Tesztüzemben megkezdte működését szerdán a MÁV-Volán-csoport EMMA (Egységes Menetrend Magyarországon) elnevezésű utazástervezője, írja az MTI.
Az EMMA az első olyan, integrált utazástervező platform Magyarországon, mellyel nemcsak a hazai vasúti és autóbuszos menetrendek válnak elérhetővé, hanem a járatok valós idejű adatai is, ezáltal pedig gyorsan és megbízhatóan megtervezhető az utazás, ha az utas vonattal, autóbusszal, vagy ezek kombinációjával szeretne eljutni az úticéljába - hangzott el a MÁV Zrt. szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Hegyi Zsolt, a MÁV-Start Zrt. szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettese elmondta: egy évtizede szakmai igény, másfél éve pedig egyértelmű politikai akarat is van arra, hogy a helyközi közlekedésben működő vállalatok által nyújtott szolgáltatások egy hálózattá álljanak össze és országosan is közös kötelékben nyújtsanak szolgáltatást.
Felidézte, hogy az ország- és vármegyebérletek tavalyi bevezetése jelentette az első lépést az egységes, integrált közösségi közlekedés útján, majd idén március 1-től egyszerűsítették, egységesítették és kiterjesztették a kedvezmény- és tarifarendszert.
Hozzátette: az integrált hálózat kialakítása érdekében tett újabb lépést jelenti az egységes menetrendi kereső, az EMMA megvalósulása.
A menetrendi keresőbe 70 település közlekedési hálózata került be, ezzel alkalmassá vált arra, hogy Magyarország két tetszőleges pontja között megmutassa az eljutási lehetőségeket - mondta Hegyi Zsolt.
A MÁV Zrt. írásos tájékoztatója szerint a közeljövőben megújuló MÁV-app és az ELVIRA platform után az EMMA a MÁV-Volán-csoport digitális portfóliójának legújabb tagja. A MÁV-Start, a GYSEV, a MÁV-HÉV és a Volánbusz helyközi járatai mellett az egyes helyi járatok menetrendi és valós idejű, forgalmi adatait egyaránt megjelenítő szolgáltatás az emma.mav.hu weboldalon érhető el.
Az EMMA célja, hogy teljes útvonaltervet javasoljon a felhasználóknak belföldön két tetszőleges pont között vonattal, HÉV-vel, helyközi autóbusszal vagy a Szeged-Hódmezővásárhely közötti vasútvillamossal, valamint több mint 70 település helyi járataival (például BKK, DKV, MVK, SZKT, Volánbusz helyi járatok) egyaránt.
Felhívják a figyelmet arra, hogy az EMMA nem váltja ki a megszokott jegyértékesítési felületet, a megfelelő útvonal megtervezése és kiválasztása után egy gombnyomással az ELVIRA-ra (jegy.mav.hu oldalra) jutva vásárolható meg a vonatjegy.
Az éles tesztüzemből adódó tapasztalatok alapján a társaság dolgozik az EMMA funkcióinak továbbfejlesztésén, újabb települések integrálásán is. A széleskörű véleménygyűjtés érdekében az észrevételeket már most is fogadják az [email protected] e-mail címen.
Tesztüzemben megkezdte működését szerdán a MÁV-Volán-csoport EMMA (Egységes Menetrend Magyarországon) elnevezésű utazástervezője, írja az MTI.
Az EMMA az első olyan, integrált utazástervező platform Magyarországon, mellyel nemcsak a hazai vasúti és autóbuszos menetrendek válnak elérhetővé, hanem a járatok valós idejű adatai is, ezáltal pedig gyorsan és megbízhatóan megtervezhető az utazás, ha az utas vonattal, autóbusszal, vagy ezek kombinációjával szeretne eljutni az úticéljába - hangzott el a MÁV Zrt. szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aki ma Angliába vagy Skóciába utazna, de nincs a birtokában egy fontos engedély, az már a repülőtérről visszafordulhat.
2026. február 25-től ugyanis a brit hatóságok lezárják a kiskapukat.
A tavaly bevezetett elektronikus beutazási engedélyt, az ETA-t, mostantól kőkeményen ellenőrzik. A türelmi időszaknak vége.
A brit belügyi tárca szerint az új rendszer bevezetésének célja egyértelmű.
„Az Egyesült Királyság ETA-rendszere növeli a határbiztonságot azáltal, hogy a brit kormány már az utazás előtt információt kap azokról, akik be akarnak lépni az országba. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megállítsuk azokat, akik fenyegetést jelentenek”
– nyilatkozta a Határőrség vezérigazgatója.
A szigorítás lényege, hogy a légitársaságok szerdától már a repülőgépekre sem engedik fel a reptéren azokat, akiknek nincs elektronikus beutazási engedélyük.
A kötelezettség arra a 85 nem vízumkötelezett országra vonatkozik, amelyek állampolgárainak a brit kormány előírta az engedély kiváltását. A szabály azokra is érvényes, akik csak átszállnak az Egyesült Királyságban, de közben a brit beléptető pontokon útlevél-ellenőrzésen esnek át. Mentességet élveznek a brit és ír állampolgárok, illetve azok, akik érvényes brit vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.
Az ETA legfeljebb hat hónapi tartózkodásra jogosít egy belépés alkalmával, és a kiállítástól számított két évig érvényes, díja 16 font. A kérelmezés kizárólag online történik, a legegyszerűbben az UK ETA mobilalkalmazáson keresztül. Bár a döntés általában percek alatt megérkezik,
a hatóságok azt javasolják, az utazók legalább három munkanappal indulás előtt adják be a kérelmet. Az engedélyt nem kell kinyomtatni, az digitálisan kapcsolódik a kérelemhez használt útlevélhez.
Az ETA tavalyi bevezetése óta eltelt időszakban a brit hatóságok még nem szereztek érvényt szigorúan az előírásnak, hogy a látogatóknak legyen idejük alkalmazkodni. Rengeteg magyar dolgozik Angliában, utazik oda és haza, számukra mától a rutinból való indulás már nem opció.
Különösen figyelniük kell a brit-magyar kettős állampolgároknak: ők nem igényelhetnek ETA-t, és mától kizárólag brit vagy ír útlevelükkel léphetnek be az országba, különben a légitársaság őket sem engedi fel a járatra.
Fontos tudni, hogy aki új útlevelet kap, annak új ETA-t is kell igényelnie, mivel az engedély a régi dokumentummal együtt érvényét veszti.
Rengeteg magyar ragadt a rakétatámadás sújtotta Dubajban: mit ér az utasbiztosítás, ha a nyaralás háborúba torkollik?
A CLB biztosítási alkusz egy hatpontos „viselkedési kódexet” állított össze a külföldön rekedt magyaroknak. A javaslat a pánik kerülésére és a hivatalos csatornák követésére fókuszál.
Egyik pillanatról a másikra háborús övezetté válhat egy népszerű nyaralóhely, ahol a bajba jutott utazóknak a pénzügyi kártérítésnél is többet érhet a gyors és pontos információ. A CLB független biztosítási alkusz közleménye szerint
a közvetlen hadicselekményből eredő károkat a biztosítók jellemzően nem térítik meg, de egy váratlanul kiéleződő helyzetben a segítség nem marad el.
A közlemény arra figyelmeztet, hogy a külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis a pirossal jelölt országokba való utazás kockázatát a biztosítók nagy többsége már nem vállalja.
Az elmúlt napokban Dubaj és több Öböl-menti ország légterét is lezárták iráni rakéta- és dróntámadások miatt, ami járatok ezreit érintette, és utazók tömegei ragadtak a repülőtereken. Ilyenkor jogos a kérdés, hogyan tud segíteni a biztosító. A helyzet nem fekete-fehér.
„Amennyiben az utazás megkezdésekor a külügyminisztérium listáján még nem volt piros az úticél, és a konfliktus utólag eszkalálódik, akkor a biztosítás legalább az esetleges sürgősségi egészségügyi ellátás költségét megtérítheti”
– szögezte le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója.
A járattörlés, a kint tartózkodás kényszerű meghosszabbítása és a hazautazás pluszköltségeinek megtérítéséről azonban már egyedileg döntenek a biztosítók.
Komoly kockázatot jelent, ha egy fegyveres támadás következtében összeomlanak az alapvető ellátórendszerek: lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, megbénul a közlekedés és megtelnek a kórházak.
Az ellátórendszerek leállása ellehetetlenítheti, hogy a biztosítók teljesítsék a szerződésben vállaltakat.
„Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem” – tette hozzá a szakértő. A biztosítók nem küldenek felmentő sereget, hanem szerveznek, koordinálnak és a körülményekhez mért alternatív megoldásokat keresnek.
A CLB összeállított egy javasolt „viselkedési kódexet” a háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:
A legfontosabb, hogy a bajba jutott turista a hivatalos csatornákon tájékozódjon, és kövesse a helyi hatóságok, valamint a magyar konzuli szolgálat útmutatásait.
Azonnal értesíteni kell a biztosító asszisztencia központját, még akkor is, ha aktuálisan nincs anyagi kár, mert ott tudni fogják, melyik kórház működik, milyen útvonal járható, vagy mikor indul evakuációs járat.
Lényeges, hogy az utazó ne pánikoljon, és ne hozzon önálló, kockázatos döntéseket, mert az egyéni menekülési kísérlet sokkal veszélyesebb lehet, mint a koordinált evakuálás.
Emellett mindent dokumentálni kell: a plusz szállásköltségről, a járattörlésről vagy az orvosi ellátásról is legyen igazolás.
Végül fontos gondolni a készpénzre és a digitális elérésre, mivel hálózatkimaradás esetén a bankkártya sem mindig működik.
Egyik pillanatról a másikra háborús övezetté válhat egy népszerű nyaralóhely, ahol a bajba jutott utazóknak a pénzügyi kártérítésnél is többet érhet a gyors és pontos információ. A CLB független biztosítási alkusz közleménye szerint
a közvetlen hadicselekményből eredő károkat a biztosítók jellemzően nem térítik meg, de egy váratlanul kiéleződő helyzetben a segítség nem marad el.
A közlemény arra figyelmeztet, hogy a külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis a pirossal jelölt országokba való utazás kockázatát a biztosítók nagy többsége már nem vállalja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tippünk nyárra: 9 titkos európai tengerpart, ahol nem tapossa egymást a turisták tömege
Eleged van abból, hogy szinte küzdelem megy a helyekért, és nem tudsz pihenni? Ezekért az eldugott öblökért kicsit meg kell dolgozni, de a jutalmad páratlan élmény.
Eleged van abból, hogy a strandon a szomszéd napolajának szagát érzed a sós tengeri levegő helyett? Hogy a füledbe ordítva beszélgetnek 30 centire tőled?
Belefáradtál, hogy az agyonhájpolt, zsúfolt tengerpartokon úgy kell már korán reggel levadásznod a jó helyeket?
Nos, most jó hírrel szolgálhatunk!
Európa még mindig rejteget olyan öblöket és partszakaszokat, amit még nem fedezett fel magának a turisták tömege!
Például a portugáliai Praia de Odeceixe fövenye, amelyet a The Guardian is Európa rejtett gyöngyszemei közé sorolt, egy teljesen más világ a zsúfolt Algarve-hoz képest. Ott a legkisebbek is biztonságban pancsolhatnak a part menti sekély vízben, a nagyobbak a hullámokat lovagolhatják meg. A Kék Zászló minősítés a tiszta víz és a biztonság garanciája, a fürdőzőkre pedig nyaranta vízimentők vigyáznak. Arra viszont készülj fel, hogy az óceáni áramlatok miatt a portugál partszakaszon nem találsz olyan meleg vízű starndokat, mint amilyenek az Adrián várnak. Ha nem zavar a nyáron is hideg víz, itt jól érezheted magad.
A spanyol Costa Braván található Cala Estreta öblét egy hatalmas sziklazátony osztja ketté. Ide ne indulj el vízicipő nélkül, mert a talaj sziklás, de a látvány és a nyugalom mindenért kárpótol. A környéken a csúcsszezonban korlátozzák az autóforgalmat, hogy megőrizzék a partszakasz vad jellegét.
Korzikán a Plage de Carataggio csodálatos helyszín. Ugyan nincsenek napágyak, nincsenek bárok, csak a kristálytiszta tenger és a csend. És egy büfé. Aki idejön, a természetet keresi. Mivel kiépült szolgáltatások nincsenek, ebédelni a közeli Palombaggiában érdemes.
Szicíliában Eraclea Minoa partján a történelem és a tenger találkozik. Fantasztikus érzés az ókori görög romoktól lesétálni a partra, és a parázson sült polip mellett nézni a naplementét a Lido Garibaldi teraszán.
Görögországban, Pátmosz szigetén a Psili Ammos beachet csak vízitaxival vagy félórás túrával lehet megközelíteni. Itt az az időjárásra figyelj, mert haa feltámad a szél, a fürdés veszélyessé válhat.
Horvátországban, a sűrű erdővel borított Mljet-szigeten Saplunara homokos öble igazi ritkaság. „Nálunk minden friss, ami a tányérra kerül. A halat a helyi srácok hozzák reggel, a zöldségek pedig a szigeten teremnek” – büszkélkedett Ante, a vízparti étterem vezetője.
Északra kanyarodva, Németország balti-tengeri partvidékén a Weststrand homokdűnékkel és erdővel szegélyezett, hosszú partszakasza vár. Itt sem olyan meleg a víz, mint az Adrián, de pihenéshez, teljes ellazuláshoz tökéletes. Olyannyira, hohgy a partszakasz a művészeket is megihleti.
Lengyelországban a Najspokojniejsza Plaża eléréséért meg kell küzdened. Le kell ereszkedni egy meredek ösvényen, de a jutalmad a hatalmas, tiszta homokos part, ahol szinte egyedül lehettek.
Végül Dániában, a Koppenhágától csupán egyórányi autóútra található Liseleje kínál laza kikapcsolódást.
Eleged van abból, hogy a strandon a szomszéd napolajának szagát érzed a sós tengeri levegő helyett? Hogy a füledbe ordítva beszélgetnek 30 centire tőled?
Belefáradtál, hogy az agyonhájpolt, zsúfolt tengerpartokon úgy kell már korán reggel levadásznod a jó helyeket?
Nos, most jó hírrel szolgálhatunk!
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ibafai pap fapipája: egyetlen legenda mentette meg a kihalástól a baranyai falut
Hangai Nándor ibafai plébános pipaszenvedélye ihlette a nyelvtörőt, amely 1931-től operettslágerként terjedt el. A múzeum belépőjegyének ára rendkívül baráti.
„Az ibafai papnak fapipája van” – a mondat szinte mindenkinek ismerősen cseng, egyike a gyerekkorban tanult, majd felnőttként elfelejtett nyelvtörőknek. A legtöbben sosem gondolunk bele, hogy a ritmusos sorok mögött egy valós hely, egy valós ember és egy egészen különleges tárgy áll, amely egy apró, baranyai zsákfalu teljes identitását és gazdasági túlélését határozza meg.
Aki egy csendes, nosztalgikus kiruccanásra vágyik, ahol egy meleg szobában egy teljes évszázadnyi magyar kultúrtörténet sűrűsödik össze, annak Ibafa és a Pipamúzeum tökéletes célpont.
A Zselic keleti dombjai között, a világtól elzártan bújik meg a település, ahová a 67-es főútról Szentlászlónál kell letérni. Szigetvártól huszonnégy, Pécstől bő ötven kilométerre egy olyan világ vár, ahol a lassúság erény, a helyi legenda pedig a legerősebb valuta.
A történet középpontjában Hangai Nándor plébános áll, aki 1864-től több mint negyven éven át szolgált a faluban. A helyi emlékezet szerint
a pap szenvedélyes dohányos volt, aki előszeretettel foglalatoskodott fapipájával.
A legenda szikráját a kaposvári újságíró, Roboz István egy baráti tréfája pattintotta ki, amikor megalkotta a híres nyelvtörőt. Bár a szerzőséget írásos bizonyíték nem támasztja alá, a szájhagyomány makacsul tartja magát. „Ibafán is minden gyerek tudja ezt a mondókát, szinte kötelező” – mondta a Telexben Benes László, a falu korábbi polgármestere, érzékeltetve, mennyire a helyi identitás részévé vált a mondóka. Az igazi robbanást 1931 hozta el, amikor az „Ipafai lakodalom” című operettben a nyelvtörő dallá nemesedett, és országos sláger lett. A hírnév ettől kezdve megállíthatatlanul vonzotta a kíváncsiskodókat a zselici faluba,
mindenki az „ibafai pap fapipáját” akarta látni. Csakhogy volt egy apró bökkenő: az akkori plébános, Sarlós Ferenc nem dohányzott.
A helyiek azonban nem hagyták annyiban a dolgot. A leleményes közösség a postamesternő férjének szervezésében 1934-ben egy különleges, nagyméretű, esztergált fapipát ajándékozott ünnepélyesen a papnak. A Janus Pannonius Múzeum leírása szerint a darab egyedülálló módon teljes egészében, még a kupakjával együtt is körtefából készült. Ez a pipa lett a kultusz kézzelfogható szimbóluma, a későbbi múzeum központi ereklyéje, a tárgy, ami miatt ma is érdemes elzarándokolni Ibafára.
A Pipamúzeum intézményesülése 1968-ban kezdődött, amikor a helyi kultúrházban megnyílt az első kiállítás. A tárlatot 1989-ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum rendezte újra, majd egy átfogó felújítást követően, 2023 júniusában modernizált formában nyitotta meg újra kapuit. A központi vitrinben természetesen az 1934-es „papi fapipa” áll, de a kollekció messze túlmutat rajta.
A látogató a dohányzás kultúrtörténetének valóságos kincsesbányájába csöppen: tajték-, porcelán-, cserép- és gyökérpipák sorakoznak egymás mellett,
bemutatva a különböző korok divatjait és a kézműves mesterek leleményességét. Különleges darabok a 19. század második feléből származó, apró, pipa alakú tajtékszivarszipkák, vagy Lakatos Boldizsár pécsi mester esztergált „társas” pipája. A tárlat vonzerejét tovább növeli, hogy
itt őrzik Deák Ferenc és gróf Károlyi Mihály egykori kedvenc pipáit is,
amelyek egy külön vitrinben kaptak helyet. „A mi időnkben végtelenül megnövekedett a dohány élvezete…” – olvasható a múzeum egyik értelmező szövegében Francis Bacon aforizmája, amely tökéletesen keretezi a látottakat.
A legenda Ibafán ma sem csupán múzeumi tárgy. A közösség aktívan élteti a hagyományt. Évente megrendezik a Pipanapot, amelynek fénypontja a Lassúsági Pipaszívó Verseny. A résztvevők azonos felszerelést kapnak – egy pipa, három gramm dohány, két szál gyufa és egy tömőfa –, a cél pedig az, hogy a gyufafejnyi parazsat a lehető leghosszabb ideig életben tartsák. A helyi rekordok órákban mérhetők, a verseny pedig igazi közösségi esemény. 2022 márciusában a múzeum mellett felavatták Hangai Nándor tölgyfából faragott szobrát is, Horváth-Béres János faszobrász alkotását, amely méltó emléket állít a pipás papnak.
Aki a látogatást tervezi, annak érdemes tudnia, hogy a Pipamúzeum a 7935 Ibafa, Arany János utca 2. szám alatt található. A kiállítás a hét bármely napján megtekinthető, de mivel nincs állandó személyzet, a látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges az önkormányzatnál, vagy a helyszínen kell keresni a gondnokot, Lakatos Sándornét, aki kérésre kinyitja az ajtókat.
A belépőjegyek ára rendkívül baráti: a felnőttjegy 300, a diák- és nyugdíjasjegy 150 forint. Számos kedvezmény is érvényes,
így 6 év alatt, 70 év felett, valamint a fogyatékkal élők és kísérőik számára a belépés ingyenes. Az ibafai kiruccanás tökéletesen kombinálható a közeli Zselic természeti szépségeinek felfedezésével, például egy sétával a Hollófészek-kilátóhoz.
„Az ibafai papnak fapipája van” – a mondat szinte mindenkinek ismerősen cseng, egyike a gyerekkorban tanult, majd felnőttként elfelejtett nyelvtörőknek. A legtöbben sosem gondolunk bele, hogy a ritmusos sorok mögött egy valós hely, egy valós ember és egy egészen különleges tárgy áll, amely egy apró, baranyai zsákfalu teljes identitását és gazdasági túlélését határozza meg.
Aki egy csendes, nosztalgikus kiruccanásra vágyik, ahol egy meleg szobában egy teljes évszázadnyi magyar kultúrtörténet sűrűsödik össze, annak Ibafa és a Pipamúzeum tökéletes célpont.
A Zselic keleti dombjai között, a világtól elzártan bújik meg a település, ahová a 67-es főútról Szentlászlónál kell letérni. Szigetvártól huszonnégy, Pécstől bő ötven kilométerre egy olyan világ vár, ahol a lassúság erény, a helyi legenda pedig a legerősebb valuta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
