9 építmény, amit soha nem fogtok már látni Budapesten
Sajnos sok olyan építmény akad Budapesten, amelyet már soha nem láthatunk. Volt, amit hagytak leromlani és lebontották, volt, ami építkezések útjában állt, nem egyet a Rákosi-éra alatt romboltak le, és szép számmal akad, amit a háború pusztított el. Most tizet mutatunk be közülük.
1. Fehér Galamb
Ez a két szintes ház a Várnegyedben állt, a Szentháromság utca sarkán. Az 1850-es évek közepétől étterem működött az épületben. A magyar irodalom néhány jeles alakja is gyakorta megfordult itt, például Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád. A legenda szerint az étterem konyhájára a nagy magyar vadász, maga gróf Széchenyi Zsigmond szállította a vadhúst.
Budapest ostroma alatt, 1945-ben olyan súlyosan sérült meg a ház, hogy le kellett bontani. Helyén az 1960-as években épült szocreál lakóház áll.
2. A régi Westend-ház
Tudjátok Miről kapta a nevét a Westend City Center? A Nyugati szomszédságába, a sarkon egészen az 1970-es évek elejéig állt egy furcsa, félkörív alakú épület. Ezt hívták Westend-háznak vagy Westend-udvarnak. Eredetileg szállodának épült az 1800-as évek második felében. Az 1920-as években úgy hirdették, hogy központi fűtéssel, lifttel rendelkezik, a mosdókban van meleg víz, és kiemelték a "polgári árakat". Sajnos az épület állapota és megítélése a huszadik század folyamán egyre romlott, később már garniszállóként funkcionált. A garniszállók egykor leginkább khm... gyors "szerelmi légyottokra" specializálták magukat.
Az 1960-as, 70-es évekre aztán a közlekedés korszerűsítése és az építkezések miatt kissé útban volt a szálló, így a lebontás mellett döntöttek. 1978-ban robbantották fel.
A régi Westend-ház
A mai Westend
3. A régi Erzsébet-híd
Gyönyörű, impozáns építmény volt, Budapest egyik igazi ékessége. Bár már 1893-ban elrendelték az építését, a munkák csak 1898-ban kezdődtek. 1903-ra készült el, október 16-án adták át a forgalomnak. Nevét Ferenc József magyarok által szinte istenített feleségéről, Erzsébet királynéról kapta, aki 1898-ban lett merénylet áldozata.
Az Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve. A felvétel 1913-ban készült. Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.110
A régi Erzsébet-híd volt a világ első ilyen acélpilonos lánchídja. 1945 januárjában a Budára, a Várba visszavonuló német csapatok robbantották fel. A torzó még sokáig állt szomorúan.
A híd újjáépítése 1961 és 1964 között zajlott, az új Erzsébet hidat 1964. november 21-én adták át. Van, akinek ez a kedvence a budapesti hidak közül, dinamikus kialakítása, formája és méretei miatt.
Fotó: Mervai Márk
4. A Nemzeti Casino vagy Pesti Casino
Az épületet és az intézményt gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetjük, aki 1827-ben vetette fel, hogy legyen egy olyan egyesület, amelyben a közösség, az egész ország javára fordítható beszélgetések, megbeszélések zajlanak. 1830-tól a Nemzeti Kaszinó megalakulásától a pesti Dorottya utcai Vogel-házban és a Lloyd-palotában „társbérletben” működött. 1859-ben először bérbe vette, majd 1871-ben tulajdonaként is megszerezte a Cziráky-palotát. Nos, ma már egyik épületet sem láthatjuk.
A Lloyd-palota a Kirakodó téren épült Hild József tervei alapján. (Ez lett később a szocializmus alatt a Roosevelt tér, ma pedig Széchenyi István tér.) Gyönyörű volt. Bár az ostromot túlélte, a háború utáni modernizációs törekvéseket, vagy inkább a politikai szándékból zajló bontásokat, amelyekkel a régi nemesség és polgárság emlékeinek egy részét "ledózerolták", már nem... 1948-ban eltüntették Budapestről.
A Cziráky-palota is ugyanerre a sorsra jutott. Egy korábbi épületet alakítottak át az 1970-es években, Pollack Mihály tervei lapján, hogy méltó helye legyen a kaszinónak. 1944-ig működött itt az intézmény, majd miután az ostrom alatt megsérült az épület, lebontották.
A Lloyd palota Forrás: a Szabó Ervin Könyvtár képeslapgyűjteménye
A Kossuth Lajos utca - Szép utca sarkán álló Nemzeti Casino (Cziráky-palota) nagyterme. Szemben a falon Benczúr Gyula alkotása: Rudolf trónörökös portréja. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.003
5. "A Vendégfogadó a Nádorhoz", és a helyén épült ház
A Mercure Budapest City Center - azzal dicsekedhet, hogy helyén, a 20-as szám alatt már 1835-ben fogadó működött. Az akkori "Vendégfogadó a Nádorhoz" egy 1810-es építésű házban nyílt meg. Az épületet többszöri tulajdonosváltás után 1876-ban lebontották. Ám a helyére kerülő épületnek a 2. világháború pusztításai után csak a földszintje maradt meg, így az is az enyészeté lett.
Az 1980-as években kezdték ezen a helyen építeni a Taverna Szállót, melynek éttermében szívesen üldögéltek a külföldi turisták. A szálloda íves üvegfalaival, modern formájával a nyolcvanas években elegáns épületnek számított, és sajátos hangulatot adott a Váci utcának. 2007. március 1-től a Taverna Hotel Mercure Budapest City Center néven üzemel.
A régi Nádorhoz címzett fogadó
A Mercure egy 2014-es képen
6. A Nemzeti Színház épülete a Blaha Lujza téren
2015. március 15-én volt 50 éve, hogy a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületének lebontása során megtörtént az első robbantás. Innentől már lehetetlen lett volna valaha is helyreállítani a színház épületét. Elvileg a városrendezési tervek útjában állt, mivel a háború alatt komoly károkat szenvedett.
Blaha Lujza tér (ekkor a Népszínház utca és a Rákóczi út találkozása), a Népszínház (a későbbi Nemzeti Színház) épülete. A felvétel 1893-ban készült. Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.020
A főváros tűzrendészeti okokra hivatkozva 1908-tól nem engedélyezte a Rákóczi út és Múzeum körút sarkán állott régi Nemzeti Színház további működését, ezért a társulat 1913-ban átköltözött az eredetileg zenés és könnyedebb műfajú darabok játszására létrehozott Népszínház épületébe. Az elhelyezést ideiglenesnek szánták, s pályázatot írtak ki az új Nemzeti Színház tervezésére.
A fődíjat Medgyaszay István építész nyerte el, de az első világháború miatt el sem kezdhették a kivitelezést. A második világháborúban, Pest ostroma idején az épület súlyosan megrongálódott. Ismét felmerült az új Nemzeti építésének gondolata, de csak terv maradt ez is.
A metró építése azonban végleg megpecsételte a teátrum sorsát. A Rákóczi út és a Nagykörút sarkára mélyállomást terveztek, és felmerült a kérdés, kibírja-e a színház épülete az építéssel járó talajmozgást. A közvélemény az épület megmentésért szállt síkra, a metró mérnökei tizenöt változatot is kidolgoztak ennek kivitelezésére, de a politika másként döntött.
1962
Kérdés, hogy 1945 és 1965 között, Budapest újjáépítésekor, ez az épület miért nem érdemelte meg, hogy renoválják. Az is kérdés marad, hogy 1965-ben miért pont március 15-én kerítettek sort a robbantásra. A Nemzeti Színház épületének lerombolását 1965. április 23-án fejezték be. A Blaha Lujza téren hatalmas tömeg gyűlt össze. Néma csöndben álltak a rendőrség sorfala mögött, senki nem mozdult, még a robbanást követően sem. Megrendülten gyászolták egy legenda pusztulását.
Őze Lajos így emlékezett vissza: "Háromnegyed tizenegy volt, az EMKE-nél álltam. Hatalmas tömeg állt néma csöndben. Csak a rendőrök hangoskodtak: menjünk arrébb! Senki se mozdult. A díszletraktárral kezdték: hatalmas dördülés, majd porfelhő következett, és a tömeg rendíthetetlen mozdulatlanságban, némán állt tovább. Ha ordítás lett volna, talán oldja a feszültséget. De az a csönd az elviselhetetlenségig fokozódott bennem és másban is. Bihari Jóska bácsival találkoztam. 'Megátkoz benneteket az én székely Istenem!' - mondta, s rettentő fájdalommal megindult felfelé, a Duna irányába".
7. Regnum Marianum templom
Ma is viták zajlanak arról, milyen művészeti értéket képviselt a templom, amit Rákosi pusztíttatott el. Egyesek szerint nem volt valami szép a román kori stílust utánzó épület, míg mások úgy vélik, tetszetős volt. Egyébként sem elfogadható működő, ép templomépületet eltüntetni a föld színéről.
A Regnum Marianum római katolikus mozgalom a 19. század végén bontakozott ki hazánkban. Szegény sorsú gyerekekkel foglalkoztak. A külső-erzsébetvárosi egyházközségük 1918-ban alakult, ám miután hamar kinőtték az épületet, ahol működtek, elhatározták, hogy templomot emeltetnek. Az alapkövet 1925-ben tették le, és miután a templom elkészült, 1931. június 14-én felszentelték. A mai Dózsa György út felé nézett.
A bombázásokat a csodával határos módon túlélte az épület, ám amikor 1948-ban gyanús körülmények között eltűnt a a közösség papja - mint kiderült az ÁVH tartotta fogva -, sejteni lehetett, hogy nem sokáig maradhat meg a gyülekezet. A kommunista hatalom úgy döntött, hogy éppen ezen a területen, a Városliget szomszédságában alakítja ki a nagy szabású állami ünnepségekhez a Felvonulási teret. 1951-ben kezdték bontani - a vasbeton elemek miatt robbantani is kellett.
A templom helyén az 1960-as években emelt Tanácsköztársaság-emlékművet a rendszerváltozás után a Szoborparkba száműzték.
Ma ilyen az Ötvenhatosok tere (az egykori Felvonulási tér) az emlékművel.
8. Városligeti Színház
A Rákosi-korszak pecsételte meg ennek az épületnek a sorsát is. A Városligeti Színkör társulata kezdetben egy deszkaépületben játszott, a csodás szecessziós épületet 1909-ben emelték. Bár a háború nem pusztította el, a Felvonulási tér kialakításának ez is áldozatul esett.
9. Budapest Sportcsarnok
A mai Papp László SportAréna helyén állt 1999 decemberéig. Mindössze szűk 18 esztendőn át működött, a budapestiek közül sokan "megsiratták", rengetegen tartották emblematikus helynek.
Bár már az 1940-es években stadion terveztek erre a területre, anyagi okokból és a háború miatt mégsem valósultak meg a tervek. Az 1960-as években újra felmerült az ötlet, tanulmányterv is készült, ám a várható költségek miatt nem indult meg az építkezés. Egészen az 1970-es évekig kellett várni, hogy az akkori magyar kormány államközi megállapodást kössön a szovjetekkel az építkezésben való közreműködésre, illetve a hogy az Állami Tervhivatal rábólintson a beruházásra.
Az alapokat 1978 tavaszán kezdték kialakítani, a Budapest Sportcsarnok műszaki átadása 1981 decemberében megtörtént, az épületet 1982. február 12-én nyitották meg. Az első nagy szabású rendezvénynek, a fedett pályás atlétikai bajnokságnak 1982 februárjában adott helyet az új sportcsarnok, majd egymást követték az események. Itt volt többek között az 1983-as C csoportos jégkorong-világbajnokság, 1988-ban pedig a műkorcsolya világbajnokság.
Puskás Öcsi dedikál a BS-ben 1982-ben
Sokan azonban inkább a BS-ben rendezett koncertekre emlékeznek: például az 1988-as Depeche Mode-ra, az 1991-es The Mission-re és a Kraftwerk-koncertre, az 1997-es Scorpionsra vagy az 1985-ös Dire Straitsre, illetve az 1988-as Duran Duran-re.
VIDEÓ: Az 1992-es Piramis koncert
1999 december 14-ről 15-re virradó éjjel a BS-ben rendezett karácsonyi vásár egyik pavilonjában állítólag egy égve maradt gyertya lángra lobbantotta az épületet. Olyan súlyos kár keletkezett a BS szerkezetében, hogy le kellett bontani. A helyére épült Budapest Aréna, vagyis a Papp László SportAréna, amelyet 2003-ban nyitottak meg a közönség előtt.
VIDEÓ: One Republic a Papp László SportArénában
Ti mit tennétek még a listára? Miért fáj a szívetek?
