Veszélyezteti-e a várandós nőket a koronavírus?
Mivel a kismamák egészségi állapota normál körülmények között is fokozott figyelmet igényel, érthető, hogy orvosokat, kutatókat, egészségügyi szakembereket világszerte foglalkoztatják az anyát és a magzatot fenyegető kockázati tényezők. Az nyilvánvaló, hogy rájuk hatványozottan érvényesek a közösségi távolságtartási szabályok és a rendkívüli higiéniai előírások.
Nagy-Britanniában például már márciusban a veszélyeztetett kategóriába sorolták a várandós nőket azért, mert a 2002-2003-as SARS-járvány (súlyos akut légzőszervi szindróma) idején a vírussal megfertőzött leendő anyák közel egynegyede meghalt. Azoknál pedig, akiket a terhesség első három hónapjában ért el a tartós magas láz, gyakrabban tapasztaltak a magzatnál fejlődési rendellenességeket.
Az első kutatások arra utaltak, hogy a várandós nők nem veszélyeztetettebbek az átlagnál.
A Conversation által megszólaltatott svéd kutatók hangsúlyozták: mivel a terhesség idején a nő immunrendszere kevésbé agresszív, hogy ne veszélyeztesse a magzat életét, az anyának nagyobb a kockázata, hogy elkapjon vírusfertőzéseket. Ezen kívül a magzat növekedésével a méh nyomása miatt csökken a mellkasüreg kapacitása, ezáltal a tüdőknek kevesebb hely jut. Mindezek azonban nem jelentik azt, hogy a covid-19 fertőzés súlyosabban jelentkezik náluk. Természetesen nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok, akiknek terhességét amúgy is nehezíti egy kóros elhízás, magas vérnyomás vagy cukorbetegség.
Egy New York-i orvosi központ 215 olyan nőt tesztelt, akik egy két hetes periódus alatt szültek. Közülük összesen 33-nak volt pozitív a tesztje, de csak négynél jelentkezett magas láz, vagy a vírus más tünete. Egy másik amerikai tanulmány 12 kórház szülészeti osztályának április 20. és május 5. közötti eseményeit dolgozta fel. A terhességük alatt koronavírussal fertőzött 64 nő közül 29-nél volt koraszülés – tíz nőnél a 34. hét előtt indult be a folyamat – átlagosan a betegség 10. napja körül. A súlyos állapotban lévő anyák 53%-a, a kritikus állapotban lévők 94%-a császármetszéssel szülte meg gyermekét.
Ugyanakkor a két hét 33 újszülöttje közül egyiknek sem lett pozitív a koronavírus-tesztje.
A svéd kutatásokból, amelyeket a malmöi és a lundi kórházakban szülő 108 nő megfigyelésével végeztek, az derült ki, hogy a gyermekek 91%-a császármetszéssel jött a világra. Ez utóbbi esetben a tanulmány szerzői, bár konkrét adatokkal nem rendelkeznek, elképzelhetőnek tartják, hogy sok nő elővigyázatosságból választotta e beavatkozást biztonságosan felszerelt környezetben.
Az oxfordi egyetem kutatói a szigetországban koronavírussal kórházba szállított 427 terhes nő adatait vizsgálták. Közülük hárman belehaltak a fertőzésbe, további kilencen pedig intenzív kezelésre szorultak. A felmérés résztvevői közül 247-en azokban a napokban adtak életet gyermeküknek, és köztük 63 volt a koraszülés. Minden huszadik újszülöttnek volt pozitív a tesztje, öten haltak meg, de hármukat nem a koronavírus ölte meg. A többi baba szerencsére viszonylag hamar felépült. Három fertőzött nő vetélt el, de az orvosok itt sem állapíthatták meg egyértelműen a covid-19 hatását.
Azt ellenben elképzelhetőnek tartják, hogy a várandós nőt megfertőző vírus, ha ritkán is, de eljuthat a magzatba a méhlepényen vagy a köldökzsinóron keresztül. Egyelőre nem publikáltak az orvosi szakirodalomban olyan esetet sem, amely szerint a fertőzött anya a szoptatással adta át a vírust csecsemőjének.
Mivel a kutatások nagyon kezdeti stádiumban vannak, a londoni Imperial College nemzetközi adatbázis-projektet indított el a koronavírus által megfertőzött várandós nők és gyermekeik állapotáról. A program elsősorban a vetélésekre, a magzat növekedésére, a halva születésekre, a koraszülésekre, valamint a vírus anyáról gyermekre való terjedésére koncentrál. Hasonló kutatás indult el Svédországban is.
