Így még nem nézted az állatkertet: az étlap
Tízezer éhes száj. Esetleg szájszerv. Ennyit kell jóllakatni a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Többségüket nap mint nap. Ehhez 9 mázsa sajt, 3,4 tonna tintahal, 5 tonna túró, 15 tonna banán, 27 tonna nyers hús, 40 tonna édesvízi hal, 70 tonna alma, majdnem ugyanennyi sárgarépa, 176 tonna zöld lucerna és 327 tonna réti széna szükséges évente. Meg úgy 220 millió forint.
Az állatkert ezer faj tízezer egyedét felvonultató gazdag állatállományát szemlélve a legtöbb látogatónak talán eszébe sem jut, mi mindenről kell gondoskodnia az állatkerti munkatársaknak ahhoz, hogy ez a sokféle jószág semmiben sem szenvedjen hiányt. Például megfelelő férőhelyről, gondozásról, egészségvédelemről, környezetgazdagításról és sok minden másról is. No meg természetesen az állatok etetéséről.
A sokféle állat között persze a táplálkozás élettana, illetve a természetes táplálék szempontjából is komoly különbségek vannak. Az állatok táplálkozási szempontból három nagy csoportba sorolhatók: növényevő, ragadozó és mindenevő fajok vannak. A valóságban azonban a dolog nem ilyen egyszerű, hiszen az oroszlán, a hangyászsün és a flamingó is állati eredetű táplálékon él, mégis furcsának tűnik az az állítás, hogy a hangyászsün, avagy a flamingó ragadozó életmódot folytat.
Az állatkertekben ráadásul nincs is mindig mód arra, hogy egészen pontosan ugyanazt kapják az állatok, mint amit a szabad természetben esznek. A zebrák részére például nem lehet ugyanazokat a pázsitfű fajokat biztosítani, amit a vadonban legelnek, és természetesen az oroszlánok esetében sincs mód arra, hogy zebrával etessék őket. A
A legtöbb fajnál azonban szerencsére lehetséges, hogy a természetes táplálékokat ugyanolyan hasznos takarmányokkal helyettesítsék. A patások például gond nélkül elropogtatják a hazai földön termett lucernát és réti szénát, s a nagymacskáknak is beérik itthon beszerezhető hússal.
Vannak persze specialisták is, különleges igényekkel. A fókáknak és a pingvineknek például hiába is adnának kárászt vagy pontyot, ők csak tengeri halat hajlandóak fogyasztani.
Lássuk mit és mennyit fogyasztanak el az állatkert lakói. Összesen 180 különféle takarmányt kell biztosítani az állatok számára, íme a leggyakrabban használt alapanyagok.
árpa: 7580 kg
búza: 11 535 kg
rizs: 3920 kg
szemes kukorica: 13 790 kg
csöves kukorica: 6618 darab
mirelit kukorica: 1375 kg
napraforgó: 7344 kg
földimogyoró: 1174 kg
alma: 70 619 kg
őszibarack: 2126 kg
citrom: 408 kg
narancs: 9894 kg
banán: 15 372 kg
görögdinnye: 4408 kg
uborka: 6409 kg
fejes saláta: 40 964 fej
burgonya: 8736 kg
cékla: 10 976 kg
sárgarépa: 68 487 kg
réti széna: 327 075 kg
zöld lucerna: 176 177 kg
zöld akáclomb: 40 605 kg
kenyér: 2563 kg
tejpor: 145 kg
túró: 5045 kg
sajt: 889 kg
tojás: 105 120 db
nyers hús: 27 120 kg
édesvízi hal: 40 660 kg
tengeri hal: 13 014 kg
tintahal: 3406 kg
élő sáska: 65 400 darab
élő tücsök: 112 700 darab
lisztkukac: 3980 liter
vörösszúnyog lárva: 250 liter
tubifex: 107 liter
A legnagyobb mennyiségben felhasznált takarmány a réti széna, ebből több mint 327 tonna fogy egy év alatt. A legnagyobb egységárú takarmány a sórákpete, amelynek literje 12 ezer Ft, de ebből egy év alatt összesen csak 5 literre volt szükség. A legtöbbet – 18 millió forintot – nyers húsra költik. Az összes takarmányköltség egy év alatt 220 millió forint volt.
Forrás: zoobudapest.com