BALATON
A Rovatból

10 érdekesség a Balatonról, amit érdemes tudni róla

Kiderül, hogy ki volt az első Balaton-átúszó és milyen neves nap kötődik hozzá. Azt is megtudhatod, miért különleges a hullámzása és mitől speciális a vize.


Imádjuk a magyar tengert, szívesen csobbanunk a vízében, sétálunk a partján, fotózzuk naplementében, és közben nem is sejtjük, mennyi furcsa vagy épp különleges dolog vesz minket körül.

Íme néhány érdekesség a Balatonról:

1.

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. A hossza 77 km, a legkisebb szélessége Tihanynál van, ahol 1,5 km-es, a legnagyobb távolság a két part között Balatonvilágosnál és Balatonalmádinál van, ott 12,7 km. A tó felülete 600 km². A legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkában van, a "Tihanyi-kút"-nál, itt a tó feneke 11-12,5 méter mélységben van.

2.

A tó vízmennyisége 1800 millió m³. A teljes vízkészlete 2,2 év alatt "cserélődik ki". A friss víz utánpótláshoz a vízgyűjtő területe 5774 km².

3.

A Balatonnál a széltől gyorsan alakulnak ki rajta hullámok. Ennek fő oka a viszonylag kicsi mélysége és a nyári meleg víz alacsony viszkozitása. Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen fúj, északnyugati irányból.

A Balaton-felvidéki hegyek, völgyek különleges hatása, hogy "lüktetést" idéznek elő a szélben, ami a Balatonon hirtelen hullámzást, majd hullámmentes időszakokat okoz. Ráadásul a hullámok szokatlanul meredekek is,

amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder interferenciája idéz elő. Az eddigi legmagasabb hullámok partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méteresek voltak. A hullámok hossza általában 2-12 méter között mozog. A vízfelületnek 2 óra kell, hogy a szél elülte után a felkorbácsolt hullámok elnyugodjanak.

4.

A speciális klímának köszönhetően a tó partján egy évben a napsütéses órák száma átlag 2000 körül mozog. A nyári szezonban átlagban 5-6 teljesen borult nap szokott előfordulni. A legnaposabb hónap a június. A legkevesebb eső augusztusban és szeptemberben szokott esni, átlagosan hat-hat nap lehet számítani rá.

5.

A Balatonnál hivatalosan 1934. július 8-án kezdődött meg - Hille Alfréd repülőezredes, meteorológus, a katonai és a polgári repülésmeteorológiai hálózat megszervezőjének kezdeményezése nyomán, - a viharok előrejelzése.

6.

Bár sok halfajta él a vízben, az egyik különlegessége a Balatonnak az angolna. Egy 2010-es kutatás szerint

a tó angolnaállomány Európában az egyik legidősebb

(az itteni angolnák átlag életkora 24,9 év).

7.

A tó Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye is, a nádasok számos madárfaj számára biztosítanak fészkelő helyet. A Balaton legnagyobb röpképes madara a bütykös hattyú. A madár a nádasban építi meg nagy méretű úszó fészkét. A fiókáit gyakran a strandok, sétányok közelében neveli fel, mert itt a nyaralók rendszeresen etetik őket.

8.

A magyar úszósport megszületését Szekrényessy Kálmánnak köszönhetjük. Ő volt az első Balaton-átúszó, 1880. augusztus 29-én Siófok-Balatonfüred között szelte át a tavat.

Az utókor a tiszteletére ezen a napon ünnepli a magyar úszósport születésnapját.

9.

A Balaton vizéről sokan azt vallják, hogy bársonyos, lágy, selymes, simogató. Mára ez már leginkább csak a belső nyílt vízen érezhető. Összetétele egyedülálló, egyesek Balaton-víznek is nevezik. Főbb jellemzői: pH-értéke 8,4, típusa lúgos, Ca-tartalma 27–80 mg/l, Mg-tartalma 35–48 mg/l, Összes sótartalma 280–320 mg/l, Lebegőanyag-tartalma 2–123 mg/l, Átlátszósága 12–130 cm, kémiai oxigénigénye (KOI) 2,8–7,3 mg/l.

10.

A Balaton három megye – Somogy, Zala és Veszprém – területén található. A tó és környezete a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozik és összesen 179 település tartozik bele.

Forrás: Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BALATON
A Rovatból
Több fokkal lehűlt a Balaton vize a hidegfrontok miatt – mutatjuk, milyen hőmérsékletű most
A hét elején Keszthelynél még 33 fok közeli csúcsot is mértek a tó felszínén. A szerdai és pénteki hidegfrontok viharos szele azonban véget vetett a kánikulának, jelentősen lehűtve a Balaton vizét is.


Néhány nap alatt a termálvíz-jellegű tóból ismét hűsítő Balaton lett: a hétfőn mért, helyenként 33 fok közeli felszíni csúcs után a szerdai és pénteki hidegfrontok több fokkal lehűtötték és erősen átkeverték a vizet – írja az Időkép.

Hétfőn több helyen 30 fok fölé emelkedett a vízhőmérséklet, Keszthelynél pedig közel 33 fokot mértek a vízoszlop legfelső, nagyjából 5 centiméteres rétegében.

A felfrissülést egy szerdai front indította el, amelynek viharos szele és a déli part felől érkező zivatarok vetettek véget a hosszú forró időszaknak. Pénteken újabb front érkezett, amely jelentős csapadékot ugyan nem okozott, de a szele tovább kavarta a vízrétegeket.

A hétvégére a szél mérséklődik, a napsütés hatására pedig a felszínközeli rétegek újra melegedni kezdenek, de a tó vize egy kellemes, nyári állapotba tért vissza.

A gyors lehűlés mértéke abból érthető meg, hogy milyen extrém meleg állapotból indult a tó. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet mérései szerint a meleg réteg nemcsak a felszínen volt jelen, hanem egyre mélyebbre hatolt a vízben, ez tette lehetővé, hogy a viharos szél a mélyebb, hűvösebb vizet felkavarva látványos lehűlést okozzon.

Az Időkép szerint (szombat délelőtti adatok alapján)

a Balaton vize Alsóörsnél 24,2, Balatonfenyvesnél 23,7, Gyenesdiásnál 22,8 °C, Révfülöpnl 21,8 °C, Siófoknál pedig 23,7 fokos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
A Rovatból
Aggasztó jel a Balatonnál: a szárazság miatt egy egész sziget emelkedett ki
A Balatonfenyvesnél felbukkant homokpad a tó alacsony vízállásának következménye. Szakértők szerint a térségből akár 100-150 milliméter csapadék is hiányozhat, ami a vízutánpótlást akadályozza.


Drónfelvételen rajzolódott ki a balatonfenyvesi „Majomsziget” – a Balaton átlagvízszintje június elejére mindössze 83 centiméterre csökkent, ami látványos homokzátonyokkal üzeni: tartós a vízhiány, a nyár pedig még csak most kezdődik.

A tartós csapadékhiány miatt Balatonfenyves közelében ismét felszínre került egy különleges homokpad, amelyet a helyiek régóta Majomszigetként emlegetnek – írta a Sokszínű Vidék. A jelenségről csütörtökön drónfelvétel is készült.

A Balaton vízszintje jóval elmarad az ilyenkor megszokott értékektől. Ennek következtében a déli part sekélyebb szakaszán ismét kirajzolódott az a homokos terület, amely korábbi aszályos időszakokban már többször feltűnt.

A szakemberek szerint a probléma hátterében elsősorban a csapadékhiány áll. Bár az elmúlt napokban több helyen érkezett eső, a kiszáradt talaj a lehulló vizet szinte azonnal magába szívja. Emiatt a kisebb vízfolyások sem tudják megfelelően táplálni a Balatont, hiszen sok esetben a víz már azelőtt elszivárog a földben, hogy elérné a tó vízgyűjtő rendszerét.

A szakértői becslések szerint akár 100-150 milliméter csapadék is hiányozhat a térségből, ami különösen a Balaton déli vízgyűjtő területén okoz gondot.

A jelenlegi helyzet sokakat emlékeztet a 2011-es rendkívül alacsony vízállású időszakra. Akkor a déli part egyes szakaszain annyira visszahúzódott a víz, hogy helyenként több tíz métert kellett gyalogolni a sekély mederben ahhoz, hogy a fürdőzők elérjék a mélyebb vizet.

A klímaváltozás okozta aszály mellett az emberi beavatkozások – mint a part menti beépítések és a nádasok pusztulása – tovább rontják a tó ökológiai állapotát, veszélyeztetve annak hosszú távú jövőjét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Kitiltották a rollereseket, a bicikliseket és a kutyákat is Zamárdi forgalmas sétányáról
A zamárdi önkormányzat a teljes nyári szezonra megtiltotta a járművek és a kutyák bevitelét a Margó Ede sétányra. A rendelet augusztus 31-ig van érvényben, csak a babakocsival közlekedők képeznek kivételt.


Gyalogosoké a part Zamárdiban: hétfőtől a teljes nyári szezonra kitiltották a rollereket és a kerékpárokat a Nagystrand melletti forgalmas Margó Ede sétányról. Az ATV cikke szerint a helyszínen már kihelyezték a figyelmeztető táblákat.

A szabályszegőkre a közterület-felügyelők bírságot szabhatnak ki. A korlátozás augusztus 31-ig marad érvényben.

A rendelet értelmében semmilyen járművel nem lehet a sétányra hajtani, egyetlen kivételt a babakocsik jelentenek.

A kutyasétáltatás még pórázon sem megengedett.

A helyi lakosok véleménye megoszlik az intézkedésről: míg a rollerek tiltását a többség támogatja, a kutyák teljes kitiltását sokan túlzónak tartják.

A hétfőn életbe lépett szigorításokat a hétvégi strandnyitásra időzítették. A szezonra már korábban megkezdték az előkészületeket: beemelték a lejárókat, kikerültek a vízmélységet jelölő bóják, és a vízimentő szolgálat is munkába állt.

Egyébként egyre több település szabályozza szigorúbban az elektromos rollereket, például Hajdúszoboszlón is korlátozzák az e-rollereket több kiemelt zónában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
A Rovatból
Kiderültek a balatoni bérek: a szakácsok akár nettó 900 ezer forintot is hazavihetnek
A szezonális munkaerőpiac felpörgött a Balatonnál és a Velencei-tónál, a bérek pedig jelentősen emelkedtek a tavalyi évhez képest. Míg a csúcskeresők a szakácsok, a konyhai kisegítők is hazavihetnek havi nettó 400-500 ezer forintot.


A nyári szezon a munkaerőpiacon is elkezdődött a Balatonnál és a Velencei-tónál: a szakácsok közel egymilliós fizetést vihetnek haza, miközben sok helyen szállás is jár – de a vendéglátósok szerint csak az kaszál, aki bírja a 10–12 órás műszakokat és a hektikus forgalmat.

A bérek érezhetően emelkedtek a tavalyihoz képest – írta a Blikk.

A szezonális foglalkoztatási piramis tetején a szakácsok, illetve séfek állnak átlagosan nettó 750–900 ezer forintos keresettel, akiket a pultosok és felszolgálók (500–750 ezer), majd a strandbüfések (420–500 ezer), a konyhai kisegítők (400–500 ezer) és végül a recepciósok, illetve animátorok követnek nettó 380–450 ezer forintos havi fizetéssel.

A komolyabb pozíciókban a fix bér mellé borravaló és forgalmi százalék is jár, bár heti vagy szezonvégi bónuszt a legtöbb helyen az egyszerűbb beosztásokban dolgozók is kapnak.

A munkavállalási feltételek régiónként eltérnek: a Balatonnál a fizetések általában magasabbak, és sok helyen a szállás is az ajánlat része, míg a Velencei-tónál a vendéglátósok inkább a Budapestről ingázó diákokra és a környéken lakókra építenek.

A magas keresetért azonban keményen meg kell dolgozni.

A körülmények sem mindig ideálisak.

"A meleg kegyetlen volt, főleg kánikulában. Akik sütöttek, 50-60 fokban dolgoztak váltásban. Minden nap nyitva voltunk reggel 9-től este 9-ig, de ha sok volt vendég, akkor tovább is.” - mesélte a lapnak egy dolgozó.

A munkavállalóknak érdemes résen lenniük, mert a magas fizetés mellett rejtett buktatók is lehetnek. Sok strandbüfé például időjárásfüggő órabért alkalmaz, ami azt jelenti, hogy nem fizetnek, ha rossz az idő és nincs vendég. Ezért fontos előre tisztázni, van-e garantált minimum óraszám vagy alapbér. Ugyanilyen lényeges a borravaló-politika megismerése, a szállás és étkezés pontos feltételeinek rögzítése, valamint annak ellenőrzése, hogy a hirdetésekben szereplő, sokszor bruttó összegek mit jelentenek a gyakorlatban.

A diákok továbbra is kulcsszereplői a piacnak, számukra az iskolaszövetkezeteken keresztüli elhelyezkedés a legegyszerűbb. A 25 év alattiak szja-mentessége miatt adót sem kell fizetniük, ami a hirdetésekben szereplő 2000–3400 forintos órabéreket még vonzóbbá teszi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk