Máig látható egy több száz éves majorság Szántódpusztán, az egykori apátsági birtokon

Tihanynál ismét felbukkant a jól ismert balatoni „cápa”, de most sem egy tengeri ragadozóról van szó, hanem egy hatalmas busáról. A különös jelenetet július 8-án rögzítették videón, a felvételt a Pecaverzum osztotta meg.

A mostani eset sokakat emlékeztethet a tavalyi esetre, amikor egy hasonló felvétel komoly riadalmat keltett. Akkor volt olyan is, aki a látottak miatt lemondta a balatoni nyaralását.

A balatoni „cápaészlelések” kapcsán Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója már tavaly is megnyugtatott mindenkit. Elmondta: „Annak a cápának nagyon nehéz dolga van, amelyik el akar jutni sósvízi élőhelyéről a Balatonra.” Hozzátette: „Nemcsak egy vállalhatatlanul hosszú utat kellene megtennie, de az édesvíz sem tenne túl jót az »egészségének«. Röviden: a cápa nem él meg az édesvízben, azaz teljesen kizárt, hogy a cápáknak bármelyik fajtája megjelenjen a Balatonban.”

Szerinte a cápaészlelések évről évre visszatérnek. A videón látható állat valószínűleg egy hibrid busa, amely akár 40-50 kilogrammosra is megnőhet, testhossza elérheti a másfél métert, életkora pedig megközelítheti a 30 évet.

A hibrid busát még a hatvanas években telepítették a Balatonba. A szakemberek szerint ezek a halak nem szaporodnak a tóban, ezért az állományuk fokozatosan csökken. A halgazdálkodásban arra számítanak, hogy az állatok természetes öregedéssel idővel eltűnnek a tóból.

Azt is elmondták, hogy ezek a nagytestű halak akkor úsznak fel a vízfelszínre, ha már nagyon öregek vagy egészségi problémájuk van. Ilyenkor emelkedik ki a hátúszójuk, ami távolról nézve megtévesztő lehet, de méretre jóval kisebb, mint egy valódi cápauszony.

A Balatonnál egyébként 2024-ben kevesebb busát és törpeharcsát fogtak ki, mint az előző évben.

VIDEÓ: A Balatonban úszó "cápáról"

Forrás: Pecaverzum

Komoly bajban a magyar tenger, ha nem vigyázunk rá, belátható időn belül nem lesz fürödhető a Balaton - figyelmezhetnek a szakemberek.

A Balaton kialakulása egészen a jégkorszak végéig vezethető vissza. Geológiai szempontból még fiatalnak számít, hiszen a tó 15–17 ezer éve jött létre a Dunántúlon a földkéreg mozgásai nyomán. Kezdetben több kisebb tó alkotta a vízrendszert, amelyek mintegy 5000 éve egyesültek. Azóta a vízszint természetes módon folyamatosan változott: volt, hogy akár 12 méterrel magasabb volt a mainál, máskor viszont szinte teljesen eltűnt a víz.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy

Tóth Viktor, az intézet munkatársa szerint, ha a jelenlegi folyamatok nem változnak,

Az elmúlt évtizedekben a tó állapotát egyre inkább az emberi tevékenység befolyásolja. A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok eltűnése és a szennyezés mind veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát. Bár a stabil vízszint a turizmusnak kedvez, a szakértők szerint hosszú távon káros hatásai vannak a környezetre.

A klímaváltozás tovább nehezíti a helyzetet. Az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek – hosszú aszályos időszakok és hirtelen lezúduló esőzések – közvetlenül hatnak a Balaton vízszintjére. A csapadék csökkenése és a hőmérséklet emelkedése súlyos gazdasági és ökológiai következményekkel járhat.

A problémák jelei már korábban is megmutatkoztak. 2019-ben nagy algavirágzást figyeltek meg a tóban, ami arra utalt, hogy a víz tápanyagokkal telítődik. Ez hosszú távon a vízminőség romlásához vezethet.

A szakértők szerint sürgősen át kell gondolni a vízgazdálkodás rendszerét. Ismét előtérbe került a vízpótlás kérdése is, például a Rábából történő utánpótlás, amely korábban már felmerült, és ma újra aktuális lehetőségként kerül szóba.

Forrás: ATV

Jelentősen emelkedtek idén a balatoni strandbelépők árai, derül ki a balatontipp.hu összeállításából. A felnőttjegyek átlagosan 13, a gyermekjegyek pedig 16 százalékkal drágultak a tavalyi évhez képest.

Nem sokkal marad el ettől a siófoki Nagystrand és a balatonfüredi Esterházy strand 2500 forintos belépője, illetve az alsóörsi strand 2300 és a balatonalmádi strandok 2200 forintos ára. Jó hír viszont, hogy a legolcsóbb strandokon már 1000 forintért is csobbanhatunk: ilyen például Szepezden a Viriusi és a szepezdfürdői strand, a keszthelyi Helikon strand és a tihanyi Sajkodi strand.

A gyermekbelépők terén is Csopak vezet: 1900 forintba kerül a jegy. Füreden az Esterházy strandon 1600, Balatonalmádiban pedig 1500 forintot kérnek. A legolcsóbb lehetőséget Szigliget, a tihanyi Sajkodi strand és a balatonudvari strandok kínálják, 500 forintos jegyárral.

Balatonfűzfőn és Balatonszárszón 31 százalékkal emelték a díjakat, ezekben a városokban 1700 forintba kerül a strandbelépő. Vonyarcvashegyen 27 százalékos áremelés után 1900 forintot kell fizetni.

Nem emelték a felnőttek belépőjét több népszerű helyszínen, például Földváron (1750 Ft), a badacsonyi strandokon (1400 Ft), a keszthelyi Városi strandon (1700 Ft), a siófoki Nagystrandon (2500 Ft), a Sóstói strandon (1500 Ft) és a szigligeti strandon (1500 Ft).

A gyermekbelépők esetében is Fonyód áll az élen a drágulásban: 46 százalékos emeléssel most 700 forint a belépő. Szepezden is 700 forintra nőtt az ár, Vonyarcvashegyen pedig 1400, míg Révfülöpön 800 forint lett a gyermekjegy. Ugyanakkor több helyszínen nem emeltek az árakon: Földváron (900 Ft), Balatonedericsen (800 Ft), a siófoki Nagystrandon (1000 Ft) és Szigligeten (500 Ft). Balatonudvariban a gyermekjegy ára egy új kategóriának köszönhetően 500 forintra csökkent.

A vizsgált 47 strandból 15 tartozik a középáras vagy annál drágább kategóriába, a többi olcsóbb ennél. Gyermekjegyeknél 13 strand kéri a középárat vagy annál magasabb összeget.

A strandok pénztárait több helyen már május végén megnyitották, de a legtöbb településen csak június elejétől vagy közepétől kell belépődíjat fizetni. A balatontipp.hu frissítette az idei szezonra a fizetős strandok listáját és aktuális árait.

A Balaton átlagos vízszintje jelenleg 81 centiméter, ami a megszokottnál jóval alacsonyabb, írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Igazgatóság mérései szerint az elmúlt két hétben 5 centiméterrel csökkent a magyar tenger vízszintje.

A déli part több pontján most olyan sekély a víz, hogy hosszabb sétára van szükség ahhoz, hogy úszni lehessen. Forró nyári napokon, amikor erős a párolgás és a szél is fúj, a vízszint akár naponta egy centiméterrel is csökkenhet. Szélcsendes időben viszont vékony párapaplan képződik a tó felett, ami mérsékli a párolgást, így az elmúlt napokban stagnált a vízszint.

A vízügyi szakemberek a Siófoki zsilip segítségével igyekeznek 110 centiméter körüli szinten tartani a Balaton vízállását, azonban jelenleg ettől jelentős eltérés tapasztalható.