CNN: Európa legjobb állatkertje a budapesti
A CNN írása szerint láthattunk már elefántot, vízilovat és medvéket is életünk során, de úgy, olyan környezetben, mint a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykertben még soha.
Egy állatkert nem éppen a legnyilvánvalóbb hely egy építészeti túra kezdeti állomásának. Mégis, a sors furcsa fintora, hogy amikor 1910-ben a budapesti állatkertnek megalkották az arculatát, a város legkiválóbb építészeit bízták meg a feladattal. Ebből következik, hogy itt találhatók a város építészeti szempontból is egyedülálló építményei. Ilyen impozáns környezetben tartanak különlegesebbnél különlegesebb állatokat és ehhez hasonlatos körülményeket Európában kevés helyen találhatunk – ez már két jó ok a látogatásra. - írja a CNN utazási portála.
A Hősök terénél, a Szépművészeti Múzeum mögött található állatkert a nyugalom szigete a nyüzsgő város közepén. Átlépve a monumentális bejárati kaput, melyet két oldalról hatalmas kő elefántok, a boltívet pedig jegesmedve szobrok díszítik, magas fák övezte téren találja magát a látogató. A fák között felsejlik a park többi része, izgalmas látnivalókat ígérve a látogatóknak.
Boldizsár Márk fotói
Jobb oldalon a fák fölé magasodik a lélegzetállító Elefántház. A fényes, kék kupoláival és minaretre hasonlító tornyával az épület egy török/ottomán/oszmán mecsetre hasonlít. A bejáratot elefánt- és orrszarvúfej szobrok és elefántok díszítik. Belül a falakat növény és állatmotívumok borítják, Art Nouveau stílusban. És nem csak a látogatók érezhetik itt jól magukat. Az Elefántházhoz tartozó kellemesen meleg medencében mártózó vízilovak is meglehetősen elégedettnek látszanak.
A medencéket közvetlenül földalatti melegvízű források táplálják. Érdekesség, hogy ez a természetes melegvíz-forrás mentette meg a vízilovakat az 1944-es könyörtelen hideg tél idején, amikor szovjet csapatok ostromolták a várost három hónapig. A folytonos melegvíz utánpótlás megmagyarázza Budapest sikerét a víziló szaporításban is – a közeli Széchenyi fürdőben mártózók nem is sejtik, kivel osztoznak a vízen. A vízilómedencét tápláló melegvízű forrás fűti az állatkert nagyobb épületeit is. Súlyban kifejezve, így száz bébielefánt súlyának megfelelő szén-dioxid mennyiséget spórolnak meg.
Az Elefántház mögött található a hatalmas Szavanna-kifutó. A marabuk, fehér gólyák, nílusi ludak, ritka Rothschild zsiráfok és földi malacok békés egyetértésben élnek itt együtt az állatkert másik büszkeségével, a fehér (szélesszájú) orrszarvúkkal. 2007-ben a világon elsőként itt született mesterséges megtermékenyítéssel orrszarvú.
Sóki Tamás képe
Mag Veronika fotója
A Szavannakifutó fölé magasodik a 32 méter magas Varázshegy, amely szintén ritkaságnak számít a világ állatkertjeiben. A szikla külseje gorillák, sörényes juhok, vörös panda és ázsiai vadkutyák otthona, belül pedig számos interaktív kiállítás várja az emberiség és a természet történelme iránt érdeklődőket. Itt több mint száz élő állatfajt tekinthetnek meg a látogatók, többek között tyúkokat, csupasz vakondpatkányokat, denevéreket, levélvágó hangyákat és óriás pókokat. Budapesten található a világ egyik leggazdagabb állatkerti rovarállománya – több mint 200 faj és 30 féle pók.
A közeli Kisszikla lábánál oroszlánfóka show várja a látogatókat.
Az állatkert különlegessége, hogy testközelből figyelhetjük meg, ahogy a jegesmedvék úsznak. A medencéjükbe egy üvegfalon keresztül pillanthatunk be, megtapasztalva ezeknek a hatalmas teremtményeknek az erejét. A Kisszikla másik oldalán pingvinek szórakoztatják a nagyérdeműt. „Volt egy nagyon leleményes pingvinünk, Fülöp, akinek sikerült kijutnia a kifutóból és kisétált egészen a főbejáratig” mondja Ágnes, az egyik pingvingondozó. „Szerencsére sikerült elkapnunk mielőtt felszállt volna a 72-es trolibuszra.”
Boldiztár Márk képe
Még a kisebb állatházak is különleges külsővel rendelkeznek, melyeket az 1910-es újjáépítés alatt építettek. A Zsiráfház afrikai hangulatú, az Krokodilházban indiai stílus figyelhető meg, de a magyar népi építészet jellegzetességei is megfigyelhetők. Az egyik legkülönlegesebb épület az Ausztrália ház – a korábbi madárház – egy régi erdélyi templomot mintáz. A kilincseket, freskókat és a rózsaablakokat is gyönyörűen megőrizték. De az állatkert – beleértve az épületeket és állatokat is - különlegessége nem csak a kinézetében rejlik.
Számos fajmegőrzési programnak is otthont ad, melyben hozzájárulnak a Rákosi vipera, a parlagi sas és a fakó keselyű fennmaradásához. Kiemelkedő jelentőségű, hogy az állatkert állatkórháza 2010 és 2013 között 7000 sérült vagy árván maradt védett madarat, emlőst és hüllőt látott el. Persányi Miklós az állatkert igazgatója elmondta, hogy mivel a világ emlős, madár és kétéltű populációjának 30%-át a kihalás veszélye fenyegeti, az állatkertek létfontosságú szerepet játszanak a fajmegőrzésben. „Fantasztikus, hogy a zsúfolt város közepén most nagyobb területet kap az állatkert és ezzel több hely jut az állatoknak is” - mondja az igazgató.
Fotó: Bagosi Zoltán
Az állatkert másik végén található a magyar jellegzetességekben bővelkedő Parasztudvar. Ez a háziállatok, illetve a ház körül élő állatok bemutatóhelye. Megtalálhatóak a tipikus magyar állatfajták, mint például a rackajuh, a mangalica – egyre népszerűbb étel a magyar éttermek étlapjain – és a mudi, ami az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta.
Nevetségesnek tűnhet a közeli kifutóban található tevéket magyar fajtának tekinteni, de történetesen ezek az állatok a 9. században keletről érkeztek a vándorló magyar törzsekkel a Kárpátok hegyein át. Egypúpú rokonaik, a dromedárok, a 16. században az oszmánokkal/törökökkel érkeztek.
A Madagaszkár zónán is átjutva – ahol gyűrűsfarkú makik sétálnak a látogatók között szabadon – a látogatók egyetlen nap alatt megtapasztalhatják a Föld fantasztikus élővilágát - számolt be a CNN újságírója.
A Fővárosi Állat- és Növénykert egész évben nyitva tart, de a nyitvatartási idő hónapról hónapra változhat. A felnőtt belépőjegy ára 2500 Ft, a gyermek és diákjegy ára 1800 Ft, a csoportos felnőtt jegy 2000 Ft/fő és a csoportos gyermek jegy 1400 Ft/fő áron vásárolható.
Forrás: travel.cnn.com