HÍREK
A Rovatból

Csak látszat, hogy egyre gazdagabbak a magyarok, valójában két éve folyamatosan szegényedünk

A vagyon kétharmada a leggazdagabb tíz százalék kezében van. Az infláció elvitte az átlagemberek pénzét.


Szépen híztak a háztartási vagyonok 2014 és 2020 között, sőt a trend még 2021-ben is kitarthatott. Azóta viszont az infláció megtépázta a háztartások megtakarítását, és a javuló trend a visszájára fordulhatott, írja a Bank360 a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett felmérése alapján, mely a magyarországi háztartások vagyoni helyzetét vizsgálta meg.

A 2020-as adatokra épült tanulmány még csupa biztató adattal van tele. A háztartások egy főre jutó éves nettó jövedelme 2014-ben még csak 1,128 millió forint, vagyis havi 94 ezer forint volt, ez 2017-re 1,482 millió (havi 123,5 ezer) forintra emelkedett, 2020-ban pedig az éves átlagos nettó jövedelem már 1,914 millió (havi 159,5 ezer) forint volt.

A portál megjegyzi, hogy ez az átlag, a medián érték (vagyis a vagyonsorban középen lévőké) ennél alacsonyabb lett, hiszen többen vannak, akik ennél kevesebből gazdálkodnak, míg a kevés nagyon tehetős család magas jövedelme felhúzza az átlagot. A teljesen tipikus családnál tehát 76,3 ezer forint, évi 916 ezer forint volt 2014-ben az egy főre eső jövedelem, ez 2017-ben évi 1,208 millióra, vagyis nagyjából havi 100 ezer forintra nőtt, 2020-ban pedig már a háztartások egy főre eső éves medián jövedelme 1,5 millió forintot, havi 125 ezer forintot tett ki.

A szegénység valóban csökkent, vagyis felmentek az ingatlanárak

Az elemzésből kiderül, hogy az adósságukat is sokan rendezték ezekben az években, 2014-ben még a háztartások 13 százalékánál, 554 ezer családnál haladták meg a bevételek a kiadásokat, ez a szám 2017-re 426 ezerre csökkent, 2020-ban pedig már csupán 370 ezer háztartás költött többet, mint amennyi bevétele keletkezett, ez a családok 9 százaléka.

A háztartások nettó vagyona a vizsgált hat esztendőben a kétszeresére nőtt, miközben 2014 és 2020 között mindössze 15 százalékos volt az infláció. Ráadásul a tanulmány szerint ezúttal a szegényebb rétegeknek is jutott a gyarapodásból, az alacsony és közepes vagyonúaknál ugyanis 133 százalékos vagyonnövekedést mértek a szakértők, míg a legvagyonosabb tíz százaléknál csupán 90 százalékosat. A vagyoni különbségek kis mértékben csökkentek a háztartások között, a negatív nettó vagyonú - vagyis több adóssággal, mint megtakarítással rendelkező - családok száma pedig hat év alatt megfeleződött.

Számottevő pénzügyi eszköze (megtakarítása, befektetése) azonban valójában csak a vagyonosabb rétegnek van, a szegényebbeknek főleg ingatlanok, reáleszközök teszik ki a vagyonukat, azaz a gyarapodásuk jelentős részt ezek értékesebbé válásának köszönhető. Ez nem könnyíti meg az életüket, hiszen azt a lakást, amelyikben laknak, aligha tudják pénzzé tenni, más vagyontárgyaikat szintén használják. Ettől ők aligha érzik magukat gazdagabbnak, de mivel az ingatlanok értéke megugrott 2014 után, a statisztika azt mutatja, hogy a szegényebbek vagyona nagyobb mértékben nőtt, mint a gazdagabb családoké.

Az olyan pénzügyi eszközök, mint a készpénz, bankbetétek, állampapírok, részvények, befektetési jegyek, biztosítások stb. kétharmadát a legvagyonosabb tíz százalék birtokolja, míg a reáleszközök (például ingatlanok) kevesebb mint fele van a felső tized tulajdonában.

Nyílik az olló szegény térségek, falvak és a városok között

A tanulmány azt is megállapítja, hogy az egy háztartásra jutó nettó vagyon a 2014 végi 19,1 millió forintról 39,6 millióra nőtt 2020 végére. Az viszont szomorú hír, hogy az átlagostól jócskán elmaradt a vagyonnövekedés a szegényebb országrészekben, például a Dél-Dunántúlon, az észak-magyarországi régiókban, az észak-alföldi és a dél-alföldi térségben, ahol az átlagos nettó vagyon háztartásonként csupán 21-23 millió forint volt 2020 végén.

Ezzel szemben az átlagosnál nagyobb mértékben gazdagodtak ez idő alatt nyugat-magyarországi családok, amelyeknek 40 millió forintnyi átlagos vagyona volt 2020 végén, a közép-magyarországi régióban még többet, 64 millió forintot halmoztak fel ekkorra a háztartások. Az ország teljes vagyonának a fele ebben a régióban van, ezen belül Budapesten található a magyarországi háztartások vagyonának a 37 százaléka. A fővárosban egy átlagos családra 74 millió forintnyi átlagos vagyon jutott 2020 végén, ami majdnem a kétszerese az országos átlagnak.

Az is kiderült a felmérésből, hogy a nagyobb városokban, például a megyei jogú városokban nagyjából az országos átlagnak megfelelő vagyona van a háztartásoknak, ettől valamelyest elmaradnak a kisvárosi családok, a községek, falvak lakói viszont elszegényednek. 2014-ben egy falusi család még a magyarországi átlagvagyon 70 százalékával rendelkezett, 2020-ban már csak fele akkora volt a vagyona, mint az országos átlag.

Az életkor szerinti bontást vizsgálva a tanulmány megállapította, hogy az aktív korú háztartások a legvagyonosabbak, a fiatalok és a nyugdíjasok szegényebbek. A legtöbb pénzük a 45-55 éveseknek van, egy átlagos háztartásra ebben a korosztályban 52 millió forint jutott 2020-ban.

Azóta fordult a kocka, az infláció elvitte a vagyont

A 2020-as felmérés óta azonban sokat változott a világ. 2021-ben már elkezdett nőni az infláció, amely 2022-ben és 2023-ban csúcsra járt. Az orosz-ukrán háború miatt eközben az energiaárak megnőttek, a részvényárfolyamok estek, ez pedig a háztartások vagyonára is kedvezőtlenül hatott.

Részletes vagyonfelmérést csak háromévente készít az MNB, vagyis 2023 végén történhetett meg az adatok felvétele, az erről szóló tanulmányra pedig minden bizonnyal még várni kell. Egy, a nyáron megjelent másik felmérésből azonban kiderül, a válság megtépázta a lakosság pénzügyi vagyonát, a 2021 harmadik negyedévéig rendületlenül gyarapodó megtakarítások értéke 2022-ben már csökkent, és a Bank360.hu is megállapította, hogy az infláció elvitte a háztartások vagyonának a tizedét.

2023 már jobban alakult, kilenc hónap után nagyjából 12,2 százalékkal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami megegyezik az első kilenc havi inflációval, vagyis ha nem is nőtt, de nem csökkent tovább reálértéken a lakosság megtakarítása. Ez persze annak is köszönhető, hogy sokat tettek félre azok, akik ezt megtehették.

A szegényebb rétegek rosszabbul járhattak

2023 utolsó negyedévéről még kevés adat van, de a tőzsdék és az állampapírpiac alakulása alapján a pénzügyi eszközökkel rendelkező háztartások valószínűleg már elkezdték ledolgozni a 2022-es veszteségeiket. Pénzügyi eszköze viszont a 2020-as vagyonfelmérés szerint leginkább csak a felső 10 százaléknak volt, a lakosság 90 százalékának nagyobb vagyona van ingatlanban, mint egyéb megtakarításban.

