HÍREK

„Jelentős tartalékok vannak a háztartásoknál, a kultúrát finanszírozza a középosztály” – mondta Csák János

Ezzel szemben a magyarok kétharmadának a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze, vagy csak egy hónapra elég megtakarítása marad.


Csák János kulturális és innovációs miniszter a Kultúra.hunak adott interjújában beszélt többek között arról, hogy milyen kulturális hatások érték gyerekkorában, hogy gazdasági szakemberként milyen egy átvenni egy tárca vezetését, illetve hogy milyen szerepe van a kultúrának a jelenlegi, válságos időkben.

Beszélt az új kultúra finanszírozási struktúráról is:

„Igen, a háborús helyzet, a szankciók a veszélyek korát hozta el, és ez az egész országnak nehézséget, remélhetőleg átmeneti nehézséget okoz és folytatódhat a gyarapodás. Ha megnézzük, hogy 2010 óta mennyivel nőtt a lakosság vagyona, mennyivel csökkent a törékeny gazdasági helyzetben lévők aránya, azt mutatja, hogy jelentős tartalékok vannak. A háztartások átlagos nettó vagyona három és félszeresére nőtt 2020-ig, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya közel a felére esett vissza.

A kultúra célközönsége a középosztály, amelyet célzott és hatásos reklámokkal el kell érni. Én az üzleti világból jövök. Ott ez úgy működik, hogy például megnézem, mennyi csomagolóanyagot használnak Magyarországon. Ha az egy lakosra jutó fogyasztás mondjuk 20 kilogramm, Ausztriában pedig 100, akkor nyilván ebben komoly potenciál van. Eddig, ha a kulturális intézmények szorult helyzetbe kerültek, hívták állam bácsit, aki – ha tehette – segített. Eljött az idő, hogy igyekezzenek megtalálni a potenciális fogyasztóikat” - fejtette ki.

Arról is beszélt, hogy ezentúl elvárásokat társítanak a támogatásokhoz:

"Az állami támogatásokhoz ezentúl elvárásokat társítunk: a szakmai teljesítményen túl a mecenatúra bevonása és a jegyárbevételek növelése fontos tényező. A tervek szerint az idén már ilyen keretrendszerben működünk"

- mondta.

Szerinte a hatmilliárd forintos állami támogatásból, idén kezdődő Színházi Olimpia megrendezése is indokolt

„A Színházi Olimpiák hagyománya 28 évvel ezelőtt indult Delphoiból, és azóta Japántól Indián át Oroszországig számos helyen megrendezték már. Az olimpia fantasztikus lehetőség arra, hogy a világ minden tájáról érkező társulatok, rendezők, színházeszmények találkozzanak. A múzeumokat sem poros tárgyak lerakatának tekintem, hanem az ismeretterjesztés, inspiráció, közösségteremtés otthonának. A színházat pedig a retorika és a mozgáskultúra iskolájának.

Ha figyelembe veszem, hogy mikor indult útjára a Színházi Olimpia, most először van Magyarországon, és ki tudja, mikor lesz ismét, akkor a hatmilliárd forint több évtizedre elosztva már nem is olyan hatalmas összeg”

- fejtette ki.

Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján nagy bajban van a magyar lakosság. A tavaly év eleji pénzosztásnak köszönhetően még pörgött egy darabig a gazdaság, aztán az infláció, a rezsicsökkentés korlátozása, a megnőtt hitelkamatok miatt a lakosság pénze folyamatosan fogy, sokan már a megtakarításaikat élik fel - írja azénpénzem.hu.

Az Intrum 2022-es Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése (ECPR) szerint a többségnek csak egy hónapra elegendő vésztartalékja van - írja a Napi.hu.

Magyarországon egyre inkább leszakad pénzügyileg a társadalom mintegy harmada: 2022 második felében 31,4 százalék mondta azt, hogy a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze – ez megegyezik a tavalyi adattal.

A kelet-közép-európai régióban messze Magyarországon tudnak a legkevesebben megtakarítást gyűjteni.

Azok a magyar fogyasztók, akik félreteszik jövedelmük egy részét, nagyrészt ugyanarra gyűjtenek, mint egy évvel korábban: 42 százalék általános tartalékot képez váratlan kiadásokra, további 12 százalék pedig arra az esetre rak félre, ha elvesztené munkáját vagy jövedelmét.

2021 óta csökkent azok aránya, akik lakásra gyűjtenek (8,5-ről 6 százalékra), vagy gyermekeik, unokáik számára tesznek félre (12-ről 9 százalékra). Nem meglepő módon háromszorosára (10 százalékra) nőtt azok aránya, akik kifejezetten egy recesszióra felkészülve tesznek félre pénzt.

A magyar válaszadók több mint harmada (35 százalék) kevesebb mint egy hónapnyi megtakarítással rendelkezik. 29 százaléknak egy hónapra, 19 százaléknak pedig legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő a megtakarítása.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Átlátszó: félmilliárdból épült sehonnan sehová vezető körforgalom Zalában
A beruházás a Metrans tervezett logisztikai központjához készült. A működéshez szükséges deltavágány közbeszerzését 2024 őszén írták ki, eredmény nincs, a kivitelezés a tender szerint két év lehet.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 19.



Bő 500 millió forint európai uniós támogatásból körforgalmat építettek egy mező közepére Zalaegerszeg és Zalaszentiván között, írja az Átlátszó. A lap által közölt képek szerint

az új körforgalom jelenleg nem köt össze semmit semmivel.

A zalaegerszegi, fideszes vezetésű önkormányzat a német tulajdonú Metrans tervezett logisztikai központja és konténerterminálja miatt építtette a beruházást. A projektet 2021-ben jelentették be, de nem indult el, mert a működéshez előbb vasútfejlesztés kell.

A kormány ígérete szerint Zalaszentivántól nyugatra úgynevezett deltavágány épül, hogy a tehervonatok menetirányváltás nélkül közlekedhessenek észak–déli irányban. A vasútfejlesztés még nem kezdődött el: a közbeszerzést 2024 őszén írták ki, eredményt egyelőre nem hirdettek. A beruházás 12 milliárd forintba kerülne, felét az EU, felét a magyar állam állná. A tender szerint a deltavágány két év múlva készülhet el.

A közbeszerzést kiíró Építési és Közlekedési Minisztérium érdemben nem válaszolt az Átlátszónak. A Metrans közölte, hogy eddig a vasúti kiszolgálás hiánya miatt nem tudták elkezdeni a beruházást, mert a terminál így nem működhet.

A körforgalomról drónfelvétel is készült, amit az Átlátszó videójában lehet megnézni:

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Washington Post: Putyin a donyecki régiót akarja a békéért cserébe, ezt el is mondta Trumpnak
Az orosz elnök már 11 éve próbálja megszerezni a teljes irányítást a térségben, amelyet Ukrajna kulcsfontosságú bástyájának tart.


Vlagyimir Putyin kemény feltételt szabott Donald Trumpnak: múlt heti telefonbeszélgetésükben jelezte, csak akkor zárná le a háborút, ha Ukrajna átadja a Donyecki terület teljes irányítását Oroszországnak – írja a Washington Post két magas rangú tisztviselőre hivatkozva.

Az orosz elnök már 11 éve próbálja megszerezni a térséget, de az ukrán erők rendre visszaverték az eddigi támadásokat. Az orosz hadseregnek és az oroszbarát szeparatistáknak ugyan a régió több részét sikerült elfoglalni, de a teljes irányítást nem tudták még megszerezni.

Ukrajna kulcsfontosságú bástyájának tartja Donyecket, amely megakasztja az oroszok gyors nyugati előrenyomulását Kijev felé. Közben a frontvonal az elmúlt évben alig mozdult, és Moszkva nagyjából Ukrajna területének 20 százalékát tartja kézben.

A telefonbeszélgetésben a cikk szerint

Putyin jelezte, hogy Zaporizzsja és Herszon bizonyos részeiről lemondana Ukrajna javára, ha megkapná Donyeck teljes ellenőrzését.

Ez kisebb területi igény, mint amiről az augusztusi alaszkai találkozón beszélt az orosz elnök – fehér házi tisztviselők szerint ez már előrelépés.

Trump különmegbízottja, Steve Witkoff a pénteki amerikai-ukrán találkozón arra biztatta az ukrán delegációt, hogy adják át a teljes Donyecki területet a béke érdekében. Azzal érvelt, amit egyébként a Kreml is többször hangsúlyozott már: a régió többségében oroszul beszélnek.

Ukrajnában azonban az orosz nyelvhasználat önmagában nem jelent szimpátiát Oroszország felé. Ezt az is bizonyítja, hogy 2014 óta egyre többen térnek át az ukrán nyelvre.

Trump nyilvánosan nem kommentálta Putyin követelését. Miután pénteken találkozott Volodimir Zelenszkijjel, a közösségi médiában azt írta: „Itt az ideje leállítani az öldöklést, és megállapdást kötni! Elég volt a vérből, álljanak meg ott, ahol most vannak. Mondja mindkét fél, hogy győzött, döntsön a történelem!”

Ukrajna támogatja az amerikai elnök felhívását a tűzszünetre a jelenlegi frontvonalakon. Ugyanakkor erős amerikai és európai biztonsági garanciákat kér, mert úgy látják, Oroszország a gyakorlatban megtartja majd az elfoglalt területeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rablás történt a párizsi Louvre-ban, rendőrök lepték el a múzeumot
A világ egyik leghíresebb múzeuma vasárnap zárva tart. A rendőrség nyomozást indított.


Rablás történt a híres párizsi belvárosban található Louvre Múzeumban, közölte a francia kulturális miniszter. Rachida Dati arról is tájékoztatott, hogy sérülést nem jelentettek.

A bűncselekmény vasárnap reggel, nyitás után történt. Az még nem derült ki, hogy el is vittek-e valamit, és ha igen, pontosan mit.

A Louvre Múzeum azt közölte az X-en, hogy „kivételes okok miatt ma zárva tart”.

A múzeum munkatársai mellett a rendőrség is a helyszínen van, nyomozás indult az ügyben. Ezen a videón látszik, hogy a Louvre előtti téren is sokasodnak az egyenruhások.

Ez a felvétel tanúsága szerint pedig az embereket kiterelték a múzeumból:

A rablásról időközben az is kiderült, hogy kik és hogyan követték el, valamint az is, hogy mit vittek magukkal:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Csuklyás tolvajok törtek be a Louvre-ba – kiderült, mit lophattak el a múzeumból
A három férfi egy felújítási munkálatokhoz használt külső teherlifttel jutottak el az Apolló-galériához, ahonnan több ékszert is elvittek.


Motoros, csuklyás tolvajok voltak a vasárnapi rablás elkövetői a párizsi Louvre Múzeumban – írja a Le Parisien.

A lap információi szerint reggel

három csuklyás férfi tört be a múzeumba a Szajna felőli oldalon, amely most éppen felújítás alatt áll.

A munkálatokhoz használt külső teherlifttel mentek fel közvetlenül az Apolló-galériához, ahol ketten betörték az ablaküvegeket és berontottak a terembe, míg harmadik társuk kint állt. Ebben a díszes teremben őrzik Franciaország koronaékszereinek maradványait.

A tolvajo kilenc darab ékszert vittek el Napóleon és a császárné gyűjteményéből: nyakékeket, brossokat, diadémot. Egy múzeumi forrás szerint a híres Régent, a gyűjtemény legnagyobb, több mint 140 karátos gyémántja nem tűnt el.

A lap szerint a tettesek TMax motorral menekültek el a helyszínről az A6-os autópálya irányába. Egy szemtanút is idéznek, aki szerint teljes káosz alakult ki a Louvre-nál a rablás után: „A rendőrök a piramisnál futottak, és megpróbáltak a Louvre oldalsó ajtóin bemenni, de azok zárva voltak, és nem tudták kinyitni őket. Odabent mindenki rohant és az üvegajtókat verte, hogy kijusson, de nem tudták kinyitni”.

Az AFP francia hírügynökség is arról számolt be egy bennfentes forrásra hivatkozva, hogy motoron érkező és menekülő tolvajok a tettesek, akik ékszereket loptak el a Louvre-ból.

Egy rendőrségi forrás szerint kis láncfűrészek is voltak náluk.

A rablás 9:30 és 9:40 között történhetett. A Louvre egyelőre csak annyit közölt a történtek kapcsán, hogy vasárnap „rendkívüli okok miatt” zárva tart. A károk felmérése még folyamatban van, a rendőrség is nyomoz.

A párizsi ügyészség azt közölte, hogy szervezett lopás és bűnszervezet által elkövetett bűncselekmény miatt indított nyomozást. Ebben egy olyan szolgálat is részt vesz, amely a kulturális javak illegális kereskedelme ellen küzd. Megerősítették, hogy ékszereket loptak el a múzeumból, a kár felmérése még folyamatban van.

A vasárnapi rablásról korábban itt írtunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET: