Füzéri vár: a Szent Koronát is rejtegették Magyarország egyik legjobb állapotú középkori várában
Egy vulkanikus eredetű hegy csúcsán magasodik az egyik legismertebb középkori várunk, a megújuló Füzéri vár. A népszerű kirándulóhelyet az Országos Kéktúra útvonala is érinti.
Feltevések szerint még az Árpád-korban az Aba nemzetség építette, és egyike az első magyarországi magánbirtokú kőváraknak. A kővár építése igen költséges volt, így csak vagyonos családok engedhették meg maguknak. A hely kiválasztása is érdekes volt, a magaslatra emelt várnál fontos volt számukra az építmény védhetősége.
A várat később a tatárjárásig II. András tulajdonolta, majd ajándékozással került vissza az Abákhoz. A vár később több kézen is megfordult. Volt a Drugeth, Perényi, Báthori és Nádasy-család tulajdonában is. A Wesselényi-összeesküvés után a várat elkobozták, majd a császári katonaság felgyújtotta és sorsára hagyta.
1977-ben kezdődött meg a régészeti feltárása és 1992-től a renoválása. Az elmúlt évtizedben felépült az alsóvár, megújult a felsővár várkápolnája, palotaszárnya és alsó bástyája is. Ezeknek köszönhetően
2016. március 27-én nyitotta meg a kapuit a felújított Füzéri vár. A munkálatokat azonban még tovább folytatják napjainkban is.
A hegytető nagyjából 40×70 méteres területét a vár teljesen elfoglalja. A terület és a vár első írásos említése a 13. századból való. Ekkor már a várhoz tartozó birtok szinte az egész Hegyközt – benne 11 falut - magába foglalta.
A mestermunkák nagy részét az olasz Alessandro Vedani tervei alapján készítették el. Mivel Imre kedvelte és támogatta az akkoriban egyre népszerűbb reneszánsz művészetet, így feltételezhető, hogy ebből az időből származik a füzéri vár néhány reneszánsz díszítőeleme.
Mivel Perényi Gábor fiú utód nélkül hunyt el – korábbi megegyezés alapján – a birtok a királyra szállt 1567-ben. Ezzel véget ért a Perényiek kétszáz éves, hat generációt átívelő korszaka a vár történetében.
A 16–17. században a feljegyzések nem tesznek említést ostromról vagy harci eseményekről. Ekkoriban zsellérek, szakács, sörfőző, kertész, fegyverkovács és sok más mester dolgozott a várban. A Perényiek volt birtokát a 16. század végén
A gazdasági tevékenység miatt épült meg a vár alatt egy udvarház és majorsági épületegyüttes. Mivel vélhetőleg fából épült, semmilyen tárgyi emlék nem maradt utánuk.
Báthori György fiú utód híján lányára, Nádasdi Ferencné Báthori Erzsébetre hagyta a birtokot, a nő halála után a vár egyik gyerekére, Nádasi Pálra szállt. Ám a család elsősorban az ország nyugati felén lévő birtokain élt, a füzéri várat nem lakták, több részét a birtoknak zálogba adták.
A Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt Nádasdi Ferenc összes javait elkobozták, Nádasdit pedig 1671-ben Bécsújhelyen lefejezték.
A megtorlás után német őrséget helyeztek a várba, de később ők is elhagyták a helyet. Ekkor a környékbeliek kifosztották az épületeket.
A romokat pedig a lakosság hordta el építőanyagnak. A vár állapota innentől kezdve egyre inkább romlott.
A napjainkban is zajló rekonstrukció részeként az épületegyüttesben a belső berendezést is pótolták a fennmaradt leírások alapján. Egyes helységeiben a vár egykori védőinek, lakóinak, tulajdonosainak mindennapjait mutatják be az interaktív kiállításokon.
VIDEÓ: A várról és a felújításról
