Megnyílt a mezőkövesdi Zsóry Liget Gyógy- és Egészségpark
Új közösségi teret és egészségparkot alakított ki a mezőkövesdi önkormányzat a Zsóry fürdő előtti téren. Az ingyenesen látogatható park az év minden évszakában várja a látogatókat.
A Zsóry Liget Gyógy- és Egészségpark a Zsóry fürdő gyógyhely egyediségét megőrizve épült meg. Az arborétum zöld ligeteiben, terein, sétányain szabadtéri fitnesz, futókör, petanque-pálya, thaichi-mező, jógatér, sétautak szolgálják a relaxálásra, sportolásra vágyó vendégeket, kellemes, zöld környezetben, megteremtve az aktív pihenés lehetőségét. Közösségi terei rendezvények, találkozók színterei, játszótere a gyermekes családoknak nyújt kikapcsolódást.
A parkban felépült információs pont szolgáltatásaival a vendégek kulturált és szakszerű tájékoztatását szolgálja, kiegészülve kávézóval, ajándékbolttal és helyi termékeket kínáló termelői piaccal, de működik itt segway- és kerékpárkölcsönző is. A gyógy- és egészségparkban szabadtéri pihenőpadok, -bútorok, árnyékot adó ligetek, a matyó népművészetet idéző térelemek kaptak helyet.
Különleges látványosságok, zöld ligetek, közösségi terek
A Zsóry Liget Gyógy- és Egészségparkban kialakított ködszínház programhelyszínként működik. Mögötte különleges látványosságot nyújt a tájegység növény- és madárvilágát bemutató „növénytorony” az esti hang- és fényjátékkal vagy a napközbeni párásítással. A parkban több szökőkút található, köztük van egy elektromos kerékpárral meghajtható szökőkút is.
Izgalmas fotópontok, környezetbarát közlekedési megoldások
A Zsóry Liget Gyógy- és Egészségpark területén 3 D-s aszfaltrajzok készültek, amelyek különleges fotópontként, szelfipontként működnek. Próbáld ki, hogy milyen a szakadék fölött, egy vulkán tetején állva, vagy akár egy cápa szájában szelfizni! Az autóval érkezők számára díjmentesen igénybe vehető, rendezett parkolókat alakítottak ki. A kerékpárral érkezők járműveiket fedett kerékpártárolóban helyezhetik el, valamint kiépültek az elektromos autók és kerékpárok töltési pontjai is. A helyi és távolsági autóbusszal érkezőket új, fedett autóbuszmegálló fogadja.
Innovatív egészségpark minden korosztálynak
A Zsóry Liget Gyógy- és Egészségpark a Zsóry fürdő gyógyhely egyediségét megőrizve épült meg. Az arborétum zöld ligeteiben, terein, sétányain szabadtéri fitnesz, futókör, petanque-pálya, thaichi-mező, jógatér, sétautak szolgálják a relaxálásra, sportolásra vágyó vendégeket, kellemes, zöld környezetben, megteremtve az aktív pihenés lehetőségét. Közösségi terei rendezvények, találkozók színterei, játszótere a gyermekes családoknak nyújt kikapcsolódást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aki ma Angliába vagy Skóciába utazna, de nincs a birtokában egy fontos engedély, az már a repülőtérről visszafordulhat.
2026. február 25-től ugyanis a brit hatóságok lezárják a kiskapukat.
A tavaly bevezetett elektronikus beutazási engedélyt, az ETA-t, mostantól kőkeményen ellenőrzik. A türelmi időszaknak vége.
A brit belügyi tárca szerint az új rendszer bevezetésének célja egyértelmű.
„Az Egyesült Királyság ETA-rendszere növeli a határbiztonságot azáltal, hogy a brit kormány már az utazás előtt információt kap azokról, akik be akarnak lépni az országba. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megállítsuk azokat, akik fenyegetést jelentenek”
– nyilatkozta a Határőrség vezérigazgatója.
A szigorítás lényege, hogy a légitársaságok szerdától már a repülőgépekre sem engedik fel a reptéren azokat, akiknek nincs elektronikus beutazási engedélyük.
A kötelezettség arra a 85 nem vízumkötelezett országra vonatkozik, amelyek állampolgárainak a brit kormány előírta az engedély kiváltását. A szabály azokra is érvényes, akik csak átszállnak az Egyesült Királyságban, de közben a brit beléptető pontokon útlevél-ellenőrzésen esnek át. Mentességet élveznek a brit és ír állampolgárok, illetve azok, akik érvényes brit vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.
Az ETA legfeljebb hat hónapi tartózkodásra jogosít egy belépés alkalmával, és a kiállítástól számított két évig érvényes, díja 16 font. A kérelmezés kizárólag online történik, a legegyszerűbben az UK ETA mobilalkalmazáson keresztül. Bár a döntés általában percek alatt megérkezik,
a hatóságok azt javasolják, az utazók legalább három munkanappal indulás előtt adják be a kérelmet. Az engedélyt nem kell kinyomtatni, az digitálisan kapcsolódik a kérelemhez használt útlevélhez.
Az ETA tavalyi bevezetése óta eltelt időszakban a brit hatóságok még nem szereztek érvényt szigorúan az előírásnak, hogy a látogatóknak legyen idejük alkalmazkodni. Rengeteg magyar dolgozik Angliában, utazik oda és haza, számukra mától a rutinból való indulás már nem opció.
Különösen figyelniük kell a brit-magyar kettős állampolgároknak: ők nem igényelhetnek ETA-t, és mától kizárólag brit vagy ír útlevelükkel léphetnek be az országba, különben a légitársaság őket sem engedi fel a járatra.
Fontos tudni, hogy aki új útlevelet kap, annak új ETA-t is kell igényelnie, mivel az engedély a régi dokumentummal együtt érvényét veszti.
Rengeteg magyar ragadt a rakétatámadás sújtotta Dubajban: mit ér az utasbiztosítás, ha a nyaralás háborúba torkollik?
A CLB biztosítási alkusz egy hatpontos „viselkedési kódexet” állított össze a külföldön rekedt magyaroknak. A javaslat a pánik kerülésére és a hivatalos csatornák követésére fókuszál.
Egyik pillanatról a másikra háborús övezetté válhat egy népszerű nyaralóhely, ahol a bajba jutott utazóknak a pénzügyi kártérítésnél is többet érhet a gyors és pontos információ. A CLB független biztosítási alkusz közleménye szerint
a közvetlen hadicselekményből eredő károkat a biztosítók jellemzően nem térítik meg, de egy váratlanul kiéleződő helyzetben a segítség nem marad el.
A közlemény arra figyelmeztet, hogy a külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis a pirossal jelölt országokba való utazás kockázatát a biztosítók nagy többsége már nem vállalja.
Az elmúlt napokban Dubaj és több Öböl-menti ország légterét is lezárták iráni rakéta- és dróntámadások miatt, ami járatok ezreit érintette, és utazók tömegei ragadtak a repülőtereken. Ilyenkor jogos a kérdés, hogyan tud segíteni a biztosító. A helyzet nem fekete-fehér.
„Amennyiben az utazás megkezdésekor a külügyminisztérium listáján még nem volt piros az úticél, és a konfliktus utólag eszkalálódik, akkor a biztosítás legalább az esetleges sürgősségi egészségügyi ellátás költségét megtérítheti”
– szögezte le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója.
A járattörlés, a kint tartózkodás kényszerű meghosszabbítása és a hazautazás pluszköltségeinek megtérítéséről azonban már egyedileg döntenek a biztosítók.
Komoly kockázatot jelent, ha egy fegyveres támadás következtében összeomlanak az alapvető ellátórendszerek: lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, megbénul a közlekedés és megtelnek a kórházak.
Az ellátórendszerek leállása ellehetetlenítheti, hogy a biztosítók teljesítsék a szerződésben vállaltakat.
„Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem” – tette hozzá a szakértő. A biztosítók nem küldenek felmentő sereget, hanem szerveznek, koordinálnak és a körülményekhez mért alternatív megoldásokat keresnek.
A CLB összeállított egy javasolt „viselkedési kódexet” a háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:
A legfontosabb, hogy a bajba jutott turista a hivatalos csatornákon tájékozódjon, és kövesse a helyi hatóságok, valamint a magyar konzuli szolgálat útmutatásait.
Azonnal értesíteni kell a biztosító asszisztencia központját, még akkor is, ha aktuálisan nincs anyagi kár, mert ott tudni fogják, melyik kórház működik, milyen útvonal járható, vagy mikor indul evakuációs járat.
Lényeges, hogy az utazó ne pánikoljon, és ne hozzon önálló, kockázatos döntéseket, mert az egyéni menekülési kísérlet sokkal veszélyesebb lehet, mint a koordinált evakuálás.
Emellett mindent dokumentálni kell: a plusz szállásköltségről, a járattörlésről vagy az orvosi ellátásról is legyen igazolás.
Végül fontos gondolni a készpénzre és a digitális elérésre, mivel hálózatkimaradás esetén a bankkártya sem mindig működik.
Egyik pillanatról a másikra háborús övezetté válhat egy népszerű nyaralóhely, ahol a bajba jutott utazóknak a pénzügyi kártérítésnél is többet érhet a gyors és pontos információ. A CLB független biztosítási alkusz közleménye szerint
a közvetlen hadicselekményből eredő károkat a biztosítók jellemzően nem térítik meg, de egy váratlanul kiéleződő helyzetben a segítség nem marad el.
A közlemény arra figyelmeztet, hogy a külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis a pirossal jelölt országokba való utazás kockázatát a biztosítók nagy többsége már nem vállalja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tippünk nyárra: 9 titkos európai tengerpart, ahol nem tapossa egymást a turisták tömege
Eleged van abból, hogy szinte küzdelem megy a helyekért, és nem tudsz pihenni? Ezekért az eldugott öblökért kicsit meg kell dolgozni, de a jutalmad páratlan élmény.
Eleged van abból, hogy a strandon a szomszéd napolajának szagát érzed a sós tengeri levegő helyett? Hogy a füledbe ordítva beszélgetnek 30 centire tőled?
Belefáradtál, hogy az agyonhájpolt, zsúfolt tengerpartokon úgy kell már korán reggel levadásznod a jó helyeket?
Nos, most jó hírrel szolgálhatunk!
Európa még mindig rejteget olyan öblöket és partszakaszokat, amit még nem fedezett fel magának a turisták tömege!
Például a portugáliai Praia de Odeceixe fövenye, amelyet a The Guardian is Európa rejtett gyöngyszemei közé sorolt, egy teljesen más világ a zsúfolt Algarve-hoz képest. Ott a legkisebbek is biztonságban pancsolhatnak a part menti sekély vízben, a nagyobbak a hullámokat lovagolhatják meg. A Kék Zászló minősítés a tiszta víz és a biztonság garanciája, a fürdőzőkre pedig nyaranta vízimentők vigyáznak. Arra viszont készülj fel, hogy az óceáni áramlatok miatt a portugál partszakaszon nem találsz olyan meleg vízű starndokat, mint amilyenek az Adrián várnak. Ha nem zavar a nyáron is hideg víz, itt jól érezheted magad.
A spanyol Costa Braván található Cala Estreta öblét egy hatalmas sziklazátony osztja ketté. Ide ne indulj el vízicipő nélkül, mert a talaj sziklás, de a látvány és a nyugalom mindenért kárpótol. A környéken a csúcsszezonban korlátozzák az autóforgalmat, hogy megőrizzék a partszakasz vad jellegét.
Korzikán a Plage de Carataggio csodálatos helyszín. Ugyan nincsenek napágyak, nincsenek bárok, csak a kristálytiszta tenger és a csend. És egy büfé. Aki idejön, a természetet keresi. Mivel kiépült szolgáltatások nincsenek, ebédelni a közeli Palombaggiában érdemes.
Szicíliában Eraclea Minoa partján a történelem és a tenger találkozik. Fantasztikus érzés az ókori görög romoktól lesétálni a partra, és a parázson sült polip mellett nézni a naplementét a Lido Garibaldi teraszán.
Görögországban, Pátmosz szigetén a Psili Ammos beachet csak vízitaxival vagy félórás túrával lehet megközelíteni. Itt az az időjárásra figyelj, mert haa feltámad a szél, a fürdés veszélyessé válhat.
Horvátországban, a sűrű erdővel borított Mljet-szigeten Saplunara homokos öble igazi ritkaság. „Nálunk minden friss, ami a tányérra kerül. A halat a helyi srácok hozzák reggel, a zöldségek pedig a szigeten teremnek” – büszkélkedett Ante, a vízparti étterem vezetője.
Északra kanyarodva, Németország balti-tengeri partvidékén a Weststrand homokdűnékkel és erdővel szegélyezett, hosszú partszakasza vár. Itt sem olyan meleg a víz, mint az Adrián, de pihenéshez, teljes ellazuláshoz tökéletes. Olyannyira, hohgy a partszakasz a művészeket is megihleti.
Lengyelországban a Najspokojniejsza Plaża eléréséért meg kell küzdened. Le kell ereszkedni egy meredek ösvényen, de a jutalmad a hatalmas, tiszta homokos part, ahol szinte egyedül lehettek.
Végül Dániában, a Koppenhágától csupán egyórányi autóútra található Liseleje kínál laza kikapcsolódást.
Eleged van abból, hogy a strandon a szomszéd napolajának szagát érzed a sós tengeri levegő helyett? Hogy a füledbe ordítva beszélgetnek 30 centire tőled?
Belefáradtál, hogy az agyonhájpolt, zsúfolt tengerpartokon úgy kell már korán reggel levadásznod a jó helyeket?
Nos, most jó hírrel szolgálhatunk!
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ibafai pap fapipája: egyetlen legenda mentette meg a kihalástól a baranyai falut
Hangai Nándor ibafai plébános pipaszenvedélye ihlette a nyelvtörőt, amely 1931-től operettslágerként terjedt el. A múzeum belépőjegyének ára rendkívül baráti.
„Az ibafai papnak fapipája van” – a mondat szinte mindenkinek ismerősen cseng, egyike a gyerekkorban tanult, majd felnőttként elfelejtett nyelvtörőknek. A legtöbben sosem gondolunk bele, hogy a ritmusos sorok mögött egy valós hely, egy valós ember és egy egészen különleges tárgy áll, amely egy apró, baranyai zsákfalu teljes identitását és gazdasági túlélését határozza meg.
Aki egy csendes, nosztalgikus kiruccanásra vágyik, ahol egy meleg szobában egy teljes évszázadnyi magyar kultúrtörténet sűrűsödik össze, annak Ibafa és a Pipamúzeum tökéletes célpont.
A Zselic keleti dombjai között, a világtól elzártan bújik meg a település, ahová a 67-es főútról Szentlászlónál kell letérni. Szigetvártól huszonnégy, Pécstől bő ötven kilométerre egy olyan világ vár, ahol a lassúság erény, a helyi legenda pedig a legerősebb valuta.
A történet középpontjában Hangai Nándor plébános áll, aki 1864-től több mint negyven éven át szolgált a faluban. A helyi emlékezet szerint
a pap szenvedélyes dohányos volt, aki előszeretettel foglalatoskodott fapipájával.
A legenda szikráját a kaposvári újságíró, Roboz István egy baráti tréfája pattintotta ki, amikor megalkotta a híres nyelvtörőt. Bár a szerzőséget írásos bizonyíték nem támasztja alá, a szájhagyomány makacsul tartja magát. „Ibafán is minden gyerek tudja ezt a mondókát, szinte kötelező” – mondta a Telexben Benes László, a falu korábbi polgármestere, érzékeltetve, mennyire a helyi identitás részévé vált a mondóka. Az igazi robbanást 1931 hozta el, amikor az „Ipafai lakodalom” című operettben a nyelvtörő dallá nemesedett, és országos sláger lett. A hírnév ettől kezdve megállíthatatlanul vonzotta a kíváncsiskodókat a zselici faluba,
mindenki az „ibafai pap fapipáját” akarta látni. Csakhogy volt egy apró bökkenő: az akkori plébános, Sarlós Ferenc nem dohányzott.
A helyiek azonban nem hagyták annyiban a dolgot. A leleményes közösség a postamesternő férjének szervezésében 1934-ben egy különleges, nagyméretű, esztergált fapipát ajándékozott ünnepélyesen a papnak. A Janus Pannonius Múzeum leírása szerint a darab egyedülálló módon teljes egészében, még a kupakjával együtt is körtefából készült. Ez a pipa lett a kultusz kézzelfogható szimbóluma, a későbbi múzeum központi ereklyéje, a tárgy, ami miatt ma is érdemes elzarándokolni Ibafára.
A Pipamúzeum intézményesülése 1968-ban kezdődött, amikor a helyi kultúrházban megnyílt az első kiállítás. A tárlatot 1989-ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum rendezte újra, majd egy átfogó felújítást követően, 2023 júniusában modernizált formában nyitotta meg újra kapuit. A központi vitrinben természetesen az 1934-es „papi fapipa” áll, de a kollekció messze túlmutat rajta.
A látogató a dohányzás kultúrtörténetének valóságos kincsesbányájába csöppen: tajték-, porcelán-, cserép- és gyökérpipák sorakoznak egymás mellett,
bemutatva a különböző korok divatjait és a kézműves mesterek leleményességét. Különleges darabok a 19. század második feléből származó, apró, pipa alakú tajtékszivarszipkák, vagy Lakatos Boldizsár pécsi mester esztergált „társas” pipája. A tárlat vonzerejét tovább növeli, hogy
itt őrzik Deák Ferenc és gróf Károlyi Mihály egykori kedvenc pipáit is,
amelyek egy külön vitrinben kaptak helyet. „A mi időnkben végtelenül megnövekedett a dohány élvezete…” – olvasható a múzeum egyik értelmező szövegében Francis Bacon aforizmája, amely tökéletesen keretezi a látottakat.
A legenda Ibafán ma sem csupán múzeumi tárgy. A közösség aktívan élteti a hagyományt. Évente megrendezik a Pipanapot, amelynek fénypontja a Lassúsági Pipaszívó Verseny. A résztvevők azonos felszerelést kapnak – egy pipa, három gramm dohány, két szál gyufa és egy tömőfa –, a cél pedig az, hogy a gyufafejnyi parazsat a lehető leghosszabb ideig életben tartsák. A helyi rekordok órákban mérhetők, a verseny pedig igazi közösségi esemény. 2022 márciusában a múzeum mellett felavatták Hangai Nándor tölgyfából faragott szobrát is, Horváth-Béres János faszobrász alkotását, amely méltó emléket állít a pipás papnak.
Aki a látogatást tervezi, annak érdemes tudnia, hogy a Pipamúzeum a 7935 Ibafa, Arany János utca 2. szám alatt található. A kiállítás a hét bármely napján megtekinthető, de mivel nincs állandó személyzet, a látogatáshoz előzetes egyeztetés szükséges az önkormányzatnál, vagy a helyszínen kell keresni a gondnokot, Lakatos Sándornét, aki kérésre kinyitja az ajtókat.
A belépőjegyek ára rendkívül baráti: a felnőttjegy 300, a diák- és nyugdíjasjegy 150 forint. Számos kedvezmény is érvényes,
így 6 év alatt, 70 év felett, valamint a fogyatékkal élők és kísérőik számára a belépés ingyenes. Az ibafai kiruccanás tökéletesen kombinálható a közeli Zselic természeti szépségeinek felfedezésével, például egy sétával a Hollófészek-kilátóhoz.
„Az ibafai papnak fapipája van” – a mondat szinte mindenkinek ismerősen cseng, egyike a gyerekkorban tanult, majd felnőttként elfelejtett nyelvtörőknek. A legtöbben sosem gondolunk bele, hogy a ritmusos sorok mögött egy valós hely, egy valós ember és egy egészen különleges tárgy áll, amely egy apró, baranyai zsákfalu teljes identitását és gazdasági túlélését határozza meg.
Aki egy csendes, nosztalgikus kiruccanásra vágyik, ahol egy meleg szobában egy teljes évszázadnyi magyar kultúrtörténet sűrűsödik össze, annak Ibafa és a Pipamúzeum tökéletes célpont.
A Zselic keleti dombjai között, a világtól elzártan bújik meg a település, ahová a 67-es főútról Szentlászlónál kell letérni. Szigetvártól huszonnégy, Pécstől bő ötven kilométerre egy olyan világ vár, ahol a lassúság erény, a helyi legenda pedig a legerősebb valuta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
