BUDAPEST
A Rovatból

Körbesétálta Budapest összes kerületét egy fővárosi férfi: „Nem Ironmant akartam, hanem hogy minél több mindent lássak”

Balázs Jenő bő 3 év alatt teljesítette a különleges kihívást, amit rengeteg fotóval is dokumentált. Elmesélte, mik voltak a legnagyobb szélsőségek és mi tetszett neki legkevésbé.


Bár Budapesten közel 2 millióan élnek, ezeknek az embereknek alighanem elenyésző része mondhatja el magáról, hogy teljes egészében ismeri a fővárost, hiszen ahhoz a szorosabban vett belváros mellett hozzátartoznak olyan, egymástól távol eső városrészek is, mint Pesthidegkút, Soroksár, Mátyásföld vagy épp Budafok.

Balázs Jenő 2018-ban határozta el, hogy felfedezi az összes kerületet, mégpedig a határvonaluk mentén haladva. A nem mindennapi projektnek néhány hete ért a végére, tapasztalatairól kérdeztük.

– Hogy jött az ötlet?

– A II. kerületben, ahol lakunk, már bejártam szinte mindent, láttam az összes jelentősebb utcát, műemléket, látnivalót. Ezért azon kezdtem el gondolkodni, merre menjek tovább, ha szeretném megismerni a város többi részét is.

A térképet nézegetve feltűntek a kerülethatárok, és adta magát az ötlet, hogy ezeket végigsétáljam. Emellett az is bennem volt, hogy jó lenne felfedezni a számomra szinte teljesen ismeretlen kerületeket is, például a XXII.-et vagy a XVII.-et. Ezt a két elképzelést gyúrtam össze.

– A határokat mennyire nehéz meghatározni?

– Két módszerem volt rá: egyrészt vettem egy nyomtatott térképet, amelyiken jelölve vannak (mert nem mindegyiken tüntetik fel őket), másrészt pedig találtam egy erre a célra szolgáló honlapot is, ahol szintén ellenőrizni lehet.

Nehézséget okozott, hogy a határvonal nem mindig konkrét utcát jelent, előfordul az is, hogy egy hegyen, egy mezőn vagy akár az M0-son megy keresztül. Soroksáron egy kerítéssel elválasztott vasútvonalon kellett volna átmennünk, így ott például vissza kellett mennünk az első átjáróig.

Amikor el kellett térni a határvonaltól, arra azért vigyáztunk, hogy ilyen esetekben inkább többet menjünk, mint kevesebbet. Kerülni kellett a repülőtérnél is, amit pont kettévág a kerülethatár. A XVIII.-nál sokáig mehettünk a Ferihegyi úton, a XVII. kerületnél viszont a reptér másik oldalán mentünk, ahol még soha nem jártam. Emlékszem, régebben el-elgondolkodtam, amikor egy repülőgép indulására vártam, hogy vajon mi lehet ott a messzeségben. Most kiderült, hogy ez egy nagyon szép és izgalmas rész: szerintem soha nem láttam ekkora nyílt egybefüggő területet Budapesten – mész egy-másfél órát, és még mindig tart.

Csepel

XIX. kerület

Soroksár, Duna-part

XVI. kerület

– Kilométerben mennyit tettetek meg, összesen mennyi idő alatt?

– Pontos adatom nincs erről, mivel az egyes kerületek körvonalának hosszát nehéz pontosan kiszámítani. A XVII.-et csináltuk meg utoljára, ott tudok számot mondani: 42 kilométert tettünk meg, két napra leosztva, 8 óra 22 perc alatt. Persze nagyon feszített tempóban egy nap alatt is sikerült volna, de én nem Ironmant akartam, hanem hogy minél több mindent lássak.

A teljes távot csak becsülni tudom: 4-500 kilométer körül lehetett. A kicsikkel kezdtem, az I.-vel, majd az V.-kel. Utóbbit már elég jól ismertem, ezért sok újdonsággal nem szolgált. Az I.-ben már volt pár emlékezetes pillanat, például az Avar utca a Déli pályaudvar mellett. Ott még soha nem jártam, és nagyon tetszett a „franciás” hangulata.

Időben bő 3 évig tartott, de voltak több hónapos kihagyások is. 2020-ban nem nagyon indultam el, nem is a lezárások miatt, inkább azért, mert nekem is teljesen átalakult az életem, bejött a home office, kevesebbet mozdultam ki. De ezt az időszakot leszámítva is rendszertelenül haladtam, nem volt konkrét elhatározás arra nézve, milyen gyakran kell egy újabb kerületet kipipálnom, illetve hogy mennyi idő alatt teljesítsem a tervet.

– Egyedül mentél, vagy volt társaságod?

– Eredetileg magányos akciónak képzeltem el, nem gondoltam volna, hogy rajtam kívül bárkit is érdekelni fog. De ahogy haladtam és egyre több ismerősnek beszéltem róla, akadtak néhányan, akik azt mondták, szívesen elkísérnének valamelyik kerületben. Nagyobb csapatok azért nem voltak, de egy-egy ember a táv nagyjából felén elkísért.

Különösen jó emlékeim fűződnek Térey Jánoshoz: jóban voltunk, még 2018-ban neki is meséltem a projektről, és azt mondta, hogy két kerületben szívesen csatlakozna hozzám. Csepelre és a XVI.-ra gondolt, mivel ezeket nem nagyon ismerte. Így is történt, eljött velem. Rendkívül színes egyéniség volt (2019-ben sajnos meghalt), nagyon hiányzik az életemből. Érdekesség, hogy zakóban és fehér ingben teljesítette mindkét távot.

Csepel egyébként az egyik legváltozatosabb kerületnek bizonyult, mivel az egyik oldalán szinte végig gyárak, üzemek, raktárak vannak, a másik oldalon viszont közvetlenül a Duna-parton mehettünk. Meglepett bennünket, hogy ez a rész, a Kolonics György sétány mennyire zöld és békés.

IV. kerület

XVII. kerület

XVII. kerület

XXII. kerület, Orsovai utca

– Mik voltak a legnagyobb szélsőségek, és tudsz-e olyat mondani, amire nem szívesen emlékszel vissza?

– Egy dolog volt, ami kimondottan nem tetszett: a természetben lerakott sok szemét, számos helyen találkoztam méretes kupacokkal, de erről nem a táj tehet, hanem az emberek. A II. kerületben Solymártól begyalogolni a Kolosy térig, át a hegyen, elég fárasztó volt, de megérte. A XIX. és a XX. kerület – az egyik oldalon a Wekerletelep, a másikon pedig Pesterzsébet – teljesen más hangulatú. Ez volt egyébként az egyik leghangosabb rész, a Nagykőrösi út olyan zajos volt, hogy zúgott a fejem tőle, nem csodálom, hogy zajvédő falat építettek oda.

– Most, hogy már ismered az összes kerületet, van olyan, ahol szívesen élnél?

– Én nagyon szeretek a II. kerületben élni, nem szívesen költöznék el innen. De nem is azt vártam ettől a projekttől, hogy ehhez adjon ötleteket, inkább csak azt szerettem volt felfedezni, mi van ezeken a részeken, hogy néz ki a valóságban az, ami a térképen 5-10 cm.

Sok helyről azt gondoltam, hogy ott nem lesz semmi látnivaló, ehhez képest még stadionból is volt vagy három-négy (akkor építették a Puskás Arénát, már kész volt az új MTK-stadion, és még a régit láttam Kispesten). A XXII. kerületben sétálva egyszer csak ott volt a Memento Park vagy a Budafoki Víztorony. Valami érdekesség mindig akadt.

– Végig fotóztál is, összesen hány kép jött össze?

– A képek egy része sajnos elveszett egy telefoncsere miatt, vagy nem lett jó minőségű, de így is sok fotóm van. Kerületenként 30-40 képet biztos csináltam, a vége felé talán még ennél is többet, akkor kezdtem rájönni, hogy jó lenne, ha megmaradnának emlékként nekem és az utókornak.

III. kerület, Aranyhegyi út (nem pont a határvonalon van, kis kitérővel készült a kép)

III. kerület, Hármashatárhegy

III. kerület, Hamvas Béla sétány

X. kerület, Felsőrákosi rétek

– Van-e hasonló nagyobb szabású terved most, hogy ezt teljesítetted?

– Ekkora lélegzetűt nem tervezek, de az egyik barátommal, aki több kerületben is elkísért, abban maradtunk, hogy pár kerületnek a belsejét is felkeressük. Budafokra például biztosan vissza fogunk menni, illetve néhány Budapesttel határos településre is, amiket érintettünk, például Gyálra, Vecsésre, Pécelre stb. Szeretnénk végigsétálni a Rákos-patak partján is. Egy másik ismerősöm pedig a napokban írt rám, hogy sétáljunk el a Kakukk-hegytől a Kukukkhegyig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Orbán Viktor első pesti lakásáról is hallhatsz az idei Budapest100-on
Elnökök és polgármesterek egykori lakhelyén jártunk, de rendőrségi fogda és tüdőgondozó is működött az idén megnyíló száz éves házakban.


Az első Budapest100-on több mint 10 évvel ezelőtt vettem részt. A Várnegyed egyik házát látogattam meg, ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen érzés belépni egy százéves, addig zárt, csak a lakók által ismert világba. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy a Budapest100 idén visszatér gyökereihez, és - 10 tematikus év után - ismét a százéves "szülinapos" házakat ünnepli.

Mi már bejutottunk 4 izgalmas múltú házba, ami benneteket is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén május 9–10. között. Mutatjuk, mi vár rád, és eláruljuk azt is, melyik volt Orbán Viktor első budapesti lakása.

A Budapest100 program 2011-ben indult a Blinken OSA Archivum és a KÉK kezdeményezésére, eredetileg az éppen százéves házak ünnepeként.

Az I. világháború alatt és után az építkezések száma csökkent, ezért a fesztivál 2016-tól tematikus évekkel folytatódott, amikről mi is beszámoltunk. A Budapest100 az elmúlt években foglalkozott a zöldfelületek közösségformáló erejével, a későmodern építészet értékeivel, a főváros egyesítése kapcsán 150 éves épületekkel, a Rakparttal, és a Nagykörúttal is.

2026. május 9–10. között immár 16. alkalommal rendezik meg a Budapest100 nyitott házak fesztiválját, ahol idén 1916 és 1926 között épült lakóházakat és intézményeket ünnepli, köztük azokat a „szülinaposokat” is, amelyek az elmúlt években kimaradtak a programból.

Az első világháborút követő lakhatási válság enyhítése érdekében Budapest Székesfőváros lakásépítésekbe kezdett 1925-ben. Ennek eredményeként született meg 1926-ban a Vajda Péter utca 43. a-b impozáns, kislakásos bérháza a 8. kerületi Tisztviselőtelep és a Ganz-negyed határán.

Első lakói fővárosi tisztviselők voltak, a legfelső szinten kialakított műteremlakásokba pedig szobrászok, festők költöztek.

Az épület azzal is büszkélkedhet, hogy négy polgármester is lakott benne, illetve egy jelenleg is a lakója.

A ház önkéntese elmesélte azt is, hogy az épület a mai napig a környék egyik legmenőbb lakóhelyének számít, ahol az összetartó közösség annyira ragaszkodik a helyhez, hogy a lakások gyakran a lakók között, belső cserékkel találnak új gazdára.

Következő állomásunk a Mester utca 33–35. szám volt, amelyet a kislakásépítési program keretében Budapest Székesfőváros építtetett 1926-ban. A komfortos, többségében háromszobás lakások első bérlői tisztviselők és hivatalnokok voltak.

A házat Kismarty-Lechner Jenő tervezte, aki az eklektikus, historizáló épületbe több magyaros motívumot is beemelt: három lépcsőházában szép kovácsoltvas korlátok, liftház és belső udvar teszi karakteressé az épületet.

A ház helyén egykor a Strobentz vegyészeti és festészeti gyár festék- és víztartó medencéi álltak, valamint egy gőzgép, amely innen szivattyúzta a vizet a gyár számára.

Érdekesség, hogy az épület szuterénjének egy részében eredetileg tüdőgondozó működött, rendes váróval, vizsgálóval, laborral és röntgennel – mindez a 20-as évek közepén, amikor Budapesten kiemelkedően magas volt a tüdővészben elhunytak száma.

Voltak viták arról, bölcs dolog-e egy lakóházba beengedni tüdőbeteg embereket. A tüdőgondozó utcafronti bejáratai és az utcára kihelyezett köpőcsészék azonban úgy tűnik, megoldást jelentettek a problémára.

A ház önkéntese megosztotta velünk azt is, hogy

a 4. emelet 48. lakás volt Orbán Viktor első pesti lakása.

Következő helyszínünk a Régi posta utca 7–9. volt, amely 1923–1925 között épült Székely Béla építész tervei alapján. Az eredetileg iroda- és üzletházként funkcionáló épület félköríves kapunyílása egy nyitott belső udvarba vezet, ahol az utcafronton és a földszinten kialakított üzlethelyiségek kaptak helyet.

Ezekben a terekben ma is több nagy múltú vállalkozás működik, köztük a Gomb bolt, a Dán szűcs, valamint a Gallwitz pipa- és sétabotszaküzlet.

Az egykori harmincegynéhány négyzetméteres irodákat időközben lakásokká alakították, melyek megőrizték kis méretüket. A jó lokációval együtt ez is hozzájárul ahhoz, hogy a házban a lakások mintegy 90%-át rövid távra adják ki, így az épület gyakorlatilag egy „élő Airbnb-házként” működik, folyamatosan változó lakóforgalommal.

Sétánkat az Erzsébet téri Al Habtoor Hotelben zártuk, amely egykor az Adria Biztosító Társulat székházaként épült. A tervpályázatot Tőry Emil és Pogány Móric nyerte meg, az épület azonban az első világháború miatt csak öt évvel később, 1918-ra készülhetett el.

Az eredeti elképzelések szerint egy nagyméretű torony is került volna az épületre, ez azonban végül nem valósult meg. Az irodák mellett a földszinten elegáns üzletek működtek, köztük Kraszner Lajos divatszalonja.

A homlokzatot Ligeti Miklós biztosítással kapcsolatos allegorikus szobrai díszítették, például Szent Flórián alakjával, amely a tűzkár-biztosítást szimbolizálja. A második világháború pusztítása után ezeket azonos témájú alkotásokkal pótolták.

A második világháborút követően az épület évtizedekig a Budapesti Rendőr-főkapitányság használta. A földszinten kihallgatóhelyiségeket és fogdákat is kialakítottak.

Az épület az ezredfordulótól luxusszállodaként működik, ahol sok híresség megfordult. Budapesti látogatása során itt szállt meg ifj. George W. Bush is.

A legenda szerint azért esett a választás erre a szállodára, mert ha menekíteni kellett volna az elnököt, akkor az épület sík tetején egy helikopter is le tudott volna szállni.

A május 9–10-én megrendezett Nyitott Házak Hétvégéjének részletes programját a szervezők április 22-én teszik közzé a Budapest100 honlapján. A nyomtatott programfüzetet beszerezheted többek közt a Kortárs Építészeti Központban és a Blinken OSA Archivumban.

A Budapest100 minden programja ingyenes. A regisztrációköteles programokra április 23-tól tudsz jelentkezni, de a legtöbb program regisztráció nélkül látogatható, így bárki csatlakozhat a város legnagyobb születésnapi ünnepéhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Rovatból
Fotókon a felújított Citadella, ahol Álmos anyja kalauzolja végig a látogatókat a magyar történelmen
Vasárnapi nyitották meg a felújított erődöt a Gellért-hegyen. A Citadellában egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás várja a látogatókat.


Évekig tartó lezárás után vasárnap ismét megnyílt a Gellért-hegy csúcsán álló, teljesen átalakított Citadella. A korábbi, elhanyagolt erőd helyén egy új közösségi tér jött létre ingyenesen bejárható, több mint hatezer négyzetméteres belső parkkal, kávézóval, fagylaltozóval és új kilátóteraszokkal.

Az erődfalakon új átjárókat nyitottak, amelyek összekötik a hegy két oldalát, ezzel a korábban zárt területet valóban átjárhatóvá tették. A felújítás egyik leglátványosabb eleme a kiállítás fogadóterében átívelő, teljes egészében üvegből készült gyalogoshíd, valamint az egykori rondellaudvarban kialakított víztükör, amelynek közepén egy örökláng tiszteleg a magyar történelem hősei előtt. A fejlesztés részeként a teljes területet akadálymentesítették, a parkban és a kiállítótérben is lifteket építettek.

„Ez volt a város leggyűlöltebb épülete, ma a magyar szabadság bástyája”

– mondta Orbán Viktor a megnyitón.

A vasárnapi ünnepség egy többéves folyamat végére tett pontot. A Citadella kiemelt állami beruházásként újult meg, a munka 2021-ben indult. Az átalakítás egyik mérföldköve volt, amikor 2022-ben felvonták a belső udvar közepén álló 36 méteres árbócra az ország legnagyobb, 72 négyzetméteres nemzeti lobogóját.

A vasárnapi átadón Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, amelyben a helyszín szimbolikája mellett egy közelgő energia- és pénzügyi válságra is figyelmeztetett. A kormányfő szerint a Citadella a város leggyűlöltebb épülete volt.

„Ide mindig mások építettek, és leginkább ellenünk. Magát az épületet is a mi elnyomásunkra emelték, hogy onnan a rebellis Pestet ágyútűz alatt tarthassák” – tette hozzá.

A megújult erőd legfőbb attrakciója a nyugati rondellában berendezett, „A Szabadság Bástyája” című interaktív kiállítás. A belépőjeggyel látogatható tárlat a magyar történelem szabadságküzdelmeit mutatja be a honfoglalástól egészen a rendszerváltásig, és felidézi a magyar történelem meghatározó nőalakjait is. A kiállítás narrátora Emese, Álmos vezér anyja, aki a látogatókat végigvezeti a különböző történelmi korszakokon.

A felújítás körül korábban komoly viták is voltak, többen bírálták például a Szabadság-szobor talapzatára helyezett keresztet.

„Aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet”

– fogalmazott tavaly Karácsony Gergely főpolgármester.

Ezzel szemben Lánszki Regő országos főépítész szerint a kereszt azt szimbolizálja, hogy „a szabadság nem a semmiből terem, hanem van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség”.

A Citadella belső parkja és sétányai ingyenesen látogathatók, a kiállításra és a hozzá tartozó kilátóteraszokra viszont belépőt kell váltani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Eltűnnek a parkolóautomaták Budapestről, 25 százalékkal drágul a parkolás júliustól
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján július 1-től kivonják a forgalomból a parkolóautomatákat, a díjak pedig egységesen 25 százalékkal nőnek. A városvezetés a lépést a rendkívül magas üzemeltetési költségekkel indokolta, ami egyes kerületekben a bevétel 60-70 százalékát is elviszi.


Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a pályázatra a rendelkezésre álló keretösszeget jelentősen meghaladó ajánlatok érkeztek, így az egy későbbi fejlesztés része lesz.

Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.

A reformcsomag korábbi vitáiban felmerült a hétvégi díjfizetés bevezetésének ötlete is, ezt a javaslatot azonban a közgyűlés végül nem szavazta meg.

A mostani változásokat további szigorítások követik: 2027. január 1-től megszűnik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása Budapesten.

Ugyanettől a naptól büntetőtarifát vezetnek be a nagy tömegű járművekre: a 2000 kilogrammnál nagyobb saját tömegű személyautóknak kétszeres parkolási díjat kell majd fizetniük.

A fővárosi rendelet minden kerületre kötelező érvényű, így hiába aggódik több önkormányzat a hatályos üzemeltetési szerződéseik felmondása miatt, a jogszabályváltozásra hivatkozva ezek lezárhatók. Tavaly 14 kerületben összesen 3331 parkolóautomata működött, ezek július 1-jétől nem üzemelhetnek tovább.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó terveit, a Nyugati téri felüljárót is elbontanák – Az ötletek máris hatalmas vitát kavartak
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó villamoshálózat első terveit, amelyek a Deák és a Lehel tér közötti szakaszt építenék át. A fejlesztés átszállásmentes kapcsolatot teremtene többek között Újpest, Angyalföld és a déli vonalak között.


Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”

Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”

Vitézy Dávid régóta hisz abban, hogy „forrásokat szerezni leginkább kész, azonnal megvalósítható tervekkel lehet; ennek hiányában legfeljebb elvi vitát lehet folytatni a pénzek elosztásáról, ami általában nem vezet sehova.”

Beszámolója szerint a BKK-nál és a tervezőknél gőzerővel zajlik a munka, és „mindezt sok év semmittevés után, alig néhány hónap alatt értük el”.

A Pesti Fonódó a Deák tér és a Lehel tér közötti hiányzó szakasz megépítésével valósulhat meg, amely szerinte „Angyalföld, Rákosrendező, Újpalota és Újpest térségéből is átszállásmentes belvárosi és budai kapcsolatokat biztosítana”.

Vitézy Dávid elmondása alapján: gyakorlatilag össze tudnának forrasztani egy egységes hálózatba „délről a 47-es és 49-es vonalat, valamint az új Műegyetem rakparti ágról érkező egyik vonalat, - északról a 12-es, a 14-es és a Szegedi úti felüljáró megépülte esetén Rákosrendezőn át az egyik Újpalota (69-es) felől érkező vonalat”.

Azt állítja, a változás hatása a Budai Fonódóéhoz lenne hasonló, ahol „minden vártnál többen használják az összekötött vonalakat, mióta nem sok átszállással lehet csak utazni Budán.” A modellezés szerint az új szakaszon 44-49 ezer napi utassal számolnak, és a fejlesztéssel naponta 2500 órát takarítanának meg a budapestieknek.

„Ez azt jelenti, hogy ez a beruházás kb. 90 évnyi várakozási időt spórol meg az utasoknak évente” – írta.

Vitézy Dávid azt is közölte, hogy Karácsony Gergellyel közösen a következőket javasolják a bizottságnak:

• „a Bajcsy-Zsilinszky úton a villamospálya körül zöldsáv is létesüljön, új fákkal, folytatva a Károly körút 13 évvel ezelőtti átalakítását, a kerékpárosok nem zavarják majd a gyalogosokat tovább a járdán, faltól falig megújul ez a fontos belvárosi főút,

• Nyugati téren tüntessük el a ronda és teljesen felesleges felüljárót, a buszvégállomás és a parkoló helyett zöld köztér létesül, a Váci úton a javaslatunk szerint a villamos szélső vezetésben halad majd a bevásárlóközpont mellett füves vágányon,

• a Lehel téren szűnjön meg az, hogy a templom egy aszfalttenger közepén áll, legyen valódi köztér a piac előtt a villamosvégállomás helyett.”

Bejegyzését azzal zárta, hogy rengeteg munka van még hátra, a látványtervek sem véglegesek, mert „számos részlet a továbbtervezés során kerül majd a helyére, most a koncepcionális irányokat fogjuk eldönteni a hétfői bizottsági ülésen, utána folytatódik a munka tovább”.

A politikus bejegyzéséhez máris rengeteg komment érkezett, és óriási vitát váltott ki. Többen kifogásolják, hogy így kevesebb autó tud majd közlekedni erre, ami szerintük még nagyobb dugót okozhat. Mások szerint felesleges a villamos, mert ezen a vonalon közlekedik a metró is. Ugyanakkor van aki üdvözli az ötletet, hogy több lesz a zöld felület és kényelmesebb lesz a gyalogosoknak, kerékpárosoknak a környék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk