UTAZZ
A Rovatból

Titkos alagútrendszert rejtenek a doveri fehér sziklák – a várnak évszázadokon át fontos szerepe volt

Az egyik legforgalmasabb tengeri átkelőhely fölött egy kis világítótoronynál megállt az idő, békésen teázó és sárkányeregető családok pihennek körülötte.

Link másolása

Londonban járva érdemes egy kicsit elhagyni a nagyvárost és felfedezni néhány különleges – de nem túl távoli – helyet. Vonattal, autóval is elérhető távolságra van Dover, ahová akár egy napra is megéri kiruccanni, mert rengeteg élményt nyújt a Kent grófságban található kisváros.

A híres doveri fehér sziklákról kapta az Albion (fehér) nevet a hely.

És valóban lenyűgöző a látvány, amely a part felé közeledve egyszer csak elénk tárul. A hatalmas, tengerbe szakadó hófehér fal, a kék égbolt, a zöld-barna partvonal és az alattunk habzó hatalmas hullámok félelmetesek, mégis varázslatosak.

Dover többféle szempontból is különleges hely.

Itt van például Anglia a legközelebb Európához – kb. 34 kilométerre. Emiatt a La Manche csatornán tiszta időben át lehet látni a túlpartra is.

Dover a helyzetéből adódóan mindig is fontos stratégiai hely volt. Régen is hajóztak erre, ezt egy bronzkori hajó roncsai is bizonyítják, melyet az 1992-ben találtak meg.

Közelségének köszönhetően a legforgalmasabb átkelőhely, évente mintegy 18 millió utas fordul meg itt. Az Atlanti-óceán nyílt vizeit, illetve az Északi-tengert és a Balti-tengert összekötő vízi közlekedés jórésze a Doveri-szoroson halad keresztül, ezért a szoros a világ egyik legforgalmasabb vízi országútja, amelyen naponta 400 kereskedelmi hajó halad át. Az ide vezető autóút is meglehetősen zsúfolt, és valóban a tengerben is szinte sorba állnak a hajók. De sokan ezt a helyet választják a Csatorna-átúszásra is.

Évszázadokon át „működött” a vár

A doveri várhoz érve a hatalmas méreteivel is lenyűgöz, de az autóból kiszállva elsőként mégis a vízparti látvány vonja el a figyelmet. A tiszta, de szeles időben fantasztikus élményt nyújt a Csatorna.

No de ha egy napunk van Doverre, akkor igyekezni kell, hogy a legfontosabb dolgok beleférjenek.

Elsőként a várat járjuk be, amely nagy területen, több részből áll. Elsődlegesen katonai célokat szolgált, így egyszerű, de nagyon masszív, és vélhetőleg praktikus kialakítású volt.

Manapság kiállítások láthatók az épületekben, melyek a vár történetét mutatják be

a különböző korokban. Az útvonalat követve a végén a tetőrészbe jutunk, ahol a környéket, és persze a Csatornát lehet megcsodálni. Érdemes a kissé szűkös lépcsőket megmászni, mert szép a kilátás.

A Dover Castle több száz éve áll, és mivel szinte folyamatosan használatban volt, így épségben – bár átalakítva - túlélte a viharos történelmi időket is. A rómaiak katonai tábort létesítettek és világítótornyot is építettek a területre. Később a szászok egy fallal körbeépített erődtemplomot létesítettek a romok helyén. 1066-ben a normann seregek érkeztek meg, élükön Hódító Vilmossal, akik tovább bővítették az erődöt. A 12. században II. Henrik további magas falakat húzatott, és egy nagy, négyszögletes várat csináltatott, bástyákkal.

Akkora lett, hogy korának legnagyobb ilyen építménye volt Angliában.

A középkorban többször is hozzáépítettek, egyre bővítették, míg elnyerte a mai formáját. Az angol polgárháborúban a parlamentarista erők kezébe került, a napóleoni időkben pedig óriási földsáncokkal vették körül, így védekezve a tüzérségi támadásokkal szemben.

A 19-20. században csökkent a szerepe, egészen a 2. világháborúig.

Titkos földalatti alagútból irányították a mentést

A háború alatt újra fontos szerepet kapott, hatalmas partvédő ágyúkat telepítettek Doverbe, hogy egy esetleges német partraszállásnál kellő védelmet nyújtsanak. Elrettentő erejének köszönhetően valóban nem is indult invázió a parton. Ugyanakkor a vár és a hatalmas sziklák egy különleges, titkos feladat megoldására adtak biztos helyet.

Még a 18. században több alagutat is fúrtak a váron belül a sziklákba, és ezeket sikerült végig titokban tartani. Így itt kezdődhetett meg egy rejtett harcálláspont kiépítése az 1930-as években.

Ezzel egy esetleges invázióra is felkészültek.

Az alagútrendszernek 1940-ben lett kiemelten fontos szerepe. Ekkor ugyanis a németek a francia hadsereget szinte elsöpörték, és a szárazföldön lévő Brit Expedíciós Hadtestet a Csatorna partjáig szorították vissza. A hátráló csapatok csapdába kerültek, és egyetlen lehetőségük a vízen való menekülés maradt.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Drága lesz idén a családi nyaralás, akár 30 ezer is lehet csak a strandbelépő
Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23.700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen, ott még drágább lesz bejutnia egy családnak.

Link másolása

<

Drága lesz idén strandolni, egy család számára már a belépő is több tízezres kiadást jelent majd – derül ki a Blikk összeállításából. Azt írják:

Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23 700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen összevont kedvezményes belépő és két gyerekjegyet is muszáj venni, a számla közelít a 30 ezer forinthoz.

Budapesten a legnépszerűbb a Palatinus a lap szerint, ahol június 15-től 5000-5500 forint lesz a belépő. Az előszezonban egy családi belépő 11 ezer forint, június közepétől már 13 900 illetve 15 300 forintot kell fizetniük, létszámtól és hétköznaptól, hétvégétől függően.

Kiemelkedik az áraival Hajdúszoboszló, ahol 8500-9000 a felnőtt jegy, a gyerekeknek pedig 5500 illetve 6000 forintot kell fizetni. Egy kétgyermekes családnál ez éppen 30 ezer forint, viszont a jegy érvényes lesz a csúszdaparkra is.

Szegeden a legdrágább a szimpla strandbelépő: a felnőtteknek 8300, a diákoknak 4600 forintot kell fizetniük. A családi jegy 23 700 forint.

Az olcsóbbak közé tartozik a Gyulai Várfürdő, felnőtteknek 4300, diákoknak 3900 forintért. Eger strandja pedig most 3800 forintos napi és 9700 illetve 12 100 forintos családi belépővel látogatható.

Link másolása
KÖVESS MINKET: