Bordos László Zsolt: Ahogy az emberek eljárnak egy wellnessközpontba, ugyanúgy el kéne járniuk kiállításokra művészetet „fogyasztani”
Budapestről is könnyedén elérhető Leányfalu, Párizs, Dubai és más világvárosok után ugyanis itt nyílik júnusz 21-én, este 8-órakor Bordos László Zsolt nemzetközi hírű fénykiállítása, ahol többek között Moholy-Nagy László, Kepes György és Vasarely alkotásai is láthatóak lesznek. A kiállítást Orosz Marton, a Vasarely múzeum igazgatója nyitja meg.
– Ha fényfestésről, fényművészetről beszélünk, leginkább az jut eszünkbe, amikor egy épület falára vetítenek mindenféle érdekes, látványos dolgokat. De tekintve, hogy a kiállítás egy múzeumban kerül megrendezésre, úgy sejtem, itt többről, másról van szó.
– Ha interneten rákeresünk a light + art (fény + művészet) címszavakra, akkor azt olvashatjuk, hogy a nemzetközi szakma szerint Moholy-Nagy László készítette az első fényművészeti installációt, az 1930-as Fény-tér modulátor installációt. Ez rávilágít arra, hogy a művészeten belül az az ágazat, ahol a fény az alkotás alapanyaga, az közel száz éves múltra tekint vissza.
Wilfred már az 1920’as években fényjátékkal egybekötött zongoradarabokat írt és adott elő.
Moholy hatására nagyon sok művész kezdett fénnyel foglalkozni, és a fényművészet történetének azóta is számos magyar vonatkozása van. Kepes György vitte tovább Moholy lángját. Ők alapították a chicagói Bauhaus iskolát, ahonnan a művészettörténetet meghatározó művészek és generációk nőtték ki magukat.
Tehát van az az irány, amit fényszoborászatnak hívunk, vannak fényinstallációk és vannak a térspecifikus vetítések, amelynek egy ága például a mai épületvetítés, szakmai nyelven a 3d mapping is. Az igaz, hogy ma, a legtöbb épületvetítés nem művészeti kontexusban jön létre, de létezik az az épületvetítés, tárgy-vetítés amely kimondottan a Moholy „iskolát” követi. Például az első video mapping vetítés az 1980-as években jelent meg, a maiakra hasonlító épületvetítés technológiáját egy Michael Neumark nevű amerikai művész valósította meg, aki maga is Kepes György tanítványa.
És ha már itt tartunk, megemlíteném még Nicholas Schöffert avagy Schöffer Miklóst, a hatvanas évek meghatározó fényművészét.
Mi fiatalok pedig a nagy „öregek” munkáira egy-egy parafrázist állítunk ki. Bennünk az a közös, hogy mind fénnyel dolgozunk, de nincs nevesíthető tematika, maga a műfaj is meglehetősen absztrakt, elvont. A közös nevező viszont, a fény.
Bordos László Zsolt vetítése a debreceni egyetem homlokzatára 
Nagy Andás A képzelet észlelése - kinetikus szobor
Battha Gáspár: Harmóniaminták - installáció– Ha az ember érzékeny a képzőművészetre, és van pénze, egy festményt vagy akár szobrot megvásárolhat és hazavihet. A fényművészeti alkotásokat is lehet gyűjteni, kiállíthatok akár otthon egy fényinstallációt?
– A fényművészet területén komoly gyűjtés indult el. Vannak komoly gyűjtemények és intézmények amelyek a fényművészetre koncentrálnak. A galériák is kezdik felkarolni. Az a jó hírem van, hogy már 3d mapping technológiával készült alkotás is bekerült 2019-ben Európa legkomolyabb médiaművészeti intézményének, a ZKM, Zentrum für Kunst und Media, állandó gyűjteménybe. Tehát igen, sikerült belépni a galériák és a gyűjtemények világába.
– Képzőművész vagy, akinek van affinitása a technikához, vagy művészi ambíciókat dédelgető mérnök?
– A Képzőművészeti Egyetemen végeztem festő szakon, csak úgy alakult az életem, hogy valahogy rátaláltam a számítógépre. Akkor még nem tudtam, hogyan használható művészeti alkotások létrehozására. Később olvastam arról, hogy viszont Kepes György már 1968-ban a művészek figyelmébe ajánlotta a számítógépet.
Ma, magamról azt gondolom, hogy ugyanaz maradtam: festő, csak nem ecsettel, hanem fénnyel festek.
– Szép nemzetközi sikereket tudhatsz magadénak, mesélj ezekről.
– Természetesen nekem is voltak kommerszebb, „showbusiness” felkéréseim, de nem ezeket szeretném kiemelni, hanem a fontos fesztiválokat, mint például az Ars Electronica Linzben. Tavaly volt a London Contemporary Orchestrával egy koncert a Barbicanban ahova háttérvetítést készítettem, operákban dolgozom, kiállításokon veszek részt. Több, mint 40 országban volt projektem komoly nemzetközi zenészekkel, művészekkel.
– Bocsánat, hogy közbevágok, de hogy kell elképzelni a fényművészet szerepét egy operában? A díszlet részeként?
– Igen, lehet díszletre vetíteni, hogy térmódosító hatást érjünk el a fény és árnyék játékával. Moholy nyomán én is azt szoktam mondani, hogy a teret, vagy a tér percepcióját moduláljuk fénnyel és árnyékkal.
De például Drezdában a közönség a hatalmas színpadon foglalt helyet és a páholyokra, a nézőtérre készítettem a vetítést. Ennek a pandémia volt az oka, mert a több ezer férőhelyes operába sokkal kevesebb nézőt lehetett beengedni, de a végeredmény nagyon érdekes lett.
Bordos László Zsolt vetítése, Lux Helsinki 
Bordos László Zsolt vetítése, Adelaide Art Festival
Bordos László Zsolt: Umbra Triplicata, ZKM Karlsrruhe– Ha jók az értesüléseim, nem rég Dubaiban is kiállítást szerveztél.
– Igen, az ottani partnereim galériát nyitottak. Néhány barátommal ott állítottunk ki öt hónapon keresztül. Innen indult az elképzelés, hogy egy utazó kiállítást állíthatnánk össze.
Bevallom, eleinte nagy központokban gondolkodtam: Velence, Párizs, Budapest. De akkor kaptam egy megkeresést Leányfaluról, és elgondolkoztam, miért ne gondolkodjunk vidéki utazó kiállításokban is?
Például tudjuk, hogy van Budapesten Vasarely múzeum, de nagyon kevesen látogatják. Kevesen járnak múzeumba, ezért is van létjogosultsága egy utazó kiállításnak. Ha az emberek nem mennek, akkor a múzeum, a kiállítás kell az emberekhez menjen.
De bízom benne, hogy ki tudjuk mozdítani az embereket az otthonaikból.
– Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy ez nem egy szokványos hozzáállás.
– Nagyon sokat foglalkozom azzal, hogy mi a művészet szerepe egy társadalomban. Azt mindenki tudja, milyen fontos a sport a test karbantartására. Ugyanígy a művészet rendkívül fontos az érzékszerveink karbantartására.
A zenei hallást mi fejleszti, ha nem a zene és a sok hangminta, amit megszerzünk? A vizuális művészetek pedig a látás-tudásunk spektrumát tágítják.
Ahogy az emberek eljárnak egy wellnessközpontba, ugyanúgy el kéne járniuk kiállításokra művészetet „fogyasztani”, ami hosszú távon komoly változásokat idézhet elő.
– Beszéljünk kicsit a konkrét kiállításról. Említetted, hogy lesznek vetítések, ezen kívül még mire számíthat a közönség?
Filmeket vetítünk, lesznek fényinsallációk, tárgyak érdekes megvilágításban, például egy kinetikus mélyplasztika Vasarelytől. Lesznek fényszobrok – fotogram –, lesznek vizuális és percepcionális illúziókra épülő műalkotások, sőt, egy hologram is. A látogatók olyan fény alkotásokat nézhetnek meg, fény- és árnyék-környezeteket tapasztalhatnak meg, amilyeneket sehol másutt nem láthtnak.
A fotókat Bordos László Zsolt bocsátotta a rendelkezésünkre.
