A Déli pályaudvar nekem mindig egy nagy rohanás volt: buszról le, lepukkant lépcső, még lepukkantabb aluljáró, elsasszézni a középen napozó gyanús alakok között, lépcsőn fel, pénztár és végre elérni az épp induló vonatot Balaton felé. A nagy rohanásban általában nincs időnk megcsodálni a Déli környékét.
De most őszintén, kinek is jutna eszébe szétnézni ezen a leharcolt pályaudvaron? Hát nekünk! Lampert Benedek barátommal ez alkalommal itt keresgéltünk szép és érdekes részleteket.
A Déli pályaudvar egy része jelenleg felújítás alatt áll. Az építkezés pókhálói, rácsai és az elbontott álmennyezet csúfítja az amúgy is ütött-kopott belső tereket. Az egész épületben átható gyros-szag terjeng, amitől hamar felfordult a gyomrunk. Az alsó szint kevésbé forgalmas részeit pedig olyan kényelmesen belakták a hajléktalanok, hogy szinte pofátlanságnak tartottuk volna, ha átsétálunk a “nappalijukon”. Ettől függetlenül vannak olyan részletei a környéknek, amit érdemes közelebbről is megnézned, pláne ha te is nap mint nap erre jársz.
Ha ránézel a Déli épületére, egy szocreál tömböt látsz. Azonban jó ha tudod, hogy ez a 70-es évek egyik építészeti bravúrja, ami már önmagában is rejt érdekes megoldásokat, meglepetéseket. Kővári György és munkatársai úgy tervezték meg az épületet, hogy a sötét üveg a Várnegyed panorámáját tükrözi, illetve belülről is óriási, szélesvásznú panorámát nyújt.
Az épület ezen kívül a sík terület és a hegyvidék találkozását is szimbolizálja: az aluljáróval, és a felette végighúzódó épülettömeggel a völgy-hegyvidék találkozását idézték meg.
A buszról leszállva átvágtunk az Alkotás utcát és a pályaudvart összekötő aluljárón. Ebben az árusoktól és részegektől zajos földalatti sikátorban máris találtunk egy megbújó absztrakt különlegességet. Az aluljáró Alkotás utca felé eső falfelületét Józsa Bálint és Kovács Ferenc 1974-es márványból készült Dinamikus domborműve díszíti.
Absztrakt minták Budapest közterein
Magyarországon Aczél György kultúrpolitikája alatt az absztrakt művészet tiltott jelenség volt. Később a 70-es években lazult a helyzet, és középületeken, köztereken esetenként megjelentek absztrakt alkotások díszítőelemként.
Manapság egyre gyakoribb, hogy az elavultnak ítélt épületeket lebontják, a "szocialistának" bélyegzett műveket értéktelennek ítélve kidobják, és az absztrakt domborművek is sok esetben a nemtörődömség áldozatává válnak.
A hullámra hasonlító mintán is észrevettük, hogy megrongálódott. A felület középső részén tenyérnyi darabok törtek ki, ami nagy eséllyel helyrehozhatatlan.
A sötétségből kilépve a Déli előtti napos kis aluljáró térre értünk. Kevesen tudják, de itt áll egy világhírű művész alkotása.
A Déli pályaudvar nekem mindig egy nagy rohanás volt: buszról le, lepukkant lépcső, még lepukkantabb aluljáró, elsasszézni a középen napozó gyanús alakok között, lépcsőn fel, pénztár és végre elérni az épp induló vonatot Balaton felé. A nagy rohanásban általában nincs időnk megcsodálni a Déli környékét.
De most őszintén, kinek is jutna eszébe szétnézni ezen a leharcolt pályaudvaron? Hát nekünk! Lampert Benedek barátommal ez alkalommal itt keresgéltünk szép és érdekes részleteket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Minden városnak megvannak a legendái, és minden városnak megvannak a maga szerencsehozónak vélt szobrai.
Budapest sem kivétel. Lehet, hogy a különféle hiedelmekről nem feltétlenül hallotok, mégis könnyen felismerhetitek ezeket az alkotásokat arról, hogy bizonyos részeik fényesre koptak a szerencsehozó érintésektől.
Nézzünk most öt olyan szobrot, amelyekről makacsul tartja magát a babona, hogy valahogyan szerencsét hoznak.
Hadik lova
Hadik lovát csak akkor simogassátok, ha nem vagytok túl szemérmesek. E hős paripáját ugyanis egy igen illetlen helyen kell megérintenie annak a diáknak, aki át akar menni a vizsgákon.
A babona a Budapesti Műszaki Egyetem diákjai között terjedt el, akik úgy tartják, szerencsét hoz, ha a vizsgaidőszak előtt megérintik ennek a lónak azt a bizonyos testrészét.
Lovast és lovát a Budai Várban az Úri utcában találjátok meg, és már jó messziről látni fogjátok, melyik az a részlete a bronz szobornak, amit nem színez zöldes patina, nem is “négylevelű”, és mégis szerencsét hoz.
Kálvin téri aluljáróban ülő kőmacska farkának simogatása is szerencsét hoz. Az alkotó saját Maci nevű cicájáról mintázta a Vörösmárvány dombormű mellett ücsörgő állatot.
A mű egyébként a “megállíthatatlan terjeszkedés, a fejlődés allegorikus megfogalmazása”, bár a városlakók többsége egész más jellegű szimbólumot lát a falon tátongó szűk résben. Akárhogy is, úgy tűnik, a cica farkát szeretik simogatni a járókelők, mert a kívánságok teljesülésének reményében már az is fényesre kopott.
Abigél legendáját mindenki ismeri, aki olvasta Szabó Magda regényét, vagy látta a tévéfilmet. Azt azonban kevesebben tudják, hogy Abigél szobra és legendája nem csak a filmen létezik. A valójában “Korsós nő” névre hallgató szobrot egy V. kerületi ház udvaráról kérték kölcsön a filmhez, ahová vissza is került a forgatás után.
Ám nem csak a film lett népszerű, hanem az Abigélt “játszó” szobor is: korsójában elkezdtek megjelenni a valódi kívánságlevelek. A történet ugyanis arról szól, hogy a leánynevelde udvarán álló Abigél kőszobor teljesíti a hozzá levélben eljuttatott kívánságokat. Sajnos azonban nem biztos, hogy érdemes zaklatnotok a “kőszínésznőt” és a ház lakóit, ugyanis Szabó Magda elárulta annak idején, hogy az egész babonát ő találta ki, és nincs semmilyen alapja.
Anonymus szobra a Városligetben sokak kedvence az egyszerre félelmetes és titokzatos “arc nélküli” kinézete miatt. Ő volt az a névtelen krónikaíró, aki a XII. században az első történelmi könyvet írta az ősmagyarokról, bár történetei leginkább legendákon alapulnak.
A Vajdahunyad Vára mellett látható szobrához azonban szintén kötődik egy legenda. Állítólag, ha megérintitek a szobor tollát, az szerencsét hoz. Egy másik hiedelem szerint pedig a toll megérintése ihletet ad az íróknak, ezért ha esetleg írói válságban szenvedtek, mindenképp látogassátok meg Anonymust a Városligetben!
@mysecretbudapest A magát P. mesternek nevező, ismeretlen krónikás szobrának elkészítésére Ligeti Miklóst kérték fel az 1900-as évek elején. Művét Strobl Alajos felháborítónsk nevezte, Fadrusz János viszont remekműnek tartotta. Az 1903-ban felállított szobrot alkotója is annyira szerette, hogy utolsó kívánsága az volt: temessék alá halála után. De Ligeti Miklós kívánságát nem teljesítették, a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. #magyartiktok#magyar#anonymus#legenda#medievaltiktok♬ Legend - Tevvez
Mátyás kútja
Ahogy Abigél korsójába a papírfecniket, úgy dobálják Mátyás kútjába az érméket a visszavágyó turisták. A Várnegyedben található impozáns kút ugyanis a mi saját “Trevi-kutunk”: a legenda szerint - olasz társához hasonlóan - ha pénzt dobtok a kútba, akkor életetek során egyszer még biztosan visszatértek ide. A szoborcsoporttal kapcsolatos másik érdekesség, hogy a középső vadászkutya 1945-ben elpusztult, a másolat viszont lényegesen rosszabb minőségben készült, ezért ez a kutya feltűnően különbözik két társától. Sőt a háború után a kutyák pórázát sem állították helyre.
Ha tudsz még szerencsehozó szobrot Budapesten, írd le kommentbe!
Minden városnak megvannak a legendái, és minden városnak megvannak a maga szerencsehozónak vélt szobrai.
Budapest sem kivétel. Lehet, hogy a különféle hiedelmekről nem feltétlenül hallotok, mégis könnyen felismerhetitek ezeket az alkotásokat arról, hogy bizonyos részeik fényesre koptak a szerencsehozó érintésektől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sokan gyűltek össze pénteken egy kiadós hógólyó csatára Budapesten a Blaha Lujza téren. A közösségi oldalon meghirdetett programról a szervezők azt írták, hogy ez nem egy előre megrendezett gyülekezés, hanem aki szeretne, az csatlakozhat hozzájuk.
Végül aki elment, az jól érezte magát, egy igazi, felszabadult, vidám közös estét töltöttek együtt.
Képgaléria: Hógolyó csata a Blaha Lujza téren
(Fotókért kattints a képre)
Sokan gyűltek össze pénteken egy kiadós hógólyó csatára Budapesten a Blaha Lujza téren. A közösségi oldalon meghirdetett programról a szervezők azt írták, hogy ez nem egy előre megrendezett gyülekezés, hanem aki szeretne, az csatlakozhat hozzájuk.
Végül aki elment, az jól érezte magát, egy igazi, felszabadult, vidám közös estét töltöttek együtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A tartós havazás után egész Budapestet is belepte a hó. Bár az utak eltakarításán dolgoznak, de a magasból mégis olyan, mintha mindent fehér lepel borítana be. Igazán hangulatos képek készültek a főváros egyik kedvelt részéről, a Dunapartról.
Képgaléria: A Dunapart a magasból
A drónnal készült felvételen a behavazott budapesti Szent István park, a Dunapart, a Margitsziget, Margit híd egy-egy részlete.
A tartós havazás után egész Budapestet is belepte a hó. Bár az utak eltakarításán dolgoznak, de a magasból mégis olyan, mintha mindent fehér lepel borítana be. Igazán hangulatos képek készültek a főváros egyik kedvelt részéről, a Dunapartról.
Képgaléria: A Dunapart a magasból
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Emeletes jégpark, történelmi panoráma és jégdiszkó – ezek a legjobb jégkorcsolyapályák idén Budapesten
Budapesten ritkán adódik ennyire bőséges választék, mint idén! Mutatunk 4 csodálatos jégkoripályát és adunk tippet ahhoz is, hol lehet ingyenesen suhanni a jégen.
Ha az időjáráson nem is feltétlenül látszik, bizony beköszöntött a tél, és nagyban dübörög a karácsonyi szezon. A karácsonyi vásárok is megnyitották már a kapuikat, de forralt bor és a kürtőskalács mellett érdemes időt szánni a téli sportokra is. Mint például a jégkorcsolya. Budapesten pedig ritkán adódik ennyire bőséges választék: történelmi panoráma, emeletes jégfolyosó, belvárosi fények és teljesen ingyenes közösségi pályák közül válogathatsz.
Városligeti Műjégpálya
A mezőny megkérdőjelezhetetlen klasszikusa továbbra is a Városligeti Műjégpálya, amely nem csupán egy sportlétesítmény, hanem a főváros téli életének szimbóluma. A Vajdahunyad vára mellett elterülő, mintegy 12 000 négyzetméteres jégfelület Európa egyik legnagyobb és legrégebbi szabadtéri létesítménye. Sikerét a puszta méretén túl a tökéletesen szervezett infrastruktúra is magyarázza: külön délelőtti és délutáni idősávokkal, oktatással, korcsolyakölcsönzéssel és családi jegyekkel várják a vendégeket.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Itt található: XIV. kerület, Olof Palme sétány 5.
Ennyibe kerül: a pálya használata 6 év alatt díjmentes. A belépők ára normál időszakban (hétfő-csütörtök és péntek délelőtt) 3500 forint egy felnőttnek, de a diákok és nyugdíjasok kedvezményesen, 2500 forintért léphetnek be. Kiemelt időszakban (péntek este és szombat, vasárnap) a felnőtt jegy 4500, a diák/nyugdíjas pedig 3500. Van lehetőség korcsolyakölcsönzésre (3 500 Ft+kaució 2 000 Ft), bukósisak-kölcsönzésre (1 500 Ft+kaució 5 000 Ft), „fóka” segédeszköz (1 000 Ft/30 perc) és oktatásra is.
Nyitva tartás: normál időszakban H–P: 09:00–13:00 és 17:00–21:00; Szo: 10:00–14:00 és 16:00–21:00; V: 10:00–14:00 és 16:00–20:00.
Az idei szezon azonban nemcsak a hagyományokról, hanem a merész újításokról is szól. Csepelen november végén nyílt meg az ország első emeletes jégpályája, amely új szintre emeli a csúszás élményét. A 400 méter hosszú jégfolyosó emelkedőkkel és egy 3,5%-os lejtővel teszi próbára a bátrabbakat.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Itt található: XXI. kerület, II. Rákóczi Ferenc út 89–91.
Ennyibe kerül: 3 év alatt díjmentes, 3 év felett 2 500 Ft, csepeli lakcímkártyával 1 500 Ft, korcsolyabérlés 2 000 Ft (25–50-es méret), élezés 2 000 Ft/pár, „pingvin/maci” 1 500 Ft/30 perc; szekrény és ruhatár.
Nyitva tartás: minden nap 08:00–21:00, utolsó belépés 20:30.
A másik nagy újító a Budapest Park, amely a nyári koncertszezon után egy több mint 2200 négyzetméteres „városi jégjátszótérré” alakul. A KoriPark közepén egy karácsonyfa körül lehet korizni, és a szervezők rendszeres tematikus bulikkal, például jégdiszkóval vonzzák a fiatalabb közönséget.
Fotó: Budapest Park
Itt található: Budapest Park, IX. kerület, Fábián Juli tér 1.
Ennyibe kerül: normál időszakban (H–Cs) felnőtt jegy 2499 Ft, gyerek (3-6 éves) 999 Ft. Kiemelt időszakban (P–V, ill. 12.20.–01.04.) felnőtt jegy 3499, gyerek (3-6 éves) 999 Ft. Diákoknak, 65 felettieknek, pedagógusoknak és IX. kerületi lakosoknak is kedvezményes jegy elérhető.
Nyitva tartás: H–Cs 16:00–21:00, P 16:00–22:00, Szo–V 10:00–22:00.
A Városháza parkban felállított Téli Élménypark egyedi attrakciója a jégfolyosó, amely a hagyományos körpályákhoz képest újfajta mozgásteret nyit. A park január végéig üzemel, és a főváros tájékoztatása szerint a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan idén is biztosítanak ingyenes idősávokat az iskolás csoportok számára.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Itt található: V. kerület Városháza Park és Deák tér
Ennyibe kerül: belépő 3 000 Ft, kölcsönzés, 18 év felett 3 000 Ft, 18 év alatt 2 500 Ft (kaució 5 000 Ft), „pingvin” 1 000 Ft/30 perc. (tanítási napokon 8–14 óra között budapesti lakcímkártyával 18 éves korig ingyenes a „Jégszerda” kedvezménnyel előzetes egyeztetéssel hátrányos helyzetű gyerekek díjmentesen korizhatnak és kölcsönözhetnek)
Míg a nagy létesítmények a látványra és az egyedi élményekre építenek, a város több pontján a közösségi szellem és a hozzáférhetőség került a középpontba. Óbudán a Fő téren és Békásmegyeren is ingyenes lehetőségek várják a helyieket, az adventi időszakban koncertekkel és családi programokkal kiegészítve. Józsefvárosban, a Horváth Mihály téren szintén ingyenes a 300 négyzetméteres jégfelület használata, és a korcsolyabérlés is rendkívül kedvező, 800 és 1600 forint közötti áron elérhető.
A kerületi lakosoknak nyújtott kedvezmények másutt is megjelennek: Pesterzsébeten a fedett jégcsarnokban a helyiek ingyen használhatják a közönségkorcsolya-idősávokat, a XVIII. kerületi Bókay-kertben pedig jelentős kedvezménnyel válthatnak belépőt.
Ha az időjáráson nem is feltétlenül látszik, bizony beköszöntött a tél, és nagyban dübörög a karácsonyi szezon. A karácsonyi vásárok is megnyitották már a kapuikat, de forralt bor és a kürtőskalács mellett érdemes időt szánni a téli sportokra is. Mint például a jégkorcsolya. Budapesten pedig ritkán adódik ennyire bőséges választék: történelmi panoráma, emeletes jégfolyosó, belvárosi fények és teljesen ingyenes közösségi pályák közül válogathatsz.
Városligeti Műjégpálya
A mezőny megkérdőjelezhetetlen klasszikusa továbbra is a Városligeti Műjégpálya, amely nem csupán egy sportlétesítmény, hanem a főváros téli életének szimbóluma. A Vajdahunyad vára mellett elterülő, mintegy 12 000 négyzetméteres jégfelület Európa egyik legnagyobb és legrégebbi szabadtéri létesítménye. Sikerét a puszta méretén túl a tökéletesen szervezett infrastruktúra is magyarázza: külön délelőtti és délutáni idősávokkal, oktatással, korcsolyakölcsönzéssel és családi jegyekkel várják a vendégeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
