Hány reptere volt Budapestnek?
A múlt században még a város több pontjáról is szálltak fel gépek, na de lássuk is, hogy pontosan hol is voltak ezek.
A József Attila lakótelepen, konkrétan a Dési Huber utca és az Ifjúmunkás utca kereszteződésénél sétálva egy kicsinyített fémből készült repülőre bukkanhatunk. Az emlékművet 2015-ben állították fel, az első budapesti repülő-bemutató tiszteletére. A szenzációszámba menő eseményre 1909 októberében került sor, a pilóta pedig nem más volt, mint Louis Blériot, aki néhány hónappal korábban, 1909 júliusában elsőként repülte át sikeresen a La Manche-csatornát.
A látványosságra 200 000 ember volt kíváncsi, akik hitetlenkedve figyelték, vajon tényleg fel fog-e emelkedni a gép a földtől.
Lakótelepnek természetesen akkor még híre-hamva sem volt, ezen a területen még a kisrákosi katonai gyakorlótér terült el. Ezt alakították át Blériot érkezése alkalmából repülőtérré, úgyhogy bár ideiglenesen és rövid időre, mégiscsak itt volt a város első repülőtere.
A város első állandó reptérét a rákosmezei lovassági gyakorlótéren építették ki.
Itt kezdődtek az első magyar repülési kísérletek, 1910-ben a tér már nemzetközi repülőversenynek adott otthont.
Kép forrása: Fortepan / MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / ARCHÍVUM / NEGATÍVTÁR / TAS GYULA GYŰJTEMÉNYE
A rákosi repülőteret 1921-ig használták, helyén ma lakótelep van. A terület reptéri múltjára a közeli Őrs vezér téren található emlékmű, illetve a Gyakorló és a Gépmadár nevű utcák emlékeztetnek. Rákosmező lényegében még a kísérletező pilóták terepe volt, az első, már szállítmánnyal közlekedő repülőgépjárat Mátyásföldről indult 1918. július 4-én, igaz, még csak postát szállított. Érdekessége azonban hogy ehhez nem polgári, hanem katonai repülőgépet alkalmaztak.
A Mátyásföldi repülőteret 1916-ban alakították ki a Magyar Állami Gépgyár (MÁG) részeként. 1923-ban már a főváros központi repülőtereként működött, ebben az évben indult meg a polgári légiközlekedés, az első utasok Bécsbe juthattak el. Ezt ugyan még kevesen engedhették meg maguknak, de már az is jelentős eredménynek számított, hogy egyszerű halandók is kipróbálhatták a repülés élményét. Korábban ez ugyanis az aviatikusok és a katonák kiváltsága volt. A polgári repülés is a katonai előzményekből alakult ki: az első utasszállító gépeket katonai repülőkből építették át, pilótáik is katonák voltak.
Kép forrása: Fortepan / MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / ARCHÍVUM / NEGATÍVTÁR / MAGYAR NEMZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE
Mátyásföld hamarosan szűknek bizonyult, így szerepét az 1937-re elkészül Budaörsi repülőtér vette át. Art deco stílusú épületét Bierbauer (Borbíró) Virgil és Králik László tervezte, ma ipari műemlék. A reptér a két világháború között nemzetközi forgalmat bonyolított le, a második világháborút követően pedig innen indult elsőként újra a polgári repülés. Közvetlenül a háborút követő években nemzetközi járatok még nem indulhattak, a belföldi légi forgalmon volt a hangsúly, Győrbe, Szombathelyre, Debrecenre és Pécsre is el lehetett repülővel jutni. A budaörsi talajról azonban sajnos már az építkezés évében kiderült, hogy nem alkalmas repülőtér céljára, így már három évvel a reptér átadása után megkezdték az új, ferihegyi felszállópálya kiépítését.
A Budaörsi Repülőtér forgalmi épülete. Kép forrása: Fortepan / MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / ARCHÍVUM / NEGATÍVTÁR / KOLBÁNYI GÉZA GYŰJTEMÉNYE
Mielőtt azonban ennyire előre szaladnánk az időben, még egy érdekesség a két világháború közötti korszakból.
Ekkoriban ugyanis nem csupán hagyományos repteret, de hidroplán kikötőt is lehetett találni a városban. Az Aeroexpress Vállalat 1922 és 1925 között a Szent Gellért téren tartott fenn kikötőt különleges gépei számára. Ebben az időszakban a nagy repülőgépgyárak is saját légikikötőket nyitottak: A Weiss Manfréd Gyár Csepelen, a Magyar Repülőgyár Rt. Albertfalván működtetett repteret.
Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Budapest egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az ImagineBudapest sétáit neked találták ki. Több tucat séta közül válogathatsz, a barangolások közben pedig feltárul előtted Budapest ismeretlen arca. A sétákról bővebben itt olvashatsz.
A Ferihegyi repülőtér építése meglehetősen szerencsétlen viszonyok között zajlott. Története igazából a renoválásával kezdődik, ugyanis a második világháború alatt súlyos károk érték - akárcsak a város többi repterét. Itt 1950-ben indult újra a forgalom, ekkorra már elkészült a betonpálya is, ami jelentős újítás volt: a korábbi reptereken ugyanis füves felszállópályákról indultak útjukra a gépek. A repteret az 1960-as években tovább modernizálták, tranzitvárót alakítottak ki, bevezető fénysorokkal és radarberendezéssel szerelték fel. Az építkezés második üteme az 1980-as évekre esett, ekkor épült ki Ferihegy 2. A repteret 2011-ben átkeresztelték, azóta viseli Liszt Ferenc nevét. A két “Ferinek” azonban nem sok kapcsolata van egymással: a hegy névadója Mayerffy Xavér Ferenc szőlőbirtokos, borkereskedő volt.
A Ferihegyi repülőtér annak átadásakor. Kép forrása: Fortepan / UVATERV
A repterek mellett természetesen a repülés története is számtalan érdekességet rejt. Ennek megismeréséhez is érdemes kilátogatni Ferihegyre, pontosabban a reptérhez közeli repülőgép múzeumba, ahol az aviatika szerelmesei teljesen elmerülhetnek a különféle repülőgéptípusok világában.