A szerény vagyoni helyzetű háztartások is döntően saját lakásban laknak, a legalsó 10 százalékban 31 százalék, a második legszegényebb 10 százalékban 64,4 százalék volt a saját tulajdonú lakásban élők aránya, a náluk gazdagabbaknál már 90 százalék vagy afölötti arányban élnek saját ingatlanban a családok. Második ingatlan viszont csak a felső tíz százalékra jellemző, háromból két családnak van ilyen. A lakosság szegényebbik felében azonban 10 százalék körül vagy az alatt van a másik ingatlannal rendelkezők aránya.

Kötvénye, befektetési jegye, részvénye, nyugdíjbiztosítása és más megtakarítása is jellemzően csak a felső 10 százaléknak van, már a második tíz százalék is lényegesen kevesebb befektetéssel rendelkezik.

Az MNB a tavaly nyári tanulmányában azt is megállapította, a szerényebb jövedelmű háztartásoknak esélyük sincs arra, hogy megtakarítsanak. A nettó 200 ezer forint alatti egy főre eső jövedelmű családok körében drámai mértékben esett azok száma, amelyek 2023-ban az emelkedő árak mellett megtakarítást terveztek.

Valószínűleg az a mutató is romolhatott, amely a háztartások túlzott eladósodottságát mérte. 2022-ben az év eleji nagy adóvisszatérítések, fegyverpénz és 13. havi nyugdíj valamelyest csillapította az olyan családok terheit, amelyek nem jöttek ki a havi jövedelmükből, 2023-ban azonban ilyen plusz pénzek már nem jöttek, ehelyett úgy tűnik a statisztikákból, hogy egyre többen vettek fel a napi megélhetésükre hitelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nagyon fáj, hogy erre használják fel az emlékét” – Gálvölgyi János lányait bántja, hogy nagyapjuk, Rodolfo megjelent a Fidesz kampányában
Gálvölgyi Dorka és Eszter többek közt az ultipartis kampányvideó miatt tiltakoznak. Szerintük a legendás bűvész soha nem adta volna a nevét politikai kampányokhoz


„Nagyon fáj, hogy erre használják fel az emlékét. Nem ezt érdemli, és nem, soha nem adta volna ehhez a nevét, hangját, arcát és a csodás kezeit…” – ezekkel a szavakkal tiltakozott Rodolfo unokája, Gálvölgyi Dorka a Facebookon, miután a kormánypárt felhasználta a legendás bűvész alakját egy kampányvideóban. Testvére, Gálvölgyi Eszter hívta fel a figyelmet a bejegyzésre, amelyben

sérelmezik, hogy nagyapjukat „szellemes vágóképnek” használják egy „vidám, ultipartis kampányfilmhez”.

A család először azt sérelmezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a februári évértékelőjében a "szájára vette" a bűvész nevét. „Rodolfo mondta meg előre, hogy csalni fog. Azt hittük, ez csak a cirkuszban lehetséges” – fogalmazott a kormányfő, párhuzamba állítva a Tisza-szakértők korábbi mondataival.

Majd Gálvölgyi Dorka azt is észrevette, hogy miniszterelnöki évértékelő után az Index portál, – amelyen szerinte „a gyűlöletkeltés szinte mindennapos már” – a „Rodolfo is őszintébb volt a Tiszánál” címet adta egyik cikkének, amelyben Mráz Ágoston Sámuel elemezte a beszédet.

Ezt követte az a TikTok-videó, amelyen a miniszterelnök és egy miniszter Korda Györggyel kártyázik, a felvételbe pedig több alkalommal is bevágták Rodolfót: az arcát, a hangját és a kezeit.

A videó a tabáni Gösser étteremben készült, ahol Orbán Viktor – miután a Fidesz közzétette országos listáját – többek között Korda Györggyel, Pintér Sándor belügyminiszterrel, Font Sándor országgyűlési képviselővel és Seszták Miklóssal játszott ultit.

A család szerint a felhasználás több szempontból is méltatlan. „Rodolfo nagypapám soha nem foglalkozott politikával, nem adta volna a nevét politikai kampányokhoz. Rodolfo nagyapapám ellenben ismerte magyar zsidóként a kisebbségi sorsot és félelmet, amelyet egész életében hordozott. Megjárta a deportálást, látta a háború poklát és azokat is, akik uszítanak”

– írta Gálvölgyi Dorka.

Hozzátette, nagyapja csak a manézsban „kártyázott”, és soha nem ült volna le egy asztalhoz ezzel a társasággal.

A testvérek azt is sérelmezik, hogy miközben a Nagycirkusz épülete nagyrészt Rodolfónak köszönhető, az évfordulóiról nem emlékeznek meg, a cirkuszban lévő szobrot és a lakóházán álló emléktáblát is a család finanszírozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Korda Györggyel és Balázs Klárival tette le az új reptéri terminál alapkövét, egy időkapszulát is elhelyeztek
Megkezdődik a 3-as terminál építése, valamikor a 2030-as évek elején készülhet el. Korda György a budai ultizás után ismét feltűnt a miniszterelnök mellett.


Péntek reggel letették a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új, 3-as termináljának alapkövét, az eseményen a Washingtonból frissen hazaérkező Orbán Viktor miniszterelnök mellett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Korda György és Balázs Klári is részt vett – írta a Telex.

Az énekes házaspár egy időkapszula összeállításában segédkezett: az alapkő alá Orbán a Nemzeti Sport aznapi számát, Kordáék a Reptér című daluk kottáját, Nagy Márton pedig a reptér kisebbségi tulajdonosának küldött első e-mail leiratát és az adásvételi szerződést aláíró tollat helyezte el.

A fejlesztést a rekordforgalom indokolja. A Vinci Airports elnöke, Nicolas Notebaert elmondta, 2025-ben 19,584 millió utasa volt a reptérnek, ami 12 százalékkal haladta meg az előző évi adatot. Orbán Viktor szerint az évtized végére évente több mint 25 millió utasra számítanak.

A Terminal+ koncepció egy 35 ezer négyzetméteres új épületet foglal magában, amely további 10 millió utas kiszolgálását teszi majd lehetővé.

Ennek érdekében új check-in-zónákat alakítanak ki kilencven pulttal, és építenek egy új központi utasbiztonsági ellenőrző pontot, valamint új poggyászkezelő rendszert. A tervekben szerepel új közlekedési csomópont, új közúti előtér, több parkolóhely és egy 7,2 MW teljesítményű napelempark is.

Javítják a reptér megközelíthetőségét is: 2028 végéig kétszer háromsávos, 12 kilométer hosszú új gyorsforgalmi út épül az Üllői út külső szakasza és a repülőtér között, mintegy 200 milliárd forintból.

Ezzel párhuzamosan új, 27 kilométer hosszú, óránként 160 kilométeres sebességre alkalmas vasútvonal épülhet Kőbánya és Monor között, 35 éves koncesszióban, bár ennek eljárása már most csúszik. A vasútállomást a repülőtértől néhány száz méterre, a mostani Holiday parkoló helyén alakítják ki.

A fejlesztést az is indokolja, hogy idén Philadelphia, Toronto, Szöul és Kína felé is új járatok indulnak. Nicolas Notebaert szerint a cél, hogy „a Bud Cargo az első számú központtá váljon Európa és Ázsia összekötésében”.

A lap részletezi, hogy a repteret üzemeltető Budapest Airportot 2024 nyarán vásárolta vissza a magyar állam. A cégért a kormány 3,1 milliárd eurót, akkori árfolyamon nagyjából 1200 milliárd forintot fizetett egy nehéz gazdasági környezetben. A kormány többségi, 80 százalékos tulajdonrészt szerzett, a maradék 20 százalék a francia Vinci Airportsé lett.

Visszaidézik, hogy a HVG januárban arról írt, hogy a tulajdonosok csaknem 280 millió euróval leszállították a Budapest Airport Zrt. alaptőkéjét, ami lehetővé teszi, hogy a kormány a 2024-es 41 milliárd forintos profiton felül további összegeket, összesen 100 milliárd forint feletti osztalékot vegyen ki a cégből.

„Sok üzletet kötöttem már a magyar kormány nevében, nagyokat is, de az volt a legjobb megállapodás, amit a Vincivel kötöttem” – mondta beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint azért volt ez jó üzlet, mert „elkerültük a csapdát, amit az állami tulajdon magával hoz, hogy olyan dolgot csinálunk, amihez nem értünk”.

A tervek megvalósulását Orbán szerint a háború közelsége veszélyezteti.

„A háborús szomszédság nem turistacsalogató dolog”

– fogalmazott.

A 3-as terminál egyes részeit az utasok előtt akár már 2031-ben megnyithatják, a teljes befejezést 2034–2035-re teszik.

Korda nem először tűnik fel a miniszterelnök mellett. Néhány nappal ezelőtt együtt ultizozz - kártyajáték - a miniszterelnökkel, ahol megalapították az Ulti Digitális Polgári Kört. Az esemény után az énekes azt mondta, hogy életében először találkozott a kormányfővel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Képgaléria – Ellepte a hó az ország nyugati szélét: Kőszegen már 40 centi esett, Sopronban is durva a helyzet
Az Alpokalján már éjszaka óta esik a hó, Sopronban és Kőszegen is közel 30 centis hóréteg alakult ki reggelre, de azóta is megállás nélkül havazik. A soproni polgármester már a helyi védelmi bizottságot is összehívta a rendkívüli hóhelyzet miatt.


Beborította a hó az ország nyugati felét: Sopronban több mint 30, Kőszeg környékén pedig már 40 centinél is több hó hullott fél nap alatt.

Az Alpokalján már éjszaka elkezdődött a havazás, így reggelre már 20 centinél több hó hullott, és Kőszegen is hasonló mennyiséget mértek – írja az Időkép. A délelőtt folyamán sem hagyott alább a havazás, folyamatosan szakad, így csak gyűlik a hómennyiség.

A Kisalföld beszámolója szerint Sopronban már reggel is ki kellett ásni az autókat a fehér lepel alól, az utakat pedig hiába tisztítják, a hóesés olyan mértékű, hogy percek alatt újra behavazódnak az utak. Farkas Ciprián, Sopron polgármestere a Facebookon azt közölte, a rendkívüli hóhelyzet miatt összehívta a helyi védelmi bizottságot.

Vas vármegyében sem jobb a helyzet. A Kőszegi Időjárás Előrejelzés Facebook-oldal szerint

Kőszeg belvárosában délre már 39-41 centiméteres hóvastagságot mértek.

Ez az alábbi videóban jól látható.

A vaol.hu cikke szerint a hóhelyzet miatt több baleset is történt a környéken: a kőszegi határnál keresztbe fordultak a kamionok az úton, a bucsui határátkelőnél pedig két autó is árokba borult.

A HungaroMet jelentése szerint Szombathely is teljesen kifehéredett az éjszaka óta tartó havazás után.

Képgalériánkban mutatjuk a friss havas képeket:

A rendkívüli időjárást egy, a délnyugati határ közelében örvénylő mediterrán ciklon okozza. A légörvény miatt az ország két vége között több mint 10 hektopascalos légnyomáskülönbség alakult ki, ez korbácsolja viharossá a szelet – írja az Időkép.

A legerősebb széllökések sokfelé meghaladják a 70–80 km/órát, de északkeleten ennél erősebbeket is mértek már. Az Időkép szélmérője Sárospatakon 118 km/órát mutatott.

A szél az ország nyugati, északnyugati részén, valamint északkeleten is komoly hófúvást okozhat. Emiatt Vas, Veszprém, Zala és Győr-Moson-Sopron vármegyére másodfokú, narancssárga figyelmeztetés érvényes, amely a HungaroMet előrejelzése szerint egészen péntek éjfélig hatályban is marad.

A csapadék halmazállapota is folyamatosan változik: a havazás határa péntek reggel a Hegyeshalom–Veszprém–Zalaegerszeg háromszögben húzódott, ettől délre és keletre havas eső, majd eső esett. A nap folyamán azonban a beáramló hidegebb levegő miatt egyre több helyen váltja majd havazás az esőt.

A nap hátralévő részében a Dunántúlon és a hegyekben több helyen további 20-30 centiméter friss hó várható, a szél pedig tartós hófúvást okozhat. A légmozgás csak az esti órákra mérséklődik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bejelentette: ő a TISZA Párt miniszterelnök-jelöltje
A párt elnöksége és mind a 106 képviselőjelöltje őt kérte fel erre a pozícióra. A döntés egyhangúlag született meg.


Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy a TISZA Párt elnöksége és 106 egyéni képviselőjelöltje őt kérte fel a párt országgyűlési listájának vezetésére, valamint miniszterelnök-jelöltnek.

A politikus bejegyzésében azt írta:

„A TISZA elnöksége és 106 egyéni képviselőjelöltje ma egyhangúlag úgy döntött, hogy én vezetem a TISZA listáját az országgyűlési választáson és az április 12-i győzelem után engem javasol arra, hogy vezessem a TISZA-kormányt és szeretett hazánkat.”

Magyar Péter hozzátette, hogy a megtisztelő felkérést elfogadja. A poszt végén kijelentette: „Készen állok minden tudásommal és energiámmal Magyarországot és a honfitársaimat szolgálni. Isten engem úgy segéljen.”

A jelenlegi legerősebb ellenzéki párt a 106 egyéni körzetben több, nem hivatásos politikus hátterű jelölttel (például vállalkozókkal, orvosokkal) készül.

A kampány hivatalosan február 21-én indul az ajánlásgyűjtéssel, de már intenzíven zajlik, Magyar Péter Orbán Viktorhoz hasonlóan újabb országjárásba kezdett. A pártelnök egy másik pénteki Facebook-bejegyzésében azt írta:

„50 küzdelmes, nehéz és fárasztó nap vár ránk. De ugyanakkor 50 felemelő, csodálatos és történelmi nap, amikor megmutatjuk, hogy együtt, egy emberként elhozzuk a változást, amire olyan nagy szüksége van a hazánknak”.

Állítása szerint most kell minden energiát beletenni, mert most tényleg mindenkire szükség lesz. A politikus arra szólította fel a követőit, hogy a következő 50 napban kopogtassanak be minden ajtón és beszéljenek mindenkivel. Azt írta, a TISZA közösségének nem lesznek óriásplakátjai, álcivil szervezetei, mesterséges intelligenciával hamisított videói és álhírei sem. „De van valamink, ami ezerszer értékesebb ezeknél: hazaszeretettel és tettvággyal fogunk Magyarországért dolgozni” – tette hozzá.

Magyar Péter állítja, van 3 millió szavazójuk, akiket arra kér, hogy holnaptól keressék a jelöltjeiket és egy aláírással támogassák őket. Közölte, hogy mind a 106 választókerületben gyűjtik az aláírásokat, és ő maga is kint lesz a terepen. Szerinte holnaptól minden perc, minden beszélgetés, minden aláírás és minden önkéntes munka duplán számít. Arra buzdított mindenkit, hogy jelentkezzen önkéntesnek. „Számítok rátok! A hazánk számít rátok! Indul a maraton befutója. Gyertek velünk, írjunk közösen történelmet!” – üzente a pártelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk