A Kelenföldi Hőerőműben jártunk
A hőerőmű története a múlt század elején kezdődött. A budapesti városatyák 1911-ben úgy döntöttek, hogy saját erőművet létesítenek. Erre a lágymányosi télikikötő melletti terület látszott a legalkalmasabbnak. Itt rendelkezésre állt a kellő mennyiségű hűtővíz a gőzturbinák sűrítői számára.
A meglévő vasúti csatlakozások lehetővé tették, hogy a bányákból közvetlenül a telepre szállítsák a szenet, illetve a telepről a salakot. Jó választás volt a terület egészségügyi és várostisztasági szempontból is, mert az uralkodó szélirány dél felé, az akkor még kevésbé lakott területek felé vitte a szennyezett levegőt.
A telep építésére alkalmas hely megválasztása után dönteni kellett a választandó áramnemről, feszültségről, a gőznyomásról és gépteljesítményről is. A választás végül az akkor már nemzetközileg is elismert háromfázisú, váltakozó áramú, 50 periódusú, transzformátoros rendszerre esett. Ezzel a kelenföldi telep egy újabb áramnemet vezetett be a korábbi kettő mellé: a legmodernebbet és legelőnyösebbet.
Az áramfejlesztő telep építkezési munkái 1912. augusztus 2-án kezdődtek Reichl Kálmán műegyetemi tanár tervei alapján, az áramszolgáltatás pedig 1914. június 18-án indult meg. Ez egyben a háromfázisú szolgáltatás születésnapja is Budapesten.
A tervezéshez nagyon profi módon kezdtek hozzá. Mindenben az akkori technika felső szintjét igyekeztek célba venni, anélkül, hogy bármiben is kockázatos csúcseredményre törekedtek volna. Az erőmű építésére kiírt pályázaton öt hazai és két külföldi cég vett részt, és kilenc hónap múlva már alá is írták a szerződést a győztes Ganz Villamossági Gyár és a Nicholson Gépgyár együttesével.
Az üzem átadását követő néhány hét múlva kitört az első világháború, ami fejlődés lendületét erősen megtörte. Az erőműben a fő problémát a katonai szolgálatra behívott munkaerő felmentése, a dolgozók ellátása, az anyagbeszerzés és a szénhiány jelentették. Ez utóbbi miatt 1918-ban fogyasztói korlátozásra is sor került. A háború, bár megtörte, de a telep fejlesztését nem állította meg teljesen.
1917-ben új kazánokat és turbina-generátor gépcsoportot helyeztek üzembe, 1918-ban pedig sikerült a BÁV Rt.-t is bekebelezni. A háború befejezése után, az 1920-as években aztán újra megindult a fejlődés. Újabb kazánokat állítottak fel és elkezdték a II. kazánház felépítését is. Ekkorra alakult ki a telep mai képe, a jellegzetes óratoronnyal, amelyet Reichl halála után Borbíró Virgil tervezett.
Alig fejeződött be az 1925. évi bővítés, máris megkezdték az addig 33 MW-os erőmű 150 MW-ra történő bővítését. A kivitelezés 1934-ig elhúzódott. Elkezdődött a III. kazánház építése is, amely bővítéshez gyakorlatilag teljesen át kellett építeni a szénszállítást és a vízkivételi művet is.
Az 1930-as évekre Budapest villamosenergia-ellátása döntőben a Kelenföldi erőműből történt. Az új vezérlőterem átadása lehetővé tette a telep nyugodt, átgondolt üzemeltetését. Az új berendezések az akkori technika csúcsteljesítményei voltak, ilyeneket hazai gyárak addig még nem gyártottak.
Az elektromos művek kellő óvatossággal fogott hozzá a megvalósításhoz. Nagy újdonság volt a vezénylőteremben kiépített világítóséma, a szelektív védelmek, a nagytranszformátorok és a generátorok esetleges tüzeinek oltására szolgáló önműködő szénsavoltó berendezés is.
A II. világháborúban a Kelenföldi Hőerőművet célzott támadás nem érte, bár ennek ellenére is súlyos károkat szenvedett. Az ostrom után két héttel azonban az egyik gépegységet már sikerült üzembe helyezni, ami egyrészt a Dunai kábelalagút egy épségben megmaradt 10 kV-os kábelének volt köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a fővárosban 1945-ben egyedül itt maradt meg számottevő széntartalék.
A létesítmény azóta is amortizálódik, hét éve nincs benne áram, kísérteties hangulata van az egykori modern iparterületnek. Talán pont ezért a filmkészítők kedvelt forgatási helyszíne. Többek között itt forgatták Ideglelés Csernobilban című filmet is. Az erőmű épségben maradt része és a Borbíró-féle vezérlőterem számotokra is érdekes lehet. Több egyesület is szervez ide nappali és éjszakai túrákat is.
Ha te is megnéznéd az erőművet, akkor nyomj egy lájkot!
