A Tilos az Á-tól az Aranykéz utcán át az első Fidesz-irodáig – Új séta mutatja be a 90-es évek Budapestjét
„Felvesszük a legelegánsabb padlizsán zakónkat, felcsatoljuk a Tiko Time karóránkat és visszautazunk a ‘90-es évekbe, hogy megértsük, mi történt velünk a berlini fal leomlásától a World Trade Center ledőléséig tartó évtizedben. Utolértük-e végül Ausztriát, miért lett ciki gazdagnak lenni, miért dekoráltak színes vasakkal minden új épületet, hogyan lettünk pornónagyhatalom, német popzenei gyarmat, és a Szomszédok vagy a Bokros-csomag volt-e nagyobb csapás?”
A fenti sorokkal hirdetik a Hosszúlépés legújabb sétáját, amely az Álmainkban Ausztria visszainteget nevet kapta, és stílszerűen a rendszerváltás éveinek legendás szórakozóhelye, az egykori Tilos az Á (mai nevén Tilos a Tilos) elől indult.
Aznap délután még fellépett a Tabánban, itt azonban színpadra sem állt. Ettől függetlenül rengetegen fel voltak háborodva, mivel az este zárt körű volt, csak a kiváltságos meghívottak vehettek részt rajta. Összességében ezért rossz szájízt hagyott maga után.
Az aranykor nem tartott sokáig: az évtized közepére hanyatlásnak indult, majd bezárt a Tilos az Á, valamint a hasonlóan emblematikus Fekete Lyuk is. Ugyanakkor ebből a közegből nőtte ki magát az Est műsorújság, amely egészen a 2010-es évekig a fővárosi éjszakai élet első számú információforrása volt.
Szembejön a valóság
A kezdeti eufória után nem kellett sokat várni az első kijózanító pofonra: 1989 telén kitört a hajléktalankrízis, egyik pillanatról a másikra lepték el az utcákat a fedél nélkül maradt emberek.
A helyzetet nehezítette, hogy mivel ekkor még nem létezett semmiféle ellátórendszer, az érintettek elindultak a pályaudvarokra. A MÁV válasza erre az volt, hogy éjszakára bezáratta a pályaudvarokat, így lehetetlenítve el, hogy ott húzzák meg magukat.
A bejelentést tömeges tiltakozás fogadta, erre válaszul jött létre például a Menhely Alapítvány, az Oltalom Karitatív Egyesület és még több másik, azóta is aktív szervezet. De utólag már világos, hogy ez csak az első sokk volt, ami a társadalmat érte.
Az első 2-3 évben 1 millióval nőtt a munkanélküliek száma, az évtized közepéig folyamatos volt a gazdasági romlás. Ekkor jött a Bokros csomag, ami újabb óriási csapást mért a társadalomra, de cserébe visszahozta a nemzetközi piacok bizalmát Magyarországgal szemben.
Beszédes adat, hogy míg a ‘90-es évek elején az osztrák életszínvonal 58 százalékán álltunk, mára, tehát 30 év elteltével ezt a számot egyetlen százalékponttal 59-re sikerült feltornázni. Persze épp a napokban hangzott el egy újabb ígéret, miszerint 2030-ra utolérjük Ausztriát.
Ekkoriban kezdődött a Vizoviczki-birodalom első nagy korszaka is: bár a ma már börtönbüntetését töltő vállalkozót főként a Hajógyári-szigeti hírhedt szórakozóhelyek tették ismertté, korábban a belvárosban is terjeszkedett. A Váci utcai és környékbeli night clubok, a turistákat tízezrekkel lehúzó éttermek nagy része az övé volt.
Módszerei közé tartozott már az elejétől fogva, hogy lefizette a hatóságokat, majd a legnagyobb forgalmú estéken ráküldte őket a konkurenciára, így véve el a vendégek kedvét, hogy bárhol máshol szórakozzanak.
Sokan ráadásul az egészet annak a jelének tartották, hogy végre hozzánk is megérkezett a nyugati szabadság egy újabb vívmánya, miközben a nők megbecsüléséről és védelméről természetesen szó sem esett.
Kezdődik a politikai hidegháború
A rendszerváltással egy időben számos új párt alakult, amelyek közül ma jóformán már csak a Fidesz maradt tényező. Akkoriban viszont még egészen más pályán játszottak, első irodájuk például egy nem túl nagy ház alsó szintjét foglalta el a Molnár utcában.
Hozzájuk kötődik ugyanakkor a ‘90-es évek elejének egyik legnagyobb botránya is. Az MSZMP ingatlanvagyonából minden párt kapott egy saját székházat, de mivel a Fidesz és az MDF azzal érvelt, hogy ők a többiekhez képest kisebbet kaptak, végül kiutaltak nekik egy másikat is közös tulajdonként.
Ez volt az egykori Tiszti Kaszinó épülete a Váci utca és a Kossuth Lajos utca találkozásánál. A székházat aztán a két párt nem sokkal később titokban eladta az MKB Banknak (ma is ők használják), de az ügy néhány hónappal később kiszivárgott, és rengeteg embert kiábrándított: a Fideszt addig lelkes és ambiciózus, tiszta kezű fiataloknak tartották, itt azonban kiderült, hogy ők is gátlástalanul bizniszelnek, ha azt kívánja a gazdasági érdekük.
A sétán szó esett még az első McDonald’s étterem megnyitásáról, az Aranykéz utcai robbantásról, a hazai könnyűzene rendszerváltás utáni átalakulásáról, illetve a Michael Jackson és Zámbó Jimmy által fémjelzett sztárkultuszról is.
A végállomás az Erzsébet téri Akvárium Klubban volt, ahová eredetileg a Nemzeti Színházat tervezték, de végül Gödör Klub néven 10 évig annak a közegnek az otthona lett, akik annak idején a Tilos az Á-t is életben tartották. Így ért körbe a történet bő két óra alatt.
Az Álmainkban Ausztria visszainteget séta következő időpontjait IDE KATTINTVA nézheted meg.
Fotó: Draskovics Ádám
