Európa ötödik legjobb gyógyvizét és Magyarország legnagyobb tudományos játszóházát Mosonmagyaróváron találod
Különleges természeti környezetben épült fel Mosonmagyaróvár, amely már a régmúlt időkben is fontos, stratégiai szereppel bírt. A Duna alapvetően meghatározta a vidék arculatát és lehetőségeit. A több országgal is igen közeli kapcsolatban álló település egyre nagyobb gazdasági, kulturális, turisztikai jelentőségűvé vált.
A környék szépsége, a város vonzó lehetőségei miatt érdemes több napot is rászánni, és kiélvezni a család minden tagjának jó szórakozást nyújtó programokat.
A múlt - Ad Flexum és az egyesülés
A kitűnő természeti adottságokat kihasználva jöttek létre a Duna és a Lajta mentén az első települések.
Már a római korban katonai tábor és polgári lakóhely is volt Ad Flexum néven.
A mai Mosoni-Duna partján állt, annak egyik kanyarulatánál, a neve is ezt tükrözte (A kanyarulatnál). A helyen átvezető hadi úton bonyolódott le a kelet-nyugati kereskedelem is, ezért kiemelkedő szerepe volt a településnek. Helyén napjainkban a város lucsonyi városrésze található.
Óvár (Magyaróvár) 1354-ben Erzsébet anyakirálynétól kapott kiváltságokat és mezőváros lett. A 16. században Huszár Gál prédikátor rövid életű nyomdát és iskolát hozott létre a településen. 1548-ban lett a Habsburgok birtoka, majd 1766-ban Mária Terézia leányának, Mária Krisztinának adományozta.
Moson - a mai város egy része- az államalapításkor Moson megye központja is volt. Moson régen ispáni központ volt erős várral, Péter, András és Salamon királyaink is megszálltak benne. A földvárat a 13. században lerombolták, és ekkor a fejlődése is megtorpant. A tatárjárás után a közelben egy kővár épült a Győr nemzetségből való Konrád mester vezetésével.
Magyaróvár a térség ipari és kulturális központjává fejlődött, Moson nagyközség pedig a gazdálkodók, kereskedők lakóhelye volt. A két városrész 1939-ben egyesült, a már 1905-ben Magyaróvárhoz csatlakozott Lucsonnyal együtt, így jött létre a több mint 32.000 lakosú város.
A vár, ahol Fekete István és Vuk vár
A kalandos sorsú vár a 13. században épült vár délnyugati saroktornyában raboskodott Hunyadi Mátyás 1457-ben. Mohács után itt élt II. Lajos özvegye, Habsburg Mária királyné is. A most is látható várkapu a 16. századból származik, a várárok hídja a 18. században épült. A 17. században emeletet építettek a várra, és ekkoriban a Szent Koronát is őrizték a falak között.
A 19. század elején újabb szintet húzott rá Albert Kázmér szász-tescheni herceg, ő alapította 1818-ban a mezőgazdasági akadémiát. Mellszobra ma a bejárat mellett látható.
A vár mellett álló 1912-ben átadott, szecessziós épületben a Széchényi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara működik.
A vár korlátjánál fogadja a látogatókat Fekete István író szobra, lábánál a kis Vukkal.
A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia egykori hallgatója 1924-től két évig élt a városban diákként és itt végzett mezőgazdászként. Később felnőttként szívesen járt vissza a Szigetközbe, és a közeli dunakiliti erdészházhoz vadászni. Az 1968-ban megjelent Barangolások című könyvét az akkor fennállásának 150. évfordulóját ünneplő egykori iskolájának ajánlotta. A mű elején olvasható: "A 150 éves Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolának szeretettel ajánlja ezt a könyvet öreg diákja." Fekete István bronzszobrát Trischler Ferenc, pécsi szobrászművész készítette.
Hírességek, híres helyek
A városban számos híresség megfordult, emléküket ma is őrzik a szobrok, emléktáblák, a legendák
A Városháza előtti téren áll a Habsburgok főhercegi kastélya, amelyben Napoleon is megszállt. Gróf Széchenyi István, a megye országgyűlési követe és Jellasics is járt benne. Kossuth Lajos 1848 októberében az erkélyről hívta hadba a környékbelieket. Leghíresebb lakója Habsburg Frigyes volt, padon ülő bronzszobra a kastély oldalában látható.
Habsburg Frigyes főherceg lakott a leghosszabb ideig a kastélyban, és az óváriak is igen kedvelték.
1920-tól 1936-ban bekövetkezett haláláig élt Magyaróváron és mindennapi sétái közben szívesen beszélgetett az alkalmazottaival, vagy a ház előtt lévő padon ülve üdvözölte az arra járókat. Ennek emlékére készült el 2006-ban a padon ülő főherceg szobra, melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el.
A Fő utcán áll a város első középiskolája, az 1739-ben alapított Piarista Rendház és Gimnázium. A Fekete Sas Szálló és Étterem a város legrégebbi fogadója volt, amely Bethlen Gábor fejedelmet is vendégül látta. Az utca leghíresebb épülete a Cselley-ház, amelyben a Hansági Múzeum iparművészeti kiállítása, és a 19-20. századi magyar festők – Munkácsy, Rippl-Rónai, Vaszary – remekművei is láthatók. De Gyurkovics Tibor irodalmi emlékszobáját, és a római kőtárat is érdemes megnézni.
A Városkapu tér 2016-ban az Entente Florale Europe versenyen elnyerte az Európa legszebb főtere címet.
Itt áll például a neoreneszánsz Postapalota és a városi bíróság is.
A városi malom 1754 óta áll a Lajtánál, közelében található az uradalmi malom és az egykori főhercegi sörgyár.
Nagyon szép a középkori eredetű, mára barokk stílusú Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd-plébániatemplom. Az altemplomban a Habsburg-kripta érckoporsóiban alussza örök álmát Frigyes főherceg és felesége.
A klasszicizáló épületben található Mosonvármegyei Múzeum az ország egyik legrégibb alapítású múzeuma, benne az őskori kürttől a rúnaírásos fibulán át a 19. századi báli ruháig sokféle műkincs látható.
