KULT
A Rovatból

Ezért jött be nekünk a Red Bull Pilvaker

Megnéztük a két teltházas előadás egyikét az Erkel Színházban. Fluor Tomi, Papp Szabi, Kiss Ádám és a többiek hatalmas sikert arattak.


Az nyilvánvaló, hogy a Red Bull Pilvaker igazi sikertörténet: bár csak három éve indult, mégis annyian rajonganak érte, amit nem sok hasonló jellegű kezdeményezés mondhat el magáról. Bár ha belegondolunk, a recept már többször bevált. Vegyük például a Budapest Bárt, akik szintén egy azelőtt marginális népszerűséggel bíró műfajt, a magyar kávéházi cigányzenét emeltek be a popkultúrába és tettek maximálisan kurrenssé. Ehhez annyi kellett, hogy népszerű underground énekeseket kérjenek fel közreműködőnek.

Itt hasonló a helyzet, csak éppen a klasszikus magyar költészet remekeit értelmezik újra és adják elő teljesen új köntösben a legismertebb hiphop-zenészek. Többféleképpen: van olyan szerzemény, amit egy az egyben átvettek (például a Reményhez Csokonaitól), van aminek egy részét tartották meg szó szerint (ilyen az idén debütált Tiszta szívvel), a dalok többségénél viszont csak a téma adja az átfedést az eredetivel, vagy legfeljebb egy-két sor.

A Reményhez:

Föltámadott a tenger:

János vitéz:

A többmilliós YouTube-nézettségek nem meglepőek, hiszen a fiatalokat nyilván sokkal inkább megfogják az olyan sorok, mint a "Mióta Ámornál a nyílpuska, szívemnek gyöngyháza vagy Iluska / Popkorn Dzsoni ráharap a friss húsra / Bébi mondd ki már, elhitted, hogy te vagy minden mulatságom, én meg a te Brad Pitted", annál, hogy "Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája! / Kukoricza Jancsi így szólott hozzája: / Pillants ide, hiszen ezen a világon / Csak te vagy énnekem minden mulatságom."

Fellépők a Pilvakerről (a körkérdést az előadás múlt hétfői próbáján tettem fel)

Papp Szabi: "Valahogy régóta szeretnek velem dolgozni a rapper srácok, így annak ellenére rendszeresen bekerülök ebbe a szférába, hogy az én világom teljesen másról szól. Mellesleg alig két-három hónapja tudtam meg, hogy a Pilvaker egyáltalán létezik, azelőtt fogalmam se volt az egészről - pláne arról, hogy ilyen népszerű.

Elmentem demót énekelni Diazhoz, majd a többiek megírták a saját részüket az átvett refrén mellé. Ebből lett a Tiszta szívvel, szerintem egy nagyon szép és kerek dal. A szöveg mellett a hangszerelése is olyan, ami megríkatja és elgondolkodtatja az embert. Nagyon örülök, hogy részese lehetek ennek az egésznek, szerintem rendkívül színvonalas a helyszín és a produkció is."

Delov Jávor: "A Pilvaker indulásakor még nem élő zenekarral mentek az előadások, tavaly döntöttek úgy a szervezők, hogy szeretnének egy komolyabb szintet megugrani, ekkor kerültem én is a csapatba. Szerintem főleg a tévéközvetítés miatt volt rendkívül jó ötlet ez a lépés, hiszen a képernyőn az utóbbi időben szinte alig lehet élőzenés produkciókat látni. Ezért hatalmas dolog, hogy egy ilyen színvonalas előadást elejétől a végéig közvetítenek.

Engem egyrészt ez motivált, másrészt pedig az, hogy bebizonyítsuk az embereknek: igenis van létjogosultsága az élő zenekaros hiphopnak, amiben nem csak a DJ adja a beatet. Nekem ez dobosként óriási kihívást jelentett. Persze alapvetően megtartottuk az eredeti zeneszerzők elgondolásait, mégis ahol csak lehetett, igyekeztünk valami pluszt is hozzáadni. Nagyon izgalmas feladat volt az elmúlt két hónapos felkészülés, hiszen mindannyian különböző közegekből érkeztünk, ilyen háttérrel kellett egy zenekarrá kovácsolódnunk."

Ugyanakkor az is biztos, hogy nem csak tizen- és huszonéveseknek jön be a Pilvaker: az Erkel Színház nézőterén középkorúakat, sőt még idősebbeket is szép számmal lehetett látni. A kétszer 1848 darab jegy alig két nap alatt elfogyott, ez elég árulkodó.

A Szeptember végén élőben tegnap:

pilvakernezokep_nezoter_fotokredit_suveg_aron

Fotó: Süveg Áron

Mivel évente csak egyszer van előadás, ráadásul ilyen exkluzív helyszínen, magától értetődik, hogy megadják a módját. A tavaly bevezetett élő zenekar zseniális húzás volt, rengeteget dob a hangzáson és úgy általában az élményen. Emellett a látványvilágra sem lehetett panasz.

Az előadásnak jól felépített íve volt: igyekeztek változatosra venni, a dalok mellett több prózai betéttel, sőt tánccal is színesítették. Hasonló témájú szerzeményeket tettek egymás mellé, a Föltámadott a tenger előtt például A Tisza című verset szavalta el Petőfitől Kautzky Armand, a Mama előtt pedig a Füstbe ment tervet énekelte egy szál gitárral Járai Márk.

A hangszeres zenészek mellett a Random Trip állandó DJ-je, Q-Cee is gondoskodott az aláfestésről. Amikor a dalok alatt szkreccselt rá pluszban a zenei alapra, az teljesen jó volt, amikor viszont önálló betétet kapott két szám között, az nekem kicsit kevésbé jött át: valahogy nem illik ebbe a színházi, ülős közegbe a klasszikus DJ-zés. Szerencsére csak párperces átvezetésekről volt szó.

Fellépők a Pilvakerről II.

Halott Pénz: "Szerintem ez egy rendkívül izgalmas projekt, rengeteg olyan összetevő van benne, amitől úgy érzem, hogy fejlődni tudok. Azért is nagyon örülök a szereplésnek, mert csomó ember jó barátom a fellépők közül, vagy már korábban is dolgoztunk együtt.

Nem úgy fogalmaznék, hogy többet kell készülni rá, mint a hagyományos koncertjeimre, hiszen teljesen más jellegű a dolog. Itt sokkal többen vagyunk, ráadásul a Halott Pénz projekttel szemben, ahol én vagyok a vezéregyéniség, a Pilvakerben csak egy szelete vagyok a teljes produkciónak. Ez nagyon különböző attitűdöt igényel, mások az elvárások, de ugyanúgy élvezem csinálni."

pilvakernezokep_halott_penz_jakab_juli_fotokredit_somay_mark

Halott Pénz és Jakab juli (fotó: Somay Márk)

Fluor: "A Red Bullal már négy éve tart az együttműködésem, mondhatjuk hogy szponzorálnak engem, bár azért nem a szó hagyományos értelmében - inkább barátságnak mondanám. Csomó projektjükben szerepeltem már, így a Pilvakerben is a legelejétől fogva részt veszek. Ez persze nagyon más, mint mondjuk egy egyetemi bulin fellépni, már csak a színházi közeg miatt is. Mindenki borzasztóan izgult, még én is, bár rajtam általában nem látszik meg. A legjobban annak örülök, hogy végre tényleg méltó módon ünnepelhetem március 15-ét. Sokkal nagyobb súlya van így az életemben, mint mondjuk régen a kötelező iskolai megemlékezésekkor.

A másik tök jó dolog, hogy a gyerekeken is látom a pozitív hatását. Például a kokárda enyhén szólva nem számított túl menőnek, most meg büszkén szelfiznek vele és rakják ki a képeket Pilvaker hashtaggel a netre. Tulajdonképpen megint coollá vált az ünnep, ami óriási dolog. Vagy vegyük azt, hogy a húgom előbb hallotta a Föltámadott a tenger Pilvaker-féle verzióját, mint az eredeti verset. Így mikor eljutottak addig a tananyagban, egyből nagyobb kedve volt foglalkozni vele. Szerintem ahhoz is nagyban hozzájárulunk, hogy az iskolások felismerjék: attól, hogy valami kötelező, még nem feltétlenül unalmas és szar."

pilvakernezokep_tanc_fotkoredit_somay_mark

Fotó: Somay Márk

pilvakernezokep_kiss_adam_kautzky_armand_fotokredit_racz_tamas

Fotó: Rácz Tamás

Ami a műsorvezetőket illeti: Kautzky mellett Kiss Ádám és Szabó Simon is konferált, mindhárman végig vicceskedve szívatták egymást. Bár a dolog hitelességét némileg csökkentette, hogy a spontánnak beállított beszólásokat nagy eséllyel előre megbeszélték, így is akadt néhány jó poén. Szabó és Kiss "Szeretnél vitát nyitni? - Nyitni? Vasárnap?" párbeszédén például az egész nézőtér hangosan nevetett.

Az egész műsor kicsit kevesebb, mint másfél órás volt, a végén átütő tapsviharral. Bár azóta nem egy negatív véleményt is olvastam róla, ezek többségét valószínűleg szimplán a hosszú ideje meglévő, fix beidegződések mozgatják. Én eleve úgy vagyok vele, hogy ami a közönségnek láthatóan bejön, az egy jó előadás, függetlenül attól, hogy nekem személy szerint tetszett-e. Ez meg ráadásul az összképet tekintve még tetszett is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Krasznahorkai László: Ez életem első napja, amikor Nobel-díjat nyertem
Csütörtökön délután derült ki, hogy idén a magyar író kapja az irodalmi Nobel-díjat. Krasznahorkai a svéd közszolgálati rádiónak nyilatkozott elsőként.


„Nagyon boldog vagyok! Nyugodt vagyok és nagyon ideges egyszerre. Tudja, ez életem első napja, amikor Nobel-díjat nyertem”

– mondta csütörtökön a svéd közszolgálati rádiónak Krasznahorkai László, miután kiderült, hogy ő kapja az idei irodalmi Nobel-díjat, írja a 444.

A hír után délután szólalt meg először a rádióban. A riporterek a pályaválasztásáról is kérdezték. Így fogalmazott:

„Először csak egy könyvet akartam írni, de nem akartam íróvá válni, mert nem akartam valaki lenni. Aztán, amikor felfedeztem, hogy a szöveg nem teljesen tökéletes, nekiálltam egy másiknak. Mert ki akartam javítani a Sátántangót. Az egész életem a helyesbítésekről szól.”

A svéd Királyi Akadémia csütörtökön kora délután jelentette be, hogy 2025-ben Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint életműve látnoki erejű, és az apokaliptikus terror közegében is megmutatja a művészet erejét. A méltatás a közép-európai prózahagyományt említi – Kafkától Thomas Bernhardig –, és kitér arra is, hogy kínai és japán utazásai több művét is inspirálták.


Link másolása
KÖVESS MINKET: