UTAZZ
A Rovatból

10 budapesti kilátó, ahonnan fantasztikus a panoráma

Népszerű és kevésbé ismert helyek egész sora vár benneteket, ha a várost a magasból szeretnétek csodálni. Ezeket ne hagyd ki.


Imádunk felmenni magas épületekre vagy felkapaszkodni hegyek csúcsára, hogy onnan nézzünk szét. Ilyenkor alkalmunk nyílik egy kicsit csendesen szemlélődni és a magasból letekinteni. Budapesten viszonylag sok olyan helyet találtok, ahonnan pazar a panoráma, akár turistaként, akár helyiként jártok a városban. Most tíz hivatalos és nem hivatalos kilátóhelyet ajánlunk nektek.

Mozduljatok ki hétvégén, vagy amikor szabadnapotok van. És ne feledjétek: ezek a helyek télen, nyáron, ősszel és tavasszal is ugyanolyan jók, csak éppen más-más élményt nyújtanak.

1. Gül Baba türbéje

A muszlim szerzetes síremléke nem csak az iszlám vallásúak legészakibb zarándokhelye, nem csupán legendás budapesti műemlék a török korból, az 1540-es évekből, hanem csendes és szép kilátóhely is. Kardos Ildikó képein és Gáspár Norbert Pál fotóján látszik, milyen panoráma nyílik a türbétől.

Miért izgalmas?

Gyönyörű és érdekes műemlék a sírhely, és nyáron csodálatosan illatoznak a rózsák.

gulbaba_kardosildi2

Gül Baba türbéjénél - Fotó: Kardos Ildikó

orszaghaz_gnp

Ilyen kilátás nyílik Országházra Gül Baba türbéjétől - Fotó: Gáspár Norbert Pál

2. Hármashatárhegy

Egykor a 495 méter magas csúcs jelezte az akkor még külön településként működő Buda, Óbuda és Pesthidegkút határát. Innen kapta a nevét. Népszerű kirándulóhely, annak ellenére, hogy a csúcsán nincsen kiépített kilátóhely. Állítólag valamikor, évtizedekkel ezelőtt felmerült a libegő kiépítésének lehetősége, ám a terv nem valósult meg.

Miért izgalmas?

Nagyszerűen ráláthattok a Dunára. Csodálatos a panoráma, különösen este.

harmashatar_mervaimark

Budapest a Hármashatárhegyről - Mervai Márk

3. Sas-hegy

Dolomit sasbérc, három kúppal, amelyek közül a legmagasabb 266 méterre található a tenger szintjétől. Területe egészen a Farkasréti temetőig nyúlik. Bár itt viszonylag későn, az 1900-as évek elején kezdett a lakosság építkezni, mára jól beépült. Ha gyalog indultok ide, a Hegyalja útról kell letérni a Korompai utca, majd Tájék utca irányába, és hamarosan megtaláljátok a bejáratot a még beépítetlen területhez.

Miért izgalmas?

Szikla szikla hátán. Igazi vadregény.

sashegy_mervaimark

Panoráma a Sas-hegyen - Fotó: Mervai Márk

4. Nagy-Hárs-hegy, Kaán Károly-kilátó

A hely egyik nevezetessége a keleti lejtőn található kőtenger, a másik pedig a Bátori-barlang. Utóbbi egy legendának köszönheti hírnevét: állítólag itt lakott remeteként 20 esztendőn át Bátori László pálos szerzetes, aki idejét a Bibliához írt magyar nyelvű magyarázatoknak szentelte. (A szerzetes lakhelyét az 1960-as-70-es években végzett feltárások során találták meg.)

A Nagy-Hárs-hegy a Budai-hegység egyik csúcsa Nagykovácsi és a Hűvösvölgy között, legmagasabb pontja 454 méter. Mivel jobban kiesik a forgalomból mint a Normafa, a Gellért-hegy vagy az Erzsébet-kilátó, a többi kirándulóhelyhez képest csendesebb és kevésbé forgalmas. A hegyen álló Kaán Károly-kilátó egy korábban összedőlt fából ácsolt kilátó helyére épült.

Miért izgalmas?

Tiszta időben a Börzsönyig ellátni.

kaankaroly_mervaimark

Pillantás Budapestre a Kaán Károly kilátóból - Mervai Márk

5. Erzsébet-kilátó

Budapest legmagasabb pontján, 527 méter tengerszint feletti magasságban találjátok. A nevét Ferenc József igen nagy népszerűségnek örvendő feleségéről, Erzsébetről kapta. 1882 tavaszán és őszén tett kirándulást a János-hegyen, ennek emlékére épült kilátó, Schulek Frigyes tervei alapján, 1908 és 1910 között. A 100 éves évfordulót fesztivállal ünnepelte a XII. kerület.

Miért izgalmas?

Az elénk táruló körpanoráma és az 1930-as években épült terasz miatt.

erzsbetkilatas_kardosildiko

Az Erzsébet kilátóban - Fotó: Kövesdy Ildikó

Janoshegy_libego_kardosildiko

Jánoshegyi libegő - Fotó: Kövesdy Ildikó

6. Citadella, Gellért-hegy

A Belvároshoz közel található és mindenhonnan jól megközelíthető, emiatt ez az egyik legforgalmasabb és legismertebb kilátóhelyek egyike. Annyian ajánlották nekünk, és olyan sokan szeretik, hogy felkerült a listánkra. A Gellért-hegyi fellegvárat az 1850-es években építették. Először ókori település, majd keresztény kápolna állt itt, azután a törökök palánkvára, majd csillagvizsgáló. Az erőd hadászati célokat szolgált: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után a császári udvar innen szerette volna sakkban tartani az esetleges jövőbeni zendülések idején Budát és Pestet. Bár a kiegyezéstől kezdődően nem számított katonai létesítménynek, még több mint két évtizedet kellett várni, hogy a katonák innen végleg kivonuljanak...

Miért izgalmas?

Nincsen elérhetetlen távolságban és tényleg gyönyörű a kilátás. Rengeteg Budapestet promotáló képet készítenek itt hazai és külföldi fotósok.

citadella_kovesdy_ildiko

Citadella, panoráma - Fotó: Kövesdy Ildikó

7. Kecske-hegy

Két Kecske-hegyet ismerünk, az egyik Budaörsön található. Mi most a másikkal foglalkozunk, azzal, amelyik a II. és a III. kerület határán található, a Hármashatárhegy tömbjében. Legmagasabb pontja 384 méter, nevezetességei pedig az Oroszlán-szikla, amely a közvélekedés szerint egy ülő oroszlánra emlékeztet (szerintünk nem), illetve a hasonló nevű barlang.

Miért izgalmas?

A fotón látható elképesztő kilátásért, és azért, mert itt sem fogtok tülekedő tömeget találni.

kecskehegy_gnp

Ezt látni a Kecske-hegyről - Fotó: Gáspár Norbert Pál

8. Mátyásföld

Kifejezetten a panoráma miatt nem építettek ide külön épületet, annak ellenére, hogy - ezt kevesen tudják - Mátyásföld tengerszint feletti magassága a Gellért-hegyével vetekszik. Akik valami nem szokványos kalandra vágynak, még beépítetlen területeken keresnek maguknak olyan helyet, ahonnan rálátni a környékre - ilyen például a z egykori, ma üres és használaton kívül helyezett reptér.

Miért izgalmas?

Mert ebből a nézőpontból ritkán nézheted Budapestet, és különleges fotókat készíthetsz.

matyasfold_gnp

Körülnéztünk Mátyásföldön - Fotó: Gáspár Norbert Pál

9. A Budai Vár

Felkapott? Közhelyes? Akkor is imádja szinte mindenki! A Vár önmagában is lenyűgöző, ráadásul több pontjáról is remek kilátás nyílik Pestre: a Halászbástyáról (amelynek látogatása sajnos csak a téli hónapokban ingyenes), A Nemzeti Galéria előtti térről, a Bécsi-kapu tetejéről (innen a Margitszigetet kapjuk telibe ritkán látható szögből), az Európa-parkból... A budai oldal szépségeit és épületeit a Várnegyed déli oldaláról, a Bástya sétányról csodálhatjuk meg.

Miért izgalmas?

Mert számos pontról élvezheted a panorámát.

var_kardosildi

Fotó: Kardos Ildikó

rokahegy_gnp

Fotó: Gáspár Norbert Pál

10. A Margit-szigeti víztorony

1911-ben épült, az akkor nagy újdonságnak számító vasbetonból. A hazai víztornyok egyik legszebbike. A II, világháború alatt megsérült, és 1947-től több szakaszban állították helyre. Az 1960-as évektől már nem használták, évtizedekig állt elhagyatva. Az 1980-as években újította fel egy alapítvány, 1986-ban nyitották meg a közönség számára. A földszinttől számított 27 méter magasan található torony Kupolaterme, ez funkcionál jelenleg hivatalosan is kilátóként.

Miért izgalmas?

Mert 360 fokos panorámát kapsz.

VIDEÓ: Egy csapat 2011-ben felmászott a víztorony tetejére, ott készített lélegzetelállító felvételeket:

Neked melyik a kedvenc budapesti vagy Budapest környéki kilátóhelyed? Mit tennél a listára?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Nádasdy-kastély: Az örök szerelem jelképe lett a romantikus, angol Tudor-stílusú kastély
Gróf Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona szerelmi házasságot kötöttek, és közösen tervezték meg jövendő új otthonukat. Ám a családot több tragédia is érte. Az özvegy gróf azonban mindent megvalósított, amit imádott feleségével kigondoltak.
szs - szmo.hu
2025. október 14.



A Fejér megyei Nádasdladányban álló Nádasdy-kastély nemcsak látványos épület, hanem egy különleges történelmi múlt képviselője is. A romantikus, angol Tudor-stílusú kastély a 19. század második felében épült, és egészen a második világháborúig a Nádasdy család otthonául szolgált.

Képgaléria: A kastély épülete (Fotókért kattints a képre)

A kastély története egy barokk kúriával indult, amit Nádasdy Lipót vásárolt meg 1851-ben. A települést is ekkor nevezték át Sárladányról Nádasdladányra. A birtokot később fia, Ferenc örökölte, aki ifjú feleségével, gróf Zichy Ilonával együtt kezdte el megtervezni az új családi rezidenciát. A grófnő azonban nem érhette meg az épület elkészültét – 24 éves korában elhunyt.

Az örök szerelem emléke

Gróf Nádasdy Ferenc és gróf Zichy Ilona 1868. június 6-án kötött szerelmi házasságot a pesti egyetemi templomban. A fiatal pár először Agárdpusztán, a családi kastélyban élt, de néhány évvel később úgy döntöttek, hogy saját otthont építtetnek a megörökölt vagyonból.

Az 1870-es évek elején Nádasdladányba költöztek, ahol akkor még egy régi barokk kúria állt, ezt az épületet 1873-ban alakították át. A házaspár aktívan részt vett a munkában, még közös hálószobát is terveztettek maguknak, ami abban az időben különlegesnek számított. A kastélyt kibővítették egy toronnyal és egy kétszintes főszárnnyal. Az épület a 16. századi angol és skót kastélyokat idézi, a historizáló, Tudor-stílusú átalakítás 1876-ban készült el.

A pár négy gyermeket nevelt, de 1872-ben tragédia árnyékolta be a család életét: alig félévesen meghalt Anna nevű kislányuk. Egy évvel később, a bécsi kolerajárvány idején Ilona is megbetegedett, és 24 éves korában elhunyt, nem sokkal negyedik gyermekük születése után. Abban az évben fejezték be a kastély újjáépítésének terveit, az alapkőletételen még mindketten részt vettek.

A 31 évesen megözvegyült Nádasdy Ferenc ezután egyedül folytatta a kastély építését. Úgy alakította ki a helyiségeket, mintha felesége is ott élne, minden részletben jelen volt az emléke. Többé nem nősült meg, életét gyermekeinek, a közügyeknek és a kultúrának szentelte.

Nádasdy Ferenc (1842–1907) jogi végzettséget szerzett, majd a sportélet aktív szereplője lett. Szenvedélyesen vadászott, és az ő kezdeményezésére alakult meg az Országos Vadászati Védegylet, amelynek elnöke is lett. Fontos szerepet vállalt a balatoni vitorlássport fejlesztésében.

Zichy Ilona 1849-ben született Pozsonyban. Gyerekkorát Pozsonyban és a Zichy család Alsóbogát-pusztai kastélyában töltötte. Családjával bejárta Nyugat-Európát, ahogy az akkoriban a főúri családoknál szokás volt.

Az új kastély 1873 és 1876 között épült meg Hübner Nándor és Linzbauer István tervei alapján. A belső tereket Hauszmann Alajos álmodta meg, többek között a gyönyörű könyvtártermet és az Ősök csarnokát. Az épület különlegessége, hogy a konyha nem a kastélyon belül, hanem egy különálló épületben kapott helyet, az ételt föld alatti síneken szállították a főépületbe. A korszerű megoldások közé tartozott a vízvezeték, a gázvilágítás, a csatornahálózat és a légfűtés is.

Képgaléria: A kastély könyvtár és Ősők csarnoka (Fotókért kattints a képre)

A kastély díszes termei közül kiemelkedik az Ősök csarnoka, ahol a család híres tagjainak egész alakos portréi kaptak helyet. A könyvtár kazettás mennyezetével, faragott bútorzatával és kovácsoltvas mellvédjeivel a Nádasdy-ak kifinomult ízlését tükrözi. A helyiségeket neves mesterek munkái tették egyedivé – például Thék Endre és Pecz Samu tervei alapján.

A második világháború idején a család elhagyta a kastélyt, amelyet kifosztottak és államosítottak. Az épület hosszú éveken át elhagyatottan állt, állapota folyamatosan romlott. 1993-ban nyilvánították kiemelt műemlékké, felújítása pedig 2009-ben indult el.

Képgaléria: A kastély pinceszintje (Fotókért kattints a képre)

A teljesen megújult Nádasdy-kastély 2021 augusztusában nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt. A földszinten korhűen berendezett szalonok, a könyvtár és az Ősök csarnoka mellett kávézó és múzeumpedagógiai tér is helyet kapott. A multimédiás eszközök segítségével a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a Nádasdy-család történetét.

A kastélyhoz tartozó, közel 20 hektáros angolpark is teljesen megújult.

Képgaléria: A kastélypark (Fotókért kattints a képre)

A 19. század végére nyerte el végleges formáját az a kastélypark, amely egykor a Schmidegg grófok birtokához tartozott. A területet Nádasdy Ferenc fejlesztette tovább, Kálmán János kertész közreműködésével, majd a munkát Berger János folytatta egészen 1911-ig. A kor ízlésének megfelelően tájképi kertet hoztak létre, amelynek különlegessége a mesterséges tó lett. Ennek közepén egy kis sziget is helyet kapott, amelyet egy fahídon keresztül lehetett megközelíteni. A tó mellé vízesést építettek, amely díszítőelemként és a víz oxigénellátásáért is felelt.

A tóból kiásott földből dombokat alakítottak ki, ezek közül a legmagasabbra egy bástyaszerű víztorony került, ami a park vízellátó rendszeréhez tartozott. A vízvezeték-hálózat a közeli Nádor-csatornából hozta a vizet. A park északi részében templomot emeltek, a főkapu mellett pedig a porta állt. A különböző épületeket föld alatti folyosók kötötték össze, a felszínen pedig sűrű fenyősorok választották el egymástól.

A kastélyhoz kapcsolódó melléképületek között volt a kulcsárság, a déli oldalon pedig a lovarda, az istálló és a kocsiszín kapott helyet. Itt állt Valentyin János, a család festőjének háza és műterme is. A park különleges elemei közé tartozott a pálmaház és az a parasztház, amelyet játszóháznak használtak a gróf gyermekei. A téli hónapokban a befagyott tavon korcsolyáztak, a víztorony dombjáról pedig szánkóztak.

A második világháború után a kert állapota jelentősen leromlott. A nyári szalon, az üvegház és a játszóház megsemmisült, a tó kiszáradt, és az eredeti növényzet egy része is elpusztult. Ennek ellenére több száz éves fák máig megmaradtak. A kastély renoválásakor a parkot is felújították, és a tavat is helyreállították.

A területen ma is változatos növényállomány található. A lombos fák közül előfordul a bükk, az éger, a juhar, a magas kőris, a platán, a tövises lepényfa, az ostorfa, a kocsányos tölgy, valamint a fűzfafajok és a fekete és fehér nyár. Ezen kívül nő itt fekete dió és császárfa is. Az örökzöldek között megtalálható a virginiai boróka, az andalúziai jegenyefenyő, az európai vörösfenyő, a tiszafa és a tuja. A tekervényes ösvények, a tágas tisztások és a különleges fafajok mind hozzájárulnak a park varázslatos hangulatához.

Képgaléria: A kastély berendezése (Fotókért kattints a képre)

Az eredetihez hasonló enteriőrök és a modern, digitális technológia révén bepillanthatunk a kastély történetébe és mindennapjaiba. A gyerekeket pedig korabeli játékok replikáival berendezett játszószoba várja. Az óratorony tetőkilátója külön jeggyel látogatható, a vendégek itt a kilátásban gyönyörködhetnek. A legizgalmasabb családtörténeteket animációs filmen mutatják be.

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Szigorúbb szabályok jönnek januártól: ezeket kell az autóban tartani, ha külföldre utazol
Spanyolországban például az elekadásjelző háromszög helyett már jelzőfényt kell majd használni. Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.


Több európai országban január 1-től változnak a kötelező autós felszerelésekre vonatkozó előírások – írta a Blikk.

Spanyolországban 2026-tól minden sofőrnek elektromos jelzőfényt kell használnia a klasszikus elakadásjelző háromszög helyett.

A készülék narancssárga, minden irányból látható fényt ad, az autó tetejére kell tenni, és GPS-en keresztül továbbítja a jármű pontos helyét a mentőszolgálatoknak.

Csehországban egyszerű a lista: kötelező az elakadásjelző háromszög, a fényvisszaverő mellény (legalább a vezetőnek) és az elsősegélycsomag. A pótkerék a legtöbb autónál kell, de nem kötelező, ha van defektjavító és tömítő készlet, vagy ha az autó defekttűrő abroncsokkal fut.

Ausztriában, Olaszországban, Szlovákiában és Szlovéniában minden utasnak viselnie kell a fényvisszaverő mellényt, ha műszaki hiba miatt kiszáll a kocsiból. Franciaország külön kér még egy tételt: az autóban alkoholszondát is kell tartani.

Horvátországban és Lengyelországban kötelező felszerelés a tűzoltókészülék.

Ausztriában az elsősegélycsomagot védőtokban kell tartani, és a mellények színe nem hasonlíthat a rendőrség által használt mellények színére.

Alapszabály, hogy az elakadásjelző háromszögnek használatra kész állapotban kell lennie. A B típusú elsősegélydoboz az MSZ 13553 szabvány szerint 5 évig őrzi a sterilitását, és steril kötszereket, gumikesztyűt, ollót és egyéb alapvető eszközöket tartalmaz. A láthatósági mellényt az utastérben, könnyen hozzáférhető helyen kell tárolni (nem a csomagtartóban), és minden utas számára rendelkezésre kell állnia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Erzsébet királyné látványos fénykertje ismét elvarázsol Gödöllőn
A fénykiállítás idén a zene, gyermekek, Sisi kertje és barokk témákkal vár. Ráadásul egy harminc méter magas óriáskerékre is felülhetsz, amelyről madártávlatból élvezhető a kivilágított kastély és park.


Gödöllőn, a Királyi Kastélyban tavaly már nagy siker volt az adventi-karácsonyi időszakban a pompás kastélykertben kialakított fénykert. A látványos rendezvény idén is megnyitja kapuit.

Október 24-én este újranyílik Erzsébet királyné fénykertje a Gödöllői Királyi Kastélyban a DECOLED Story of Lights keretében.

A fénykiállítás idén új témákban – zene, gyermekek, Sisi kertje és barokk – vezeti végig a látogatókat az ikonikus helyszínen az est leszálltával. A kiállítás különlegessége egy óriáskerék is, amelyről madártávlatból látható a kivilágított kastély és park.

Mindössze 30 kilométerre Budapesttől, a Gödöllői Királyi Kastély kertjében – Erzsébet királyné, ismertebb nevén Sisi kedvenc nyári rezidenciájában – található kiállítás mintegy 32 000 négyzetméteren valósul meg, százharmincnál is több installációval.

Az idei látványt 370 000 izzó és több mint 12 kilométernyi fényfüzér biztosítja, a homlokzatokon dinamikus vetítések futnak, miközben hangszerformájú fényszobrok gombnyomásra megszólalnak.

A kert különlegessége egy 30 méter magas óriáskerék is, amelyről madártávlatból látható a kivilágított kastély és park, valamint egy „twinkly” (okos LED) technológiával megvalósított „Sisi kert”, ahol programozható LED-mintázatok rajzolják tovább a Sisi történetet. Ezeken túl a 116 méter hosszú, alagútszerűen kivilágított barokk fasoron sétálva, valóban időutazásban lehet része a látogatóknak.

Képgaléria: A fénypark (képekért kattints a fotóra)

Az idei évben a fénypark működtetése során befolyt bevétel egy részét a kastélykertben az elmúlt években elpusztult fák pótlására tervezik fordítani.

A gödöllői látványprojekt abban is egyedi, hogy az ikonikus kertben az elegancia és a játékosság egyszerre jelenik meg, így a barokk örökség családbarát, interaktív esti sétává válik az őszi-téli hónapokban.

Dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója elmondta: „A kastélykert esti fényei időutazássá állnak össze: a történeti örökség és a kortárs technológia ötvöződik a séta során. Célunk, hogy Gödöllő télen is élő, közösségi tér legyen — ahol zene, játék és történelem találkozik.”

A Gödöllőn idén is létrejövő DECOLED Story of Lights fénykiállítás-sorozat koncepciója a fény, a művészet és a helyi történetek összefonódására épül, hogy a látogatók ne csupán fényeket lássanak, hanem élményekkel és történetekkel is gazdagodjanak.

„Erzsébet királyné fénykertje az elegancia és a játékosság ünnepe. A barokk motívumoktól a gyerekek nevetéséig és a zenei témákig – a fénykiállítás több fejezetben meséli el a történetet, és mindenkit arra hív, hogy lépésről lépésre fedezze fel azt” – fűzte hozzá Eva Poláčková, a DECOLED ügyvezető igazgatója.

A Gödöllői Királyi Kastély fénykiállítása 2025. október 24. és 2026. február 1. között, minden nap 17:00 és 21:00 óra között látogatható, kivéve október 24–25-én, amikor 18:00 és 21:00 óra között tart nyitva.

Bővebb információk ITT

A kivitelezést húsznál több helyszíni szakember végezte körülbelül két hét alatt, míg a háttérmunkában pedig harmincnál is több kolléga vett részt.

A kivitelezést végző DECOLED csak modern, alacsony energiafogyasztású LED-technológiákat használ. A fénypark egy óra működés alatt ugyanannyi energiát fogyaszt, mint egy óra elektromos tűzhelyen való főzés. A DECOLED 2023-ban jelentős összeget fektetett be újrahasznosított műanyaghulladékot használó új, nagyszabású 3D-nyomtatási technológiába. Céljuk, hogy a termelést fokozatosan felváltsák ezzel a technológiával, amely nem új anyagokat állít elő, hanem a meglévőket dolgozza fel újrahasznosítással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Párkány: ideális célpont a termálfürdőzés, kerékpározás, túrázás és kulturális élmények kedvelőinek
Itt található Szlovákia egyik legnagyobb fürdő- és élménykomplexuma. A fürdés után pedig lehet pecázni, vagy felfedezni a közeli kiváló borvidéket, a szép tájakon áthaladó túraútvonalat és egy csodás kastélyba is érdemes betérni.


Sokak kedvelt kirándulóhelye a Dunakanyar. Akik pedig eljutnak Esztergomba, gyakran átlátogatnak a Duna túlpartján álló Párkányba is. Akár pár órás sétára, akár több napos pihenésre, lazításra is kiválóan alkalmas ez a folyóparti "szomszéd". Nem beszélve arról az előnyös lehetőségéről, hogy szemben van az Esztergomi Bazilikával, azaz a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházzal, így innen sokkal jobb fotózni az impozáns épületet, és még egy szelfipadot is kihelyeztek a partra.

A várost azonban több ok miatt is érdemes felkeresni. Kellemes sétát tehetünk a vízparton, vagy a felújított belvárosban, ahol jó éttermek és cukrászdák is várnak. De érdemes átmenni egy fürdőzésre, vagy a Château Bela Kastély meglátogatására, vagy borkóstolásra a Világi Winery-hez. Lássuk mi mindent nyújt ez a városka az ide érkezőknek:

Párkány, Esztergommal szemben, a Duna bal partján fekszik, festői természeti környezetben. A várost kelet felől a vulkanikus eredetű Kovácspataki-hegyek sziklái övezik, legmagasabb pontjuk a 395 méteres Keserős-hegy. Nyugaton a Hegyfarok természetvédelmi terület húzódik, ahol a helyiek szőlőt termesztenek. A Duna, a Garam és az Ipoly is kedvezően befolyásolják a város klímáját.

A város egyik leghíresebb nevezetessége a Mária Valéria híd.

Mária Valéria híd

Eredetileg Feketeházy János tervei alapján 1893-ban kezdték el építeni, és két és fél év alatt készült el. Az 1895. szeptember 28-i átadás napján éjfélig nem kellett vámot fizetni az átkelésért, ám utána 1918-ig vámfizetéshez kötötték a használatát. A hidat Mária Valériáról, I. Ferenc József lányáról nevezték el. A trianoni döntés után a Duna lett a határ, így a híd szerepe megváltozott. 1919-ben a csehszlovák oldalon robbantás rongálta meg, majd 1927-ben ismét megnyitották. 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották a középső három nyílást. A híd újjáépítéséről szóló megállapodást 1999-ben írták alá, és 2001. október 11-én adták át hivatalosan az új hidat, amelyen autóval vagy sétálva is átkelhetünk a túlpartra.

A város nyaranta változatos rendezvényeket kínál. Gyermekprogramokat és esti filmvetítéseket tartanak, zenei estek várják a vendégeket a százéves platánfák alatt. Színpadi koncertekkel készülnek, a mozi udvarában vetítenek filmeket, míg a sétálóutcán táncos estek zajlanak.

Párkány egyik legnagyobb őszi eseménye a Simon–Júda-napi vásár, amelyet 1546 óta rendeznek meg. Ilyenkor több száz árus kínálja portékáit, helyi és országos finomságokat, édességeket, italokat, kézműves- és népművészeti termékeket.

A város északi részén, 24 hektáron terül el a négy évszakos Vadas termálfürdő, amely Szlovákia legnagyobb ilyen létesítménye. Az 1973-ban kezdődött fúrás során 39,7 Celsius-fokos termálvizet tártak fel.

Ma már 14 medencével – köztük úszó-, pezsgő-, élmény- és gyermekmedencékkel, hullámmedencével és nudista napozós medencével – várják a vendégeket. Nyáron csúszdapark, kalandpark, animációs programok, buggy kocsik, strandröplabda, strandfoci, horgászat, vidámpark és légvárak is szerepelnek a kínálatban. Fedett uszoda és wellnessrészleg is van. A fürdő egész évben működik, családok, fiatalok, céges csoportok is megtalálják itt a kikapcsolódást. A téli időszakban horgászatot és wellnesscsomagokat kínálnak.

Képgaléria: A fürdő és hotel (Fotókért kattint a képre)

A Vadas területén működik a Thermal Wellness Hotel is, amely 47 szobával, két konferenciateremmel, tárgyalóval, étteremmel, wellnessközponttal, csomagmegőrzővel, játéksarokkal és kilátóterasszal várja a vendégeket. A szálláshelyről pazar kilátás nyílik az Esztergomi Bazilikára.

Egy városi séta során érdemes megnézni III. János lengyel király lovasszobrát is, amelyet 2008 októberében avattak fel a párkányi csata 325. évfordulója alkalmából. A Párkányi Városi Múzeumban pedig a várostörténeti és néprajzi gyűjtemény mellett időszaki kiállításokat is bemutatnak.

A párkányi Vadas Thermal Hotelről és Aquaparkról bővebb információk ITT.

A 395 méter magas Burda-hegység, bár kevésbé ismert, mint a Pilis vagy a Börzsöny, csendes, természetközeli élményt nyújt. A Kovácspataki-hegyek területén két természetvédelmi területet is találunk. A térségben három jelezett turistaút halad. Ideális célpont azoknak, akik a Dunakanyar panorámáját keresik. A Garamkövesd és Kovácspatak között haladó, kb. 2 óra alatt bejárható, öt km hosszú természetvédelmi tanösvény bemutatja a vidéket az erre sétálóknak.

Párkányban járva érdemes a környéket is felfedezni. A Château Bela kastélyszálló rövid utazással elérhető. Ez a sok vihart megélt kastély mára egy igazán impozáns, egyedülálló, történelmi hangulatot árasztó hely lehet, melyet a régi tulajdonosok leszármazottjai az emlékeiket, régi dokumentumokat felhasználva újjáépítettek, és turistáknak is látogatható.

A város mellett található borvidék remek kirándulóhely, és kiváló program egy igazán minőségi környezetben, a Világi Winery-ben elfogyasztott borkóstolás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk