A London Deep Knowledge Group különböző listákban rangsorolta a világ országait a koronavírus-járvány kapcsán. Az egyik ilyen lista azt mutatja, mely országok jelenleg a legbiztonságosabbak a járvány idején. Ezt az alapján állították össze, hogy az egyes országok mennyire korán léptek fel a vírus terjedése ellen, milyen szigorú intézkedéseket hoztak, az országban élők mennyire tartják be a szabályokat, van-e elegendő teszt, milyen a kórházak felszereltsége. Afrika és Dél-Amerika országait nem vizsgálták, ezért ezek kimaradtak a rangsorból.
Magyarország viszont igen előkelő helyre került, a lista alapján a negyedik legbiztonságosabb ország Európában, a világon pedig a 14.
Az első helyekre azok az országok kerültek, amelyek már korán szigorú intézkedéseket vezettek be és kiemelkedően sok tesztet végeznek. Izrael lett a legjobb, mögötte Németország és Dél-Korea végzett, míg a negyedik helyen Ausztrália, az ötödiken pedig Kína áll.
Az első 10-be tehát csak Németország került be Európából, a második legbiztonságosabb európai ország, Svájc a 11. lett, majd Ausztria következik a 12. helyen, Magyarország pedig Dániát, Hollandiát és Norvégiát megelőzve a 14. a 40-es listán.
A leghatékonyabban fellépő országok külön rangsorában Németország vezet, a második Kína, a harmadik pedig Dél-Korea, majd Ausztria és Hongkong következik.
A London Deep Knowledge Group különböző listákban rangsorolta a világ országait a koronavírus-járvány kapcsán. Az egyik ilyen lista azt mutatja, mely országok jelenleg a legbiztonságosabbak a járvány idején. Ezt az alapján állították össze, hogy az egyes országok mennyire korán léptek fel a vírus terjedése ellen, milyen szigorú intézkedéseket hoztak, az országban élők mennyire tartják be a szabályokat, van-e elegendő teszt, milyen a kórházak felszereltsége. Afrika és Dél-Amerika országait nem vizsgálták, ezért ezek kimaradtak a rangsorból.
Magyarország viszont igen előkelő helyre került, a lista alapján a negyedik legbiztonságosabb ország Európában, a világon pedig a 14.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bírósági végrehajtást kezdeményezett az Átlátszó című újság a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, miután a tárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki Szijjártó Péter egyik külföldi útjának költségadatait.
A minisztériumnak a december 18-án kézbesített ítélet után 15 napja lett volna az adatok kiadására, a tárca azonban kicsúszott a január 2-i határidőből.
Az ügy még 2024 tavaszán indult, amikor az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki Szijjártó Péter két külföldi útjának költségeit. Míg egy Kambodzsát és Thaiföldet érintő útról megkapták az adatokat – ez korábbi információk szerint 140 millió forintba került –, egy Japánt és Azerbajdzsánt érintő út költségeinek kiadását a külügy megtagadta.
A minisztérium először arra hivatkozott, hogy nincsenek adataik, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak már azt válaszolták, hogy a miniszter nem az újságírók által megjelölt repülőgéppel utazott.
Az Átlátszó azonban ellenőrizte a repülési adatokat, és azt találta, hogy a kérdéses VistaJet-es bérelt magángép Budapestről Japánba, majd onnan Azerbajdzsánba repült, és a miniszter szerintük bizonyíthatóan ezen a gépen utazott. Egy újabb, módosított útvonallal benyújtott adatigénylésre a minisztérium ismét azt válaszolta, hogy a magángép használatával kapcsolatban nem rendelkeznek költségadattal, a honvédségi repülőgép költségeiért pedig nem ők az adatkezelők.
Miután egy 2024. decemberi közadatigénylésre már semmilyen választ nem kaptak, az Átlátszó adatpert indított, amelyet aztán minden fórumon – első- és másodfokon, majd végül a Kúrián is – megnyert.
A pereskedés alatt, 2024 december végén a parlament egy salátatörvényben módosította a jogszabályokat, lehetővé téve, hogy a külügyminiszter maga dönthessen arról, mivel utazik. A minisztérium később a külképviseletekről és tartós külszolgálatokról szóló törvény 57/A. szakaszára hivatkozva több adatigénylést is elutasított, azzal az indokkal, hogy a védett személyek utazási adatai biztonsági kockázatot jelentenek. A bíróságok azonban kimondták, hogy a jogszabályt a minisztérium nem a megfelelő módon alkalmazta.
Szijjártó Péter magángépes repüléseiről már korábban is kerültek ki adatok, egy másik délkelet-ázsiai útért például 180 885 277 forintot fizetett a minisztérium - írja a Telex.
Bírósági végrehajtást kezdeményezett az Átlátszó című újság a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, miután a tárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki Szijjártó Péter egyik külföldi útjának költségadatait.
A minisztériumnak a december 18-án kézbesített ítélet után 15 napja lett volna az adatok kiadására, a tárca azonban kicsúszott a január 2-i határidőből.
Az ügy még 2024 tavaszán indult, amikor az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki Szijjártó Péter két külföldi útjának költségeit. Míg egy Kambodzsát és Thaiföldet érintő útról megkapták az adatokat – ez korábbi információk szerint 140 millió forintba került –, egy Japánt és Azerbajdzsánt érintő út költségeinek kiadását a külügy megtagadta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Berobbant a háború, 381-ig ugrott az euró – az ING szerint a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese
Az ING Bank friss elemzése a hétvégi közel-keleti konfliktus gazdasági hatásait vizsgálja a közép-kelet-európai régióban. A dráguló energia megtorpedózhatja a kamatvágásokat és 0,45 százalékponttal dobhatja meg a magyar inflációt.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus hétfő reggelre azonnal az egekbe lökte az olaj és a földgáz árát, az euró jegyzése pedig 381 forintig ugrott. Ha a feszültség tartós marad, a közép-kelet-európai gazdaságokat több csatornán keresztül is komoly sokk érheti, az ING Bank friss elemzése szerint pedig hosszabb távon is a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese. A cikket a 24.hu kivonatozta.
Az ING elemzői szerint a háború alapvetően három csatornán keresztül rontja a régió gazdasági kilátásait: a megugró energiaárak begyűrűznek az inflációba, a jegybankok óvatosabbá válnak a kamatcsökkentésekkel, a devizapiacon pedig a kockázatkerülés miatt gyengülhetnek a feltörekvő piaci fizetőeszközök.
A hatások mértéke attól függ, meddig eszkalálódik a háború, mivel az áremelkedés viszonylag lassan gyűrűzik be a gazdaságba. A Világbank egy korábbi elemzése szerint egy súlyos közel-keleti kínálati sokk akár 140–157 dollárig is emelheti a Brent hordónkénti árát.
A hatás elsősorban az energiaimportra szoruló országokat érintheti. Egy tízszázalékos tartós olajár-emelkedés Romániában 0,5, Magyarországon pedig 0,45 százalékponttal emelheti meg az inflációt. Magyarország helyzetét súlyosbítja az erős importkitettség, emellett az inflációs várakozások is emelkedhetnek.
A háború a régiós jegybankok döntéseire is hatással lehet. A lengyel jegybank szerdán tart kamatdöntő ülést. A konfliktus előtt még 25 bázispontos vágást várt a piac, most viszont valószínűbb a tartás. A cseh jegybank legközelebb március 19-én dönt, de a szakemberek szerint a következő napokban nyilatkozatokkal hűthetik a kamatcsökkentési várakozásokat.
A Magyar Nemzeti Bank a múlt héten csökkentette 6,25 százalékra az alapkamatot, és az elemzők márciusban újabb lazításra számítottak, azonban az ING szerint „a várhatóan gyengébb forint és magasabb energiaárak ezt megtorpedózhatják”.
Az elemzés szerint a devizapiacon a forint lehet a legsebezhetőbb. A globális kockázatvállalási hajlandóság gyengülése a feltörekvő piacokat sújtja, de a régió megítélése nem egységes. A forint sérülékenységét az adja, hogy az elmúlt egy évben a magas kamat és a közelgő parlamenti választásokkal kapcsolatos várakozások miatt nagyon komoly carry trade-pozíciók épültek fel a forint javára. Az elemzők szerint „ezek a pozíciók most nyomás alá kerülhetnek, így újra 380 fölé gyengülhet vissza a forint az euróval szemben”.
Az ING elemzői a Brent olaj esetében első lépcsőben 80–90 dollár közötti árfolyamra számítanak, de akár a 100 dolláros olajár is eljöhet. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig 140 dollárig is rakétázhat a világpiaci ár, ha komolyabb fennakadások lesznek a szállításokban.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus hétfő reggelre azonnal az egekbe lökte az olaj és a földgáz árát, az euró jegyzése pedig 381 forintig ugrott. Ha a feszültség tartós marad, a közép-kelet-európai gazdaságokat több csatornán keresztül is komoly sokk érheti, az ING Bank friss elemzése szerint pedig hosszabb távon is a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese. A cikket a 24.hu kivonatozta.
Az ING elemzői szerint a háború alapvetően három csatornán keresztül rontja a régió gazdasági kilátásait: a megugró energiaárak begyűrűznek az inflációba, a jegybankok óvatosabbá válnak a kamatcsökkentésekkel, a devizapiacon pedig a kockázatkerülés miatt gyengülhetnek a feltörekvő piaci fizetőeszközök.
A hatások mértéke attól függ, meddig eszkalálódik a háború, mivel az áremelkedés viszonylag lassan gyűrűzik be a gazdaságba. A Világbank egy korábbi elemzése szerint egy súlyos közel-keleti kínálati sokk akár 140–157 dollárig is emelheti a Brent hordónkénti árát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ellenségképgyártás, lejáratás, hazugságok – Varga László püspök szerint ezek nem politikai hibák, hanem súlyos bűnök
Varga László a Fidesz tarkónlövős AI-videója után egy sorozatot indít társadalmi megosztottság ellen a kampányidőszakban. Szerinte a békéhez bűnbánat kell azoktól, akik hazudnak és lejáratnak másokat a médiában.
„Megtámadni egy másik országot az nem probléma, hanem bűn!” – ezzel a gondolattal indította Varga László kaposvári püspök azt a bejegyzés-sorozatot, amellyel a választások előtt a magyar társadalmat megosztó békétlenség ellen kíván fellépni. A Szemléleknek arról beszélt, hogy bár már 2022-ben is feszült volt a légkör, a helyzet mára sokkal rosszabb lett.
„2022-ben, az előző választások évében is nagyon feszült volt a levegő egyházon kívül és belül egyaránt, de mostanra már sokkal jobban kiéleződött minden” – fogalmazott a püspök. A különbséget abban látja, hogy „akkor nem volt komolyan vehető ellenzéki párt, most viszont van. Minden eldurvult, és a külpolitikai helyzet is egészen más, mint akkor.”
„Ezek motiváltak abban, hogy püspökként meg kell szólalnom, és az evangélium mentén irányt mutatni. Vártam a megfelelő pillanatot annak kimondására, ami már korábban megérett bennem. Valóban a Szemlélek írása adta a végső lökést, hogy most kell megszólalnom” – mondta. Varga itt arra a cikkre utalt, amelyben Dudás Róbert Gyula katolikus teológiát is végzett történész a Fidesz mesterséges intelligenciával gyártott, fejbe lövős kampányvideója kapcsán szólította meg a magyar püspököket.
A püspök szerint a béke alapja az igazság. „Mindenki békét szeretne. A múltban a papi békemozgalom, mögötte az elnyomó rezsimmel, ma a békecsináló hatalmak, felrúgott békeszerződésekkel. Elfelejtettük, hogy békét csak teremteni lehet, együttműködve a Teremtővel, aki maga a béke. Az igazság kimondása nélkül nincsen béke!”
„Az ellenségképek gyártása bűn, egymás lejáratása kommentekben, hamis tartalmak gyártásában szintén bűn. Uszítás az igazság nevében, hazudni az ellenfelünkről és lejáratni a médiában súlyos bűn! Az igazság elhallgatása is bűn!” – sorolta, majd hozzátette, a béke előfeltétele a bűnbánat.
„Nem lehet béke, amíg nem tartanak bűnbánatot, akik ezeket elkövették és enélkül minden békéért tett látványos erőfeszítés álságos.”
A sorozat célközönségéről azt mondta, az mindenkinek szól. „Hiszem, hogy a Szentlélek eljuttatja mindazokhoz, akiknek erre van szükségük.”
„Megtámadni egy másik országot az nem probléma, hanem bűn!” – ezzel a gondolattal indította Varga László kaposvári püspök azt a bejegyzés-sorozatot, amellyel a választások előtt a magyar társadalmat megosztó békétlenség ellen kíván fellépni. A Szemléleknek arról beszélt, hogy bár már 2022-ben is feszült volt a légkör, a helyzet mára sokkal rosszabb lett.
„2022-ben, az előző választások évében is nagyon feszült volt a levegő egyházon kívül és belül egyaránt, de mostanra már sokkal jobban kiéleződött minden” – fogalmazott a püspök. A különbséget abban látja, hogy „akkor nem volt komolyan vehető ellenzéki párt, most viszont van. Minden eldurvult, és a külpolitikai helyzet is egészen más, mint akkor.”
„Ezek motiváltak abban, hogy püspökként meg kell szólalnom, és az evangélium mentén irányt mutatni. Vártam a megfelelő pillanatot annak kimondására, ami már korábban megérett bennem. Valóban a Szemlélek írása adta a végső lökést, hogy most kell megszólalnom” – mondta. Varga itt arra a cikkre utalt, amelyben Dudás Róbert Gyula katolikus teológiát is végzett történész a Fidesz mesterséges intelligenciával gyártott, fejbe lövős kampányvideója kapcsán szólította meg a magyar püspököket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: „Nagyon kedves, most nem” – Tuzson Bence ennyivel rázta le a kérdést a gödi mérgezés gyanújáról
Az igazságügyi miniszter egy csömöri vendéglőből távozva nem adott érdemi választ a rákkeltő anyagokról szóló kérdésre. Az ügyben már tüntetések és feljelentések is történtek a gyár bezárását követelve.
A 444 stábja a gödi Samsung-gyárról szerette volna kérdezni Tuzson Bence igazságügyi minisztert, aki kedden lépett ki egy csömöri vendéglőbőll. A riporter azt kérdezte a minisztertől:
„Mit üzen azoknak a választóknak, akik aggódnak a gödi Samsung-gyárban történtek miatt?”.
Tuzson Bence erre csak annyit felelt, hogy „Nagyon kedves, most nem”, majd beszállt az autójába, és mielőtt becsukta az ajtót, hozzátette: „Köszönöm szépen, nagyon kedvesek, de most nem.”
A videót itt láthatjátok:
2014 óta ennek a választókerületnek egyetlen képviselője van, Tuzson Bence a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, aki három választás óta őrzi mandátumát. Eddig nemigen szólalt meg a gödi mérgezés ügyében.
A Telex hatósági és belső jegyzőkönyvekre hivatkozva arról írt, hogy a Samsung SDI gödi gyárában a súlyos munkavédelmi hiányosságok mellett a dolgozók a megengedett határértéket 275-szörösen, esetenként akár 510-szeresen is meghaladó koncentrációjú rákkeltő anyagokkal érintkezhettek. A cikk szerint a kormány már 2023 tavaszán egy titkosszolgálati jelentést is tárgyalt az üzemben tapasztalt visszásságokról, és a lap állítja, hogy
Tuzson amellett lobbizott, hogy a szabálytalanságok ellenére a gyár tovább működhessen.
A kormányzat részéről eleinte tagadták a vádakat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy kérdésre úgy reagált: „Ember, 5 kilométerre lakom a gyártól!”. Orbán Viktor miniszterelnök pedig szintént egy étterem előtt készült felvételen „kamu ügynek” nevezte a gyár körüli botrányt.
Később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy rendőrségi eljárás indul Magyar Péter videója miatt, amely szerint a gyárból az ellenőrzések előtt tömegesen – egy alvállalkozói forrás szerint 20–50 teherautónyi – veszélyes anyagot szállítottak ki.
A Pest Megyei Katasztrófavédelem közölte, hogy korábbi szabálytalan veszélyesanyag-szállítások miatt szankcionálták a gyárat, és azt is tisztázták, hogy az előre bejelentett ellenőrzésekről a cég kap jelzést, a soron kívüliekről viszont nem. Göd polgármestere, Kammerer Zoltán szerint az önkormányzat mérései a város levegőjében és talajában nem mutattak ki a gyár működéséhez köthető szennyezést.
Mindeközben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogsértőnek minősítette, hogy a kormányhivatal korábban megtagadta egyes gyári mérésekre vonatkozó adatok kiadását.
A 444 stábja a gödi Samsung-gyárról szerette volna kérdezni Tuzson Bence igazságügyi minisztert, aki kedden lépett ki egy csömöri vendéglőbőll. A riporter azt kérdezte a minisztertől:
„Mit üzen azoknak a választóknak, akik aggódnak a gödi Samsung-gyárban történtek miatt?”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
