5 különleges, de ismeretlen magyar tó, amely más-más titkot rejt
Gondoltad volna, hogy Magyarországnak mintegy 3500 állóvize van? A listába tartoznak természetes úton létrejött tavak, ezek az összes tó 25 százalékát adják, míg a 75 százaléka mesterségesen kialakított állóvíz. Összesen 1685 négyzetkilométernyi területet borítanak be és az ország területének közel 2 százalékát teszik ki. Most néhány ritkán szereplő, de nagyon különleges tóhoz viszünk el.
Baláta-tó
A Baláta-tó Somogy megye egyik fontos természeti értéke, hiszen itt található a Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum. Mivel a tónak nincs lefolyása, így elláposodott és különleges élővilág alakult itt ki. Ezért 1942-ben védetté nyilvánították, majd a környéket felvették az erdőrezervátumok közé.

A tóhoz Kaszó és Szenta között közlekedő kisvasúttal is el lehet jutni, a megállótól nem messze található a madármegfigyelő torony is. A terület szigorúan védett részei nem látogathatók, ám a többi rész igen.
A Baláta-tó területe agyagos, így a víz nem tudott elszivárogni, és a pleisztocén kori homokbuckák mélyedéseiben a víz összegyűlt. Ma nincs lefolyása, bár vélhetőleg korábban volt. A vízszintje az időjárás függvényében gyorsan változik. A nyílt vízfelülete elég kicsi, a legnagyobb része nádas, zsombékos.
A vadcsapásokon nem ajánlatos közlekedni, mert a magas növényzet miatt könnyű eltévedni benne. Egy régi történet szerint 1930-ban egy kéményseprő le akarta rövidíteni az utat, ezért letért a megszokott útról, de soha többé nem került elő.
A tavat már 1295-ben keltezett írások is megemlítik. Régen csónakáztak a tavon, sőt az 1930-as években a kacsavadászathoz pallót is építettek bele. Ekkoriban felmerült a lecsapolása is, mert az akkori tulajdonosa bölényeket akart ide telepíteni, de végül elálltak az ötlettől, mikor kiderült, hogy a környék kútjai kiapadnának a beavatkozástól.

A tóban megtalálható a lebegőhínár, a tőzegmohás fűz-ingólápok, a tőzegmohás égerlápok és a genyőtés cseres-tölgyesek is. A csalános égerláp a hely egyik különlegessége. Érdekesség még a keskenylevelű gyékényből és vízi harmatkásából kialakult úszó szigetek is. Az egyik ritkaság a rovaremésztő növény, az aldrovanda, de különlegesség a szíveslevelű hídőr, a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha, a kárpáti sáfrány, a tóalma és a fehér tündérrózsa.

Sástó
A Mátrában található hazánk legmagasabban fekvő tava a Sástó, ahol csónakázni és horgászni is lehet. A tengerszint feletti 507 méteres magasságban lévő tó korábban lápos, mocsaras volt. Az 1960-as években kitisztították és üdülőhelyet alakítottak ki a partján. Ennek az lett az ára, hogy a korábban itt élt növény és állatvilág elpusztult.

A tó átlagos vízmélysége jelenleg 1 méter.

A Mátra és a Sástó körüli panorámáért érdemes felmászni a tóparton felállított kilátóba. Már a kilátó maga is érdekes, egy régi, algyői, üzemképtelen fúrótoronyból alakították ki. Csak erős idegzetűeknek ajánlott, mert az 50 méter magas torony erősen kileng. Esős időben csúszós és veszélyes.

Malomvölgyi-tavak
A két mesterséges tavat zsilipek választják el egymástól. Az első a Kökényi-tó, amely Kökény falu mellett található. Egyik oldalán 1-1,5 méter mély, a másik végén 6,6 méteres. A másik a Malomvölgyi 2-es tó. Átlagosan 1,6 méter mély.

A tavak Pécstől nem messze, a Malomvölgyi Arborétumban, természetvédelmi területen találhatók. Nevét a korábban itt állt malomról kapta.

A víztározókat 1970-ben alakították ki, az ide folyó patakok felduzzasztásával. Ma a partján szabadidőpark, focipálya, tűzrakóhely is van. A környékbeliek szívesen kerékpároznak, sétálnak a partján. Kedvelt horgászhely is.
A tó közelében két kilátó is épült, ahonnan jó szétnézni a környező tájra.
Palatinus-tó
A bányató a Dorogi-medence legnagyobb tava, Esztergom területén található. A tó Magyarország egyik legtisztább vizű tava. Strandolni és horgászni is lehet benne.

Vizét a talajvízből kapja, semmilyen természetes befolyása nincs. A tóból a lefolyást egy csatornán keresztül oldották meg, a víz a Kenyérmezői-patakba jut.

A Palatinus-tó nevet a budapestiektől kapta. A fővárosból érkező fürdőzők szerint ugyanis a tó vize olyan, mint a budapesti Palatinus Strandé.
A tóról még egy áruházat is elneveztek Dorogon, sőt egy hotel és a helyi tévé is felvette ezt a nevet.
A bányató helyén az 1950-es években homokot termeltek ki, melyet az itteni bányákban használtak fel. A kitermelt homok helyére víz szivárgott, ez töltötte fel tóvá. A víz jó minőségét az akkor alkalmazott új technológiának köszönhette.

Az első horgászegyesület 1953-ban alakult itt. Később strandként is el kezdték használni, sőt búvárbázis is létesült. A tó vize átlag 19 fokos, a legmélyebb pontja 10 méteres. Mára már kialakult jellegzetes élővilága is.
2006-ban Búvármúzeum is nyílt itt.

Vajai-tó
A szabadon látogatható vajai őstó egy természetvédelmi területen található. Különlegessége az úszó lápszigetei.
Története még az utolsó jégkorszak előtti ősi folyókig vezet vissza. Az ős-Tisza és az ős-Szamos a hegyek hordalékát itt terítette ki, melyekből idővel buckák épültek, köztük pedig lefolyástalan tavak keletkeztek. Ezeket az elmocsarasodott részeket csapolták le később.

Az 1800-as években mesterséges csatornákat alakítottak ki, és a vizet a Tiszáig vezették el, például a Vajai-tó vízét a Vajai Főfolyáson keresztül.
A tó különlegessége, hogy itt még láthatók az országban már ritkaságnak számító úszó lápszigetek. Ezeken pedig a jégkorszakból visszamaradt ritka növények is élnek még.

Az úszó növényszigetek vízinövényekből, a vízfelszínen lebegő növénymaradványokból, az ide hulló porból, homokból jöttek létre. Az így kialakult vastag rétegben telepedtek meg a szél, a víz vagy a madarak által idehordott növények. A nagyobb szigetből a szél és víz kisebb darabokat leszakít, amelyek tovább élik önálló életüket.

A Vajai-tóban megtalálható az éger, fűz mellett a tőzegpáfrány, szálkás pajzsika, a jégkorszakból megmaradt tarajos pajzsika, vízi menta is. A parton többfajta zsurló, menta, salátaboglárka és pénzlevelű lizinka is élnek.
Az állatvilág is rendkívül változatos. Csibor, vízi skorpió, tavikagyló, és sokféle vízi csiga, szárnyas, hal él benne.
Képek forrása: wikipedia, google, Palatinus-Öböl Music Beach Facebook-oldal
Ha érdekes volt az összeállítás, oszd meg másokkal is!