UTAZZ
A Rovatból

Világítótornyok a Dunán

Tudtátok, hogy a Dunán is vannak világítótornyok? De vajon melyik a legszebb, a legöregebb vagy éppen a legkisebb?


Őszintén megvallom, egészen a múlt hétig fogalmam sem volt róla, hogy a Dunán vannak világítótornyok. Azaz kissé derengett, hogy Bécsben mintha már láttam volna egyet. Abban is biztos voltam, hogy a Duna-deltában mindegyik ág mellett legalább egynek kell lennie, de hát az már a Fekete-tengerhez tartozik - gondoltam. Aztán ráleltem Cholnoky Jenő kolozsvári hagyatékában Vályi Béla: A Dunavölgy átnézeti térképe című 24 szelvényből álló 1898. évi monumentális munkájára. Miközben a térképlapokat böngésztem, fennakadt a szemem valamin a Tisza torkolatában: Világító torony! Nahát, vajon megvan ez még?

1

Megvan még. Aztán még lett több is. Legtöbbjükről csak fényképet sikerült beszerezni, információ az építés évéről, céljáról, okairól annál kevesebb. Vannak egészen kicsik, és vannak hatalmasak, van olyan, ami már nem is létezik, vannak régiek és kifejezetten újak. És bizonyára vannak olyanok is, amiket nem találtam meg. Ha esetleg valaki ismer ezeken kívül más dunai világítotornyokat, az szóljon bátran. Gondolom akik nap mint nap a Dunán hajóznak előnyben vannak hozzám és az olvasókhoz képest is.

Az átfestett

2

3

A titeli világítótorony a Duna-Tisza torkolatvándorlása miatt már nem pont az összefolyásnál található. Sőt, nem is Titelhez tartozik közigazgatásilag, hanem a szerémségi Ó-Szalánkeménhez. Ez a világítótorony ugyanis nem a parton áll, hanem a Bajlok-szigeten. A mellékelt térkép tanúsága szerint 1898-ban már állt. Az egykor legmagyarabb világítótorony jelenleg szerb nemzeti színekben pompázik. Az eltelt 100 évben rendesen benőtte az ártéri erdő.

Fiume Budapesten

4

5

A jelenlegi Magyarország egyetlen világítótornya a Petőfi híd (Horthy Miklós híd) budai hídfőjénél állna, ha 1945 után a híddal együtt újáépítették volna. A budapesti világítótorony a cs. és kir- haditengerészet hősi halottainak emléket állító szoborcsoport részeként épült 1937-ben. A világítótorony eredetije a fiumei kikötőben állt, talapzatát a Novara cirkálóról mintázták, melyen egy 7 méter magas kétalakos bronz szoborpár kapott helyet, egy kürtös, akinek a támadás géniusza éppen az ellenséget mutatja. A hídról nyíló helyiségben haditengerészet-történeti emlékszobát rendeztek be. 1945. január 14-én a visszavonuló németek felrobbantották a hidat, az emlékmű maradványait végül 1952-ben tüntették el. Élt 8 évet.

A legkisebb

6

A bajorországi Vilshofen balparti yachtkikötőjében, egy védett öbölben áll ez a kicsiny világítótorony. Mindössze öt méter magas, ugyanis a közelben van a vilshofeni repülőtér. A lelkes vislhofeni hajósklubnak mindössze ekkora magasságot engedélyezett a Szövetségi Légügyi hatóság. 2009-ben épült fel, fényjeleket sajnos nem adhat le, nehogy zavarja a dunai hajóforgalmat.

A legöregebb

7

Ausztriában, a melki apátsággal szemben a balparti Luberegg községben két ősinek látszó torony áll a Duna partján. Ezeknek az 1780 körül épült kerek tornyoknak nincsen tipikus világítótorony alakjuk, de a funkciójuk szerint azok voltak. A Dunán hegymenetben tutajozóknak nyújtottak segítséget sötétedés után, amikor hatalmas tüzeket raktak a tornyok tetején. A tornyok fényénél akár este is rakodhattak a fakereskedők a Duna partján. Később a fa tüzelést gázzal váltották fel, 1985 óta azonban elektromos jelzőberendezések működnek Lubereggnél.

Az idegen

8

9

A bécsi Donauinsel-en álló világítótorony sohasem működött a Duna partján. Tulajdonképpen nem is világítótorony, hanem csupán egy díszlet. Wagner: A bolygó hollandi című előadásához készült a bregenzi fesztiváljátékokra, 1989-ben. A Bodeni-tavon épült színpadról aztán a bécsi Technikai Múzeum raktárába került, ahonnan 1997-ben átvitték a Donauinsel-re. Ma egyértelműen része lett a tájnak, annak ellenére, hogy csupán egy meteorológiai megfigyelőállomás, és egy városi webkamera kapott helyet benne.

A reklámtorony

10

Ez a bécsi világítótorony egy Wagram utcai hajókölcsönző hirdetési felülete. Érdekessége, hogy a bécsi Öreg-Duna kellős közepén áll, melyet 3/4 részben feltöltöttek az út érdekében.

A villanyoszlop

12

Bécs harmadik világítótornya a Duna-csatorna visszatorkollásánál állt, az ún. Praterspitz-en. Képeslapok tanúsága szerint 1910-ben már megvolt. Ma azonban már nyoma sincs, feltehetően a freudenau-i vízerőmű építése következtében bontották el.

A váratlan

13

Ki gondolta volna, de Dévényben, a vár alatt is áll egy világítótorony. Sajnos erről a létesítményről semmi információt nem találtam. Messziről úgy néz ki, mintha egy unatkozó milliomos építette volna a házához kilátótoronyként. Bár közel van a Morva torkolata, úgyhogy lehetséges, hogy valódi világítótoronnyal állunk szemben.

Az étterem

14

Pozsony károlyfalvi (Karlova ves) városrészében található ez a világítótorony (szlovákul: maják), melyfeltehetőleg már eleve étteremnek épült. A Dunától 800 méternyire fekszik, lakótelepek által körülölelve. Így természetesen a csúcsára tűzött hal teljesen észrevehetetlen a Dunáról.

A két torony

15

Szerbia bánsági részén, Pancsova városától délre, a Temes dunai torkolatában két világítótorony áll. A két teljesen egyforma torony a Duna szabályozás keretében épült meg 1909-ben. Építési költségük 14 694 koronára rúgott, a szükséges berendezésekkel együtt. Jelenleg egyik sem működik, ellenben jelzik, hogy egykor a Temes folyón számottevő hajóforgalom volt, legalább Pancsováig, melynek akkor még nem volt kiépített Duna-partja.

A török

16

Romániában, a Duna-deltában található Sulina városkában található a legtöbb dunai világítótorony. Ez főként annak köszönhető, hogy a legnagyobb merülésű hajók is tudják használni. Sulina legöregebb világítótornya 1745-ben épült fel Besir aga adományából, ez a torony ma már nincs meg. Egy újabb, de ugyancsak öregnek nevezett világítótorony 1869-70-ban épült a Sulinai-Duna partján a török fennhatóság utolsó éveiben. Egykor még a Duna torkolatánál állt, később a feliszapolódás következtében 2 kilométerre került a jelenlegi torkolattól. 1983 körül bezárták, de szerencsére látogatható 16 méter magas tornya, ahonnan jól belátni a Duna-deltát. Általában úgy hivatkoznak rá, mint a Duna Bizottság világítótornyára, amely egykor a Dunának ezen ágán ellenőrizte a nemzetközi hajóforgalmat egészen 1939-ig. 2000-ben felújították, a Duna Bizottság múzeuma található az épületben.

A legszebb

17

18

Sulina településen is áll egy világítótorony páros. A balparti 1887-ban épült és 1922-ig működött. 1940-1944 között újra élet költözött a falai közé, innen figyelték az ellenséget a német őrök. Jelenleg romos, elhagyatott, és semmi sem akadályozza a látogatókat, hogy felmásszanak 14 méter magas tornyába. Déli, jobb parti párja valamivel alacsonyabb, 12 méter magas. 1922-ben lebontották, de 1960-ban valamely oknál fogva visszaépítették. Jelenleg üresen áll a sulinai kikötő bejáratánál, lepusztultságában is rejtőzik némi szépség.

