Csodaszép lesz a Király fürdő, ha felújítják - most így néz ki
Nemrég bemutattuk nektek azt a budai templomot, amelyet a múlt században bravúros mérnöki munkával 140 centiméterrel emeltek fel. A Szent Flórián szomszédja a Fő utcán a Király fürdő, Budapest egyik legrégebbi fürdője, amelynek központi épületét még a törökök emelték.
Évek óta tervezik a felújítását vagy cikkeznek arról, hogy küszöbön áll végre a fürdő megújulása, mivel az utolsó teljes körű rekonstrukció az 1950-es években történt. 2017-ben végre elkészültek a koncepciótervek a Fő utcai Király fürdő felújításához, december 15-én kihirdették a rekonstrukció győztes koncepcióterveit. A pályázatra 24 munkát küldtek be, ebből ötöt választottak ki és vásároltak meg.
Mikor épült a jellegzetes kupoláról azonnal beazonosítható budai épület? Miért maradthatott fenn? Miért kapta a Király nevet? Mikor bővítették ki az eredeti épületet? Most elmeséljük.
A fürdő területén egykor egy római település állt az Aquincumba vezető út mentén – erről részben az innen előkerült sírtöredékek tesznek tanúbizonyságot. A régészek az 1950-es években két gótikus profilú nyíláskeret-töredéket, illetve egy állatviadalt ábrázoló román kori reliefet is találtak.
Ezen a helyen Arszlán pasa rendelkezésére kezdtek el hamamot, vagyis tisztasági fürdőt építeni. A törökök a fürdőket részben rituális, részben gyógyászati célokra használták. Ez a szokás az iszlám vallás legfőbb prófétájától, Mohamedtől ered. A fürdőkben külön voltak a nők és a férfiak, egyszerre nem használhatták a medencéket. Ezt a tradíciót egyébként 2011-ig követte a Király.
A fürdő az egykori Kakas Kapu közelében épült, ám 1566-ben a szultán parancsára kivégezték Arszlán pasát, ezért a munkák irányítását Szokoli Musztafa budai pasa vette át. Az épület 1567-re készült el.
Mivel a Királynak nincsen közvetlen melegvízbázisa, a vizet abból a forrásból nyerik, amely a Lukácsot is táplálja. „A nyolc boltívvel alátámasztott ilidzsét keramittal fedett rózsaszín kupolával fedték le. A medencébe négy oroszlánfej spriccelte be négy kőkádba éjjel-nappal a forró termálvizet. A törökök egyébként azért építették ilyen messze a forrásoktól az ízületi bántalmakat gyógyító horozkapu fürdőt-, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a városfalon belül a fürdési lehetőségük. (Jelenleg zárt csővezetéken vezetik a Lukácsból a termálvizet ide.)”
Azt kevesen tudják, hogy a Király fürdő mellékházában a XVII. században élt egy török költő, aki rajongott Budáért. Imádatát a következő költeményben fejezte ki:
„Szebb vagy Buda vár, mint maga Isztambul!
Tündérszépséged nem kullog mögötte hátul!
És fürdőid? őnékik sehol sincs mása!
Brussza hévize-pocsolya őhozzája!
S mikor medencéjébe gyűlik a város lánya,
e fürdő s e föld-menyeknek országa!
Ha kávézni mégy Budán-költőknek tanyája,
Ha iskolába botlasz -gyere! Tudósok hazája.
Buda bölcsei cukorszarvú papagájok és drága daloló filomélák
a budai poéták!
Szerelmes török Budám!
Érted én, az igazhitű, Tán még a mennybeli Dzsennet kertet is odaadnám!”
Néhány évtizeddel később azonban a törököket kiűzték Budáról. A fürdőt I. Lipót német-római császár, magyar, cseh és német király a háziorvosának, Illmer Frigyes Ferdinándnak ajándékozta. Ezt követően lett a mai Fő utca neve Fürdő utca.
„Takáts Sándor szerint az egész török uralom nem pusztított annyit Magyarországon, mint az 1680-as évek nagy felszabadító háborúja.Buda vára is romhalmazként került 1868-ban – több hónapos ostrom után – az egysült keresztény seregek kezére. Romokban állt a polgárváros, de még inkább az egykori királyi palota. A magyar idők emlékei éppúgy, mint a törk időkéi. Az utóbbiak közül is szinte csak az erődrendszer egy-egy bástyája maradt az utókorra.
Említsük meg az igazság kedvéért, hogy Buda 12 török dzsámijából is akadt olyan, amely túlélte az ostromot. Pesten is állt még egy ideig egy ottani dzsámi minaretestül. A vallási türelmetlenség is nyilván közrejátszott benne, hogy később ezek eltűntek. Már nem a háborúban, hanem a békésebb XVIII. században.
Még szerencse, hogy a fürdést a keresztény hit sem tiltotta, ha nem követelte is meg oly szigorúen, mint az iszlám. Ennek is köszönheti fővárosunk, hogy az 1500-as évek másodi felében épült, illetve török módra átépült négy szép budai fürdőt megkímélték a bontócsákányok.
Forás: Varga Domokos: Budapest, Corvina Kiadó, 1985
Az orvos fia 1703-ban eladta az egykori török fürdőt, és az az évszázad végéig többször is gazdát cserélt.
1796-ban került a König családhoz, ők építették át mai formájára. A fürdő (König+bad) magyarosított nevét (Király+fürdő) a családról kapta. Az új tulajdonosok az 1800-as években modern vízgyógyintézetet hoztak létre, klasszicista épületszárnnyal bővítve az eredeti épületet. A Ganz utcai és a Fő utcai homlokzat is erről tanúskodik.
A József-hegyi hévvíz-források egyikétől kapja vizét a Fő-utczában levő Király-fürdő is. A Lukács-fürdőtől 664 méter hosszú vascső vezeti le odáig a vizet. A víz hőmérséklete 43.7° C., bősége 24 óra alatt 1.920 köbméter; a forrás chemiai összetétele közelebbről ismeretlen. E fürdőt eddig inkább csak tisztaság s nem a víz gyógyító ereje kedveért használták; közelebbről nagyobb javításon esett keresztűl ez is. Most gőz-, kő-, kád- és török-fürdőjén, továbbá egy nagyobb és egy kisebb népfürdőjén kivűl hidegvíz-gyógyintézete is van.
Forrás: Budapest ásványos vizei és fürdői. (Ilosvay Lajos)
Mivel Budapest ostroma alatt az épület erősen megsérült, a háború után, az 1950-es években teljesen fel kellett újítani.
Mára ismét újjáépítésre szorul. A győztes koncepciókat itt láthatjátok.
Izgatottan várjuk a munkák beindítását!
