Föld alatti titkok Budapesten
Ezen a hétvégén apró titkokat fedett fel az a város, amit immár 20 éve csodálok. Apró csodák, érdekességek, amelyek mellett (vagy inkább felett) mindennap elmegyünk. Jártam például a Gellérthegy gyomrában, ahol a város ívóvízkészletét tárolják, és beavattak a gyógyvizek titkaiba is.
Huszár Boglárka írása és fotói
Én is, mint mindenki más, naponta megnyitom a csapot, és még csak el sem gondolkodom azon, hogy mennyi munka és energia van abban, hogy ez a mozdulat a lehető legtermészetesebb legyen. Ezentúl azonban nem folyatom feleslegesen a vizet... :)
A Fővárosi Vízművek és az Imagine Budapest közreműködésével létrejött "tudásszomjoltó" sétán meglátogattunk pár ivókutat, megkóstoltunk mindenféle bajokat gyógyító, illatosnak korántsem mondható gyógyvizet, aztán a gyógyfürdők felé vettük az irányt. Jártunk a Király fürdőben, a Széchenyiben és a Gellértben. Méghozzá nemcsak a felszínen, hanem a mélyben is.
A Gellérthegy alatt megnéztük a város ívóvízkészletet raktározó, kissé futurisztikusnak ható csarnokát, majd újabb föld alatti élmény következett.
Sosem gondoltam volna, hogy miközben a budai parton a villamosról gyönyörködöm a pesti oldal panorámájában, alattam egy hatalmas barlang húzódik. Az Aragonit vagy más néven Karfiol barlang a Gellért Szállótól egészen a Rácz fürdőig ér. (!) Mint megtudtam, hasznosítására már több izgalmas terv is született. Sajnos mind a mai napig egyik sem valósult meg.
A földalatti séta után a Lukács fürdőbe indultunk, ahol elmesélték, miért is olyan világhírű Budapest, mint a gyógyturizmus egyik központja. Bemutatták például az itteni iszappakolást, és kiderült, a Kolopi gyógyiszap remek kiegészítője a balneoterápiás kezeléseknek.
Aztán megmutatták nekünk a Kneipp medence jótékony hatását. A Sebastian Kneipp által kifejlesztett taposófürdő erősíti a láb vérkeringését, a legömbölyített kövek ugyanis masszírozzák a talp reflexzónáit.
Bemehettünk egy gyógymasszás kezelésre is, megcsodáltuk a sókamrát és a himalájai sófalat, a szaunát és a hozzá tartozó hideg-vizes merülő medencét.
Aztán bepárásodott objektívvel megörökíthettem a gőzfürdő nem mindennapi hangulatát.
És végül megnéztük a külső szabadtéri medencéket is, ahol elmesélték hogy a most piskóta alakú medence régen két medence volt, egymástól elválasztva. Így külön használhatták a nők és a férfiak. Praktikusan meztelenül, ugyanis akkoriban a medencék iszapfürdőként funkcionáltak, és az iszap nem egykönnyen jön ki a fürdőruhákból. :)
Közben meséltek a fürdőkultúráról, meg a fürdők használatának szabályairól. Megtudtam azt is, hogy itt működött a világ első nappali kórháza.
Köszönjük Szent Lukács, hogy ízületi gyulladások, csontritkulás, porckorongsérv és egyéb bántalmak esetén lesz hová fordulnunk... :)
Ha mindez tetszik, nyomj egy lájkot! :)