A legutolsó

19

A Sulinai-ág feliszapolódása miatt a románok kénytelenek voltak felépíteni a negyedik világítótornyot is, egy mesterséges szigeten. Jelenleg alatta torkollik a Duna a tengerbe, a helyet a két hullámtörő kőszórás elvégződése jelöli a Fekete-tengerben. Az új világítótorony 1982-ben épült betonból. 59 méter magas, festetlen, csupán csónakkal megközelíthető.

Vasudvard

20

Amikor 1980-ban leégett a delta legdélebbi Duna-ág mellett található Sfîntu Gheorghe régi világítótornya - feltehetőleg gyújtogatás következtében - már állt az új, 57 méter magas torony, mely (Szarumán tornyaként) jelenleg is mutatja az utat a tengeri hajósoknak a Duna Szent György ágához.

Természetesen ez a dunai világítótorony-lista nem teljes, amennyiben újabbak kerülnek elő, a bejegyzés frissülni fog.

A világ (szinte) összes világítotornyáért egy helyen: katt ide!

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Aki utazna, most tegye meg – üzente a Wizz Air vezére, aki őszre áremelést jósol
Váradi József szerint a nyári túlkínálat miatt most olcsóbbak a repülőjegyek, de a helyzet hamarosan megváltozhat. A magasabb kerozinárak és a piaci verseny átalakulása miatt ősztől a szektorban érezhető jegyáremelkedésre számít.


Több mint szerencsétlennek nevezte Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatójának a kerozinhiányról szóló nyilatkozatát Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az iráni háború kirobbanása óta egyetlen járatukat sem érintették üzemanyagproblémák, és garantálja, hogy a légitársaság gépei repülni fognak a nyáron. Váradi szerint a HungaroControlnak a saját feladataira kellene koncentrálnia, miközben a Wizz Air speciális szerződésekkel védekezik a magas kerozinárak ellen.

A cégvezető szerint Turi Ferencnek nem lett volna szabad véleményt formálnia a kérdésben.

„A HungaroControl nem gyárt kerozint, nem szállít kerozint, és nem éget kerozint, tehát egyáltalán nincsen benne a szállítási láncban” – jelentette ki Váradi József, hozzátéve, hogy a Wizz Air napi szinten kezeli a kerozinkérdést, és 200 repülőtérre repülve az elmúlt három hónapban semmilyen fennakadást nem tapasztaltak.

Váradi szerint kerozinválság jelenleg nem Európában, hanem Ázsiában van, és semmi nem utal arra, hogy a helyzet rosszabbodna a kontinensen. „Körülbelül két hónapra előre látunk ezzel kapcsolatban, és nincs semmilyen olyan ügy, ami miatt igazán aggódni kellene” – mondta, kiemelve, hogy a légitársaság különböző alternatívákkal készül egy esetleges fennakadásra, például alternatív szállítókkal vagy a gépek túltankolásával. Azt is garantálta, hogy a Wizz Air járatai fel fognak szállni. „A repülőgépek tudnak repülni, a Wizz Air garantáltan repülni is fog” – szögezte le.

A vezérigazgató kategorikusan cáfolta Turi Ferenc azon állítását is, hogy a diszkont légitársaságok az egyéb szolgáltatások, például a feladott poggyász árának emelésével reagálnának a helyzetre. „Ezt kategorikusan cáfolom. Jelen pillanatban az árak csökkennek a tavalyihoz képest” – mondta. Állítása szerint a makrogazdasági inflációs nyomás miatt a fogyasztók visszafogják a vásárlásaikat, ami a légi közlekedésben is érezteti hatását. Úgy látja, a piacon jelenleg túlkínálat van a kapacitások terén a kereslethez képest, ami lenyomja az árakat.

A kerozinellátásról szóló hírek szerinte kelthetnek bizonytalanságot, de a Wizz Air foglalási számai júliusra és augusztusra két százalékkal magasabbak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Éppen ezért gondolja úgy, hogy a spekulációk helyett a realitásokkal kell foglalkozni. Ezzel kapcsolatban ismét kritikát fogalmazott meg a HungaroControllal szemben. „A HungaroControlnak is inkább arra kellene fókuszálnia, hogy a légiforgalmi irányítást minél hatékonyabban megoldja, mert az elmúlt három-négy évben az európai léginavigációs szolgáltatók kapacitáshiánya volt az európai járatkésések legfőbb oka” – jelentette ki.

Váradi József szerint az elmúlt években a késések fő oka a légiforgalmi irányítás kapacitáshiánya volt a csúcsidőszakokban. A Covid-járvány után sok irányítót nyugdíjba küldtek, és az újrainduláskor már nem tudták lefedni az igényeket, egy új szakember kiképzése pedig körülbelül három évig tart. „Az elmúlt három-négy éves időszakban Európában a HungaroControl volt az egyik legrosszabbul teljesítő légiirányító szervezet” – mondta. Hozzátette, bár a cég teljesítménye azóta javult, a feladatuk az utasok zökkenőmentes eljuttatása A-ból B-be. „Én majd mondom a híreket a légitársaság vonatkozásában, mindenki más pedig mondja a saját háza tájáról, ne a másikat próbáljuk kioktatni” – fogalmazott.

A kerozinválság rémképét Váradi a Hormuzi-szoros lezárásával magyarázta, ami a pánikkeltés forrása volt. A kerozin árának megemelkedése után azonban új logisztikai láncok és alternatívák jelentek meg.

„Ez nem úgy működik, hogy a Wizz Air kerozinja ott dekkol a szorosban, és csak arra várunk, hogy végre jöhessen. Ezen az áron, amin most mozog a kerozin, gyalog vagy lóháton is eljön Amerikából” – érzékeltette a helyzetet.

Arra a kérdésre, hogy a drágább kerozin árát miért nem kell áthárítani az utasokra, a vezérigazgató a Wizz Air kockázatkezelési módszerét hozta fel példaként. A légitársaság úgynevezett üzemanyag-fedezeti ügyletekkel vásárolja a kerozin egy részét, ami lehetővé teszi, hogy védekezzenek az áringadozások ellen. „Mi 18 hónapra előre fedezzük az üzemanyag-szállításainkat úgy, hogy a közeljövő erősen lefedett, 80-85 százalékosan” – részletezte. Ennek köszönhetően mélyen a piaci ár alatt vásárolnak.

„720 dollár per metrikus tonna áron vagyunk fedezve, szemben a mostani 1500 dolláros piaci árral. Tehát kevesebb, mint a felét fizetjük az üzemanyagáraknak a jelenlegi piaci viszonyokhoz képest” – magyarázta.

Elmondása szerint ez egy hosszú távú rendszer, és van, amikor ők fizetnek többet, ha az üzemanyag ára beesik, de strukturálisan a partnerek sem veszítenek ezzel.

A jövőbeli jegyárakkal kapcsolatban Váradi József elmondta, ősztől már érzékelhető áremelkedés jöhet a piacon. A nyári verseny után szerinte „a király sokkal meztelenebbé válik majd”, vagyis jelentősen csökkenhet azoknak a légitársaságoknak a kapacitása, amelyek költségszinten nem bírják a versenyt. Ez megváltoztathatja a kereslet-kínálat dinamikáját. „Én pont azt javasolnám az utazni vágyóknak, hogy inkább most utazzanak, mert az elkövetkező három-négy hónapban a szezonhoz képest olcsóbban lehet utazni, mint esetleg utána” – tanácsolta. A Wizz Air a költségnövekményeket a folyamatos növekedésből és a modernebb, kevesebbet fogyasztó flottából fedezi, így szerinte jobb helyzetben vannak, mint az iparág többi szereplője.

Az interjú végén a budapesti BL-döntő is szóba került. Váradi elmondta, hogy a Wizz Air hetvenhét plusz járatot indít a hétvégén, a ferihegyi menetrenden felüli üzemelés kétharmadát ők adják. Kiemelte az esemény súlyát és a hibázás lehetetlenségét. „Bízom benne, hogy mindenki a helyén van, mert olyan nincs, hogy valaki megveszi az ezereurós meccsjegyet, kifizet újabb ezer eurót a szállásra, és nem tud megérkezni. Ilyen nem fordulhat elő” – mondta. Hozzátette, hogy a Wizz Air tartalékokkal készül a hétvégére, ami szerinte nagyszerű lehetőség az országnak, de komoly szakmai kihívás. „Nem lehet hibázni, mert az megmagyarázhatatlan lenne” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Hatalmas elismerés: ez a magyar csoda a világ legszebb helyei között szerepel!
A Time Out utazási magazin beválasztotta Miskolc-Lillafüredet a világ 51 leggyönyörűbb helyszínét tartalmazó idei listájára.


Nem akármilyen elismerést kapott Magyarország egyik gyöngyszeme.

Miskolc-Lillafüred a világ legszebb helyeit rangsoroló nemzetközi toplista 19. helyére került.

A mesebeli üdülőhely olyan illusztris társaságba került, amelyben a világ leghíresebb és leglátványosabb úti céljai szerepelnek. Most megmutatjuk, mivel érdemelte ki a figyelmet, és hogyan érdemes felfedezni.

A neves utazási magazin, a Time Out minden évben közzéteszi 51-es válogatását, amelyet utazási szakértők állítanak össze személyes tapasztalataik alapján.

Céljuk, hogy a mindenki által ismert ikonikus helyek mellett a kevésbé reflektorfényben lévő, de lenyűgöző desztinációkra is felhívják a figyelmet.

A Bükk Nemzeti Park kapujában fekvő Lillafüredről a lap úgy ír, mint egy „mesébe illő üdülőhely”, ahol az erdőket vaddisznók, farkasok és olykor medvék uralják.

A cikk kiemeli a Hámori-tavat, amely télen látványosan befagy, nyáron pedig zöldellő környezetével és a ringatózó csónakokkal vonzza a látogatókat.

A tóra néző, évszázados Palotaszállót barlangok, függőkertek és vízesések veszik körül, így a túrázók, a romantikára vágyók és a barlangászat szerelmesei egyaránt találnak itt programot.

Aki a környéken jár, annak érdemes bejárnia a Palotaszálló alatti függőkerteket, amelyek Magyarország legmagasabb vízeséséhez vezetnek. A Hámori-tavon a melegebb hónapokban csónakázni és kajakozni is lehet. A hegy gyomra két híres barlangot is rejt: a közvetlenül a vízesés mellett található, különleges mésztufa képződményeiről ismert Anna-barlangot, valamint a gyógyhatású mikroklímájú Szent István-barlangot. A völgyre nyíló lenyűgöző panorámáért pedig a Zsófia-kilátóhoz érdemes felsétálni.

A Time Out külön tippel is szolgál: senki ne hagyja ki az erdei kisvasutat, ami pöfögve halad a Bükk bükkfái között, a tó és a Palotaszálló mellett. A kisvonat egész évben közlekedik, bár a menetrendje évszakonként változik.

Lillafüred megközelítése egyszerű. Budapestről Miskolcig nagyjából kétórás út vezet InterCity vonattal, onnan pedig helyi buszjáratokkal vagy akár a már említett erdei vasúttal is könnyen elérhető a célállomás.

A helyszín minden évszakban más arcát mutatja. Télen a befagyott tó és a hófödte sziklák teremtenek varázslatos hangulatot, míg tavasszal és nyáron a zöldbe borult hegyoldalak és a hosszú nappalok csábítanak kirándulásra. Ősszel a Bükk ezerszínű lombkoronája nyújt felejthetetlen látványt. A szálláslehetőségek közül a legkézenfekvőbb a négycsillagos Palotaszálló, amely saját fürdővel és étteremmel várja a vendégeket, de Miskolcon is számos alternatíva található.

Via Timeout


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Egyetlen ruhadarab, amit egy világutazó szerint soha ne vegyünk fel a reptérre
Mitch Glass utazási szakértő a sokzsebes cargo nadrágot nevezte meg a leginkább kerülendő ruhadarabnak repülés előtt. Tapasztalatai szerint a flitteres ruhák és a merevítős melltartók mellett ez a nadrágtípus okozza a legtöbb felesleges fennakadást.


Sokan esküsznek rá, hogy a sokzsebes cargo nadrág a tökéletes utazós viselet, hiszen minden fontos irat és a telefon is kéznél van benne. Egy szakértő szerint azonban épp ez a praktikusnak hitt ruhadarab okozhat felesleges perceket és kellemetlen motozást a repülőtéri biztonsági ellenőrzésen. Mitch Glass, aki Project Untethered néven vezet YouTube-csatornát és eddig több mint negyven országot járt be, pénteken a UNILAD-nek beszélt arról, miért hagyja inkább a szekrényben ezt a nadrágtípust.

A világutazó szerint a vastag anyagú, több rétegben elhelyezett zsebekkel ellátott cargo nadrágok gyakran keltenek gyanút a szkennereknél.

„Sok utazó azt állítja, hogy semmi gondjuk nincs a cargo nadrágokkal, de olyan történeteket is hallottam, hogy aki felveszi az extrán zsebes cargo nadrágját, azt minden alkalommal megállítják” – magyarázta Glass.

A fő probléma szerinte a feledékenység. „Én akkor is inkább kerülöm őket, mert könnyű elfelejteni, hogy mélyen valamelyik zsebben maradt valami, amit ki kellene venni.”

A nőknek azt tanácsolja, legyenek felkészülve arra, hogy a merevítős melltartó is bejelezhet.

Magyarországon is volt már példa abszurd helyzetre, amikor egy veszprémi káplánt arra kényszerítettek a ferihegyi reptéren, hogy igya meg a nála lévő szenteltvizet, mert az üvegen nem volt űrtartalom-jelölés.

Egy másik esetben egy férfi egy csomag jávorszarvas-ürülékkel bukott le, amit állítása szerint politikusoknak szánt ajándékba. A szigorú biztonsági ellenőrzés során tehát a legegyszerűbb, legkevésbé feltűnő öltözékkel és a zsebek teljes kiürítésével spórolhatunk időt és idegeskedést a biztonsági kapuknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A Wizz Air hatalmasat újít: egy eddigi luxusszolgáltatás érkezik a fapados gépekre
A Wizz Air bejelentette, hogy 2027-től a teljes flottáján elérhetővé teszi a Starlink műholdas internetet. A lépés azt jelenti, hogy a diszkont áron utazók is a legkorszerűbb szolgáltatást kaphatják majd a levegőben.


A Wizz Air 2027-től fokozatosan bevezeti a Starlink műholdas internetet a flottáján, ezzel a diszkont légitársaságok között elsőként teszi elérhetővé a korábban luxusnak számító szolgáltatást – közölte hétfőn a Reuters. A cég közleménye szerint a szolgáltatáshoz szükséges átalakításokat 2027-től kezdik el. Az üzlet pénzügyi feltételeit a felek nem hozták nyilvánosságra.

A Wizz Air kereskedelmi igazgatója, Ian Malin a döntés hátteréről azt mondta, véget vetnek annak a korszaknak, amikor a jó minőségű fedélzeti kapcsolat csak a drága jegyekkel utazók kiváltsága volt. „Utasainknak nem kell választaniuk a megfizethető jegyárak és a megbízható fedélzeti internet között, hogy kapcsolatban maradhassanak a számukra fontos emberekkel, vagy épp a munkájukkal. Büszkék vagyunk arra, hogy a Starlinkkel együttműködve vezető szerepet vállalunk ebben a változásban” – közölte.

A SpaceX képviseletében Jason Fritch, a Starlink vállalati értékesítési alelnöke arról beszélt, hogy a technológiát kifejezetten a repülés közbeni használatra tervezték. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy elhozhatjuk a Starlink szolgáltatást a Wizz Air fedélzetére és ezzel több millió ember utazási élményét tehetjük még jobbá” – tette hozzá.

A cég ezzel az első európai ultra-low-cost légitársaság, amely a Starlinket választja.

A bejelentésből ugyanakkor több fontos részlet nem derült ki: egyelőre nem tudni, hogy a szolgáltatás ingyenes vagy fizetős lesz-e, és a cég a „fokozatos bevezetésen” túl nem közölt részletes ütemtervet sem a flotta átalakításáról.

A Wizz Air döntése azért is figyelemre méltó, mert legfőbb versenytársa, a Ryanair korábban a magas költségekre hivatkozva vetette el a hasonló fejlesztést.

A nagy európai légitársaságok közül a Lufthansa-csoport már idén, 2026 második felétől megkezdi a Starlink telepítését, és 2029-re tervezi a teljes flotta lefedését. Az úttörők közé tartozik az airBaltic is, amely már 2025-ben elindította a Starlink-integrációt az A220-300 flottáján.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk