Átadták a 3-as metróvonal felújított, a Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest közötti szakaszát. Karácsony Gergely főpolgármester a megújult Határ úti állomáson tartott ünnepségen elmondta, hogy a középső szakasz felújítása még sok kérdést felvet, de fontos lépés történt annak érdekében, hogy a 3-as metró igazi, 21. századi szolgáltatása legyen "minden budapestinek és minden itt járónak". A felújított szakaszon csütörtök délután öt órától utazhatnak az utasok.
A 3-as metró november 6-áig a teljes vonalon közlekedik, azaz Újpest-központtól Kőbánya-Kispestig, a középső szakaszon korábban lezárt állomásokon (Arany János utca, Ferenciek tere, Corvin-negyed és Semmelweis Klinikák) azonban továbbra sem áll meg.
A déli szakaszon megszokott buszjáratok továbbra is működnek, melyek alternatív eljutási lehetőséget biztosítanak a metróval is elérhető megállókba. Így továbbra is közlekedik a Boráros tér felé a 223M, a Nagyvárad tér felé a 254M, a Határ úti metróállomás felé a 194M és az Örs vezér tere felé a 161E autóbusz. A 200E autóbusszal – ahogy a metrófelújítás előtt is – napközben ismét Kőbánya-Kispestig, éjszaka pedig a Határ útig lehet utazni - közölte honlapján a BKK.
A Határ út, a Pöttyös utca, az Ecseri út és a Népliget állomás nemcsak a letisztult látványvilága miatt lett modernebb, de kényelmesebbek, biztonságosabbak is lettek, valamint a LED-es megvilágításuknak köszönhetően világosabbá, sőt, energiatakarékosabbá váltak a felújított megállók. Megújult a teljes vonali infrastruktúra is: a vágányok, a vasúti, a biztonsági, a szellőzőberendezések, a gépészeti rendszer, és természetesen az utastájékoztatási elemek is.
November 7-től elkezdődik a 3-as metró felújításának utolsó nagyobb volumenű üteme, méghozzá a metró középső szakaszának, a Nagyvárad tértől a Lehel térig húzódó résznek a rekonstrukciója. A felújítás ideje alatt Kőbánya-Kispest felől a Nagyvárad térig, Újpest-központ felől pedig a Lehel térig jár majd a metró, de a BKK a teljes kapacitását kihasználva indít majd buszokat a forgalmas szakaszon.
A legtöbb útszakaszon a buszsávban közlekedő, 45 másodpercenként induló buszjáratokkal lehet majd utazni.
A metrópótló buszok mellett a BKK igyekszik bővíteni a konkrét szakaszokat kikerülő, alternatív eljutást biztosító járatainak kínálatát is, hogy elkerülhető legyen a tömeg a járatokon. A metró pótlásának további részleteit a napokban fogja közölni a Budapesti Közlekedési Központ.
Átadták a 3-as metróvonal felújított, a Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest közötti szakaszát. Karácsony Gergely főpolgármester a megújult Határ úti állomáson tartott ünnepségen elmondta, hogy a középső szakasz felújítása még sok kérdést felvet, de fontos lépés történt annak érdekében, hogy a 3-as metró igazi, 21. századi szolgáltatása legyen "minden budapestinek és minden itt járónak". A felújított szakaszon csütörtök délután öt órától utazhatnak az utasok.
A 3-as metró november 6-áig a teljes vonalon közlekedik, azaz Újpest-központtól Kőbánya-Kispestig, a középső szakaszon korábban lezárt állomásokon (Arany János utca, Ferenciek tere, Corvin-negyed és Semmelweis Klinikák) azonban továbbra sem áll meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Budapesti parkolás: az egyik kerületben marad a készpénzes fizetési lehetőség is
Újbuda Önkormányzata úgy döntött, hogy a fővárosi rendelettel ellentétben nem szünteti meg a készpénzes parkolást. A kerület szerint a parkolóautomaták használatára továbbra is komoly lakossági igény van, különösen a kórházak környékén.
Miközben Budapest több kerületében július 1-jétől megkezdődik a parkolóautomaták kivezetése,
Újbuda eltér a fővárosi gyakorlattól: a XI. kerületben továbbra is lehet készpénzzel fizetni, és csak ott, csak akkor szüntetik meg a gépeket, ahol a használati adatok ezt valóban indokolják.
A kerület önkormányzata a legutóbbi képviselő-testületi ülésén teremtette meg a jogi kereteit annak, hogy a fővárosi egységesítéssel szemben a helyi igényekhez igazodó, rugalmas átállást valósítson meg – írta az ittlakunk.hu.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a készpénzes fizetés továbbra is elérhető marad, és az automaták számát kizárólag a mérhető használati adatok alapján csökkentik. Különösen igaz ez az egészségügyi intézmények, kórházak és más nagy forgalmú helyszínek környékére, ahol továbbra is jelentős azoknak a száma, akik nem mobiltelefonon, hanem a hagyományos módon rendezik a parkolási díjat.
A döntést konkrét pénzügyi adatok is alátámasztják. A kerület közlése szerint az automatákon keresztül évente több mint 200 millió forint parkolási díj folyik be, miközben az eszközök üzemeltetése és karbantartása éves szinten mintegy 35 millió forintba kerül. A számok alapján a készpénzes fizetési lehetőség felszámolása jelenleg nem indokolt.
Az újbudai modell fenntarthatóságát segíti, hogy a parkolóautomaták az önkormányzat tulajdonában vannak, üzemeltetésüket és karbantartásukat pedig a kerület 100 százalékos tulajdonú gazdasági társasága végzi.
Ennek köszönhetően a parkolási díjakból származó bevételek teljes egészében a kerületnél maradnak, és az újbudai közszolgáltatások finanszírozását, valamint a helyi fejlesztéseket szolgálják.
A cél az, hogy a digitális fizetési megoldások terjedése mellett azok az állampolgárok se kerüljenek hátrányba, akik továbbra is készpénzzel szeretnének fizetni.
A Fővárosi Közgyűlés még 2024 végén döntött a parkolási rendszer digitalizálásáról, amelynek értelmében július 1-jétől a legtöbb kerületben megkezdődik az automaták kivezetése és a készpénzes fizetés megszüntetése.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
Miközben Budapest több kerületében július 1-jétől megkezdődik a parkolóautomaták kivezetése,
Újbuda eltér a fővárosi gyakorlattól: a XI. kerületben továbbra is lehet készpénzzel fizetni, és csak ott, csak akkor szüntetik meg a gépeket, ahol a használati adatok ezt valóban indokolják.
A kerület önkormányzata a legutóbbi képviselő-testületi ülésén teremtette meg a jogi kereteit annak, hogy a fővárosi egységesítéssel szemben a helyi igényekhez igazodó, rugalmas átállást valósítson meg – írta az ittlakunk.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szakadék széléről hozták vissza a Biodómot – ott voltunk a hosszú éveket csúszott átadáson
Bár az eredeti terveknek csak a töredéke valósult meg, ha azt nézzük, hogy kis híján az egész projekt ment a kukába, még így is jól jártunk. Ráadásul külön jegyet se kell váltani hozzá a normál állatkerti belépő mellé.
A Biodóm-projekt valószínűleg a budapesti Állatkert történetének leginkább félrecsúszott beruházásaként kerül be a történelemkönyvekbe. Pedig az eredeti elképzelésben volt potenciál: megeleveníteni a miocén kori Pannon-medence buja növény- és állatvilágát egy gigantikus, fényáteresztő búra alatt, amely a fagyos téli napokon is állandó trópusi klímát biztosít.
A 2010-es évek közepén indult, világritkaságnak szánt kezdeményezés azonban hamar igazi rémálommá vált: a költségek drasztikusan elszálltak, így a munka gyakorlatilag leállt, az időközben ellenzéki vezetésűvé vált főváros és a kormány pedig csak egymásra mutogatott. Előbbi nem tudott, utóbbi nem akart pénzt adni a folytatásra.
Az épület már elkészült külső acél- és fóliaszerkezete közben ott állt torzóként, a kötelező állagmegóvás miatt üresen is havi több tízmillió forintot felemésztve. Bár néhány időszaki kiállítást tartottak itt 2023 vége óta, amelyek összesen több mint 230 ezer látogatót vonzottak, az üzemeltetés ezek bevételeivel együtt is masszívan veszteséges volt. Bő másfél éve még az is felmerült, hogy az addigi veszteségeket benyelve inkább lebontják az egészet, de végül mégse hagyták veszni.
A teljes befejezéshez szükséges pénz ugyan továbbra sem állt rendelkezésre, az Állatkert viszont a tavalyi év többletbevételéből elkülönített 300 millió forintot, amit a Főváros kipótolt további 50 millióval, így hozták létre a most megnyíló látogatóteret.
Sós Endre főigazgató szerint az Állatkert 160 éves történetében eddig csak egyszer volt hasonló léptékű fejlesztés: az 1909–1912-es nagy átépítés, amikor a főkapu, a Pálmaház és a Nagyszikla is elkészült. Bár az a beruházás is az eredetileg tervezett költségek többszörösébe került (mai értéken kb. 50 milliárd forintba), ma már Budapest ikonikus örökségeként tekint rá mindenki. A cél az lenne, hogy a rossz emlékeket felülírva idővel a Biodómmal is ez történjen.
Beszédet mondott a megnyitón Karácsony Gergely is, aki felidézte, hogy 2019-es hivatalba lépésekor az egyik első probléma, amivel szembesült, a Biodóm volt: a grandiózus tervek mellől hiányoztak a befejezéshez szükséges források és a megfelelő előkészítettség.
A főpolgármester szerint az, hogy most mégis megnyílhat a tér egy része, az Állatkert munkatársainak elképesztő elkötelezettségét dicséri, akik „nem törődtek bele a rossz helyzetbe, és minimális pénzből is maradandót alkottak.”
Karácsony a szintén jelenlévő élő környezetért felelős miniszternek, Gajdos Lászlónak címezve arról is beszélt: reméli, az új kormány és a főváros együttműködve tudja majd továbbfejleszteni a komplexumot. Ezzel kapcsolatban egyelőre semmi konkrétum nem derült ki, Gajdos sem említette a beszédében, hogy szándékukban állna támogatni a projektet.
Feladat pedig volna még bőven, hiszen az eredeti tervekhez képest csak egy jóval fapadosabb verzió valósult meg: a jövőben lépésről lépésre szeretnék beköltöztetni ide az elefántokat és az oroszlánfókákat, utóbbiaknak kiépítve egy külön medencét, valamint egy hatalmas, 3 millió literes akváriumrendszert, ahova cápák kerülnének.
Az viszont, hogy legalább egy részét átadják végre, még mindig sokkal jobb kimenetel annál, mintha a projekt örökre az enyészeté lett volna.
A Városi oázis elnevezés különösen jól hangzik most, amikor napról napra dönt egyre pusztítóbb rekordokat a hőmérséklet. És szerencsére helytálló is: bár az átlátszó búrán ugyanúgy besüt a nap, belül abszolút kellemes 26-27 fok uralkodik. A látogatók valószínűleg már ennek is nagyon örülni fognak.
A most átadott rész alapterülete 1,4 hektár, ebből a beültetett felület 2950 négyzetméter. 1750 köbméter speciális termőtalajt használtak fel hozzá, ami körülbelül 60 kamionnyi földnek felel meg. Ebbe nagyjából 150 különböző trópusi és szubtrópusi növényfaj 10 ezer példányát telepítették.
Élő állatból egyelőre jóval kevesebb van: első körben alig 30 egyedet költöztettek be, többnyire olyan ritkább fajokat, mint a vadon szinte kipusztult bali seregély, a palawani pávafácán, a sarkantyús teknős és a luzoni kéregpatkány.
Van viszont egy csomó hatalmas, műanyag dinoszaurusz, amiket már egy korábbi kiállításon is meg lehetett itt nézni, és az állandó tárlatnak is részei lettek.
A kissé darabosan mozgó fejű, magnóról bejátszott üvöltést kiadó T-Rexet és társait nézve egyfajta temus Jurassic Park-élményem volt: sokkal jobb lenne helyettük több, nagyobb testű élőlényt látni ebben a térben, de ugye a pénzhiány. A gyerekek mindenesetre biztosan imádni fogják ezt is.
A legimpozánsabb rész az a 14 méter magas vízesés, amit a sajtó jelenlétében Gajdos, Sós és Karácsony indítottak el egy hatásvadász piros gomb megnyomásával. Az előterében elhelyeztek egy hintás szelfipontot, amihez hasonlót eddig főleg influenszerek Maldív-szigeteki Insta-posztjaiban láthattunk, de most már nekünk is van ilyenünk.
A most átadott terület felső emeleti sarkában egy kávézó is helyet kapott, ahonnan tényleg látványos letekinteni.
Abban ugyan nem vagyok biztos, hogy ha visszamehetnének az időben, az Állatkert mostani vezetése az azóta történtek fényében is belevágna a projektbe, de valószínűleg így is eléggé megkönnyebbültek most, hogy kármentésként kihozták belőle, amit lehetett.
Ha pedig hozzávesszük, hogy külön jegy helyett a normál állatkerti belépő érvényességét terjesztik ki mostantól ide is, a látogatók mindenképp csak nyertek vele.
A Biodóm-projekt valószínűleg a budapesti Állatkert történetének leginkább félrecsúszott beruházásaként kerül be a történelemkönyvekbe. Pedig az eredeti elképzelésben volt potenciál: megeleveníteni a miocén kori Pannon-medence buja növény- és állatvilágát egy gigantikus, fényáteresztő búra alatt, amely a fagyos téli napokon is állandó trópusi klímát biztosít.
A 2010-es évek közepén indult, világritkaságnak szánt kezdeményezés azonban hamar igazi rémálommá vált: a költségek drasztikusan elszálltak, így a munka gyakorlatilag leállt, az időközben ellenzéki vezetésűvé vált főváros és a kormány pedig csak egymásra mutogatott. Előbbi nem tudott, utóbbi nem akart pénzt adni a folytatásra.
Az épület már elkészült külső acél- és fóliaszerkezete közben ott állt torzóként, a kötelező állagmegóvás miatt üresen is havi több tízmillió forintot felemésztve. Bár néhány időszaki kiállítást tartottak itt 2023 vége óta, amelyek összesen több mint 230 ezer látogatót vonzottak, az üzemeltetés ezek bevételeivel együtt is masszívan veszteséges volt. Bő másfél éve még az is felmerült, hogy az addigi veszteségeket benyelve inkább lebontják az egészet, de végül mégse hagyták veszni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hivatalos: idén nyáron már nem nyit ki a népszerű budai strand
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megerősítette, hogy a budai Külkerpark idén már nem fogad vendégeket. A hivatalos indoklás szerint a terület „hasznosítási koncepciójának” kidolgozása zajlik, addig nem döntenek a nyitásról sem.
Zárva a budai hegyek egyik népszerű strandja: a Külkerpark idén nyáron nem nyit ki, mert az állami vagyonkezelő szerint a hasznosítási koncepció kidolgozása folyamatban van. A területet márciusban vette át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy bírósági ítélet nyomán, és azóta sem sikerült eldönteni, mit kezdjenek vele.
A vagyonkezelő a Telexnek küldött válaszában megerősítette, hogy amíg a terület jövőjét meghatározó terv készül, addig a rövid távú nyitásról sem tudnak határozni.
A cég szó szerint azt írta: „Megkeresése kapcsán tájékoztatjuk, hogy jelenleg a hasznosítási koncepció kidolgozása van folyamatban, így érdemi döntés a rövid távú hasznosításról sem születhetett.”
A vagyonkezelő tulajdonosi jogait a Pénzügyminisztérium gyakorolja, de a tárca a portál július eleji megkeresésére a cikk megjelenéséig nem reagált.
A Külkerpark hiánya azért is feltűnő, mert idén nyáron Budapesten egyszerre három nagy fürdő, a Gellért, a Király és a Rác is zárva tart, miközben a fővárosiak egyik legfontosabb menekülőútvonala, a Velencei-tó gyakorlatilag kiszáradt.
Egyes környékbeliek aggódnak, hogy a területet az állam eladhatja egy ingatlan-befektetőnek. A lehetséges beépítéstől tartva Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere még márciusban változtatási tilalmat rendelt el a területre.
A politikus akkor úgy fogalmazott: „igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a Külkerpark helyén ne épülhessen irodaház vagy lakópark”.
Az állami vagyonkezelő korábbi ingatlanügyletei miatt a közvélemény érzékeny a nagy értékű telkek sorsára. A tavaszi kormányváltás óta felmerült, az MNV új irányvonalat követhet, Magyar Péter korábban pedig arról beszélt, hogy leállítanák az állami ingatlanok értékesítését.
Zárva a budai hegyek egyik népszerű strandja: a Külkerpark idén nyáron nem nyit ki, mert az állami vagyonkezelő szerint a hasznosítási koncepció kidolgozása folyamatban van. A területet márciusban vette át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy bírósági ítélet nyomán, és azóta sem sikerült eldönteni, mit kezdjenek vele.
A vagyonkezelő a Telexnek küldött válaszában megerősítette, hogy amíg a terület jövőjét meghatározó terv készül, addig a rövid távú nyitásról sem tudnak határozni.
A cég szó szerint azt írta: „Megkeresése kapcsán tájékoztatjuk, hogy jelenleg a hasznosítási koncepció kidolgozása van folyamatban, így érdemi döntés a rövid távú hasznosításról sem születhetett.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több száz tonnás vasúti hidat emeltek ki egyben a Bartók Béla út felett
A Déli Körvasút fejlesztése miatt vasárnap kiemelték a 67 méteres, régi acélszerkezetet Újbudán. A helyén a jövőben négy vágány fog átvezetni, sűrűbb elővárosi közlekedést biztosítva.
Több száz tonna acél mozdult meg vasárnap Újbudán: a 67 méter hosszú, kétvágányú régi vasúti hidat egyben emelték ki a Bartók Béla út fölül, és Kelenföld irányába elszállították bontásra. A 24.hu beszámolója szerint a művelettel a Déli Körvasút fejlesztése egy újabb látványos szakaszához érkezett. A bontás idejére péntek estétől hétfő hajnalig teljesen lezárták a Bartók Béla út–Tétényi út–Karolina út forgalmas csomópontját, a villamosok helyett pedig pótlóbuszok szállították az utasokat Kelenföld vasútállomás és a Móricz Zsigmond körtér között.
A Déli Körvasút bővítésének célja, hogy a korábbi kettő helyett a jövőben négy vágány vezessen át a csomópont felett. Ehhez két, egyenként kétvágányos acél hídszerkezetet építenek. A most lebontott, közel 80 éves híd forgalmát már korábban átterelték az egyik új szerkezetre, amely ideiglenes hídfőn már üzemel, így a vasúti közlekedés a bontás alatt is zavartalan maradhatott. A beruházásnak köszönhetően sűrűbb, akár tízpercenként közlekedő elővárosi vonatok köthetnek majd össze több budapesti és agglomerációs pontot.
A hétvégi hídkiemelés egy több hónapos, eseménydús építési folyamat újabb állomása volt. Májusban egy speciális technológiával, naponta mindössze 10 métert haladva tolták be a helyére azt az 1400 tonnás új vasúti híd elemet, amely átmenetileg kiváltotta a most elbontott régi szerkezetet. Ez a lépés tette lehetővé, hogy a forgalom fenntartása mellett kezdhessék meg a bontási munkálatokat.
A Déli Körvasút építése az elmúlt időszakban komoly helyi konfliktusokat is szült. A környéken élők az elviselhetetlennek tartott, sokszor éjszakába nyúló zaj miatt panaszkodtak, a feszültséget pedig jól mutatta, amikor februárban a helyszínen terepszemlét tartó újbudai polgármestert, László Imrét a biztonsági szolgálat igazoltatta. A beruházást a tervezett fakivágás miatti tüntetések és a kivitelezőnek fizetett, félmilliárd forintos „látogatóközpontért” kirobbant botrány is beárnyékolta.
Több száz tonna acél mozdult meg vasárnap Újbudán: a 67 méter hosszú, kétvágányú régi vasúti hidat egyben emelték ki a Bartók Béla út fölül, és Kelenföld irányába elszállították bontásra. A 24.hu beszámolója szerint a művelettel a Déli Körvasút fejlesztése egy újabb látványos szakaszához érkezett. A bontás idejére péntek estétől hétfő hajnalig teljesen lezárták a Bartók Béla út–Tétényi út–Karolina út forgalmas csomópontját, a villamosok helyett pedig pótlóbuszok szállították az utasokat Kelenföld vasútállomás és a Móricz Zsigmond körtér között.
A Déli Körvasút bővítésének célja, hogy a korábbi kettő helyett a jövőben négy vágány vezessen át a csomópont felett. Ehhez két, egyenként kétvágányos acél hídszerkezetet építenek. A most lebontott, közel 80 éves híd forgalmát már korábban átterelték az egyik új szerkezetre, amely ideiglenes hídfőn már üzemel, így a vasúti közlekedés a bontás alatt is zavartalan maradhatott. A beruházásnak köszönhetően sűrűbb, akár tízpercenként közlekedő elővárosi vonatok köthetnek majd össze több budapesti és agglomerációs pontot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
