Templom vagy papi lakhely? Rejtélyes, 2600 éves épületre bukkantak Egyiptomban
Egy 2600 éves, vályogtéglából épült szerkezetet találtak régészek a Nílus-delta északnyugati részén fekvő Butó ókori városának romjai alatt, miután új, föld alá „látó” technológiát teszteltek a helyszínen.
A felfedezést egy egyiptomi régészcsapat tette. A csapat a következő ásatási szezonban tervezi a vizsgálatok kiterjesztését a lelőhely mélyebb, idősebb rétegeire.
A falak mellett számos amulett és más, a korszakra jellemző tárgy is előkerült, köztük egy különleges, hibrid figura, amely egy pávián, egy sólyom és egy Patikosz nevű törpeisten elemeit ötvözi.
Más leletek ismertebb istenségeket ábrázoltak, például Íziszt, Hóruszt, Taueretet és a város védnökét, Vadzset istennőt.
„Az amulettek, az oltár és más rituális tárgyak jelenléte arra utal, hogy a helyszín templomként, valamiféle vallási szolgálati komplexumként – beleértve egy halotti funkciót – vagy a papok lakhelyeként működhetett” – írják a kutatók, hozzátéve, hogy a pontos funkció meghatározása még további ásatásokat igényel.
A felfedezéshez egy többlépcsős módszert alkalmaztak. Először a Sentinel-1 radarműhold 2018-as felvételeit elemezték, amelyekkel 15 olyan, felszíni anomáliát mutató pontot jelöltek ki, ahol eltemetett szerkezetek rejtőzhettek. Ezt követően a helyszínen elektromos ellenállás-tomográfiát végeztek, amely során elektromos áramot vezettek a talajba, és az ellenállás mértékéből következtettek a föld alatti rétegek összetételére, lényegében egyfajta nagyméretű CT-vizsgálatot végezve.
A kutatók szerint a módszer sikere áttörést jelenthet a hasonlóan komplex, nehezen kutatható lelőhelyek feltárásában.
„Tanulmányunk nagyon pontos képet adott a bonyolult régióban rejtőző települések felderítéséhez” – fogalmaznak a régészek.
A csaknem 6000 éve alapított ókori város története során sok nevet viselt. Az ókori egyiptomiak Per-Vadzsetnek hívták, mivel a hely Vadzset kígyóistennőjük szent területe volt.
A görögök idején Butó lett a neve, ma pedig az arab Tell el-Fara'in nevet viseli, amelynek jelentése „a fáraók dombja”. A város hosszú története során építmények épültek, pusztultak el, majd épültek újjá egészen a Kr. u. 7. századig, amikor romba dőlt.
A Butó számos lakója által hátrahagyott rétegek, a sárlerakódások, a talajvíz és a terület mérete miatt a hagyományos ásatások eddig rendkívül nehézkesek voltak a területen.
