BALATON
A Rovatból

Mi okozza a Balaton két legrejtélyesebb jelenségét?

A soha be nem fagyó foltok a jégpáncélban és a szél nélküli viharok évszázadok óta foglalkoztatják a tudósokat.
Forrás: Tó-retró blog, címkép: Fortepan/Nagy Zoltán - szmo.hu
2022. november 21.



A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Noha egy kötetnyi rejtélyt gyűjtöttem már össze a Balatonról, a két talán legismertebb és legtöbbünk által személyesen is megtapasztalt, különös jelenségről még egyetlen szót sem ejtettem. Nem nyomoztam még utána, hogy

mi okozza a szél nélküli viharokat és a soha be nem fagyó foltokat a tavon.

E két furcsaság nem kizárólag a különlegessége folytán érdemel figyelmet, hanem azért is, mert mindkettő kifejezetten veszélyes az emberek testi épségére vagy akár az életére is! Nézzük hát sorjában...

Soha be nem fagyó foltok

Már az 1800-as évek elején is felbukkant egy kifejezés, melyet a Balaton környékén élők biztosan ismernek, ez pedig a „heves” vagy „hevesek”. Ezek tulajdonképpen alattomos csapdák, melyek a tó befagyása után jelennek meg. Olyan foltokat jelölnek, melyek a legnagyobbra hízott jégtakaró esetén is fagymentesek maradnak vagy legfeljebb hártyavékony jég képződik rajtuk.

A heves név a balatoni horgászoknak köszönhető, akik meg voltak győződve róla, hogy a tó fenekén feltörő melegebb források okozzák ezt a jelenséget.

Ez bizonyos fokig logikusnak tűnő magyarázat, hiszen a magyar tenger környékén gyakorta találkozhatunk melegvízű forrásokkal. A tudomány azonban egészen az 1960-as évek elejéig nem adott érdemben választ arra, hogy mi okozza a hevesek kialakulását.

A balatoni jég kiváló forrása a szórakozásnak, de életveszélyes is lehet...Fotó: Fortepan/ Bojár Sándor

1964-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) a „A Balaton vízháztartási egyensúlya” részeként vizsgálta meg az állítólagos források kérdését, mivel a könnyűbúvárkodás ekkoriban vált széleskörben használt eszközévé a kutatásoknak. A vizsgálatokat azokra a területekre koncentrálták, ahol a heveseket a leggyakrabban figyelték meg, ám a tó mélyén ezeken a részeken ugyanúgy nem találtak forrásokat, mint a Balaton többi részén sem. Azonban mégis mutatkozott egy érdekes különbség!

Az érintett szakaszokon (Füred és Csopak környékén) a fenéken tölcsér alakú bemélyedések voltak. Ezekben vízmozgást nem, de felszínre törő buborékokat gyakran megfigyeltek. A feltörő gázból származó mintákat a tihanyi Biológiai intézetben vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a fenékből szén-dioxid emelkedik a felszínre.

Ez a gáz nem ismeretlen a tó kutatói előtt, hiszen az utóvulkanikus feltöréseket a szárazföldön is észlelték már, sőt a füredi savanyúvíz is ezeknek a folyamatoknak köszönheti a létét. A szén-dioxid jelenléte pedig könnyedén megmagyarázza nemcsak a hevesek létrejöttét, de azt is, hogy miért melegebb a víz felszíne a jelenségeknél, mint a környező, befagyott felületeken. A szénsavas víz környékén ugyanis leszáll a fagypont, és ez akadályozza, illetve késlelteti a felszín bizonyos helyein a befagyást, így a mélyebbről feltörő, a jégnél némileg melegebb víz érkezhet a felszínre. Van azonban egy másik jelenség, melynek okai között szintén feltűntek a tó fenekén feltörő vízforrások.

Vajon a széltelen viharok hátterében milyen folyamatok húzódhatnak meg?

Bár a hevesekről szóló feljegyzések régiek, a másik különlegesség dokumentációja még távolabbra nyúlik vissza az időben. A szél nélküli viharokat már az 1700-as években is feljegyezték. Aki gyakran fordul meg a tó környékén, az biztosan maga is találkozott már ezzel a jelenséggel.

Olyan időben jelentkezik, amikor az ég tiszta, szél pedig egyáltalán nem érzékelhető. A régiek által egyszerűen csak „vésznek” nevezett esemény ilyenkor bontakozik ki, tarajos hullámok képében melyek éppen úgy fodrozódnak, mint viharos időben, sőt nem egyszer a partot is elöntik. A jelenségre 1936-ig több magyarázatot is próbáltak adni.

Az első ilyet már meg is cáfoltuk, hiszen az 1800-as években a mélyben dolgozó forrásokkal magyarázták a „vészt”. Ebben az esetben azonban nem melegvízű áramlásokról beszéltek, hanem olyan csatornákról, melyen a tóval összeköttetésben lévő tenger(!) nyomja át a vizet. Ám ez korántsem a legvadabb elképzelés volt!

Akadtak ugyanis olyan tudósok, akik a közeli viharok delejének (elektromosságának) tulajdonították a víz felkorbácsolását. A harmadik elmélet (1910) pedig a víznyomást okolta a „vész” kialakulásáért.

Ebben az elképzelésben úgy okoskodtak, hogy a felül lévő víz súlya tolja ki maga alól az alsóbb rétegeket, melyek tarajos hullámok és villámáradások képében törnek rá a partra. Meglepő módon ez a magyarázat nem is állt olyan messze az igazságtól. A magfejtést – mint oly sok esetben – a Balaton egyik legnevesebb kutatója, Cholnoky Jenő adta meg, 1936-ban. Ő felhívta a figyelmet a tó egyik legfontosabb jellegzetességére, miszerint a magyar tenger mélység/terület aránya jelentősen különbözik a legtöbb természetes tóétól. A Balaton méretével összevethető tavak ugyanis általában több tíz, nemritkán száz méternél is mélyebbek. Ezzel szemben a mi kicsinyített tengerünk legmélyebb pontja, az ún. tihanyi kút csupán 11 méterrel fekszik a felszín alatt. Emiatt a tó távolabbi pontjain feltámadó nagyobb szél könnyedén okozhat „vészt” a közelünkben, miközben a légmozgásból semmit sem érzünk.

A szél egyszerűen kimozdítja a vizet a tó medréből és a szélirányba eső parton megemelkedik, a szél környezetében pedig lecsökken a vízszint. A nyugalmi helyzetből kimozdítást tudományos nyelven denivellációnak nevezzük, s ennek eredménye viharos felszín és a mini áradás. Ha a szél több vizet szállít a szél irányában, mint amennyi a víz mélyén visszaáramlani képes, akkor felduzzad a víz a szélnek kitett parton, mindaddig, amíg olyan erős lesz a denivelláció, hogy az ellenáramlás egyensúlyt tud tartani a szél szállításával.

Az elmélet igazolásaként Az 1930-as években a Balaton keleti és nyugati végén, Kenesén és Keszthelyen egyidejű vízszintméréseket végeztek egy különleges műszerrel. Az eredmények pedig bebizonyították, hogy a denivelláció áll az évszázados rejtély hátterében. Persze a „hevesek” és a „vészek” ettől nem kevésbé veszélyesek, de legalább az okok világossá váltak...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen felidézed az előző korszak karácsonyait, szeretnéd tudni, hogy akkoriban a télapót vagy a Jézuskát várták a gyerekek, és milyen játékok kerültek a karácsonyfa alá vagy milyen szaloncukrokkal és égőkkel díszítettük fel a karácsonyfát, és mit viseltünk a jeles ünnepen, olvasd el a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BALATON
A Rovatból
Cápa a Balatonban? Egy méretes hal okozott pánikot Tihanynál, a „szörnyet” videóra is vették
Egy szakember elmondta, hogy milyen halat láthattak a magyar tengerben. Ez a halfajta nem először okozott riadalmat, és az is kiderült, miért láthatók a vízfelszínen.


Tihanynál ismét felbukkant a jól ismert balatoni „cápa”, de most sem egy tengeri ragadozóról van szó, hanem egy hatalmas busáról. A különös jelenetet július 8-án rögzítették videón, a felvételt a Pecaverzum osztotta meg.

A busa hátúszója messziről könnyen összetéveszthető egy cápáéval, különösen azok számára, akik láttak már cápás filmeket.

A mostani eset sokakat emlékeztethet a tavalyi esetre, amikor egy hasonló felvétel komoly riadalmat keltett. Akkor volt olyan is, aki a látottak miatt lemondta a balatoni nyaralását.

A balatoni „cápaészlelések” kapcsán Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója már tavaly is megnyugtatott mindenkit. Elmondta: „Annak a cápának nagyon nehéz dolga van, amelyik el akar jutni sósvízi élőhelyéről a Balatonra.” Hozzátette: „Nemcsak egy vállalhatatlanul hosszú utat kellene megtennie, de az édesvíz sem tenne túl jót az »egészségének«. Röviden: a cápa nem él meg az édesvízben, azaz teljesen kizárt, hogy a cápáknak bármelyik fajtája megjelenjen a Balatonban.”

Szerinte a cápaészlelések évről évre visszatérnek. A videón látható állat valószínűleg egy hibrid busa, amely akár 40-50 kilogrammosra is megnőhet, testhossza elérheti a másfél métert, életkora pedig megközelítheti a 30 évet.

A hibrid busát még a hatvanas években telepítették a Balatonba. A szakemberek szerint ezek a halak nem szaporodnak a tóban, ezért az állományuk fokozatosan csökken. A halgazdálkodásban arra számítanak, hogy az állatok természetes öregedéssel idővel eltűnnek a tóból.

Azt is elmondták, hogy ezek a nagytestű halak akkor úsznak fel a vízfelszínre, ha már nagyon öregek vagy egészségi problémájuk van. Ilyenkor emelkedik ki a hátúszójuk, ami távolról nézve megtévesztő lehet, de méretre jóval kisebb, mint egy valódi cápauszony.

A Balatonnál egyébként 2024-ben kevesebb busát és törpeharcsát fogtak ki, mint az előző évben.

VIDEÓ: A Balatonban úszó "cápáról"

Forrás: Pecaverzum


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
A Rovatból
Szakértők: akár éveken belül fürdésre alkalmatlan lesz, kiszáradhat a Balaton az emberi beavatkozások miatt
A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok eltűnése és a szennyezés mind veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát.


Komoly bajban a magyar tenger, ha nem vigyázunk rá, belátható időn belül nem lesz fürödhető a Balaton - figyelmezhetnek a szakemberek.

A Balaton kialakulása egészen a jégkorszak végéig vezethető vissza. Geológiai szempontból még fiatalnak számít, hiszen a tó 15–17 ezer éve jött létre a Dunántúlon a földkéreg mozgásai nyomán. Kezdetben több kisebb tó alkotta a vízrendszert, amelyek mintegy 5000 éve egyesültek. Azóta a vízszint természetes módon folyamatosan változott: volt, hogy akár 12 méterrel magasabb volt a mainál, máskor viszont szinte teljesen eltűnt a víz.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy

a természetes vízszint-ingadozás jótékony hatású, mert segíti a nádasok megújulását, elősegíti a hínár növekedését, és gátolja az algák elszaporodását. A mesterséges beavatkozások azonban veszélyt jelentenek.

Tóth Viktor, az intézet munkatársa szerint, ha a jelenlegi folyamatok nem változnak,

„a Balaton akár már 2035-re is fürdésre alkalmatlanná válhat, 2050-re pedig teljesen kiszáradhat”.

Az elmúlt évtizedekben a tó állapotát egyre inkább az emberi tevékenység befolyásolja. A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok eltűnése és a szennyezés mind veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát. Bár a stabil vízszint a turizmusnak kedvez, a szakértők szerint hosszú távon káros hatásai vannak a környezetre.

A klímaváltozás tovább nehezíti a helyzetet. Az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek – hosszú aszályos időszakok és hirtelen lezúduló esőzések – közvetlenül hatnak a Balaton vízszintjére. A csapadék csökkenése és a hőmérséklet emelkedése súlyos gazdasági és ökológiai következményekkel járhat.

A problémák jelei már korábban is megmutatkoztak. 2019-ben nagy algavirágzást figyeltek meg a tóban, ami arra utalt, hogy a víz tápanyagokkal telítődik. Ez hosszú távon a vízminőség romlásához vezethet.

A szakértők szerint sürgősen át kell gondolni a vízgazdálkodás rendszerét. Ismét előtérbe került a vízpótlás kérdése is, például a Rábából történő utánpótlás, amely korábban már felmerült, és ma újra aktuális lehetőségként kerül szóba.

Forrás: ATV


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Csökken a Balaton vízszintje: most 20 centiméterrel alacsonyabb, mint tavaly
A déli parton több helyen hosszú sétát kell tenni, mire úszásra alkalmas mélységbe érünk. Forró napokon a vízszint akár naponta egy centit is csökkenhet.


A Balaton átlagos vízszintje jelenleg 81 centiméter, ami a megszokottnál jóval alacsonyabb, írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Igazgatóság mérései szerint az elmúlt két hétben 5 centiméterrel csökkent a magyar tenger vízszintje.

Tavaly ilyenkor 20 centiméterrel magasabb volt, és már csak kevéssel marad el a 2022-es, rendkívül aszályos év 78 centiméteres értékétől.

A déli part több pontján most olyan sekély a víz, hogy hosszabb sétára van szükség ahhoz, hogy úszni lehessen. Forró nyári napokon, amikor erős a párolgás és a szél is fúj, a vízszint akár naponta egy centiméterrel is csökkenhet. Szélcsendes időben viszont vékony párapaplan képződik a tó felett, ami mérsékli a párolgást, így az elmúlt napokban stagnált a vízszint.

A vízügyi szakemberek a Siófoki zsilip segítségével igyekeznek 110 centiméter körüli szinten tartani a Balaton vízállását, azonban jelenleg ettől jelentős eltérés tapasztalható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Úszol vagy szurkolsz? Mindegy! A Lidl Balaton-átúszás most is élmény lesz
Akár a hullámok között tempózol, akár a parton szurkolsz, a jó hangulat idén is garantált: játékos programokkal, egészséges falatokkal és igazi nyári életérzéssel várnak.


Ha nyár, akkor Balaton. Ha balatoni sport, akkor Balaton-átúszás. És ha egészségtudatosság? Akkor Lidl. A nyári Lidl Balaton-átúszás mára nemcsak egy kihívás, hanem egy igazi nyári fesztivál lett – vízen és parton. És hogy miért éri meg idén is ott lenni akkor is, ha nem leszel az úszók között? Mutatjuk!

43. alkalommal csobbanunk együtt – és most is rekordokat döntünk

Idén már 43. alkalommal rendezik meg a Balaton-átúszást, amit 2017 óta a Lidl támogat névadó szponzorként. Azóta a Lidl arra törekszik, hogy ne csak sportesemény, hanem igazi élmény legyen a nyár egyik legnagyobb hazai sportrendezvénye.

Új időpontot jelöltek ki a Balaton-átúszáshoz: augusztus 9-én lesz az esemény"A HungaroMet siófoki obszervatóriumának időjárás-előrejelzése alapján – a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitány egyetértésével – úgy döntöttünk, hogy a 43. Lidl Balaton-átúszást 2025. augusztus 2-3-i hétvégén NEM tartjuk meg. Az esemény tervezett új időpontja augusztus 9." - olvasható a verseny hivatalos oldalán.

Hogy ez hogyan sikerült? A számok magukért beszélnek: 2017 óta közel 67 ezren úszták át a tavat – ha mind egyszerre indultak volna, legalább 25 focipályányi vízfelület kellett volna nekik. És hogy mennyit úsztak együtt? Több mint 347 ezer kilométert. Ez nagyjából annyi, mintha valaki 1692-szer körbetekerné a Balatont. Biciklivel.

És hogy mennyire megterhelő a teljes táv teljesítése? Egy úszó ilyenkor kb. 3 sajtos-tejfölös lángosnak megfelelő mennyiségű kalóriát éget el.

Idén minden eddiginél gyorsabban beteltek a helyek: a klasszikus 5,2 km-es táv, amit Révfülöp és Balatonboglár között teljesítenek a versenyzők, a 2,6 km-es féltáv és a SUP-os kihívás is telt házas. Több mint 12 ezren vetik majd bele magukat a habokba – köztük közel 1000 SUP-os is. A legidősebb induló 84 éves (!), de 10-12 éves gyerekek is ott lesznek, természetesen szülői felügyelettel.

Tippek Szabó Adritól, a Lidl dietetikusától a Balatont átúszóknak

A versenyt nemcsak fejben, hanem táplálkozásban is érdemes komolyan venni – Szabó Adri, a Lidl dietetikusa szerint a tudatos felkészülés már az úszás előtti héten elkezdődik.

1. Lépésenként csökkentsd az edzést!

Így az izmok pihenhetnek, közben fokozatosan növeld a szénhidrátbevitelt, hogy feltöltsd az energiaraktárakat. Teljes kiőrlésű pékáru reggelire, szénhidrátdús köretek ebédre (mint például főtt burgonya spenót mellé), és egy könnyű, de laktató uzsonna – például rizskoch – segítenek a megfelelő energiaszint elérésében.

2. A hidratálást se az utolsó napra bízd!

Már a verseny hetében érdemes tudatosan inni: csökkentsd a koffein- és alkoholfogyasztást, és pótold az extra folyadékot vízzel vagy hígított 100%-os gyümölcslével. Egy tipp: a dinnye szinte természetes izotóniás ital, és tele van antioxidánssal.

3. A stresszt is segít kezelni a jó kaja.

Egy kis pohár natúr joghurt vagy kefir naponta támogatja a bélflóra egyensúlyát, ezáltal hozzájárul a jobb stressztűréshez és az erősebb immunrendszerhez is – ami a célba éréshez is jól jön.

A Lidl a parton is hozza a formáját

A Lidl nem csak a névét adja az eseményhez – hanem egy egész napos, családbarát, szórakoztató élményt is. Az egészséges életmód népszerűsítését komolyan gondolják, és idén is elhozzák a Lidl Dómot, ahol minden korosztály talál magának programot – akár úszik, akár a parton szurkol.

Játssz, tanulj, nevess, és vidd haza a Lidl-ajándékod!

Akik részt vesznek a különböző aktivitásokban, nemcsak jól érezhetik magukat, hanem matricákat is gyűjthetnek, amelyeket 500 Ft-os Lidl vásárlási utalványra és meglepetés ajándékra válthatnak be.

És hogy mikkel vár a Lidl Dóm?

  • Lidl Kvíz: Tudod, hány Lidl van a Balaton körül? És mi kerül egy egészséges reggelibe? Teszteld a tudásod, és versenyezz másokkal!
  • Reflexteszt: Leesik egy pálca – te pedig kapd el! Itt a gyorsaságodé a főszerep.
  • CélBalaton: Dobj célba egy labdával, és találd el a Lidl boltokat – de ne a vízbe essen!
  • Smoothie-pont: Turmixolj egészségeset! Húzz kártyát, válogass hozzávalót, és készítsd el a saját italodat Szabó Adrienn dietetikus tippjei alapján. Spoiler: nem minden smoothie egyenlő egy banánturmixszal.
  • HR Fotópont: Kattanj rá az emlékekre! Profi képek, vicces GIF-ek – posztolásra készen.
  • Kódfejtő játék: 3 szám, 1 kód, 1 trezor. Ha jól tippelsz, tied a nyeremény!

Nem csak úszás – életérzés

A Lidl Balaton-átúszás mára nemcsak a sportteljesítményről szól, hanem arról is, hogy együtt mozogjunk, együnk egészségesen, és közben jól érezzük magunkat. A Lidl célja évek óta változatlan: megmutatni, hogy az egészségtudatosság nem unalmas, hanem izgalmas, játékos és közösségi élmény is lehet.

Szóval, ha a Balatonnál jársz, nézz be a boglári parton a Lidl Dómba – ha épp nem úszol, akkor is bőven találsz ott neked való programot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk