok kerüljenek be a programba.

A közlemény szerint a BudaPart a legnagyobb rozsdaövezeti beruházás Budapesten.

"A rozsdaövezetek újrahasznosításával a közvetlen környezetük, de az egész város is profitál, megújulhat a városi infrastruktúra, felértékelődhet a környezetében lévő ingatlanállomány, ezzel párhuzamosan megjelennek a lakók mindennapi életéhez szükséges szolgáltatások is" - idézték Schrancz Mihályt.

Az ingatlanfejlesztő korábbi, az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint rekordszintre, 500 milliárd forintra nőtt a Property Market Kft. fejlesztési portfóliójának értéke 2021-ben, miközben árbevétele elérte a 2,3 milliárd forintot, adózott eredménye pedig 847 millió forintot tett ki. A nyilvános cégadatok szerint a kft. adózott eredménye 2020-ban 80 millió forintot, árbevétele 1,278 milliárd forintot tett ki.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: