prcikk: Egy tökéletes borjúbécsi, kiváló utcazenészek és csodás múzeumok – a világ legélhetőbb városa egy hosszú hétvégén | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

Egy tökéletes borjúbécsi, kiváló utcazenészek és csodás múzeumok – a világ legélhetőbb városa egy hosszú hétvégén



A 33 éve megépült ház valójában egész utcaszakasz, amelyben laknak, ezért csak kívülről és az udvarból lehet elképzelni, milyen lehet egy szinte egyenes vonalak nélküli otthonban élni. Ellenben be lehet szabadulni a vele szemközti Hundertwasser Village-be, amelynek az alsó szintjén van ugyan némi szuvenírbolt jellege, de a hangulatos, fából faragott emeletén a 2000-ben elhunyt művésznek azok a képei és plakátjai is láthatók sokszorosítva, amelyekben a bennünket fenyegető természeti katasztrófákra figyelmeztetett. „Vendég vagy a természetben – eszerint viselkedj” – hangzik az ökofilozófus egyik intelme. De szembejött velünk „Az eső minden cseppje a mennyország csókja” és a „Túlélés vagy öngyilkosság” vizuális megjelenítése.

De még a nagyobb múzeumokban felbukkanó kortárs műalkotások sem mentesek az apokaliptikus vízióktól. A Theater Museumban, amely jelenleg otthont ad Hieronymus Bosch Utolsó ítélet című, hideglelős hármasoltárának, az 500 évvel ezelőtti „preszürrealista” látnok művét Suzanne Kühn német képzőművész Beastville című sorozatának két képe fogja közre, amelynek egyikén nem nehéz ráismerni az utolsó emberpárra…

De hogy visszatérjünk a „multikultira”, meg az utánozhatatlan „vínersniclire”: hol ettünk volna másutt egy hamisítatlan borjúbécsit, mint Gianninál, a Hundertwasser-háztól nem messze. Estebédünket először egy másik, Kaiser nevű étteremben akartuk elkölteni – tulajdonosának kilétéről egy polcra állított portré árulkodott, amelyről Joszip Broz Tito mosolygott – de, mint kiderült, ők csak sertésből vagy pulykából készítettek bécsit. Szerencsére pár száz méterrel odébb találtunk rá a Radetzkyplatzon egy rokonszenves kis kerthelyiségre, a Vital Piccolo Padronéra, amelynek Gianni egyszemélyben a tulajdonosa, szakácsa, felszolgálója.

Csupán hetente egyszer tart pihenőnapot, hétfőn kiadja a munkát néhány alkalmazottnak, de ezt a magas járulékok miatt máskor nem teheti meg. Gianni török apa és olasz anya gyermeke, akik Svájcban ismerkedtek meg, majd végigdolgozták fél Európát Törökországtól Ausztriáig, és közben ő is kitanulta a szakácsmesterséget. Gianni végül Bécsben telepedett le, három felesége volt, egy olasz, egy török és egy osztrák, de akadt lengyel és magyar barátnője is – az ő emlékére vette fel az étlapra a gulyáslevest. (Vannak más gulasch-ok is, amelyek természetesen pörköltet takarnak). Két fia mérnök, egyik lánya jogász, másik marketing-menedzser, kezdettől fogva tiltotta őket a vendéglátós szakmától. Borjúbécsije kifogástalan volt, de azért nem úsztuk meg a lakomát egy cassata siciliana nélkül, ami nem más, mint egy somlói galuskára emlékeztető édesség, némi fagylalttal súlyosbítva.

Azért a másik bécsi specialitásra, a Szindbád által is követelt „táfelspiccre” is sort kerítettünk, méghozzá a kívül-belül felállványozott Stephansdom melletti egyik mellékutcában, egy olyan étteremben, amelynek dekorációja elment volna a Karib-tenger kalózaiban… Egy remek Esterházy tortával pedig a Belvedere lenyűgöző Klimt- és Schiele-élménye után ajándékozzuk meg magunkat Savoyai Jenő egykori palotájának kávézójában, Sissi és Ferenc József óriás portréi között. Romy Schneider és Karl-Heinz Böhm határozottan szebbek voltak.

És ha már mozis mitománia, akkor a Práter vidámparkjának óriáskerekén ott láttuk magunk előtt Orson Wellest A harmadik emberből, amint kifejti: „Itáliában a Borgiák harmincéves uralkodása alatt háborúztak, gyilkoltak, és folyt a vér. Ebből lett Michelangelo, Leonardo és a reneszánsz. Svájc a testvéri szeretet hona, és ötszáz éve demokráciában él, aztán mit találtak fel? A kakukkos órát.”

Mit tagadjuk, a Monarchia sem volt feltétlenül az a kedélyes „slamperáj”, amelynek a nosztalgikusok hajlamosak beállítani.

Bárhová utazunk, a Zene mindenütt megtalál bennünket, én pedig követem a Csavargók Tízparancsolatának egyikét: „Minden városban adj pénzt egy zenésznek”. Először a Mariahilfer-templomba csalt be bennünket csütörtökön kora délután egy csodálatos hegedű-zongora duó, majd egy fiatalember kezdett el zongorázni – a barokk atmoszférában, a tökéletes akusztikában hihetetlen erővel szólaltak meg ezek a kortalan muzsikák. Mint megtudtuk, zeneakadémiai hallgatók próbájába csöppentünk be.

A templom előtt Joseph Haydn szobra két utcával előbb az Esterhazy Strasse – vajon a járókelők közül hányan tudják, hogy a hajdani császári himnusz, a Gott Erlhalte szerzője 30 évig volt a magyar herceg udvari muzsikusa, és a fent említett mű az egyik, Fertődön született Erdődy-kvartett fő motívuma?

Aztán a Leopold Museum előtt egy szőke és egy ázsiai lány trombita-harsona duóját élvezhettük. Hófehérke dalát, a Some Day A Prince Will Come-ot adták elő Walt Disney rajzfilmjéből, egy kicsit Miles Davis-es felfogásban. Utolsó napunkon vasárnap délután pedig a Zieglergasse metrómegállóban egy kalapos, raszta-hajú gitáros búcsúzott tőlünk B.B. King The Thrill Is Gone-jának érzékeny előadásával. Ezúttal ő kapta meg azt a néhány eurót.

Csak azt nem értettük, hogy az egyik kirakatban a próbababák szempilláit miért a szemük alá tervezték….


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: