HÍREK
A Rovatból

Történelmi pillanat: újra van magyar műhold az űrben, ráadásul kettő is

A startot többször is el kellett halasztani, de végre sikerült.


December 6-án, pénteken, magyar idő szerint 9:22-kor elindult az új-zélandi Māhia-félsziget csúcsán kialakított indítóállásról a Rocket Lab amerikai magáncég Electron rakétája, hogy az űrbe juttassa az Alba Orbital műholdfejlesztő cég Albapod v2 műholdplatformját, rajta hat kis műholddal, köztük a magyar eszközökkel.

Bár korábban a startot többször is el kellett halasztani, most teljesen rendben zajlott, az első és második gyorsítófokozat is rendben levált.

A magyar műholdakat űrbe juttató rakéta fellövését élőben közvetítették.

Mindkét új magyar műholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem diákjai és oktatói fejleszették ki. A SMOG-P 5×5×5 centiméteres, az ATL-1 5×5×10 centiméteres.

Olyan kicsi műhold, mint a SMOG-P még sohasem állt pályára, így ebben Magyarország világelső lehet

- írja az Index.

A két új magyar műhold nagyjából 380 kilométeres magasságban kering majd az űrben. A tervek szerint 30-40 perccel a pályára állás után nyílnak majd ki az antennáik, és 24 órán belül kiderül, hogy rendben működnek-e.

A SMOG-P a tervek szerint segít elkészíteni a Földet körülvevő űr elektromágneses szennyezettségének térképét és elemzi a napszéltevékenység műholdra gyakorolt hatását.

A magánfejlesztésben készülő ATL-1 fő feladata egy új fejlesztésű, speciális hőszigetelő anyag tesztelése lesz űrbéli viszonyok között.

VIDEÓ: így festenek a magyar műholdak

Magyarország első műholdja, a Masat-1 2012-ben kapott startlehetőséget az Európai Űrügynökség Vega hordozórakétájának első küldetésében.

A Masat-1 pikoszatellit volt, fejlesztése közel négy évig folyt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék együttműködésében.

Építése elsősorban oktatási célt szolgált, pályára állását követően gyűjtötte a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a földi állomásra továbbított későbbi feldolgozásra. Az első magyar műhold kiválóan működött egészen az 1062 nappal későbbi megsemmisüléséig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Téli időszámítás: a szokásosnál korábban lesz idén az óraátállítás
Az őszi óraátállítás 2025-ben október 26-ra virradó éjszakára esik, ami az elmúlt évek legkorábbi átállása.
F. O. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 27.



A tavaszi időszámítás hagyományosan március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik el.

Ez azt jelenti, hogy idén az elmúlt évek legkorábbi átállása vár ránk.

Az esemény 2024-ben október 27-re, 2023-ban október 29-re, míg 2022-ben október 30-ra esett, emlékeztetett az nlc.hu.

Korábban többször is felmerült, hogy az Európai Unió területén eltörölnék az óraátállítást, de végül a téma lekerült a terítékről. Ellenzői szerint a legnagyobb probléma az, hogy megzavarja belső óránk működését, ezzel pedig komoly stresszt okoz szervezetünk számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Leszerelne a honvédség toborzókampányának arca, mert elégedetlen a Honvédelmi Minisztérium vezetésével
Pálinkás Szilveszter körülbelül egy hónapja adta be kérelmét, de a minisztérium a veszélyhelyzetre hivatkozva nem engedélyezte a távozását.


Nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, ezért leszerelne Pálinkás Szilveszter, a Magyar Honvédség toborzókampányának arca - tudta meg a Telex. A lap értesülését a százados is megerősítette.

„Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam”

– mondta a Telexnek a 33 éves rohamlövész.

Pálinkás körülbelül egy hónappal ezelőtt be is nyújtotta a kérelmét a minisztérium vezetésének, ugyanakkor a veszélyhelyzetre hivatkozva ezt elutasították. Ami azt jelenti, hogy nem engedik leszerelni.

A lap emlékeztet rá, hogy a 2020 márciusában elrendelt, és azóta fél évente folyamatosan meghosszabbított veszélyhelyzet alatt a jogszabályok szerint csak közös megegyezéssel lehet távozni a honvédségtől.

A százados így továbbra is az állomány tagja, ugyanakkor azt mondta: továbbra is keresi a jogi lehetőséget arra, hogy leszerelhessen.

Pálinkás Szilveszter 2017-ben lépett be a Magyar Honvédségbe. Szolnokon szolgált rohamlövésszként és különleges műveleti katonaként, majd a brit Királyi Katonai Akadémián tanult, ahol Orbán Gáspár is végzett. Ezt követően az Egyesült Államokban folytatott katonai felderítő képzést, később pedig a Honvédelmi Minisztérium állományában dolgozott katonai szakreferensként. Közvetlen felettese Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter lett.

Az elmúlt másfél évben Pálinkás volt a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca. Az egyik videóban például arról beszélt, hogy élete legjobb döntésének tartotta, amikor belépett a honvédségbe.

Pálinkás a Honvédelmi Minisztérium és a TV2 közös S.E.R.E.G. című sorozatában is szerepelt, ahol szakértőként segítette a forgatást. Részt vett a Sárkányok Kabul felett című filmben is, amely a 2021-es Sámán Pajzs nevű afganisztáni katonai mentőakciót mutatja be. A produkció november végén kerül a mozikba, Pálinkás korábban a köztévében is beszélt róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Morgott, meg indult felénk” – a Telex igazgatóságának elnöke menekült egy kerítésre a vaddisznók elől a János kórház közelében
Éppen biciklizett, amikor észrevette, hogy egy nagy csoport vaddisznó robog nem messze tőle.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 27.



Egy kerítésre menekült a vaddisznók elől a Telex igazgatóságának elnöke Budapesten, a Hegyvidéken - számolt be róla az RTL Híradó. Kárpáti Márton azt mondja, a János kórháznál biciklivel tartott hazafelé, amikor az egyik állat megindult feléjük.

„Láttam, hogy mellettem ezen a füves területen egy elég nagy csoport vaddisznó vágtat, elég nagy sebességgel robogtak. Nem nagyon foglalkoztam velük, mert biciklivel voltam”

- mesélte Kárpáti, aki ezután meglátott egy lányt, akinek fülhallgató volt a fején. Figyelmeztette a veszélyre.

„Az egyik anyadisznó jött utánunk, meg így szemmel tartott minket. Amikor el akartam indulni a biciklivel, akkor is morgott, meg indult felénk, látszott, hogy szemmel tart, úgyhogy felálltunk egy kerítés kőtalpazatára vagy alapjára, hogyha ott esetleg közelebb jönne a vaddisznó, akkor biztonságban legyünk”

- tette hozzá.

Végül öt-tíz perc múlva jöttek le. Kárpáti azt mondta, nem félelemből, inkább elővigyázatosságból kerestek menedéket.

A tizenkettedik kerületiek hónapok óta panaszkodnak, hogy az állatok minden korábbinál jobban birtokba vették a közterületeket. Fekete Orsolya kutyapárti képviselő korában azt mondta a Híradónak, nem szeretnének lövöldözni a kerületben, ezért inkább csapdákat állítottak fel. Ennek szerinte 4-6 hónapon belül lesz hatása. A csapdába csalt vaddisznókat elszállítják és elaltatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Súlyos a helyzet a Balatonnál: csaknem 300 millió köbméter víz tűnt el a tóból
Az Időkép szerint átlagos értékkel számolva nagyjából 170 milliméter esőre lenne szükség a vízgyűjtőben, hogy a hiányzó víz pótlódjon a tóban.


Vészesen csökkent a Balaton vízszintje az elmúlt időszakban, adta hírül az Időkép.

Csak az elmúlt két hét alatt nagyjából 10 centimétert apadt a tó, melynek átlagos vízszintje jelenleg 71 centiméter.

Ez azt jelenti, hogy a 120 centiméteres maximum szabályozási szinthez képest közel fél méterrel alacsonyabb a vízállás, a tóból jelenleg nagyjából 294 millió köbméter víz hiányzik. Ha csak a tó felszínére hulló csapadékot nézzük, akkor nagyjából 490 milliméternyi esőnek kellene esni ahhoz, hogy a tó vízszintje 71 centiméterről 120 centiméterre emelkedjen.

A portál szerint sokkal reálisabb képet ad, hogy mennyi esőre lenne szükség a Balaton egész vízgyűjtőjében. Mivel a lehulló csapadék nem 100 százalékban jut a tóba (beszivárgás, párolgás, tározódás), számolni kell lefolyási tényezővel is. Ennek értéke változó lehet a csapadék intenzitásától és talajállapottól függően.

Átlagos értékkel számolva nagyjából 170 milliméter esőre lenne szükség a vízgyűjtőben, hogy a hiányzó víz pótlódjon a tóban.

Erre egyelőre nem számíthatunk, bár hétvégén érkezik egy hidegfront, de ez is inkább csak lokálisan hozhat jelentősebb csapadékot a Balaton környékén.


Link másolása
KÖVESS MINKET: