Ezek a fiatalok kimondatlan Instagram-szabályai
Tökéletesen jellemzi a felnőttválást a digitális világban a „bikini szabály”:
– mondta egy általános iskolás lány egy fókuszcsoportban a digitális média kapcsán.
Vagyis, ne próbálj túl szexinek tűnni és a társaiddal minden rendben lesz. De a középiskolában ezek a szabályok megváltoznak. Ebben a korban a bikinis képek már elfogadottak, sőt bizonyos körökben kifejezetten jól jönnek.
A New York Times-ban megjelent cikk szerzője, Devorah Heitner oktatási tanácsadóként iskolában ad elő a digitális médiáról. A fiatalok csak nagyon ritkán látható (digitális) világát mutatja meg. Bár sok szülő szabályozni próbálja, hogy hogyan használja gyermeke a közösségi média felületeket, a legfontosabb szabályok azok, amelyeket a gyerekek saját maguknak hoznak létre.
És ezek a sokszor kimondatlan szabályok nagy fejfájást tudnak okozni.
A lányok lehetnek szexik, de nem túl szexik.
Nem mindegy melyik kép kerül fel az internetre a nyaralásról, hiszen akár nagyzolásnak is tűnhet a megosztás. Szabad fotókat feltölteni egy eseményről, de nem túl sokat.
Heitner nemrégiben kertvárosi hetedikes lányokkal beszélgetett egy fókuszcsoportjában, ahol mindenki kedvence az Instagram és a Snapchat volt. Nyilvánvaló volt a beszélgetés során, hogy a lányok tisztában vannak azzal, hogy a feltöltött képeikkel milyen személyiséget alakítanak online. És az is nyilvánvaló volt, hogy több szabályuk is van arra, hogy mit hogyan szabad megosztani.
A lányok tisztában voltak társadalmi és gazdasági helyzetükkel, ezért például arról is beszéltek, hogy nem lenne jó, ha egy nagyon menő hotelről osztanának meg képet, ahol nyaralni voltak. Egyik osztálytársuk példáját hozták fel, aki áthágta ezt az íratlan szabályt. Sok ilyen kikötésük volt, és azonnal felfigyelnek arra, ha valaki nem „szabályosan” viselkedik online.
Az iskolában volt egy feladat, ami kapcsán a lány megmutatta melyik hotelben nyaralt külföldön. Az osztálytársai ezt „gyerekes nagyzolásnak” titulálták. Azt mondták, hogy mások még jobb helyeken jártak, és csodás házakban éltek, de okosabbak voltak annál, hogy erről posztoltak volna közösségi oldalukon.
A hetedik osztályos lányok pedig egy másik társukat túl szexinek vélték. Ez egy olyan megállapítás volt, melyet sokuk szülei is támogatott. Pár lány arról számolt be, hogy anyukájuk nem szeretné, ha azzal az osztálytársukkal lógnának, mert „túl szexin viselkedik”. Az egyik lány ennek egy csoportos chaten, amiben a „szexi” lány is részt vett ezt el is mondta, aminek veszekedés lett a vége.
A felső osztály nagyon nehéz időszak, főleg a lányok számára. Különböző társadalmi szerepekkel próbálkoznak ilyenkor, és a folyamatosan online lévő digitális identitásuk csak fokozza ezt a kutakodást.
Sokuk azt szeretné, ha mások szépnek (vagy akár szexinek) találnák őket, de mindeközben ártatlannak és kedvesnek akarnak tűnni.
És ez egy lehetetlen mutatvány. A szülők segíthetnek ebben, ha gyermeküket arra buzdítják, hogy más módokon is elérhetik céljaikat online, mint fürdőruhás képek posztolásával.
Egy másik fókuszcsoportban, ahol ugyancsak hetedikesek voltak (de ez esetben fiúk és lányok egyaránt, egy másik városból vettek részt), arról volt szó, hogy hány fotót illik megosztani egy-egy eseményről. Volt egy megérzésük azzal kapcsolatban, hogy mi az elfogadható mennyiség, és mi túl sok:
három képet még meg szabad osztani, de a túl sok kép beképzeltséget sugall, ami miatt „felrobban mások telefonja”.
Ezek a képek a kitaszítás érzését is magukban hordozhatják. Mikor folyamatosan egy buliról posztolnak, vagy közvetítenek Snapchaten egy tini, aki kimarad a buliból óriási fájdalmat élhet át. Mikor a hetedikeseket erről kérdezte Heitner, azt mondták, hogy állandóan előfordul az ilyen és tényleg nagyon bántó. A fiatalok élete folyamatosan megjelenik online, és nagyon nehéz, – még azoknak a gyerekeknek is, akik erre próbálnak figyelni - hogy ne érezze körülöttük senki sem kiközösítve magát. Erre a „szabály” az, hogy
nem szabad hazudni vagy kifogásokat keresniük
a serdülőknek. Ha éppen valakivel lógnak, és egy másik barátjuk is ott akarna lenni, akkor szerintük jobb, ha elmondják éppen mit csinálnak, mintha a házifeladatukra hivatkozva megpróbálnák elsumákolni a dolgot aztán kockáztatni, hogy végül egy megosztott kép miatt kiderül az egész hazugság.
Egy szülő sokszor úgy érezheti, hogy gyermeke okostelefonja kapu egy másik világba. Egy olyan világba, amiről ő keveset tud. És egy nem régi kutatás szerint, a szülőknek kevesebb, mint fele beszéli meg serdülő gyermekével, hogy milyen tartalmakkal találkozik a közösségi oldalakon.
De nem ártana a szülőknek tudniuk arról, hogy a fiataloknak megvannak a saját szabályaik, arról, hogy mi hogy szabad csinálni online. És akár meg is kérdezhetnének tőlük pár dolgot:
Mit szabad posztolnod, és mi lenne már túlzás? Ez fiúkra és a lányokra egyaránt igaz? Miért, vagy miért nem? Milyen egy jó poszt, és milyen egy rossz? Van, hogy stresszelsz a közösségi oldalak miatt (és ha igen, tarthatsz szünetet)? Hogyan lehetne a közösségi média jobb számotokra?
Egy tavaly nyáron megjelent publikációban a Los Angeles-i University of California kutatói azt találták, hogy
a tinik agya éppen úgy jutalmazta meg őket egy-egy Instagram like-ért, mint a szex vagy a pénz gondolata.
Fontos, hogy a szülők megtanítsák gyermekeiket arra, hogy hogyan gyakoroljanak önuralmat az utóbbi kettő kapcsán, ezért elengedhetetlen ma már az is, hogy arról is szó essen mi történik, ha valaki életét ezek a like-ok uralják.
Egy szülő sem szeretné, hogy gyermeke nagy bajba kerüljön online, hogy valami gonoszat írjon valakiről, vagy túlságosan kihívó képeket közöljön magáról vagy akár másról. A Pew kutatásai alapján a tinik 24 százalésa tulajdonképpen mindig online van, ezért elkerülhetetlen, hogy szó legyen arról, mit csinálnak a különböző felületeken.
Talán a fiatalok egymásról alkotott véleményének formálásában az az első lépes, hogy szüleik beszélgetnek velük ezekről a kimondatlan szabályokról. Fontos, hogy mikor egy szülő észreveszi, amint gyermeke másokat kritizál amiatt, ahogyan a közösségi oldalakat használják, ne a fiatalok világát ítélje el, hanem próbálja gyermekével feltárni, hogy egyáltalán miért is vannak ezek a szabályok.
Forrás: nytimes.com
Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!
