Őszintén szólva annyival készültem, hogy a tavaszi látogatásunk képeiből közzéteszek egy csokrot, mindenkit arra bíztatva, hogy keressétek fel a Füvészkertet. Reményeim szerint ennyi pont elegendő lett volna kedvcsinálónak ahhoz, hogy azok is tiszteletüket tegyék, akik érdeklődnek ugyan, de eddig még valamilyen okból kifolyólag nem jártak ott.

Amint azonban elolvastam a Füvészkert honlapján a kert viszontagságos történetéről közzétett összefoglalót, éreztem, nem mehetek el mellette. Arról ugyanis már eddig is tudomással bírtam, hogy anno a Klinikák építése miatt elveszítette területének jelentős részét, így már közel sem akkora, mint azt Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye alapján elgondoljuk, de az igencsak meglepett, hogy mennyit küzdöttek ezért a paradicsomi kertért, hányszor kellett a város egyik részéről a másikra költöztetni a kertet. Ez az elhivatott és kitartó küzdelem pedig meglódítja az ember fantáziáját, a történtek részleges ismeretében pedig látogatásakor még inkább úgy érezhetjük, beavatottá váltunk.

A Füvészkert az Eötvös Lóránd Tudományegyetemhez tartozik, így a soron következő idézetben az egyetem kifejezés alatt ezt az intézményt kell érteni:

"Az 1635-ben Nagyszombatban (ma: Trnava – Szlovákia) alapított Egyetemünk Orvosi Kara 1769-ben kezdi meg működését. Abban az időben Európ-szerte a természettudományok oktatása kizárólag az orvosképzés keretében folyt. Winterl Jakab – a vegytan és a botanika professzora – 1771-ben teremtette meg Magyarország első botanikus kertjét. A botanikus kert már kezdettől fogva az orvos – és gyógyszerészképzés segítése mellett feladatának tekintette a hazai flóra kutatását. 1777-ben az Egyetem Budára, a királyi várba költözik. A botanikus kert pedig a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen folytatta működését. Hamarosan azonban újabb költözködésre kerül sor. II. József feloszlatja a szerzetesrendeket, s a Ferencesek kolostorkertjét (a mai Kossuth L. u. és Reáltanoda u. közötti terület) az egyetemnek adja botanikus kert létesítésére. (...)

Winterl halála után, 1807-ben munkatársa, nagy hírű utóda, Kitaibel Pál, a XVIII-XIX.sz. nagy magyar polihisztora veszi át a Kert vezetését, aki a Kárpát-medence természetrajzi feltárásában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Közel 150 növényfaj első tudományos leírója. (...)

Kitaibel élete utolsó éveiben jelentős energiát fektet az újabb költözködés lebonyolításába. Az új Kert helyét az akkoriban lebontott városfalon túl jelölik ki, a mai Múzeum krt. (Országút), Rákóczi út (Kerepesi út) és Puskin u. (Ötpacsirta u.) által határolt területen.

A Kert Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága idején indul nagy arányú fejlődésnek: 1864-65-ben felépül az európai viszonylatban is jelentős méretű, ma is álló pálmaház. Ekkor kapnak emlékoszlopot a kertben az első Magyar Füvészkönyv szerzői, a növénytan magyar szaknyelvének megteremtői – Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály, valamint a kert jelenlegi helyére kerüléséért, s a reformkor idején Pest városának szépítésében oly tevékeny szerepet játszó József nádor.

Az eredetileg angolpark-stílusban létrehozott kert, a természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal tájképileg is szép látványt nyújtott a látogatóknak. Széleskörű népszerűségét azonban igazán Molnár Ferenc regényének köszönheti. A Pál utcai fiúk cselekményének fontos színhelye a Füvészkert. Ez utóbbi elnevezés, mely a nyelvújítás korából származik, a regény nyomán terjedt el, s lett máig is használatos."

A kert történetét megörökítő könyv lapjain az ezt követő időszak egészen napjainkig relatíve nyugodt, a kertet érintő változások kizárólag az üvegházakat és a Füvészkert nemzeti, nemzetközi szervezetekhez tagként való csatlakozását, illetve az egyetem szervezetébe tartozás mikéntjét érintik. További érdekességeket olvashattok a vadregényes Füvészkertről IDE KATTINTVA.

A kert történetének ismeretében még inkább felértékelődik a Füvészkert léte. A múlt tudatában látogatásunkkor ismerősként pillantunk a fel-felbukkanó szobrokra, az impozáns pálmaházra, a bamubuszligettel határolt tavacskára és a hatalmas tündérrózsára.

És persze tuti biztos, hogy képtelenek vagyunk ellenállni a Füvészkertben eladásra szaporított parányi kaktuszoknak, így szépen bevásárolunk belőlük, annak az ideológiánknak a fogságában, hogy rájuk pillantva intenzívebben tudjuk felidézni a botanikus kertben szerzett emlékeinket is. Nálunk ez speciál működik, és szerencsére a jövevények is jól érzik magukat a Füvészkerttól távoli új otthonaikban.

Ezen a hétvégén (2017. május 6-7.) különleges zöldségek napjait és palántavásárt tartanak a Füvészkertben, így a fentieken túl érdemes akkor is felkeresni a kertet, ha szakértő kezek által nevelt zöldségpalántákkal népesítenénk be konyhakertünket. A fenti idézetek a Füvészkert honlapjáról származnak. Az egyébként roppant kedvező jegyárakról, nyitvatartási időről szóló és egyéb praktikus információkért pedig kattints ide.