KULT

Bordos László Zsolt: Ahogy az emberek eljárnak egy wellnessközpontba, ugyanúgy el kéne járniuk kiállításokra művészetet „fogyasztani”

Miért a fényfestés a nyolcadik művészet, és mit köszönhet a művészeti ágazat a magyaroknak? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptam a nemzetközileg elismert képzőművésztől.

Link másolása

Budapestről is könnyedén elérhető Leányfalu, Párizs, Dubai és más világvárosok után ugyanis itt nyílik júnusz 21-én, este 8-órakor Bordos László Zsolt nemzetközi hírű fénykiállítása, ahol  többek között Moholy-Nagy László, Kepes György és Vasarely alkotásai is láthatóak lesznek. A kiállítást Orosz Marton, a Vasarely múzeum igazgatója nyitja meg.

– Ha fényfestésről, fényművészetről beszélünk, leginkább az jut eszünkbe, amikor egy épület falára vetítenek mindenféle érdekes, látványos dolgokat. De tekintve, hogy a kiállítás egy múzeumban kerül megrendezésre, úgy sejtem, itt többről, másról van szó.

– Ha interneten rákeresünk a light + art (fény + művészet) címszavakra, akkor azt olvashatjuk, hogy a nemzetközi szakma szerint Moholy-Nagy László készítette az első fényművészeti installációt, az 1930-as Fény-tér modulátor installációt. Ez rávilágít arra, hogy a művészeten belül az az ágazat, ahol a fény az alkotás alapanyaga, az közel száz éves múltra tekint vissza.

Az 1940-es években egy dán művész, Thomas Wilfred kikiáltotta, hogy a fényművészet a nyolcadik művészet.

Wilfred már az 1920’as években fényjátékkal egybekötött zongoradarabokat írt és adott elő.

Moholy hatására nagyon sok művész kezdett fénnyel foglalkozni, és a fényművészet történetének azóta is számos magyar vonatkozása van. Kepes György vitte tovább Moholy lángját. Ők alapították a chicagói Bauhaus iskolát, ahonnan a művészettörténetet meghatározó művészek és generációk nőtték ki magukat.

Tehát van az az irány, amit fényszoborászatnak hívunk, vannak fényinstallációk és vannak a térspecifikus vetítések, amelynek egy ága például a mai épületvetítés, szakmai nyelven a 3d mapping is. Az igaz, hogy ma, a legtöbb épületvetítés nem művészeti kontexusban jön létre, de létezik az az épületvetítés, tárgy-vetítés amely kimondottan a Moholy „iskolát” követi. Például az első video mapping vetítés az 1980-as években jelent meg, a maiakra hasonlító épületvetítés technológiáját egy Michael Neumark nevű amerikai művész valósította meg, aki maga is Kepes György tanítványa.

És ha már itt tartunk, megemlíteném még Nicholas Schöffert avagy Schöffer Miklóst, a hatvanas évek meghatározó fényművészét.

Azért is fontosak ők hárman, mert mindegyiküktől hozunk egy-egy filmet a leányfalui kiállításra.

Mi fiatalok pedig a nagy „öregek” munkáira egy-egy parafrázist állítunk ki. Bennünk az a közös, hogy mind fénnyel dolgozunk, de nincs nevesíthető tematika, maga a műfaj is meglehetősen absztrakt, elvont. A közös nevező viszont, a fény.

Bordos László Zsolt vetítése a debreceni egyetem homlokzatára
Nagy Andás A képzelet észlelése - kinetikus szobor
Battha Gáspár: Harmóniaminták - installáció

– Ha az ember érzékeny a képzőművészetre, és van pénze, egy festményt vagy akár szobrot megvásárolhat és hazavihet. A fényművészeti alkotásokat is lehet gyűjteni, kiállíthatok akár otthon egy fényinstallációt?

– A fényművészet területén komoly gyűjtés indult el. Vannak komoly gyűjtemények és intézmények amelyek a fényművészetre koncentrálnak. A galériák is kezdik felkarolni. Az a jó hírem van, hogy már 3d mapping technológiával készült alkotás is bekerült 2019-ben Európa legkomolyabb médiaművészeti intézményének, a ZKM, Zentrum für Kunst und Media, állandó gyűjteménybe. Tehát igen, sikerült belépni a galériák és a gyűjtemények világába.

– Képzőművész vagy, akinek van affinitása a technikához, vagy művészi ambíciókat dédelgető mérnök?

– A Képzőművészeti Egyetemen végeztem festő szakon, csak úgy alakult az életem, hogy valahogy rátaláltam a számítógépre. Akkor még nem tudtam, hogyan használható művészeti alkotások létrehozására. Később olvastam arról, hogy viszont Kepes György már 1968-ban a művészek figyelmébe ajánlotta a számítógépet.

Azt is mondta, meggyőződése, ahhoz, hogy a következő művészgeneráció meg tudja szólítani a jövő generációit, ahhoz a művésznek a költő szívével, a festő szemével és egy tudós agyával kell rendelkeznie.

Ma, magamról azt gondolom, hogy ugyanaz maradtam: festő, csak nem ecsettel, hanem fénnyel festek.

– Szép nemzetközi sikereket tudhatsz magadénak, mesélj ezekről.

– Természetesen nekem is voltak kommerszebb, „showbusiness” felkéréseim, de nem ezeket szeretném kiemelni, hanem a fontos fesztiválokat, mint például az Ars Electronica Linzben. Tavaly volt a London Contemporary Orchestrával egy koncert a Barbicanban ahova háttérvetítést készítettem, operákban dolgozom, kiállításokon veszek részt. Több, mint 40 országban volt projektem komoly nemzetközi zenészekkel, művészekkel.

– Bocsánat, hogy közbevágok, de hogy kell elképzelni a fényművészet szerepét egy operában? A díszlet részeként?

– Igen, lehet díszletre vetíteni, hogy térmódosító hatást érjünk el a fény és árnyék játékával. Moholy nyomán én is azt szoktam mondani, hogy a teret, vagy a tér percepcióját moduláljuk fénnyel és árnyékkal.

De például Drezdában a közönség a hatalmas színpadon foglalt helyet és a páholyokra, a nézőtérre készítettem a vetítést. Ennek a pandémia volt az oka, mert a több ezer férőhelyes operába sokkal kevesebb nézőt lehetett beengedni, de a végeredmény nagyon érdekes lett.

Bordos László Zsolt vetítése, Lux Helsinki
Bordos László Zsolt vetítése, Adelaide Art Festival
Bordos László Zsolt: Umbra Triplicata, ZKM Karlsrruhe

– Ha jók az értesüléseim, nem rég Dubaiban is kiállítást szerveztél.

– Igen, az ottani partnereim galériát nyitottak. Néhány barátommal ott állítottunk ki öt hónapon keresztül. Innen indult az elképzelés, hogy egy utazó kiállítást állíthatnánk össze.

Bevallom, eleinte nagy központokban gondolkodtam: Velence, Párizs, Budapest. De akkor kaptam egy megkeresést Leányfaluról, és elgondolkoztam, miért ne gondolkodjunk vidéki utazó kiállításokban is?

Például tudjuk, hogy van Budapesten Vasarely múzeum, de nagyon kevesen látogatják. Kevesen járnak múzeumba, ezért is van létjogosultsága egy utazó kiállításnak. Ha az emberek nem mennek, akkor a múzeum, a kiállítás kell az emberekhez menjen.

Azt is tudjuk, hogy a kultúrában sohasincs elegendő pénz, ezért úgy állítottuk össze a programot, hogy ha sikerül elég sok embert megmozgatnunk, akkor abból utófinanszírozzuk a kiállítás, ha senkit sem sikerül megmozdítanunk, akkor mínuszban jövünk ki.

De bízom benne, hogy ki tudjuk mozdítani az embereket az otthonaikból.

– Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy ez nem egy szokványos hozzáállás.

– Nagyon sokat foglalkozom azzal, hogy mi a művészet szerepe egy társadalomban. Azt mindenki tudja, milyen fontos a sport a test karbantartására. Ugyanígy a művészet rendkívül fontos az érzékszerveink karbantartására.

A zenei hallást mi fejleszti, ha nem a zene és a sok hangminta, amit megszerzünk? A vizuális művészetek pedig a látás-tudásunk spektrumát tágítják.

Ahogy az emberek eljárnak egy wellnessközpontba, ugyanúgy el kéne járniuk kiállításokra művészetet „fogyasztani”, ami hosszú távon komoly változásokat idézhet elő.

– Beszéljünk kicsit a konkrét kiállításról. Említetted, hogy lesznek vetítések, ezen kívül még mire számíthat a közönség?

Filmeket vetítünk, lesznek fényinsallációk, tárgyak érdekes megvilágításban, például egy kinetikus mélyplasztika Vasarelytől. Lesznek fényszobrok – fotogram –, lesznek vizuális és percepcionális illúziókra épülő műalkotások, sőt, egy hologram is. A látogatók olyan fény alkotásokat nézhetnek meg, fény- és árnyék-környezeteket tapasztalhatnak meg, amilyeneket sehol másutt nem láthtnak.

A fotókat Bordos László Zsolt bocsátotta a rendelkezésünkre.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt az idei nyár 10 legjobban várt filmje
A hazai nézők listáját a Deadpool és a Rozsomák vezeti, de a tíz filmből nyolc folytatás vagy franchise.

Link másolása

A mozis nyár tradicionálisan májusban kezdődik és szeptemberig tart. Ezért a Magyar Filmadatbázis már most felmérte a látogatói aktivitást, hogy kiderüljön, melyik 10 filmet várják a legjobban a magyar nézők. A Deadpool és a Rozsomák vezeti a TOP 10-es listát. Érdekesség, hogy a tízből nyolc folytatás vagy franchise és csupán egyetlen streaming film került fel a listára.

Az akció műfaj dominál, és annak különböző ötvözetei a sci-fivel (Majmok bolygója), a vígjátékkal (A kaszkadőr), vagy a szuperhős zsánerrel (Deadpool és Rozsomák).

A sorrendet a mafab.hu állította össze, az alapján, hogy több ezer adatlapmegnyitás során a hazai nézők mely címekre kerestek rá a legtöbben. A 10 legnépszerűbb film adja ki a 100 %-ot.

1. Deadpool és Rozsomák

Ennek tükrében a július 25-én a mozikba kerülő Deadpool és Rozsomákot várják a legtöbben, Shawn Levy rendezésében, Ryan Reynolds-szal a főszerepben. A Deadpool 2. folytatása, azzal a csavarral, hogy összefonódik a Marvel-moziuniverzummal.

2. Majmok bolygója: A birodalom

Második helyen egy májusi premier, a Majmok bolygója: A birodalom áll. Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek rejtőzködve élnek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud.

3. Furiosa: A Mad Max Saga

Dobogós a Furiosa: A Mad Max Saga, mely május 23-án érkezik a mozikba. A Mad Max: A harag útja felülmúlhatatlan látványorgiával és hihetetlen fantáziával mutatta meg, milyen lesz a világvége után. Az új film 45 évvel korábban játszódik: akit az előző részben Charlize Theron játszott, azt most egy új sztár, Anya Taylor-Joy alakítja.

4. Bad Boys: Mindent vagy többet

Június 6-ára várható a negyedik helyen végzett Bad Boys: Mindent vagy többet. A Bad Boys franchise negyedik részében visszatér Will Smith és Martin Lawrence ikonikus párosa, és megbizonyosodhatunk róla: a Rosszfiúk egyre jobbak!

5. Agymanók 2

Az ötödik legjobban várt film a június 13-án debütáló Agymanók 2. A Disney és a Pixar új filmjében visszatérünk Riley fejébe, aki immár tinédzser! A Főhadiszállás komoly átalakításokon esik át, hogy új érzelmek kaphassanak helyet benne. Felbukkan Feszkó és úgy tűnik, nincs egyedül.

6. Gru 4

A TOP lista hatodik helyén egy másik animáció, a Gru 4 áll, mely július 2-án érkezik a mozikba. Hét év szünet után a mozitörténelem legjövedelmezőbb animációs sorozata új fejezettel jelentkezik, melyben egy új családtagot üdvözölhetünk, ifjabb Grút, akinek feltett szándéka, hogy az apját szekírozza.

7. Beverly Hills-i zsaru IV.

A hetedik a július 3-ától a Netflixen látható Beverly Hills-i zsaru IV. című akcióvígjáték. Eddie Murphy visszatér karrierje egyik legikonikusabb szerepéhez a Beverly Hills-i zsaru 4-ben, melyben Axel Foley-nak eddigi pályafutása legszövevényesebb ügyét kell felderítenie.

8. Borderlands

A nyolcadik helyen az augusztus 8-án a mozikba kerülő Borderlands, egy videojáték franchise adaptációja áll. Lilith (Cate Blanchett), a hírhedt kincsvadász, vonakodva tér vissza hazájába, Pandorára. Küldetése megtalálni Atlas (Edgar Ramírez), az univerzum leghatalmasabb gengszterének eltűnt lányát.

9. Alien: Romulus

Kilencedik lett az augusztus 15-i premier, az Alien: Romulus. Ridley Scott producer és Fede Alvarez rendező hátborzongató moziélményt kínál: miközben egy elhagyatott űrállomás rejtett zugait kutatják, fiatal űrkolonizálók egy csoportja az univerzum legfélelmetesebb életformájával találja szemben magát.

10. A kaszkadőr

Végül a TOP 10-et a május elején a mozikba került A kaszkadőr zárja, az egyetlen nem franchise vagy videojáték adaptáció, Ryan Goslinggal a főszerepben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: