Állatlesen Budapesten
- Falra mászom ettől a forgalomtól - mondta az oroszlán a századfordulón, és felugrott az Andrássy út egyik bérházának első emeletére, rögtön az ablak mellé. Az út másik oldalán álló Párizsi Nagyáruház faláról megértően bólogatott egy elefánt, és a Hajós utca delfinjei is egyetértettek - igaz, csak némán.
Ezek az állatok azóta is ott élnek, a régi házak homlokzatain, és rosszallóan szemlélik a délutáni csúcsforgalmat…
Ha nyitott szemmel járunk a belvárosban, rajtuk kívül is számtalan állatszobrot, -mintát fedezhetünk fel az épületek falain.
Valóságos szafarin érezhetjük magunkat, pláne, ha magunkkal viszünk egy távcsövet is!
De vajon miért mintáztak ennyi állatot a korabeli építők? Van-e jelentésük ezeknek a díszeknek, vagy csupán kreatív megoldásai annak, hogy a házak homlokzatai különlegesek legyenek? Nézzünk szét ebben a témában, és kezdjük a legkönnyebbel!
Ha számolni kezdenénk, biztosan az állatok királya nyerné meg a versenyt - belőlük találjuk a legtöbbet a fővárosban. Nem nehéz kitalálni, hogy miért kerültek a kapuk és az ablakok környékére: bátorságukkal, erejükkel a betolakodóktól védték a házakat - már egészen régóta, az antikvitástól fogva kitartóan. A mükénei Oroszlánkapu őrző-védő állatai köszönnek ránk a Lánchídon, a Várkert Bazár lépcsőjénél, a Parlament előtt és rengeteg bérházon: ajtókopogtatóként, domborműként vagy éppen önálló szoborként.
A tekintélyt parancsoló oroszlán után egy jóval kisebb állatra figyelhetünk fel sok pesti épületen. Méhek százai döngicsélnek, szorgoskodnak a városban - ők a gyűjtögetés és a szorgalom allegóriái. Ebben a minőségükben a századfordulós banképületeken rendre megtaláljuk őket: a Hold utcai Lechner-féle Postatakarékpénztár oszlopain vagy a József Attila utcában az egykori Magyar Általános Takarékpénztáron óriási méhkasba igyekezve, de diszkréten ott látjuk őket Ybl Miklós csodálatos remekén is, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár épületén a Károlyi Mihály utcában.
Szintén szárnyas az az állat, mely elsősorban a tudományt és a bölcsességet hivatott jelezni a házak falain.
Baglyokkal találkozhatunk neves professzor házán (Váci utca 42. - Korányi-ház), vagy iskolák homlokzatán (pl.: Vas utca - Széchenyi István Kereskedelmi Iskola), de olykor temetőkben is, sírköveken.
Főleg kapukra került díszítésként a gyönyörű páva - a Gresham palota csodálatos kovácsoltvas bejárata vagy mondjuk a Szilágyi Erzsébet fasor egyik hatalmas bérházának kapuja is az örök életbe ígér így belépést, hiszen a páva ősidőktől fogva a halhatatlanság jelképe.
A sor pedig folytatódik: mókusok rohangálnak, kígyók csúsznak, békák brekegnek a Lipótvárosban, az Aulich utcában, ahol Walkó Lajos, a két háború között fontos tisztségeket betöltő politikus egykori lakóháza áll - Körössy Kálmán Albert tervező jóvoltából. Az ízig-vérig szecessziós épület páratlanul gazdag díszítése állatvilágát tekintve hasonlít a híres Lindenbaum-bérházéhoz, annak ellenére is, hogy ez utóbbi néhány évvel korábban épült. Az Izabella utcában található párban épült házon mégis egészen másként hatnak ezek a teremtmények, hiszen itt gyönyörű színekben pompáznak: aranyozott páva, zöldre mázolt kígyók és szinte életre kelő, barna vadászkutyák láthatóak.
Aztán találunk Budapest házain (a teljesség igénye nélkül): medvét, nyuszit, sőt még kacsát és csirkét is, kutyákat, macskát és denevért, lovat, galambokat, orrszarvút, sünöket és halakat, lepkéket és farkasokat - igaz ugyan, hogy ezek a díszek már különösebb többletjelentés nélkül, “csak úgy” kerültek a házak falaira.
Ha szeretnél mélyebbre ásni a budapesti állatvilág titkaiban és van kisgyereked, akkor a Vadlesen Terézvárosban sétát neked találták ki. A vadregényes sétákon a terézvárosi állatok és más furcsa lények nyomába erednek – igaz nem puskával, csak kis távcsövekkel –, és begyűjtik őket a kígyótól az oroszlánon át a szárnyas griffig! Erről és további sétákról bővebben itt olvashatsz.
Különös kedvencünk a Hajós utca 25. szám alatt található Napóleon-udvar kapuján velünk szembenéző lény - kilétét homály fedi: denevérnek, éjjeli lepkének és bagolynak is lehet nézni, de akár mindezt egyszerre!
Vadlesre fel!