A Petőfi-emlékévben nevezik át a Petőfi-laktanyát – ezentúl Mária Terézia Habsburg királynő nevét viseli
A vitéz Szurmay Sándor Helyőrség Dandár laktanyája felveszi a dandár kötelékébe tartozó 32. Gyalogezredet 1741-ben megalapító Mária Terézia királynő nevét – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Budaörsi úti, egykori Petőfi Sándor-laktanya hétfői átnevezési ünnepségén.
A haderőfejlesztés eszközbeszerzései és szervezeti átalakításai nagyon fontosak, amikor a szomszédságban háború dúl, és „fel kell készülnünk arra, hogy minden áron és bármilyen körülmények között ezt a háborút Magyarország határain kívül tartsuk”. Ugyanakkor a hadsereg ereje a katonák lelkében van, ezért fontos, hogyan tekint magára a mai katona, mit tekint múltjának és hagyományának.
A miniszter elmondta: azt szeretné, ha a magyar katona úgy tekintene magára, mint „egy nagyszerű katonai erények és hősi tettek láncszeméből szőtt hosszú folyamat mostani szeme”, amely felelősséget visel a következő nemzedékek „láncszemeiért” is.
A katonai gyökerek sok száz évre nyúlnak vissza, a magyar hadseregnek azonban most célzottan kell visszahoznia a hosszú és dicső magyar katonai hagyományokat, mert „egy ránk oktrojált politikai rendszer” a hadsereget 4teljesen leválasztotta a társadalomról és sok száz éves katonai múltunkról”. (Arról nem emlékezett meg, hogy a laktanya eddigi névadója éppen egy ilyen, ránk „oktrojált” rendszer ellen küzdött a maga idejében – éppen az új név tulajdonosának a családja ellenében.)
Mária Terézia királynő alapította 1741-ben azt a – döntően magyarokból álló – gyalogezredet, amely a 32. hadrendi számot viselte. Jelenleg a vitéz Szurmay Sándor Helyőrség Dandár kötelékébe tartozó testőrezred viseli a 32-es számot, így most a laktanya felveszi a 32-esek alapítójának nevét, kapcsolódva a magyar katonai hagyományokhoz.
A laktanya átnevezése egy folyamat része, hiszen az elmúlt időszakban több alakulat és laktanya kapott új nevet. Azzal, hogy Mária Terézia királynőről nevezték el a laktanyát, üzennek „minden anyának és feleségnek” is, akik ma is azzal a „féltő szeretettel” engedik a haza védelmére gyermeküket, férjüket, ahogy azt Mária Terézia annak idején a testőreivel és a katonáival tette. Szükségünk van erre a féltő és gondoskodó szeretetre a haza védelméhez – hangoztatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
