BALATON

Ez a meglepő különlegesség lett 2015 balatoni fagyija

A hagyományos magyar alapnyagból készült finomságot idén nyáron több fagyizóban is megkóstolhatjátok.

Link másolása

Igazi magyar specialitás, napraforgós fagylalt nyerte 2015-ben a Balaton Turizmus Szövetség Balaton fagyija díját. A balatonföldvári Kárpáti Fagylaltozó elsőre szokatlannak tűnő remekműve napraforgó magjából készült, és nevéhez híven remélhetőleg napsütéses és sikeres nyarat hoz idén a Balatonnak.

A győztes fagyi készítője, Kárpáti Péter hangsúlyozta: nagyon szerette volna megmutatni a közönségnek és a kollégáknak is, hogy "nem csak drága szicíliai pisztáciából és piemonti mogyoróból lehet finom fagylaltot készíteni, hanem a mi kis szotyinkból is!" Meszes István, a zsűri elnöke kiemelte a nyertes fagylalt kiváló utóízét és selymes, krémes állagát.

napraforgó

11205102_1561546577445830_7004416405207057635_n

Mi az a Balaton fagyija?

"A Balaton Turizmus Szövetség (Balatoni Regionális TDM Szövetség) 2014-ben indította útjára a Nyitott Balaton programsorozatot, amelynek célja új turisztikai szezonok, a 4 évszakos balatoni turisztikai termékkínálat megteremtése volt. Ennek az eseménynek a kapcsán került először a tavalyi évben meghirdetésre a Balaton fagyija verseny, amelyre a Balaton régióban működő fagylaltozók és cukrászdák nevezhettek. 2014. évben a Balatonmáriafürdőn található Florida fagyizó „Balatoni randevú” fantázianevű fagylalt kreációja – pezsgős marcipán szamócával – lett a Balaton fagyija." - Balatonfagyija.hu

gesztenyesalom

Gesztenyés álom

almaszimfonia

Alma szimfónia

almadihaziretes

Almádi házi krémes

Az idei évben is a Nyitott Balaton rendezvénysorozat keretében hirdették meg a versenyt, amire harminc fagylaltot neveztek a Balaton környéki cukrászdák. A versenykiírásnál kritérium volt, hogy hagyományos kézműves fagylaltok készüljenek, természetes alapanyagokból.

A zsűri különdíjban részesített három másik fagylaltot is: A „Gesztenyés álom, a tavalyi győztes balatonmáriafürdői Florida Fagyizó remekműve, Az „Alma szimfónia” a zalakarosi Szilágyi Cukrászda, az „Almádi házi krémes” pedig az Amaretto Fagylaltozó alkotása. A welovebalaton.hu közönségdíjasa a honlapon leadott szavazatok alapján szintén a Florida Fagyizó lett.

11118259_1561497970784024_1540784604692980950_n

22725_1561524184114736_6482042056990387747_n

Szerencsére a díjnyertes fagylalt receptjét megosztják a www.balatonfagyija.hu weboldalon, így több cukrászdában és fagyizóban is elkészíthetik ezt a balatoni finomságot.

Ha te is megkóstolnád, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


BALATON
Ilyen festői a Balaton 780 kilométer magasból
A látványos felvételt a Sentinel-2 műhold készítette, de más vidékeket is lefotózott.

Link másolása

Különösen látványos fotó készült a Balatonról, ráadásul igen magasról. A Sentinel-2 műhold 780.000 méter magasságban készítette a felvételt a magyar tengerről - vette észre a Sokszínű Vidék.

A képet az Európai Bizottság Védelmi Ipari és Űrügyi Főigazgatósága a Twitter-oldalán osztotta meg.

Hasonlóan szép képek készültek más vidékekről is, például a máltai Gozo szigetéről:

vagy Izlandról:

És az Etnáról is:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BALATON
Mi okozza a Balaton két legrejtélyesebb jelenségét?
A soha be nem fagyó foltok a jégpáncélban és a szél nélküli viharok évszázadok óta foglalkoztatják a tudósokat.
Forrás: Tó-retró blog, címkép: Fortepan/Nagy Zoltán - szmo.hu
2022. november 21.


Link másolása

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Noha egy kötetnyi rejtélyt gyűjtöttem már össze a Balatonról, a két talán legismertebb és legtöbbünk által személyesen is megtapasztalt, különös jelenségről még egyetlen szót sem ejtettem. Nem nyomoztam még utána, hogy

mi okozza a szél nélküli viharokat és a soha be nem fagyó foltokat a tavon.

E két furcsaság nem kizárólag a különlegessége folytán érdemel figyelmet, hanem azért is, mert mindkettő kifejezetten veszélyes az emberek testi épségére vagy akár az életére is! Nézzük hát sorjában...

Soha be nem fagyó foltok

Már az 1800-as évek elején is felbukkant egy kifejezés, melyet a Balaton környékén élők biztosan ismernek, ez pedig a „heves” vagy „hevesek”. Ezek tulajdonképpen alattomos csapdák, melyek a tó befagyása után jelennek meg. Olyan foltokat jelölnek, melyek a legnagyobbra hízott jégtakaró esetén is fagymentesek maradnak vagy legfeljebb hártyavékony jég képződik rajtuk.

A heves név a balatoni horgászoknak köszönhető, akik meg voltak győződve róla, hogy a tó fenekén feltörő melegebb források okozzák ezt a jelenséget.

Ez bizonyos fokig logikusnak tűnő magyarázat, hiszen a magyar tenger környékén gyakorta találkozhatunk melegvízű forrásokkal. A tudomány azonban egészen az 1960-as évek elejéig nem adott érdemben választ arra, hogy mi okozza a hevesek kialakulását.

A balatoni jég kiváló forrása a szórakozásnak, de életveszélyes is lehet...Fotó: Fortepan/ Bojár Sándor

1964-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) a „A Balaton vízháztartási egyensúlya” részeként vizsgálta meg az állítólagos források kérdését, mivel a könnyűbúvárkodás ekkoriban vált széleskörben használt eszközévé a kutatásoknak. A vizsgálatokat azokra a területekre koncentrálták, ahol a heveseket a leggyakrabban figyelték meg, ám a tó mélyén ezeken a részeken ugyanúgy nem találtak forrásokat, mint a Balaton többi részén sem. Azonban mégis mutatkozott egy érdekes különbség!

Az érintett szakaszokon (Füred és Csopak környékén) a fenéken tölcsér alakú bemélyedések voltak. Ezekben vízmozgást nem, de felszínre törő buborékokat gyakran megfigyeltek. A feltörő gázból származó mintákat a tihanyi Biológiai intézetben vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a fenékből szén-dioxid emelkedik a felszínre.

Ez a gáz nem ismeretlen a tó kutatói előtt, hiszen az utóvulkanikus feltöréseket a szárazföldön is észlelték már, sőt a füredi savanyúvíz is ezeknek a folyamatoknak köszönheti a létét. A szén-dioxid jelenléte pedig könnyedén megmagyarázza nemcsak a hevesek létrejöttét, de azt is, hogy miért melegebb a víz felszíne a jelenségeknél, mint a környező, befagyott felületeken. A szénsavas víz környékén ugyanis leszáll a fagypont, és ez akadályozza, illetve késlelteti a felszín bizonyos helyein a befagyást, így a mélyebbről feltörő, a jégnél némileg melegebb víz érkezhet a felszínre. Van azonban egy másik jelenség, melynek okai között szintén feltűntek a tó fenekén feltörő vízforrások.

Vajon a széltelen viharok hátterében milyen folyamatok húzódhatnak meg?

Bár a hevesekről szóló feljegyzések régiek, a másik különlegesség dokumentációja még távolabbra nyúlik vissza az időben. A szél nélküli viharokat már az 1700-as években is feljegyezték. Aki gyakran fordul meg a tó környékén, az biztosan maga is találkozott már ezzel a jelenséggel.

Olyan időben jelentkezik, amikor az ég tiszta, szél pedig egyáltalán nem érzékelhető. A régiek által egyszerűen csak „vésznek” nevezett esemény ilyenkor bontakozik ki, tarajos hullámok képében melyek éppen úgy fodrozódnak, mint viharos időben, sőt nem egyszer a partot is elöntik. A jelenségre 1936-ig több magyarázatot is próbáltak adni.

Az első ilyet már meg is cáfoltuk, hiszen az 1800-as években a mélyben dolgozó forrásokkal magyarázták a „vészt”. Ebben az esetben azonban nem melegvízű áramlásokról beszéltek, hanem olyan csatornákról, melyen a tóval összeköttetésben lévő tenger(!) nyomja át a vizet. Ám ez korántsem a legvadabb elképzelés volt!

Akadtak ugyanis olyan tudósok, akik a közeli viharok delejének (elektromosságának) tulajdonították a víz felkorbácsolását. A harmadik elmélet (1910) pedig a víznyomást okolta a „vész” kialakulásáért.

Ebben az elképzelésben úgy okoskodtak, hogy a felül lévő víz súlya tolja ki maga alól az alsóbb rétegeket, melyek tarajos hullámok és villámáradások képében törnek rá a partra. Meglepő módon ez a magyarázat nem is állt olyan messze az igazságtól. A magfejtést – mint oly sok esetben – a Balaton egyik legnevesebb kutatója, Cholnoky Jenő adta meg, 1936-ban. Ő felhívta a figyelmet a tó egyik legfontosabb jellegzetességére, miszerint a magyar tenger mélység/terület aránya jelentősen különbözik a legtöbb természetes tóétól. A Balaton méretével összevethető tavak ugyanis általában több tíz, nemritkán száz méternél is mélyebbek. Ezzel szemben a mi kicsinyített tengerünk legmélyebb pontja, az ún. tihanyi kút csupán 11 méterrel fekszik a felszín alatt. Emiatt a tó távolabbi pontjain feltámadó nagyobb szél könnyedén okozhat „vészt” a közelünkben, miközben a légmozgásból semmit sem érzünk.

A szél egyszerűen kimozdítja a vizet a tó medréből és a szélirányba eső parton megemelkedik, a szél környezetében pedig lecsökken a vízszint. A nyugalmi helyzetből kimozdítást tudományos nyelven denivellációnak nevezzük, s ennek eredménye viharos felszín és a mini áradás. Ha a szél több vizet szállít a szél irányában, mint amennyi a víz mélyén visszaáramlani képes, akkor felduzzad a víz a szélnek kitett parton, mindaddig, amíg olyan erős lesz a denivelláció, hogy az ellenáramlás egyensúlyt tud tartani a szél szállításával.

Az elmélet igazolásaként Az 1930-as években a Balaton keleti és nyugati végén, Kenesén és Keszthelyen egyidejű vízszintméréseket végeztek egy különleges műszerrel. Az eredmények pedig bebizonyították, hogy a denivelláció áll az évszázados rejtély hátterében. Persze a „hevesek” és a „vészek” ettől nem kevésbé veszélyesek, de legalább az okok világossá váltak...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen felidézed az előző korszak karácsonyait, szeretnéd tudni, hogy akkoriban a télapót vagy a Jézuskát várták a gyerekek, és milyen játékok kerültek a karácsonyfa alá vagy milyen szaloncukrokkal és égőkkel díszítettük fel a karácsonyfát, és mit viseltünk a jeles ünnepen, olvasd el a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BALATON
Magyarország egyik legszebb adventi vásárával indít Balatonfüred legújabb kikötője
Magyarország egyik legszebb adventi vásárával indít Balatonfüred legújabb kikötője december 10-én.

Link másolása

Hagyományteremtő jelleggel rendezik meg 2022. december 10-én szombaton az I. Kékszalag PORT adventi vásárt Balatonfüreden, a Balaton idén átadott kikötőjében. Az ingyenes rendezvényen helyi és környékbeli kézművesek, gasztronómiai szolgáltatók mellett különböző, a vízi sportokhoz kapcsolódó aktivitásokkal, valamint jégvitorlás kiállítással is készülnek a szervezők.

Az ezüst vasárnap előtti szombaton ünnepi köntösbe öltözik Balatonfüred legújabb helyszíne, az idei évben megnyitott Kékszalag PORT kikötő és környéke. A létesítmény területén rendezik meg ugyanis az I. Kékszalag PORT adventi vásárt, melynek különlegessége, hogy a vízparton hangolódhatnak a várakozás ünnepére a látogatók. Holczhauser András a Kékszalag PORT-ot üzemeltető Balatonfüredi Vízisport és Szabadidőközpont ügyvezetője elmondta: a kikötő területe egész évben látogatható és mindenki számára nyitott.

„A Kékszalag PORT egy egész évben, mindenki számára látogatható komplexum. Fontosnak tartjuk, hogy Balatonfüred új közösségi területét még közelebb hozzuk a fürediekhez, valamint a térségbe látogatókhoz, minél többekkel megismertessük. Bár a vitorlázás első sorban nem téli sportág, de nálunk bárki, amíg be nem fagy a Balaton vízreszállhat, ugyanis a hajókat is a vízen tároljuk.”

Az I. Kékszalag PORT Adventi vásár ötlete onnan eredt, hogy szeretnék a kikötőt a klasszikus, tavaszi-nyári – őszi szezonon kívül is megtölteni élettel – fogalmazott a Magyar Vitorlás Akadémia ügyvezetője. Szépvölgyi István kifejtette elsősorban helyi és környékbeli kézműveseket, gasztronómiai kiállítókat hívtak a vásárra.

„Nagy örömömre szolgál, hogy megmozdultak a balatonfüredi, valamint a térségben lévő szolgáltatók és szinte azonnal igent mondtak a felkérésre, hogy jöjjenek el a vásárra. Ezzel a szombati nappal amellett, hogy szeretnénk bebizonyítani, hogy a Balaton nem vonult el téli álomra, össze szeretnénk hozni az egész éves Balaton szerelmeseit. És ha már mindez egy kikötőben zajlik, természetesen megjelennek a vízisportok, igaz a parton. A fiatalok átélhetik a vitorlázás örömét a vitorlásszimulátorunkon, bemutatjuk, hogy milyen kézzel hajtott eszközöknek ad otthont a Kékszalag PORT kajak-kenu pontja, valamint jégvitorlás-kiállítással is készülünk.”

A rendezvényen különböző kézműves termékek, kerámiák, karácsonyi díszek várják az érdeklődőket, de emellett süteményeket, édességeket, téli ételeket és a balatonfüredi borok mellett különleges téli italokat is kóstolhatnak a látogatók.

Az I. Kékszalag PORT Adventi vásárral egy időben Adventi Cool Túra néven tartják az idei évben induló Füred Winter Cup sorozat első rendezvényét, melynek résztvevői a tervek szerint látványos felvonulást tartanak majd feldíszített hajóikkal a Kékszalag PORT kikötőből indulva és oda visszaérkezve.

I. Kékszalag PORT adventi vásár

2022. december 10. 11:00-18:00 óráig

Helyszín: Kékszalag PORT (Balatonfüred, Anna sétány 7.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BALATON
Elhagyott kagylóhéjak, haragos hullámok, csendesülő természet, ilyen az ősz a Balatonnál
Az október is tartogat látnivalót a magyar tenger partján. Megmutatjuk.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. október 29.


Link másolása

Csendes napok köszöntöttek Balatongyörökre. Ősszel a hangok is megváltoznak, a szél zúgása, a víz csobbanása, a madarak vijjogás, a távoli vonat kattogása keveredik a sátálók halk beszédével, vagy a part mentén kavicsot dobáló gyerekek kiabálásával. A magyar tenger színei is megváltoznak, a sápadt sárgák, a fakó zöldek és a rozsdaszín barnák veszik át az uralmat. Tarts velük egy partmenti andalgásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET: