Folytatódik az őszies időjárás, csütörtökön újabb hidegfront érkezik

Zaj, dugó és bírságeső helyett az autópályákra terelné a tranzitforgalmat a kormány: a főutak díja a januári inflációkövető emelés után márciustól nem nő tovább, jövőre pedig különbséget tesznek az utak között. Eközben akár 400 ezer forintos bírság is várhat a szabályszegő kamionosokra, a gazdák viszont több kedvezménynek örülhetnek.

A kormány felfüggesztette a tárgyalásokat a szakmai és logisztikai érdekképviseletekkel az útdíjrendszer átalakításáról, mert egy zártkörű megbeszélésről titokban hangfelvétel készült. A kabinet szerint ez aláássa a bizalmat és a korrekt együttműködés alapját, ezért ilyen körülmények között nem folytatják az egyeztetéseket. Ennek ellenére szerintük a kormány továbbra is a hazai vállalkozások oldalán áll, és képviseli a magyar gazdaság, a helyi lakosság és a logisztikai szektor érdekeit.

Az intézkedéscsomag része, hogy a januári, inflációkövető növekedésen felül március 1-jétől már nem emelkedik tovább a főúti szakaszok útdíja.

A szabályszegőkre súlyos bírság vár: a tranzitútszabályok megszegéséért kiszabható összeg 400 ezer forintra emelkedik. Az ellenőrző szervek határozottabban lépnek fel azokkal szemben, akik a magyar településeken keresztül próbálják elkerülni a fizetős gyorsforgalmi utakat. Ezzel egy időben a jogkövető magyar fuvarozók több könnyítésre számíthatnak: megszűnnek a teherforgalmi korlátozásokhoz kapcsolódó büntetőpontok, hibás tengelyszám-beállítás esetén pedig 60 perces türelmi idő jár bírság nélkül. Emellett jelentősen meghosszabbítják a viszonylati jegyek érvényességét. A mezőgazdasági termelőknek is kedveznek: a saját járművel szállítók továbbra is teljes díjkedvezményt kapnak, a kedvezményezett termékek köre pedig bővül a gabonafélékkel, élőállattal, tejjel, konzervipari alapanyagokkal és egyes takarmányfajtákkal. A kedvezményt – az üresfuvarok kivételével – kiterjesztik a fuvarozóval végeztetett szállításra is.

Az egyeztetések után a kormány részben engedett, és a díjemelést két lépcsőben vezették be. Független elemzések szerint a magyar teherútdíj európai összevetésben is a legmagasabbak közé tartozik, a díjemelési kényszer mögött pedig a koncessziós autópálya-modell költségei és költségvetési szempontok is állhatnak.

Orosz nyersolajból finomított dízellel működik az ukrán tankok jelentős része, miközben Magyarország és Szlovákia februárban bejelentette, hogy leállítja az üzemanyag szállítását Ukrajnának. Budapest Kijevet teszi felelőssé a Druzsba-vezetéken érkező orosz olajszállítások leállása miatt, amit Kijev visszautasít, és orosz támadásokra hivatkozik. A magyar külügyminiszter szerint a lépés „politikai döntés”.

A történet egy 2023-as német elemzésre nyúlik vissza, amely kimondta, hogy Ukrajna harcképessége jelentős mértékben függ a Magyarországról érkező üzemanyagimporttól. Miután 2022 áprilisában az utolsó működő ukrán finomítót, a kremencsukit is találat érte, az ukrán hadsereg ellátását gyakorlatilag Magyarország és Törökország dízelexportja biztosította – írta akkor a Handelsblatt. Mindkét ország főként orosz nyersolajat dolgoz fel, tehát az ukrán hadsereg közvetve orosz eredetű üzemanyagot használ.

A helyzetet az teszi lehetővé, hogy a Mol-csoport az Európai Uniótól kapott mentesség alapján továbbra is feldolgozhatja a Druzsba-vezetéken érkező orosz nyersolajat. Az EU tengeri olajembargója a vezetékes szállításra nem vonatkozik, ami versenyelőnyt biztosít a magyar vállalatnak.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a német lap állításaira reagálva hazugságnak nevezte, hogy a Mol lenne Ukrajna fő dízelszállítója. Állítása szerint az ukrán dízelimportnak mindössze 6 százaléka érkezett Magyarországról.

Michal Paszkowski, az Institute of Central Europe elemzője a logisztikát úgy vázolta fel, hogy az üzemanyag egy része vasúton, Lengyelországon át érkezik, míg Magyarországtól és Szlovákiától csővezetéken, Romániától pedig tengeri és vasúti úton is kapnak utánpótlást.

Kritikus hangok szerint Magyarország 2025-ben arányosan növelte az orosz kőolaj részarányát, annak ellenére, hogy technikailag lenne lehetőség a leválásra, és ezzel bevételt biztosít Moszkvának. A magyar kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a vezetékes orosz nyersolaj behozatala jogszerű EU-mentesség alapján történik, és a régiós ellátásbiztonságot szolgálja.

A szeme láttára taposta halálra egy elefánt a férjét annak a magyar nőnek, aki most jószándékú idegenek segítségével próbálja feldolgozni a feldolgozhatatlant és intézni a hivatalos ügyeket Srí Lankán. A házaspár egyénileg, nem szervezett úton utazott az országban, amikor február 16-án, hétfőn este, sötétedés után sétálni indultak egy őserdő melletti ösvényen a Pidurangala–Sigiriya térségben - írta a Blikk. Két település között haladtak, amikor hirtelen rájuk rontott egy elefánt.

Az állat a 64 éves férfit vette célba, ledöntötte a lábáról és megtaposta. Felesége, Mónika sértetlenül megmenekült, de mire a segítség a helyszínre ért, már késő volt, a férfit a Sigiriya kórházba szállították, ahol megállapították a halál beálltát. A tragédia utáni napon az özvegy a helyi kórházban várta a hatóságilag elrendelt boncolás eredményét.

A gyászoló nőt a szállodai szobaszomszédai, két német turista támogatja.

– mondta egy a helyszínen tartózkodó magyar kiránduló. A helyiek is igyekeznek segíteni, a szálloda tulajdonosa például a rendőrségre vitte be a szükséges papírokat.

A magyar Külügyminisztérium felvette a kapcsolatot az áldozat hozzátartozóival, és minden lehetséges segítséget megad. Mivel Srí Lankán nincs magyar nagykövetség, az ügyintézésben az Újdelhiben lévő képviselet illetékes.

A támadás helyszíne, a Sigiriya–Pidurangala környéke több nemzeti park és védett terület közelében fekszik, ahol az elefántok rendszeresen mozognak, ezért a vezető nélküli, sötétedés utáni séták különösen kockázatosak.

– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy egyelőre nem tudni, a támadó állatot korábban bántalmazták-e. Helyi sajtóhírek szerint lehetséges, hogy egy arra haladó motoros dühítette fel az állatot, míg az RTL-nek a helyi rendőrség arról beszélt, hogy a házaspár fotózás közben állt meg, amikor az elefánt rájuk támadt.

Az ember-elefánt konfliktus súlyos probléma az országban: a sri lankai hatóságok adatai szerint az elmúlt évtizedben közel 1200 ember és több mint 3400 elefánt vesztette életét ilyen összetűzésekben.

Márki-Zay Péter, a négy évvel ezelőtti ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje szerint a Tisza Párt jobban járna Kapitány Istvánnal, mint Magyar Péterrel – írta a 24.hu. Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy a Tisza elnökét a közelmúltban lejáratták, és „nyilvánvalóan volt mivel lejáratni”.

„Ha őhelyette Kapitány István lenne a miniszterelnök-jelöltje a Tiszának, hát őszintén szólva a Tiszának nem csökkennének a választási esélyei, hanem ugrásszerűen növekednének” – vélekedett Márki-Zay. A polgármester szerint Kapitány Istvánnal azok is a Tiszára szavaznának, akik a Fidesz kampánya miatt pártoltak el Magyar Pétertől, és a bizonytalanok is nagyobb eséllyel támogatnák a kormányváltást.

A kormányoldal korábban élesen bírálta Kapitány Istvánt. Orbán Viktor és Szijjártó Péter is azt állította róla, hogy Brüsszelből azt a feladatot kapta, hogy „vágja el az olcsó orosz kőolajat és földgázt Magyarországtól”. A külgazdasági és külügyminiszter szerint „ezzel a rezsiköltségek nagyjából háromszorosára növekednének”.

Kapitány István a neki szegezett kérdésekre válaszolva a Tisza Párt céljairól is beszélt. „Nemcsak gazdaságilag kell rendbe tenni az országot, hanem morálisan is” – fogalmazott.