News here
hirdetés

TUDOMÁNY

Több mint ezer éve nem volt ilyen: az összes bolygó látható lesz június végén a hajnali égbolton

A különleges égi jelenségre legutóbb 947-ben volt példa, és legközelebb 2492. áprilisában lesz lehetőség a megfigyelésére.

Link másolása

hirdetés
Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán közzétett cikk szerint, amennyiben

június 17-28. között hajnalban, napkelte előtt a keleti égbolt felé fordulunk, a Naptól való távolságuk sorrendjében, öt fényes bolygó is feltűnik majd: egy sorban lesz látható a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz.

Ráadásként a folyamatosan fogyatkozó Hold végig is halad a bolygók mellett a napok múlásával, így minden egyes hajnalban más-más arcát mutatja a bolygósor.

Az említett bolygók mellett, további két bolygó, az Uránusz és a Neptunusz, valamint a Plútó, és a legfényesebb kisbolygó, a Vesta is beáll a sorba. Azonban ezek az égitestek kizárólag távcsővel pillanthatóak meg.

Ez a sor szinte egész júniusban látható, a Merkúr azonban csak a hónap második felében csatlakozik a "bolygóvonathoz".

Mint írják, az együttállás meglehetősen lazának számít, a nyolc bolygó 105 fokos látószögű egyenes mentén sorakozik az égen. A Jupiter-Mars-páros 12 fokra, a Merkúr és a Vénusz 10 fokra lesznek egymástól. A bolygósor így szabad szemmel mutatja a legszebb látványt.

hirdetés

Aki szabad szemmel és binokulárral szeretné megfigyelni a bolygókat, érdemes még szinte teljes sötétségben, 3 óra körül elkezdenie. Ekkor a Neptunuszt és az Uránuszt is megtalálhatja még binokulárral. Az együttállás 3 óra 30-kor lesz a legszebb, ekkor a pitymallat már megvilágítja az eget. A cikk szerint azonban mindenképp érdemes 4 óráig várni, hogy a Merkúr is becsatlakozhasson.

A különleges égi jelenségre legutóbb 947-ben volt példa, és legközelebb 2492. áprilisában lesz lehetőség a megfigyelésére.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Valamit találhatott a NASA a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt
Az is lehet, hogy bizonyítékot talált a Juno űrszonda az első Földön kívüli óceán létezésére.

Link másolása

hirdetés

60-160 kilométer mély óceán is lapulhat a tudósok szerint a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt, írja a Mashable. A NASA űrszondája egészen közelről, 350 kilométeres magasságból készített felvételeket az Europáról. Legutóbb több mint két évtizede jártak ilyen közel a hold felszínéhez.

A Juno műhold műszerei ilyen távolságból képesek voltak adatokat gyűjteni az Europa 15-25 kilométer vastagságú jégpáncéljáról.

Az elemzés után hamarosan kiderülhet, hogy valóban víz borítja-e az égitest felszínét.

A tudósok régóta gyanítják, hogy a hold alkalmas lehet az élet kialakulására. Az is elképzelhető, hogy éppen itt bukkannak először a földin túl újabb óceánra a naprendszerben.

A csütörtökön közölt fotón jól látszik, hogy az Europa felszínén egyenetlen, repedezett a jég. Azt sem lehet kizárni, hogy a felszín latyakos, és a jégpáncél alatt melegebb áramlatok működnek.

A szakértők szerint óriási siker a Juno mostani felfedezése,

de hogy pontosan mit találtak, arra még néhány hónapot várni kell.

hirdetés

Az űrszonda csütörtöki fotóját itt lehet megnézni:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
2.6 milliárd forintos villanyszámlát kell kifizetnie jövőre a szegedi lézerkutató központnak
Az intézet mellett állami támogatással új napelempark épül, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd a későbbiekben.

Link másolása

hirdetés

A szegedi lézeres kutatóintézet az ország egyik legnagyobb energiafelhasználó tudományos intézménye.

Az ELI-ALPS már tavaly is több száz millió forintot fizetett az áramért, de most sokkal nagyobb kiadás várható. Ettől függetlenül pénzügyi gondokra nem számítanak, a kutatások zavartalanul folyhatnak. A jövő évben új napelem-parkot telepítenek, ami a működéshez szükséges áram nagy részét helyben előállítja majd az intézetnek - számolt be róla a Telex.

A lézeres kutatóintézetben az elmúlt évek során azért nőtt az energiafelhasználás, mert az újabb berendezéseket egymás után helyezték üzembe. A takarékosság szem előtt tartása miatt a vártnál kisebb mértékben emelkedett az áram költsége

– válaszolta Dr. Szabó Gábor fizikus professzor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője a Telex kérdésére.

A legtöbb áramot nem is maguk a lézerek fogyasztják, hanem az épületgépészeti berendezések. Az áramhoz képest a gáz ára csak a tizede.

Szabó professzor azzal számol, hogy a tavalyi, mintegy 280 millió forintos éves villanyszámla helyett jövőre már 2.6 milliárd forintot kell kifizetni.

Ez azonban egyelőre nem okoz pénzügyi gondokat, mert az ELI-nek vannak tartalékai.

hirdetés

Ráadásul a tervek szerint 2023-ban elkészülhet az intézet mellett az állami támogatással épülő, új napelempark, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd. Ennek a közbeszerzését már elbírálták, így a 2023 év végén lejáró áramszerződés után sem kell aggódni.

Pedig az energiahiány, illetve az áremelkedés a legnagyobb európai tudományos kutatóhelyeken is gondokat okozhat. Az LHC, a francia–svájci határ mellett működő, Nagy Hadronütköztető nevű kutatóközpont nehéz helyzetbe került, mert egymaga annyi elektromos energiát fogyaszt el, mint egy kisváros - írta a Rakéta.

Mivel az LHC a francia elektromos hálózatról kapja az áramot, a Nagy Hadronütköztetőt részben vagy időszakosan le kell állítani a télen, mert a franciák közül sokan villannyal fűtenek, így télen a fogyasztás a nyári kétszeresére nő.

A szegedi központ kutatási berendezései a világon egyedülállóak. Az intézetbe nemzetközi szakértői bizottság által elbírált tudományos pályázatok alapján jöhetnek dolgozni a hazai és külföldi kutatócsoportok, illetve kutatók. Ipari felhasználók térítés ellenében végezhetnek kísérleteket. Az ELI-ALPS állandó munkatársainak száma mintegy 250 fő, az épületkomplexum alapterülete pedig majdnem 25 ezer négyzetméter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Először sikerült farkast klónozni, egy kutya hordta ki a kölyköt
85 embrió közül egyedül egy kölyök látott napvilágot, amely egy elpusztult farkas génjeit hordozza.
Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

hirdetés

Megszületett a világ első klónozott sarkvidéki farkasa, amelyet egy beagle fajtájú kutya hordott ki - írja a LiveScience, ahol a kisfarkasról készült fotók is megtekinthetők.

A kínai Sinogene Biotechnology Company egy videóban mutatta be a világnak a Maya nevű klónozott nőstény farkaskölyköt. A videó 100 nappal Maya születése után jelent meg, a kölyök június 10-én jött világra egy pekingi laboratóriumban.

A Sinogene általában elpusztult háziállatok, például macskák, kutyák és lovak klónozására specializálódott magánügyfelek számára. A vállalatnál azonban most a veszélyeztetett fajok megőrzésével terveznek foglalkozni.

Mayát egy sarkvidéki farkastól gyűjtött DNS segítségével klónozták, amely fogságban halt meg Harbin Polarlandban, egy északkelet-kínai vadasparkban. Az eredeti Maya Kanadában született, majd 2006-ban Kínába szállították, és idős kora miatt pusztult el még 2021 elején.

Maya klónozása két év fáradozás és erőfeszítés után sikeresen befejeződött - mondta Mi Jidong, a Sinogene vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján.

hirdetés

A kutatók eredetileg 137 sarkvidéki farkasembriót hoztak létre úgy, hogy az eredeti Maya bőrsejtjeit kutyából származó éretlen petesejtekkel fuzionálták a szomatikus sejtmag transzfer (SCNT) néven ismert eljárás segítségével. Az embriók közül 85-öt sikeresen átültettek hét beagle-be. Az átültetett embriók közül csak egy fejlődött ki teljesen a vemhesség alatt.

A kutatók azért beagle-t alkalmaztak, mert nem volt elegendő nőstény farkas. Szerencsére a kutyák elegendő DNS-en osztoznak a farkasokkal ahhoz, hogy a hibrid vemhesség létrjöhessen.

Maya jelenleg béranyjával él egy laboratóriumban a kelet-kínai Hszücsouban, ám a farkaskölyköt végül a Harbin Sarkvidékre szállítják, hogy más sarkvidéki farkasokkal éljen együtt. A park őrei azonban úgy vélik, hogy elszigetelt nevelése miatt lassan kell bemutatni a falka többi tagjának.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Varga Mihály elismerte, mennyire rosszul állunk a lakások szigetelésével: Ausztriában 80%, Lengyelországban 59%, nálunk 20%
A pénzügyminiszter elismerte: bár voltak energetikai-korszerűsítést támogató állami programok, de ez nem volt elég. Ezért is ekkora most az ország és az emberek energiaszámlája.

Link másolása

hirdetés

Nem érték el a céljukat az elmúlt 12 év energetikai-korszerűsítési programjai - erről beszélt a közgazdász vándorgyűlésen tartott előadásában a pénzügyminiszter. Varga Mihály beszélt arról: Magyarországon csak minden ötödik lakóépület szigetelt. Az LMP szerint elhibázott a kormány politikája. A kormány az RTL híradó kérdésére nem árulta el, indítanak-e átfogó energiakorszerűsítési programot.

Vastagon fog a toll. A Házon Kívül kért fel egy energetikai szakértőt: számolja ki, mennyibe kerül ha valaki kevesebb energiát akar felhasználni.

Mucsi Sándor energetikai szakértő: "Ha az épület hőigényét szeretnénk csökkenteni, egy homlokzati hőszigetelést használnánk, ugye az olyan 25-35 ezer forint körüli négyzetméterenkénti költséget jelent. Gyorsan kijön a végösszeg." 5,8 millió forint hőszigetelés.

"Ehhez jön még a nyílászárók cseréjének költsége. Ez 2,5 millió forint. Még így is rövid idő alatt megtérülhet a szigetelés költsége. Körülbelül 4-5 év alatt megtérülhet."

Nemcsak egy háznak, egy országnak is van energiaszámlája. Ezt mutatta meg a pénzügyminiszter a szegedi közgazdász vándorgyűlésen. A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy állunk az épületszigeteléssel:

hirdetés

"Ausztriában 80 százalék, Lengyelországban 59, Szlovákiában 35, cseheknél is 25, nálunk 20 százalék."

Varga Mihály elismerte: bár voltak energetikai-korszerűsítést támogató állami programok, de ez nem volt elég. Ezért is ekkora most az ország és az emberek energiaszámlája.

"Ha olcsóbb nem lesz az ár, vagy csak mérsékeltebben lesz olcsóbb, akkor viszont kevesebbet kell fogyasztanunk belőle. Akkor előjönnek azok az energetika-hatékonysági programok, amelyek az elmúlt években is voltak, de talán szerényebb vagy moderáltabb mértékben, mint kellett volna."

Ha a V4-eket nézzük, akkor is Magyarország messze a legrosszabbul áll az épületszigetelés tekintetében.

Ungár Péter szerint akár 15-20 százalékkal is csökkenteni lehetett volna az ország gázfogyasztását egy átfogó állami szigetelési programmal.:

"Nem nagyon lehet ellenérvet mondani a szigetelés ellen. Jobb abból a szempontból, hogy a családoknak csökkenti a rezsiköltséget, jobb abból a szempontból, hogy Magyarországnak csökkenti a kitettségét Oroszországgal szemben, hiszen kevesebb energiát kell felhasználnunk."

Ráadásul a szigetelési program pörgetné a magyar építőipart is, és a környezetnek is jót tenne a kevesebb energiahordozó felhasználása.

A kormánytól azt kérdezte a híradó: megfelelőnek tartják-e az elmúlt 12 évben indított energiakorszerűsítési programokat, és indítanak-e újakat? Erre nem válaszoltak, csak annyit közöltek: a családok korszerűsíthetik az otthonaikat az otthonteremtési támogatás és az otthonfelújítási kölcsön segítségével.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: