News here
hirdetés

TUDOMÁNY

Transznemű nőkbe ültetne át anyaméhet egy indiai orvos, hogy segítsen nekik teherbe esni

A nemváltó műtéteket is végző Dr. Narendra Kaushik azt állítja, már vannak terveik egy ilyen operációra és a közeljövőben sort is kerítenek rá a klinkáján.

Link másolása

hirdetés

A világ első olyan méhátültetésére készül egy indiai orvos, amely során egy transznemű nőbe ültetne anyaméhet - írja a Mirror.

A transzplantációhoz egy elhunyt donortól vagy egy olyan személytől vennék a méhet, aki nőként született, de már férfiként éli az életét, és a nemátalakító műtétek alkalmával eltávolították a méhét. Ha sikerülne ez a beavatkozás, a transznemű nő mesterséges megtermékenyítéssel teherbe eshetne. Ilyen operációra azonban eddig még nincs sikeres példa.

Az Új-Delhiben dolgozó Dr. Narendra Kaushik viszont szeretne segíteni a transz nőknek abban, hogy megtapasztalhassák a várandósságot, ezért úgy döntött, hogy vállalkozik egy ilyen műtétre.

"Minden transznemű nő szeretne a lehető legjobban nő lenni, ebbe pedig az anyaság is beletartozik. Ez számukra a méhtraszplantációval lenne lehetséges. Ez a jövő. Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy mikor fog ez megtörténni, de a közeljövőben fog sor kerülni rá. Már vannak terveink, amikkel kapcsolatban nagyon optimisták vagyunk"

- mondta az orvos.

Kaushik nemrég nyitotta meg azt a részleget az Olmec klinikán, ahol kifejezetten nemátalakító műtéteket végeznek transzneműek számára. Elmondása szerint rengeteg páciensük van, 20 százalékuk ráadásul a tengerentúlról érkezik, sokan Nagy-Britanniából repülnek hozzájuk. Orvosaiknak is köszönhetően India már Thaiföldnél is népszerűbb az ilyen operációk tekintetében.

hirdetés

Az orvos szerint sok páciensük mondja azt, hogy a szexuális partnereik észre sem veszik, hogy nem női szervekkel születtek. Nekik pedig éppen az a céljuk, hogy segítsenek a transznemű nőknek abban, hogy minél normálisabb életet éljenek nőként.

A méhátültetés azonban nemcsak nagyon költséges, de rendkívül kockázatos beavatkozás is, amely jelenleg még kísérleti procedúrának számít. Eddig egyetlen ismert esetben végeztek el méhtranszplantációt transznemű nőnél: a dán Lili Elbe még 1931-ben esett át az operáción 48 éves korában, de három hónappal később egy műtét utáni fertőzés miatt szívinfarktust kapott és meghalt.

Az egyik legnagyobb kihívás ennél az eljárásnál, hogy nem lehet csak úgy összekapcsolni az anyaméhet a petevezetékekkel, így az átültetés önmagában nem jelenti azt, hogy a páciens természetesen teherbe tud esni. Szakértők szerint azonban a mesterséges megtermékenyítéssel, embrió beültetésével elméletileg lehetséges a teherbe esés.

Nagy-Britannia egyik leghíresebb orvosszakértője, Robert Winston szerint viszont a méhátültetés nagyon veszélyes, mivel rengeteg problémával jár, és rendkívül nehéz lenne lehetővé tenni a teherbe esést. Ugyanis hiába sikerül esetleg beültetni a méhet, működő méhszáj és hüvely is kellene a szülőcsatornához.

"Nagyon magas lenne a páciens halálának kockázata mind az átültetést lehetővé tévő operáció, mind a terhesség miatt. Ez egyszerűen etikailag nem lenne elfogadható"

- véli az orvosszakértő.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Valamit találhatott a NASA a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt
Az is lehet, hogy bizonyítékot talált a Juno űrszonda az első Földön kívüli óceán létezésére.

Link másolása

hirdetés

60-160 kilométer mély óceán is lapulhat a tudósok szerint a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt, írja a Mashable. A NASA űrszondája egészen közelről, 350 kilométeres magasságból készített felvételeket az Europáról. Legutóbb több mint két évtizede jártak ilyen közel a hold felszínéhez.

A Juno műhold műszerei ilyen távolságból képesek voltak adatokat gyűjteni az Europa 15-25 kilométer vastagságú jégpáncéljáról.

Az elemzés után hamarosan kiderülhet, hogy valóban víz borítja-e az égitest felszínét.

A tudósok régóta gyanítják, hogy a hold alkalmas lehet az élet kialakulására. Az is elképzelhető, hogy éppen itt bukkannak először a földin túl újabb óceánra a naprendszerben.

A csütörtökön közölt fotón jól látszik, hogy az Europa felszínén egyenetlen, repedezett a jég. Azt sem lehet kizárni, hogy a felszín latyakos, és a jégpáncél alatt melegebb áramlatok működnek.

A szakértők szerint óriási siker a Juno mostani felfedezése,

de hogy pontosan mit találtak, arra még néhány hónapot várni kell.

hirdetés

Az űrszonda csütörtöki fotóját itt lehet megnézni:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
2.6 milliárd forintos villanyszámlát kell kifizetnie jövőre a szegedi lézerkutató központnak
Az intézet mellett állami támogatással új napelempark épül, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd a későbbiekben.

Link másolása

hirdetés

A szegedi lézeres kutatóintézet az ország egyik legnagyobb energiafelhasználó tudományos intézménye.

Az ELI-ALPS már tavaly is több száz millió forintot fizetett az áramért, de most sokkal nagyobb kiadás várható. Ettől függetlenül pénzügyi gondokra nem számítanak, a kutatások zavartalanul folyhatnak. A jövő évben új napelem-parkot telepítenek, ami a működéshez szükséges áram nagy részét helyben előállítja majd az intézetnek - számolt be róla a Telex.

A lézeres kutatóintézetben az elmúlt évek során azért nőtt az energiafelhasználás, mert az újabb berendezéseket egymás után helyezték üzembe. A takarékosság szem előtt tartása miatt a vártnál kisebb mértékben emelkedett az áram költsége

– válaszolta Dr. Szabó Gábor fizikus professzor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője a Telex kérdésére.

A legtöbb áramot nem is maguk a lézerek fogyasztják, hanem az épületgépészeti berendezések. Az áramhoz képest a gáz ára csak a tizede.

Szabó professzor azzal számol, hogy a tavalyi, mintegy 280 millió forintos éves villanyszámla helyett jövőre már 2.6 milliárd forintot kell kifizetni.

Ez azonban egyelőre nem okoz pénzügyi gondokat, mert az ELI-nek vannak tartalékai.

hirdetés

Ráadásul a tervek szerint 2023-ban elkészülhet az intézet mellett az állami támogatással épülő, új napelempark, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd. Ennek a közbeszerzését már elbírálták, így a 2023 év végén lejáró áramszerződés után sem kell aggódni.

Pedig az energiahiány, illetve az áremelkedés a legnagyobb európai tudományos kutatóhelyeken is gondokat okozhat. Az LHC, a francia–svájci határ mellett működő, Nagy Hadronütköztető nevű kutatóközpont nehéz helyzetbe került, mert egymaga annyi elektromos energiát fogyaszt el, mint egy kisváros - írta a Rakéta.

Mivel az LHC a francia elektromos hálózatról kapja az áramot, a Nagy Hadronütköztetőt részben vagy időszakosan le kell állítani a télen, mert a franciák közül sokan villannyal fűtenek, így télen a fogyasztás a nyári kétszeresére nő.

A szegedi központ kutatási berendezései a világon egyedülállóak. Az intézetbe nemzetközi szakértői bizottság által elbírált tudományos pályázatok alapján jöhetnek dolgozni a hazai és külföldi kutatócsoportok, illetve kutatók. Ipari felhasználók térítés ellenében végezhetnek kísérleteket. Az ELI-ALPS állandó munkatársainak száma mintegy 250 fő, az épületkomplexum alapterülete pedig majdnem 25 ezer négyzetméter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Először sikerült farkast klónozni, egy kutya hordta ki a kölyköt
85 embrió közül egyedül egy kölyök látott napvilágot, amely egy elpusztult farkas génjeit hordozza.
Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

hirdetés

Megszületett a világ első klónozott sarkvidéki farkasa, amelyet egy beagle fajtájú kutya hordott ki - írja a LiveScience, ahol a kisfarkasról készült fotók is megtekinthetők.

A kínai Sinogene Biotechnology Company egy videóban mutatta be a világnak a Maya nevű klónozott nőstény farkaskölyköt. A videó 100 nappal Maya születése után jelent meg, a kölyök június 10-én jött világra egy pekingi laboratóriumban.

A Sinogene általában elpusztult háziállatok, például macskák, kutyák és lovak klónozására specializálódott magánügyfelek számára. A vállalatnál azonban most a veszélyeztetett fajok megőrzésével terveznek foglalkozni.

Mayát egy sarkvidéki farkastól gyűjtött DNS segítségével klónozták, amely fogságban halt meg Harbin Polarlandban, egy északkelet-kínai vadasparkban. Az eredeti Maya Kanadában született, majd 2006-ban Kínába szállították, és idős kora miatt pusztult el még 2021 elején.

Maya klónozása két év fáradozás és erőfeszítés után sikeresen befejeződött - mondta Mi Jidong, a Sinogene vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján.

hirdetés

A kutatók eredetileg 137 sarkvidéki farkasembriót hoztak létre úgy, hogy az eredeti Maya bőrsejtjeit kutyából származó éretlen petesejtekkel fuzionálták a szomatikus sejtmag transzfer (SCNT) néven ismert eljárás segítségével. Az embriók közül 85-öt sikeresen átültettek hét beagle-be. Az átültetett embriók közül csak egy fejlődött ki teljesen a vemhesség alatt.

A kutatók azért beagle-t alkalmaztak, mert nem volt elegendő nőstény farkas. Szerencsére a kutyák elegendő DNS-en osztoznak a farkasokkal ahhoz, hogy a hibrid vemhesség létrjöhessen.

Maya jelenleg béranyjával él egy laboratóriumban a kelet-kínai Hszücsouban, ám a farkaskölyköt végül a Harbin Sarkvidékre szállítják, hogy más sarkvidéki farkasokkal éljen együtt. A park őrei azonban úgy vélik, hogy elszigetelt nevelése miatt lassan kell bemutatni a falka többi tagjának.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Orvosi szupercsapat műtött meg egy kétnapos kisbabát Pécsen
Új műtéti eljárásokat tanítottak meg amerikaiak a Pécsi Tudományegyetemen.

Link másolása

hirdetés

Orvosokból, nővérekből, gyermek-aneszteziológusokból, altató asszisztensekből álló szupercsapat érkezett a közelmúltban Pécsre az Egyesült Államokból, akik új műtéti eljárásokat oktattak az egyetemen - írja a pecsma.hu.

A CTO (kolorektális amerikai munkacsoport) szakemberei bonyolult bélrendszeri fejlődési rendellenességgel született gyermekeket műtöttek, egyúttal az itteni orvosokat is kiképezték a speciális eljárásra, amit ittlétük alatt élő közvetítés segítségével tettek elérhetővé.

Összesen kilenc bemutató műtétet tartottak, melyekre a környező országokból is érkeztek gyermeksebészek és gyermekgyógyászati asszisztensek.

A legkisebb páciens egy kétnapos kisbaba volt.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: