BUDAPEST
A Rovatból

Budapest egykori legromantikusabb városrésze: a Tabán

Visszaemlékezés egy képeslapra illő környékre, amit a tűz és a víz nem tudott elpusztítani, de a XX. századi városvezetés igen.
Forrás: Budapest romantikája blog, címkép: Fortepan/GGAABBOO - szmo.hu
2018. augusztus 23.


Link másolása

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

Ma akár a Világörökség része is lehetne az egykori Tabán, ha a békebeli idők városrendezési tervei miatt 1933-ra le nem bontják teljesen. A békebeli írók által istenített Tabán valójában az 1810-es tűzvész után született, tehát a forró lángnyelvek nem csak romboltak, de utat adtak valami újnak is. Magának a városrésznek a története hosszú-hosszú századokra nyúlik vissza, hiszen a Tabán önálló településként kezdte hányattatott életét.

Később azonban a szűk utcácskákkal, domboldalra futó szőlőkkel tarkított terület Budához került. Népességét elsősorban a rácok és az itt élő parasztok, termelő kisföldművesek adták az 1600-as évektől kezdve. Mivel ez a terület soha nem keltette fel az előkelőségek figyelmét, arculatát és építészetét mindig is a szegény rétegek határozták meg. A csatornázás nélküli, kis viskókból álló Tabánban bizony nem volt ritka a pestis és a dögvészjárvány, a XVII.-XVIII. századból legalább 6 komolyabb járványt tartanak nyilván, amelyekben több ezer ember vesztette életét. A Gellért-hegy lankás lejtőin elterülő festői városrészt bizony a víz és a tűz sem kímélte, hol a Duna áradásai, hol pedig az emberi gondatlanság miatt magasba csapó lángok pusztították el házacskáit.

Kilátás a Gellérthegyről a Tabán és a Krisztinaváros felé. A felvétel 1895-ben készült. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára (Klösz György felvétele)

Szarvas tér, jobbra a Szarvas-ház. A felvétel 1894-ben készült. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára (Klösz György felvétele)

Az egyik leghíresebb tűzvész azonban minden bizonnyal az 1810-es volt, amely egy kádármester házából indult, és hamuvá változtatta az egész Tabánt, sőt, a Vár és a Duna közötti városrészt, a Halászvárost is, egészen a mai Corvin térig. Több mint 500 ház, mintegy ezer család otthona égett le lakóinak vagyonkájával együtt. Egyúttal a nagy pusztítás teret adott valami újnak, ha nem is jobbnak. Az itt élő cselédek, munkások és parasztok a saját lehetőségeikhez képest építették újjá a városrészt, ekkor születtek a Krúdy Gyula által megénekelt girbe-gurba utcácskák az egyszintes fehérre meszelt házacskákkal.

A területet szegény emberek lakták, akik nem tudtak bekapcsolódni a kiegyezés utáni gazdasági fejlődésbe, hiába épült, szépült a székesfőváros, ők kimaradtak belőle. Az 1870-es évekre a Tabán fejlődése végleg megállt, új házak alig épültek és ekkor még nyoma sem volt a századfordulós pezsgő tabáni művészéletének. Éppen emiatt 1878-ban Budapest rendeletben határozta el, hogy az adott területen lévő viskókat le kell bontani és egy vadonatúj városrészt kell kiépíteni, ami illik a szemben elterülő elegáns Duna-korzóhoz és a Gellért-hegy újonnan épített főúri palotáihoz.

Tabán 1930. Fotó: Fortepan/Jankovszky György

Kilátás a Királyi Palota felé. A kép közepén a Bethlen udvar. 1932 Fotó: Fortepan/Buzinkay Géza

Fotó: Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége

A határozatot tett követte és 1890-ig mintegy 116 ingatlant vásárolt meg Budapest, főként a Gellért-hegy oldalában, de ezzel szemben a kanyargó utcácskáiról híres tabáni belváros még érintetlen maradt. Az itt élők megpróbáltak mindent, hogy segítsenek magukon és a városrészen. Egyre-másra nyíltak a mulatók, a kisvendéglők és borkimérések, pincék, amelyek vonzották a főváros értelmiségét és művészeit. Nem voltak ritkák a festőnövendékek vásznai napközben a macskaköves poros utcákon, miközben az asszonyok a frissen mosott ruhát terítgették a házak előtt, és mindeközben a sarki kisvendéglőben már vígan rotyogott az esti pörkölt, ami az esti vendégeket, azaz a kávéházakból idesereglő írókat, költőket várta. Ez a hangulat ihlette meg a Nyugat folyóirat íróit és a kor művészetit egyaránt.

A századforduló táján látott napvilágot az az elképzelés, miszerint a Tabánból egy igazi fürdővárost alakítanának ki parkokkal, szállodákkal, kihasználva a Rácfürdő, Rudas és Gellért-fürdő nyújtotta lehetőségeket. De az elképzelésből végül az I. világháború miatt nem lett semmi. A Tabán teljes felszámolását végül 1933-ban végezték el, bár ekkor már csak 31 ház állt az egykori városrészben.

VIDEÓK: a hangulat kedvéért...

Az újonnan megtisztított telkek hasznosítására újabb pályázatot írtak ki 1938-ban, amelyet a kor három kiváló építésze (Lauber László és Dávid Károly, illetve Gerlóczy Gedeon) nyert meg. Az egykori tervet felélesztve ők is egy óriási gyógyfürdő-komplexumot álmodtak papírra, de a kivitelezést ismét keresztülhúzta az újabb világháború. Amit pedig nem tudott elpusztítani a városrendezés, azt 1945 után a kommunista vezetés tette a földdé egyenlővé. Így manapság már csak régi fotókat nézegetve nosztalgiázhatunk a Tabán egykori szépségén, a romantikából a néven kívül szinte semmi sem maradt.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Virágpompában a Tóth Árpád sétány, Budapest egyik legszebb japán díszcseresznye fasora
A történelem viharait is átvészelte a várfal, amelyen az öreg gesztenyefák elé 2009-ben ültették a lenyűgöző látványt nyújtó másik fasort.
Fotók: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. április 04.


Link másolása

A tavasz egyik legszebben virágzó fája a japán díszcseresznye. A pár napig élvezhető látványosság sokakat vonz magához, gyönyörködni, fotózni. A rózsaszín virágözön a Budai Várban is minden évben elvarázsolja a látogatókat.

A Tóth Árpád sétány önmagában is egy különleges hely, hiszen egy régi középkori várfal tetején vezet végig, ahol a panorámát is érdemes kiélvezni.

A sétány jelenlegi formája 2009-ben készült el, a déli szakasz felújításával, ekkor ültették a fákat is Tihanyiné Tóth Mária tervei alapján. A ma már romantikus Várhegy várfalai korábban hadicélokra szolgáltak. A várfal romjaira 1720-ban telepítették az első fasorokat - ez volt Budapest első kettős fasora.

A sétány neve is többször változott, a 19. században Bastei Promenádnak hívták, majd 1879-től Bástya sétánynak, a 30-as években Horthy Miklós sétánynak és Gróf Bethlen István sétány is volt. 1946-ban nevezték el a nyugati részt Tóth Árpád sétánynak, mert a költő a közeli Táncsics Mihály utcában is élt. A második világháború után a fák is elpusztultak. A területet 1967-ben rendezték, ekkor ültettek gesztenyefákat, juharfákat. A díszcseresznyefák 2006-ban és 2009-ben kerültek a sétányra, míg a mögöttük álló gesztenyefák jóval idősebbek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Szinte biztosan nem lesz klíma a 3-as metrón idén nyáron
Technikailag gyakorlatilag megoldhatatlan, hogy idén nyáron teljesüljön Karácsony Gergely egyik főpolgármesteri vállalása.

Link másolása

„A közbeszerzési eljárás jelenleg tárgyalási szakaszban van” – válaszolta a BKV a Népszavának, amikor a lap arról érdeklődött, hogy mikorra várható a hármas metró szerelvényeinek légkondicionálása. A lap szerint ez azt jelenti, hogy kivitelező híján aligha lesz nyárra klimatizálva a 3-as metró vonalán közlekedő 222 kocsi.

A budapesti M3 metróvonalon közlekedő járműveket 2016-ban 69 milliárd forintért gyártotta újra az orosz Metrowagonmash – rengeteg hibával. Tarlós István akkori főpolgármester 2017-ben még azt mondta: nem lesz gond azzal, hogy nincs klíma a hármas metró felújított szerelvényein, elvégre „az nem villamos, 25 méterrel a föld alatt nem tűzi a nap”, és „azt is lehetne követelni, hogy legyen büfékocsi is”.

Az őt váltó Karácsony Gergely még főpolgármester-jelöltként 2019 júniusában 34,8 fokot mért a vonal egyik kocsijában és megígérte, hogy utólagosan klimatizálják a hármas metró orosz szerelvényeit.

A BKV a városvezetés utasítására 2021 májusában feltételes közbeszerzési tendert írt ki az utólagos klimatizálásra, amelyre három ajánlat érkezett. Az egyiket érvénytelenítették, a Liberatus Hungary Kft. és a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. viszont versenyben maradt. Szerződést azonban egyikkel sem kötöttek a főváros nehéz pénzügyi helyzetére hivatkozva. Később felmerült, hogy az orosz gyártó ellen indított perben követelt kötbérből fedezik az utólagos klimatizálás költségét.

„A klimatizálás elsődlegesen nem pénz kérdés, szükség lenne hozzá az orosz gyártó hozzájárulására, amire kevés az esély. Ha enélkül nyúlunk a kocsikhoz, elvész a garancia. A helyzet tavaly óta nem változott, idén nyárra objektíve lehetetlen a légkondícináló berendezések felszerelése” – mondta a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki megerősítette azt is, hogy a munkát a kötbér terhére rendelnék meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Kerékpáros felvonulás lesz Budapesten, hídlezárásra és forgalomkorlátozásokra kell számítani szombaton
Délután 3 órától időszakosan lezárják többek között a Ferenc körutat, a Petőfi hidat, a József Attila utcát és az Andrássy utat is.

Link másolása

Kerékpáros felvonulás miatt ideiglenes forgalomkorlátozások lesznek szombat délután Budapesten - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A tájékoztatás szerint

15 órától 20 óráig szakaszosan és időszakosan lezárják a Soó Rezső sétány - Räde Károly sétány - Borbás Vince sétány - Üllői út - Ferenc körút - Petőfi híd - Egyetemisták parkja - Egry József utca - Valdemar és Nina Langlet rakpart - Raoul Wallenberg rakpart - Friedrich Born rakpart - Döbrentei tér - Attila út - Alagút utca - Alagút - Clark Ádám tér - Széchenyi Lánchíd - Széchenyi István tér - József Attila utca - Andrássy út - Hősök tere - Olof Palme sétány - Zichy Mihály út - Napozórét útvonal egyes szakaszait.

Az érintett rakpartokat, az Attila utat, az Alagút utcát, az Alagutat és a Lánchidat időszakosan teljes szélességében lezárják.

A hétvégére a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség hirdetett meg szezonnyitó kerékpárosbarát hétvégét, amihez több mint 80 vendéglátóhely, szálláshely és látványosság csatlakozott. A rendezvény egyik ötletgazdája korábban azt mondta: az április 22-i Föld napjához kapcsolódva célul tűzték ki, hogy ezen a hétvégén „körbetekerjék a Földet”, azaz együttesen 40 075 kilométert tegyenek meg biciklin.

A játékhoz egy okostelefonnal és egy kerékpárral bárki csatlakozhat a Kerékpárosbarát alkalmazáson keresztül.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Megszólalt a vízművek a csőtörésről, ami megbénította Mátyásföldet: egy 75 éves vezeték tört el
Egy 1949-ben fektetett vezeték adta meg magát, de eltört mellette egy kisebb, lakossági ellátó vezeték is. A környéken lakók szükségkútról vihetnek vizet.

Link másolása

Egy 1949-ben fektetett, 60 centiméter átmérőjű vezeték törése miatt kellett hétfőn reggel lezárni a XVI. kerületi Veres Péter utcát – közölte a Fővárosi Vízművek. A csőtörésről mi is beszámoltunk már: a Sárgarózsa utca és a Thököly utca között az úttestet is elmosta a víz, a közlekedést pedig teljesen felborult.

A nagy átmérőjű vízvezeték törése nem okozott vízhiányt, ám eltört egy mellette futó kisebb, 150 mm-es lakossági ellátó vezeték is

– teszi hozzá a Vízművek. A kisebb vezeték javításáig a Veres Péter utca 1. és 29. között kell vízhiánnyal számolnia az ott élőknek. Kovács Péter polgármester erről azt írta Facebook-oldalán:

„Mintegy 100 fogyasztó maradt vízellátás nélkül, ezért számukra jelenleg a Farkashida utca 2-4. előtt szükségkút segíti a vízvételi lehetőséget.”

Jelenleg a víz szivattyúzása, a hiba feltárása és a munkagödör kialakítása folyik a Vízművek szerint. Ezt követően kerülhet sor a sérült vezetékek cseréjére, majd az útburkolat javítására. A munka akár a hétvégéig is elhúzódhat: a hibajavítást nehezítheti és lassíthatja, hogy több közművezeték is húzódok az út alatt, ami más közszolgáltatókkal való egyeztetést és együttműködést is szükségessé tehet.

Link másolása
KÖVESS MINKET: