TUDOMÁNY

Visszatérünk a Holdra, most már biztos, indul az Artemis-program

Bár a küldetést péntekre halasztották, érdemes megismerkedni a programmal egy kicsit. Szeptember másodikán Orion űrhajó még csak megkerüli a Holdat, egyelőre személyzet nélkül, azonban hamarosan leszáll az első nő és az első színesbőrű asztronauta is. Mindezt nemzetközi együttműködéssel. De ki Helga és Zohar?

Fischer Gábor, kép NASA/James Cawley - szmo.hu
2022. augusztus 27.

A bolygón élő emberek több mint fele még sosem láthatott élő adásban embert sétálni a Holdon. Bizony, bár odamentünk, és hat alkalommal le is szálltunk, a legutóbbi ilyen küldetésnek is decemberben ünnepeljük az ötvenedik évfordulóját. Az első ember, aki kilépett a Hold felszínére, már nem is él, ahogy kortársai jelentős része sem. Az Apolló-program már a történelem része. Könyvek, filmek születtek róla, jók, rosszak. Helyet kapott az emberiség nagy közös mitológiájában, s persze ennek részei az örök szkeptikusok, akik hol a vírusokat, hol a Föld gömb alakját, hol meg a technika történetének legnagyobb eseményét tagadják, az emberes holdutazást.

Az első vállalkozás, az Apollo bizony koraszülött volt, sok tekintetben. A hatalmas technológiai diadal mellett, mai szemmel nézve a korabeli eszközöket sokszor jut eszünkbe, hogy vakmerőek voltak, akik az akkori szerkezetekkel elmerészkedtek a Holdig és vissza.

A hidegháború sajátos terméke volt az Apollo-program. Kennedy akkor jelölte ki az amerikai űrkutatás céljaként a Holdat, amikor még egyetlen egyszer sem kerülte meg amerikai űrhajós a Földet sem. Pár perces űrugrás, ez volt minden tapasztalatuk. De az évtized vége előtt eljutottak a Holdra, amit a hidegháború nélkül akkor még nem tettek volna meg. De győzni kellett, és ők győztek.

Óriási tudományos eredménye volt mégis a programnak.

Tisztázta a Hold keletkezésének eredetét, a kőzetminták segítségével. Megállapították ugyanis, hogy a Hold anyaga szinte megegyezik a Földével, így az az elmélet nyert igazolást, miszerint a Hold és a Föld egykoron egyazon égitest voltak.

Amit most már minden művelt iskolás tud, miszerint a korai Föld egy vele azonos pályán haladó Mars-méretű bolygóval ütközött, s ennek a kozmikus karambolnak a mellékterméke a Hold, azt annak a tizenkét asztronautának köszönhetjük, akik a hatvanas-hetvenes évek fordulóján a Holdon dolgoztak.

Azt is tudjuk most már, hogy a Hold távolodik tőlünk. Nem gyorsan, csupán kb. három centimétert évente.

Azt, hogy centiméter pontossággal meg tudjuk mérni az égitest távolságát azok a lézertükrök teszik lehetővé, melyeket a Hold felszínére telepítettek.

Csillagászok százai célozzák meg ezeket a tükröket minden évben.

Miért kell visszamennünk a Holdra?

Az, hogy visszatérünk a Holdra, sosem volt kérdés. A sok ok közül a kettő legfontosabb: a Hold önmagában is kiváló nyersanyagforrás, továbbá kaput jelenthet elsősorban a Mars felé. Vegyük sorra. Miért kell nekünk a Holdon nyersanyagokat bányászni? Elsősorban a második ok miatt, tehát, hogy a további missziókhoz szükséges anyagszükséglet minél nagyobb részét helyben teremtsük elő. Ez sokkal olcsóbbá teszi az űrkutatást, hiszen nem kell mindent a Föld hatszoros gravitációs teréből kijuttatni.

Amit elsősorban keresünk most, az nem más, mint a vízjég. Az abból kinyerhető hidrogént a rakéták üzemanyagaként tudjuk majd felhasználni.

De további ásványok kitermelését is remélhetjük a továbbiakban.

Az, hogy miért megyünk tovább a Marsra, az már egy sokkal nagyobb léptékű tervnek a része. Nemcsak Elon Musk fejében fordult meg az, hogy az emberiségnek más bolygókon is meg kell vetnie a lábát és állandó, lakott településeket kell létrehoznia. Stephen Hawkingról igazán nem mondhatjuk, hogy egy fantaszta üzletember lett volna, amivel esetleg Muskot illetik időnként. Nos, Hawking többször és határozottan kiállt amellett, hogy minél hamarabb le kell telepednünk a Marson. És nem azért, mert nem férünk el a Földön. Hanem azért, mert például azt tudjuk, hogy a Föld rendszeresen ismétlődő kihalási eseményi közül néhányat bizonyíthatóan aszteroidabecsapódás okozott. Nem nehéz belátni, hogy amennyiben az emberiség több bolygón létezik, sokkal kisebb az esély arra, hogy kihaljon egy kozmikus katasztrófa következményeként. Michael D. Griffin volt NASA-adminisztrátor szavaival élve:

„A cél nem csak a tudományos kutatás.... hanem az is, hogy az emberi élőhelyek tartományát kiterjesszük a Földről a Naprendszerre, ahogy haladunk előre. Hosszú távon egy egybolygós faj nem fog túlélni. Ha mi, emberek több százezer vagy millió évig akarunk túlélni, akkor végül más bolygókat kell benépesítenünk, kolonizálnunk kell a Naprendszert és egy nap túllépni.”

Mindebből következik az is, hogy nem elég néhány pár napos expedíciót tenni, hanem folyamatos jelenlétet, a későbbiekben nyilván kutató és ipari bázist kell létrehozni kísérőbolygónkon.

De most nézzük meg, mi is ez az Artemis-program?

A fenti célokat figyelembe véve indult el az új holdprogram tervezése. 2004 és 2009 között futott a Constellation program, amelyben szerepelt egy új űrhajó és egy új holdkomp építése, továbbá megfelelő rakéták megépítése is. Az űrhajót Orionnak, a holdkompot Altairnak nevezték el. A programot végül is törölték, illetve az Orion űrhajó fejlesztését folytatták, amit aztán a 2019-ben induló Artemis programba illesztettek. Természetesen, az Apollo-programmal ellentétben ne úgy képzeljük el, hogy 2019-ig nem történt semmi, és hirtelen, három év alatt eljutottunk az első indításig. Egyes elemek tervezése, koncepciójának kidolgozása az tízes évek folyamán folyamatosan történt.

Na de miért Artemis? Az ókori görög mitológiában Artemis a Hold istennője volt, Apollón ikertestvére. Mivel a program a fél évszázaddal korábbi Apollo program nyomdokain halad, és az első női, továbbá az első színesbőrű asztronautát juttatja majd el a Hold felszínére, így érthető a névválasztás.

Az első misszió során igazából két fő elemét láthatjuk a programnak: ez az SLS (Space Launch System) indító rakéta, illetve a korábban említett Orion űrhajó.

A holdraszálláshoz szükség lesz a SpaceX által fejlesztett HLS (Human Landing System) rendszerre, ami magában foglal több Starship űrhajót is. Ezek közül egy, amit a személyzet is használ és több tankoló teherűrhajót, melyek alacsony Föld körüli pályát megtankolják a Holdra szálló egységet. A későbbiekben kiépül a Hold körül egy moduláris űrállomás, ami az egyszerű Gateway (átjáró) nevet kapta, továbbá többféle teherszállító automatikus űrhajó és terveznek egy, a Hold felszínén mozgó járművet, melyben a személyzet akár két hétig is képes lesz élni és dolgozni.

Most azonban foglalkozzunk az Artemis-1-es küldetéssel.

Az SLS

Az Apollo űrhajókat Wernher von Braun Saturn V-ös rakétája juttatta hold irányú pályára, ami mind a mai napig a legnagyobb ember alkotta rakéta. A SLS bár kisebb, azonban a startnál nagyobb tolóerővel indul: a korábbi 33 000 kN tolóerővel szemben az SLS tolóereje közel 40 000 kN. Mindezek ellenére az SLS csupán 27 tonna hasznos terhet tud eljuttatni a Holdig, szemben az Apollo-korszak rakétájával, ami 50 tonnát volt képes.

Fotó: NASA/Joel Kowsky

Ha megnézzük a rakétát, feltűnő és jellegzetes lesz számunkra a két szilárd hajtóanyagú rakéta, nem véletlen a déjà vu érzés.

A rakéták ugyanazok, melyeket az egykori Space Shuttle indításkor láthattunk.

És itt nincs vége az egyezéseknek. A fő hajtómű, a négy darab RS-25 rakétahajtómű, pontosan ugyanolyan konfigurációban, mint egykor az űrrepülőgépeknél volt. És az a nagy narancssárga tartály is ismerős lehet, ugyanis az első fokozatot, bizony azt is az űrsikló programból vették át. Csupán úgy alakították át a konstrukciót, hogy további fokozatokat építettek rá, ezért nem olyan zömök, mint a Space Shuttle korszakban megszoktuk.

Az Orion űrhajó

Ellentétben a mostanában használt űrhajókkal (Szojuz, Space Shuttle, Sencsou, Dragon), az Orion mélyűri űrhajónak épül. Négyfős személyzetet tud kiszolgálni, maximum 21 napos időtartamban. Két fő része van, a kabin, ahol az asztronauták utaznak és dolgoznak, illetve a szervizmodul. Erről azért érdemesebb többet tudni, mert ezt

Európában gyártják, az Európai Űrügynökség és a NASA szerződése szerint.

A 15 tonnás ESM (European Service Module) felel az Orion űrhajó meghajtásáért, energiaellátásáért és hőszabályozásáért, valamint a személyzet számára elengedhetetlen oxigént és vizet is itt tárolják.

Foto: NASA/Kelly Sands

A meghajtásért egy AJ-10 főhajtómű végzi (ezt típust már az Apollo űrhajó szervizmodulján is használták, továbbá az űrrepülőgépek OMS rendszerében, illetve a Delta-II rakéta második fokozatán is) és persze 32 további kisebb hajtómű, amelyek a pozícionáláshoz és a finommanőverekhez szükségesek.

Személyzet nélkül – magyar közreműködéssel

Ahogy szó volt róla, az első repülés személyzet nélkül történik. A cél nyilvánvalóan a berendezések kipróbálása, tesztelése, hogy amikor emberek foglalják el helyüket az űrhajóban, bizonyosak lehessünk, hogy minden kifogástalanul működik majd. Ugyanennyire fontos az is, hogy biztos tudásuk legyen arról, milyen mechanikus és sugárzó hatások érhetik az asztronautákat. Így hát a kabinban két, a női test tulajdonságainak megfelelő bábu „utazik”, Helga és Zohar, melyek anyagsűsűségben is úgy lettek kialakítva, hogy tökéletesen megfeleljenek az emberi test paramétereinek. Ezekben a bábukban rengeteg szenzor van, melyek legsűrűbben a létfontosságú szervek körül helyezkednek el. A szenzorok többek között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) fejlesztései is.

A magyar tudósok ugyanis meghívást kaptak ebbe a programba, ami nem is csoda, hiszen a magyar sugárzásmérő berendezések minden űrhajóban megtalálhatóak, és az ISS fedélzetén is a magyar PILLE műszerekkel mérik és értékelik ki a sugárzást.

(Ilyen berendezést először Farkas Bertalan vitt magával a Szojuz 36 fedélzetére.)

Foto: NASA/Frank Michaux

A program a MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) nevet kapta. És miért két bábu van? Azért, mert az egyiken egy izraeli fejlesztésű sugárvédelmi mellény lesz, a másik csak „sima” ruhát kap, így lehetőség nyílik a mellény tesztelésére is, kiderül, szükséges-e ilyen védőeszközt vinni a későbbi küldetések során.

Start augusztus 29-én

Az SLS, rajta az Orion űrhajóval, benne Helgával és Zoharral már az amerikai űrhivatal legendás 39B indítóállásán várja, hogy megkezdje 42 napos útját. A küldetés fejleményeiről itt is, folyamatosan beszámolunk.

Frissítés: A startot az augusztus 29-i, eredetileg tervezett időpontban technikai problémák miatt elhalasztották. A következő indítási ablak szombaton 19:17-től kezdődik.

Itt követheti nyomon a szombati (második) indítási kísérletet:

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Külföldi szolgálatból hazatérve egy katona késelte halálra a volt barátnőjét Kaposváron

Nem tudta elviselni a szakítást, ezért kést rántott. A 25 éves lányt saját otthonában érte a halálos támadás. A dulakodásban egy másik ember is megsérült, a férfit pedig bilincsben vitték el a helyszínről.

KÉK HÍREK

Halálos rendőri üldözés Budapesten: egy 18 éves fiú meghalt, amikor villanyoszlopnak csapódott egy menekülő autó

A Kodály köröndnél kezdődött az ámokfutás, ami az M3-as kivezetőjén ért tragikus véget. A kocsiban öten ültek, egyikük állapota válságos, az orvosok az életéért küzdenek.

KULT

Alföldi Róbert visszatért az Átriumba, hogy beolvasson a rezsimnek, amely elűzte onnan – megnéztük A színházcsinálót

Pelsőczy Réka rendezésében nincs egyetlen unalmas perc, és közben el kell gondolkoznunk azon, miért vált ilyen otthonossá számunkra ez a bántalmazó ország.

Címlapról ajánljuk

TUDOMÁNY

Nincs olyan messze a világvége, mint hitted – japán és NASA-kutatók megmondták, mikor ér véget az élet a Földön

A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.

Fotó: A Owen képe a Pixabayen - szmo.hu
2025. október 22.

A Toho Egyetem tudósai a NASA kutatóival közösen, szuperszámítógépes szimulációk alapján azt állítják: a bolygónk az 1 000 002 021. évre válik lakhatatlanná, és addigra sem az ember, sem a mikrobák nem bírják majd a forróságot – írta a LADbible.

Elsőre ijesztőnek tűnik, de a cikk szerint legalább többé nem kellene adóval, e-mailekkel és csoportmunkákkal bajlódnunk. Sőt, még a napbarnított bőr is jól mutatna – egy ideig.

A tanulmány szerint a földi élet sorsa közvetlenül a Nap élettartamához és fejlődéséhez kötődik. A Nap évmilliárdok alatt egyre forróbb és nagyobb lesz, és fokozatosan ellenséges környezetté alakítja a bolygónkat.

A kutatók 400 000 szimulációt végeztek, és ezek alapján a bolygónk végül annyira felforrósodik, hogy szinte semmilyen élőlény nem marad. Ekkorra az óceánok elpárolognak, a légkör elvékonyodik, a felszíni hőmérséklet pedig lehetetlenné teszi az életet.

Viszont az emberiség jó eséllyel sokkal előbb eltűnik. A modellek szerint a Nap erősödő sugárzása olyan légköri és környezeti változásokat indít el, amelyek megemelik a hőmérsékletet, csökkentik az oxigénszintet, és rontják a levegő minőségét.

A cikk szerint ennek korai jelei már láthatók: a kutatók erősödő naptevékenységet figyeltek meg, például koronakidobódásokat és napviharokat, amelyek megzavarják a Föld mágneses terét, és egy picit csökkentik a légköri oxigént. Ha ehhez hozzávesszük az ember okozta klímaváltozást, a kép elég baljósnak tűnik.

„A Föld bioszférájának élettartamát évek óta a Nap folyamatos fényesedése alapján vitatják meg” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kazumi Ozaki. „Ha ez igaz, akkor várható, hogy a légköri O₂-szint is végül csökkenni fog a távoli jövőben.”

A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Meztelen fotókkal zsarolt egy 12 éves magyar lányt egy szlovákiai férfi

A nyomozás Magyarországon indult, majd a szlovák hatóságok vették át az ügyet. A 21 éves férfi jelenleg előzetes letartóztatásban van.

KÉK HÍREK

„Érthetetlen, hogy miért kellett bántani ezt a szép fiatal lányt…” – Késsel gyilkolhatta meg a 23 éves kaposvári nőt volt barátja

A Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette, emberölés miatt nyomoznak. A férfit nem sokkal az eset után elfogták és bilincsben elvitték a helyszínről.

KÉK HÍREK

Fordulat az isztambuli tragédiában: kiürítették és lezárták a hotelt, ahol a család megszállt

A hatóságok azután intézkedtek, hogy az anya és két gyereke halála után két másik turista is mérgezéses tüneteket produkált. Már nyolc embert, köztük egy rovarirtó cég munkatársait is őrizetbe vették.

TUDOMÁNY

Összeomolhat egy atlanti-óceáni áramlatrendszer, Izland már nemzetbiztonsági fenyegetésként kezeli

A szakértők drámai lehűlést jósolnak, ami az élelmiszer-ellátást is veszélyeztetheti. A kormány most a legrosszabb forgatókönyvre készül.

Karkó Ádám, képünk illusztráció, forrás: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics - szmo.hu
2025. november 16.

Izlandon november 12-én a kormány hivatalosan is nemzetbiztonsági kockázatnak és egzisztenciális fenyegetésnek minősítette az atlanti-óceáni áramlási rendszer lehetséges összeomlását, írja a Reuters A döntés célja, hogy az ország a legrosszabb forgatókönyvekre is felkészüljön, és összehangolt tervezést indítson az élelmiszer- és energiabiztonság, az infrastruktúra és a nemzetközi közlekedés védelmében.

„Most először került egy konkrét, klímával összefüggő jelenség a Nemzetbiztonsági Tanács elé mint lehetséges egzisztenciális fenyegetés”

– mondta a Reutersnek Jóhann Páll Jóhannsson környezet-, energia- és klímaügyi miniszter.

Az Atlanti-óceáni meridionális áramlási rendszer, röviden AMOC, egy hatalmas óceáni szállítószalag, amely a trópusokról meleg vizet szállít észak felé, enyhítve ezzel Európa teleit. A klímaváltozás és a grönlandi jégtakaró olvadása miatt beáramló édesvíz azonban megzavarhatja ezt a kényes egyensúlyt. Az áramlat összeomlása Európa északi és nyugati részén extrém hideg teleket hozhatna, miközben világszerte átrendezné a csapadékmintázatokat, veszélyeztetve Afrika, India és Dél-Amerika mezőgazdaságát.

A lépés hátterében friss tudományos eredmények állnak.

Egy augusztusi modellezés szerint az összeomlás már nem számít alacsony valószínűségű eseménynek. A szimulációk szerint magas kibocsátás esetén 70 százalék, de még alacsony mellett is 25 százalék az esélye, hogy a rendszer a századfordulót követő 50-100 éven belül leáll.

„A tudomány nagyon gyorsan fejlődik, és fogy az időnk bármit tenni, mert a billenőpont lehet, hogy már egészen közel van” – mondta Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet oceanográfusa.

Izland számára a tét óriási. Az ország gazdaságának alapját jelentő halászatot és a tengeri közlekedést megbéníthatná a tengeri jég megjelenése, ami az importfüggő szigetország ellátási láncait is elvágná. A probléma azonban nemcsak Izlandot aggasztja. Az Egyesült Királyság több mint 81 millió fontot, átszámítva nagyjából 35 milliárd forintot különített el egy olyan korai előrejelző rendszer kiépítésére, amely évtizedes távlatban jelezhetné a klímabillenőpontok közeledtét.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A rendőrök elől menekülve ütközött villanyoszlopnak egy autós az M3-as kivezető szakaszán, azonnal meghalt

A fiatal férfivel szemben a VI. kerületben, a Kodály köröndnél akartak intézkedni a rendőrök, ám ő megállás nélkül továbbhajtott. Az autósüldözést azonban nem élte túl.

KÉK HÍREK

Videó: sorban álltak a kristályért a vevők a díler pesterzsébeti otthona előtt

Egymásnak adták a kilincset a vásárlók, akiknek a kereskedő az alsónadrágjából vette elő a drogot. Miután lekapcsolták, nővére vette át az üzletet, de két nap múlva őt is elkapták a rendőrök.

KULT

Miller Dávid hatalmasat mentett, és megmutatta keményebb oldalát is – megnéztük az X-Faktor második élő adását

A műsorvezetőnek korrigálnia kellett Pápai Joci bakiját, de nem csak ezzel bizonyította, hogy jó műsorvezető. A második élő show-ban minden versenyző jól teljesített, de nem feltétlenül azok estek ki, akiknek kellett volna.

TUDOMÁNY

Megvan a technológia a mamutok feltámasztásához, de egy borzalmas etikai kérdés áll a tudósok útjában

A terület legismertebb szereplője a Colossal nevű biotechnológiai cég, amely kifejezetten a kihalt fajok, köztük a mamut, a tasmaniai tigris és a dodó „feltámasztására” szakosodott. A cég célja nemcsak a tudományos szenzáció, hanem ökológiai helyreállítás is.

Kép: Honymand a Wikipédián - szmo.hu
2025. november 16.

Egy tudományos áttörés egy lépéssel közelebb hozhatja a gyapjas mamutok visszatérését, miután kutatóknak sikerült ribonukleinsavat (RNS) kinyerniük egy 39 ezer éves, szibériai örök fagyban talált, rendkívül épen megmaradt mamutborjúból, Yukából – írta az UniLAD. A felfedezés azért számít mérföldkőnek, mert ez a valaha kihalt állat teteméből sikeresen kinyert legrégebbi RNS.

A koppenhágai Globe Institute munkatársa, Dr. Emilio Mármol szerint „módszereink és eredményeink valóban irányt mutathatnak, és segíthetik azokat a törekvéseket, amelyek egyes közismert állatok kihalásból való visszahozására irányulnak.”

A tanulmány társszerzője, Love Dalén, a Stockholmi Egyetem evolúciós genomika professzora ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a klónozás még nem lehetséges azonnal. „Közvetetten a tanulmánynak van relevanciája abban az értelemben, hogy az RNS visszanyerése a jövőbeni vizsgálatokban hasznos betekintést adhat abba, mely gének fontosak bizonyos tulajdonságok kialakulásához” – nyilatkozta. Az RNS elemzése ugyanis nemcsak a genetikai kódot tárja fel, hanem azt is megmutatja, mely gének voltak aktívak az állat halálakor, így segít megérteni a mamutokra jellemző tulajdonságok, például a vastag szőrzet és a zsírréteg kialakulását.

A technológiai fejlődés ellenére a projekt komoly etikai és gyakorlati akadályokba ütközik. Az egyik legégetőbb kérdés a magzat kihordása. Erre a legvalószínűbb jelölt egy ázsiai elefánt lenne, ami béranyaként adna életet a mamutborjúnak. Ez a helyzet rendkívül traumatikus lehet mind az anyaállat, mind a borjú számára, hiszen egy teljesen más fajt kellene felnevelnie – a cikk érzékletes példája szerint ez olyan, mintha egy ember lombikprogram után egy csimpánzt szülne.

A másik probléma egy életképes populáció létrehozása. Az első klónozott egyedek genetikailag azonosak lennének, így nem jönne létre valódi génállomány, csupán egy szűk „génpocsolya”. Ez a genetikai változatosság hiánya hosszú távon fenntarthatatlanná tenné a fajt.

A cikk szerzője felveti azt a szempontot is, hogy miközben a tudósok egy kihalt faj feltámasztásán dolgoznak, rengeteg ma is élő állatfaj van a kihalás szélén az emberi tevékenység, például a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt, amelyek megmentésére szintén lehetne fordítani az erőforrásokat.

Kapcsolódó

A világ legnagyobb pókhálóját fedezték fel magyar kutatók segítségével egy kénes barlangban

Urák István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem munkatársa és kollégái szerint az óriásháló mintegy 100 négyzetméteres struktúrahálók sorozata, amely több tízezer példány egyetlen nagy kolóniájának ad otthont az albán-görög határon.

A gyapjas mamut visszahozása nem új ötlet; a terület legismertebb szereplője a Colossal Biosciences nevű biotechnológiai cég, amely kifejezetten a kihalt fajok, köztük a mamut, a tasmaniai tigris és a dodó „feltámasztására” szakosodott. A cég célja nemcsak a tudományos szenzáció, hanem ökológiai helyreállítás is: érvelésük szerint a mamutok mint nagytestű növényevők visszatelepítése a szibériai tundrára segíthetne helyreállítani az ottani füves pusztát, ami lassíthatná az örök fagy olvadását és az üvegházhatású gázok felszabadulását.

A Colossal által kidolgozott módszer valójában nem a klasszikus értelemben vett klónozás, hanem génszerkesztés. A terv az, hogy legközelebbi élő rokonuk, az ázsiai elefánt DNS-ét módosítják a CRISPR technológiával.

Beillesztenék azokat a mamutgéneket, amelyek a hidegtűrésért, a sűrű szőrzetért és a vastag zsírrétegért felelősek, így létrehozva egy hideghez alkalmazkodott, mamutszerű elefánthibridet, amely betölthetné a kihalt faj ökológiai szerepét.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Száz felülést kellett csinálnia, mert késett az iskolából, belehalt a büntetésbe a 12 éves indiai diáklány

A lány napokig kórházban volt a történtek után, de az orvosok már nem tudták megmenteni. A rendőrség vizsgálja a tanárnő felelősségét a tragikus halálesetben.

KÖZÖSSÉG

Tűzoltó apa és mentős fia először mentett életet együtt Pécsen - egy fuldokló nénin segítettek közösen

Farkas Roland őrnagy már 31 éve ment életeket, fia viszont alig egy hónapja mentőzik. Egy idős, fuldokló hölgy hozta össze őket az első közös bevetésen.

KÉK HÍREK

Egy 15 éves lány halt bele a vonatszörfözésbe Ausztriában

A száguldó szerelvények felett 15 ezer voltos feszültség van a felsővezetékben. Ehhez elég csak közel kerülni, egyetlen rossz mozdulat is halálos áramütést okozhat.

TUDOMÁNY

Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton

Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.

Nyitókép: Wikipédia - szmo.hu
2025. október 13.

Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.