TUDOMÁNY
A Rovatból

Tanulható-e a boldogság? Mit mond erről a tudomány?

Az ezoterikus guruk válaszát már ismerjük, sokat is és épp eléggé jól. De valóban meg tudjuk-e változtatni örökölt természetünket, hogy a félig üres poharat is félig telinek lássuk?
Kép: Bing Copilot - szmo.hu
2023. december 03.



Válságos helyzetekben csüggedő családtagjaimnak szoktam mondani, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint egy életünk van. Ezt az egy életet el lehet tölteni folyamatos aggodalomban, boldogtalanságban, sóvárgásban, stresszben, de minek. Jobb stratégia megtalálni mindig azt a mozzanatot az életünkben, ami boldoggá tehet. Persze ezzel a bölcselkedéssel sokra nem lehet jutni, mert megvallom, még senki sem csapott a homlokára, hogy „igen, ezentúl akkor boldog leszek”, s emelkedett fel átszellemült arccal saját kétségei közül. Ezért is érdekes, mit mondanak a tudósok, mert lássuk be: nagy segítség lenne, ha az egyetlen életünkben képesek lennénk boldogabbak lenni, mint ahogy általában vagyunk.

Az IflScience erről értekezik friss cikkében. Azt írják hogy a boldogság és a szomorúság nem zárják ki egymást, és hogy

az igazi elégedettséghez szükség van a negatív események és érzelmek befogadásának képességére.

„A boldogság az életben, mint fogalom, magában foglalja a kellemetlen tapasztalatokat is, és azt a képességünket, hogy a nehézségeket és csapásokat a növekedésbe, a tanulásba és a közösségi kapcsolatok kialakításába integráljuk” – mondta Dr. Emiliana Simon-Thomas, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem, a témával foglalkozó kutatóközpontjának tudományos igazgatója az IFLScience-nek.

„Ha azt hiszed, hogy a boldogság örömöt és szórakozást jelent, valamint az anyagi kényelem maximalizálását, akkor soha nem leszel boldog” - magyarázta.

Az ilyen emberek Simon-Thomas szerint egy úgynevezett „hedonikus mókuskerékben taposnak csak, és ez csupán tartós csalódáshoz vezet”.

Az olyan tényezők, mint a pénz, a hírnév, a hatalom vagy akár az Ovális Iroda sokkal kevésbé valószínű, hogy tartós boldogságot hoznak, mint a családdal és a barátokkal való szoros kötelékek.

Azaz általános hozzáállásunkat az alakítja, hogy mentális és érzelmi szinten hogyan tájékozódunk a világgal szemben. 2014-ben Simon-Thomas és munkatársai elindítottak egy tanfolyamot, hogy segítsenek az embereknek megtanulni ezt a készséget, és azt találták, hogy

a résztvevők szubjektív boldogsága, és az élettel való elégedettsége 5 százalékkal nőtt 10 hetes képzés után.

A másokkal való kapcsolatteremtés képességének fejlesztése például a boldogság növelésének egyik leghatékonyabb módja. „Nagyon sok olyan készség van, amelyet a kapcsolatteremtéssel bontakoztathatunk ki” - mondta Simon-Thomas. "Beleértve az olyan dolgokat, mint baráti beszélgetés olyan emberekkel, akiket nem ismersz, hogy érezd a bizalom és a közös emberi mivoltunk érzését”.

Bármennyire is furcsán hangzik, egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy azok az emberek, akiket arra kértek, hogy beszélgetéseket kezdeményezzenek idegenekkel chicagói ingázásuk során,

következetesen élvezetesebbnek értékelték a munkába vezető utat, mint azok, akik csendben ültek.

A hallgatás megtörésének megtanulása tehát például kulcs lehet egy örömtelibb élethez.

Mielőtt bele mertek volna vágni az ismeretlenekkel való beszélgetésbe, a fent említett tanulmány résztvevői mind azt jósolták, hogy egy idegennel való beszélgetés kínos lesz, és zavarral fog végződni. Az ilyen pesszimizmus az úgynevezett „negativitási torzítást” képviseli, amely nagyon ősi beidegződésünk.

A vadonban való túléléshez ugyanis jobban oda kellett figyelnünk a veszélyekre, mint mondjuk a táj szépségére, ezért az agyunk úgy fejlődött, hogy a negatívumokra összpontosítson a pozitívumok helyett.

Nyilvánvaló, hogy ennek az archaikus mechanizmusnak a megléte komoly akadályt jelent a boldogság megtalálásában, bár evolúciós szempontból teljesen logikus, mert hosszú évezredeken keresztül ez volt a túlélés záloga.

Szerencsére az agyunk rugalmas, ami azt jelenti, hogy lehetséges új idegpályákat létrehozni és megváltoztatni beidegződéseinket. Régi közhely az idegrendszert kutató tudósok körében, hogy az idegsejtek,

amelyek gyakrabban ingerlik egymást, „összedrótozódnak”, és ez a mechanizmus a kulcsa a boldogság növelésének is.

"Minél többet gyakoroljuk az egyfajta ötletre vagy tudatosságra való összpontosítást, annál szembetűnőbbé válik ez az ötlet vagy tudatosság rutinszerűen" - mondta Simon-Thomas.

„Tehát könnyebben fogunk gondolkodni a pozitív dolgokról, ha gyakoroljuk a pozitív dolgokra való gondolást.”

Például, ha megtanuljuk élvezni az élet varázslatosabb pillanatait, és ápoljuk a hálát – mindkettőt úgy érhetjük el, ha naplót vezetünk mindazokról a dolgokról, amelyekért hálásak vagyunk – segíthet abban, hogy örömtelibb lelkiállapotot alakítsunk ki, és növeljük a pozitív érzelmek lehetőségét.

Kimutatták, hogy

a hála tudatos felszínen tartása azokért a dolgokért, amelyek nekünk fontosak, segít enyhíteni a negatív tapasztalatok hatásait.

„Számos tanulmány mutat rá a hála gyakorlásának előnyeire.” - magyarázta.

A kutató szerint a hála gyakorlása azt az érzetet erősíti az egyénben, hogy vannak jó dolgok az életében. És ez képessé teszi őket arra, hogy túléljék a traumatikus időszakokat”.

Az persze, hogy egy ilyen tréninggel, milyen mértékben és mennyire tartósan változtatható meg ez adott egyén hozzáállása a dolgokhoz, nem mutatható ki egyértelműen. Tehát senki se várja, hogy Fülest Tigrissé lehet változtatni, de egy kis gyakorlással, a társas kapcsolatok ápolásával és a hála érzésének felszínen tartásával mindenki elérhet változást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Afrika a vártnál gyorsabban szakad ketté, új óceán van születőben
Geológusok megállapították, hogy a földkéreg egy kritikus vastagság alá vékonyodott a Nagy Afrikai Hasadékvölgyben. A folyamat végén, néhány millió év múlva egy új óceán jöhet létre, ahogy az Indiai-óceán vize elárasztja a mélyedést.


Geológusok megállapították, hogy az afrikai kontinens a vártnál gyorsabban halad a kettészakadás felé. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy aktív hasadék Kelet-Afrikában elérte a „kritikus küszöböt”, és a folyamat végén egy új óceán születhet – írta meg a ScienceAlert. A „hamarosan” persze geológiai léptékben értendő, ami még néhány millió évet jelent.

„Azt találtuk, hogy a szakadás ebben a zónában előrehaladottabb, és a kéreg vékonyabb, mint ahogy bárki gondolta”

– mondta Christian Rowan, a Columbia Egyetem geotudósa.

A kutatók a Kelet-afrikai-árokrendszer egy meghatározott részére, a Kenyán és Etiópián áthúzódó, több száz kilométeres Turkana-hasadékra fókuszáltak. Korábbi szeizmikus mérések újraelemzésével megállapították, hogy a földkéreg a hasadék közepén mindössze 13 kilométer vastag, míg a peremeken meghaladja a 35 kilométert.

Ez a vékonyodás jelzi az úgynevezett „kivékonyodás” vagy „nyakazódás” fázisát. Amikor egy kontinens kérge 15 kilométernél vékonyabbra nyúlik, a szétszakadás gyakorlatilag elkerülhetetlenné válik. „Minél vékonyabb lesz a kéreg, annál gyengébbé válik, ami elősegíti a hasadás folytatódását” – magyarázta Rowan.

A folyamat hátterében az áll, hogy az Afrikai-lemez két részre válik: a kontinens nagyját hordozó, hatalmas Núbiai-lemezre nyugaton, és a kisebb Szomáliai-lemezre keleten. Ez utóbbihoz kapcsolódik az a térség is, amely Madagaszkár szigetét is magában foglalja, bár a geológusok itt különálló, kisebb mozgó egységeket, például Lwandle-mikrolemezt is azonosítottak.

„Elértük a kritikus küszöböt”

– erősítette meg Anne Bécel geofizikus, a tanulmány társszerzője.

Pár millió év múlva a kivékonyodás fázisát az óceánosodás követi. A kéreg annyira elvékonyodik, hogy a mélyből feltörő magma új óceáni medencét és tengerfeneket hoz létre, amelyet az Indiai-óceán vize tölt majd fel. Egy ehhez hasonló, előrehaladottabb folyamat már most is megfigyelhető az északkelet-afrikai Afar-mélyföldön.

A felfedezés legérdekesebb része az emberi evolúcióra vonatkozó következtetése. A kutatók szerint a Turkana-hasadékban a kivékonyodás körülbelül 4 millió évvel ezelőtt kezdődött, egy heves vulkáni tevékenységet követően. Ez egybeesik a térségben talált legkorábbi emberelőd (hominin) kövületek korával.

A folyamat felgyorsította az üledékképződést, ami tökéletes körülményeket teremtett a fosszíliák megőrződéséhez. Lehetséges tehát, hogy ez a terület nem azért számít az emberiség bölcsőjének, mert ott zajlottak volna kiemelkedő evolúciós események, hanem mert a geológiai folyamatok kivételesen jó állapotban konzerválták az ott élt élőlények maradványait.

„Úgy véljük, ezek a tektonikus változások alapvető szerepet játszottak a Turkana-tónál lévő Nagy Afrikai Hasadékvölgy kivételes paleoantropológiai leletanyagának kialakításában”

– írják a kutatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
A világon elsőként nálunk gyógyítják anyatejjel az oxigénhiánnyal született kisbabákat, egy márciusban született kisfiú is megkapja a kezelést
A Semmelweis Egyetem klinikáján orron keresztül juttatják be az anyatejet az agykárosodott babák szervezetébe. A kutatók szerint az anyatejben lévő őssejtek segíthetik az agy regenerációját, a módszer biztonságosságát pedig már igazolták.


Anyatejet csepegtetnek egy apró fecskendővel egy oxigénhiánnyal született kisbaba orrába a Semmelweis Egyetem klinikáján – egy világszinten is úttörő magyar módszerről számolt be csütörtök este az RTL Híradó.

A forradalminak tűnő eljárással az oxigénhiány miatt agykárosodott újszülöttek agyának regenerációját próbálják segíteni. A speciális terápiát a világon először alkalmazták így, a kezelést egy márciusban született kisfiú is megkapja. A lényege, hogy a babáknak 28 napon keresztül, naponta kétszer, orron keresztül juttatják a központi idegrendszerükbe a saját édesanyjuktól származó tejet. A márciusi kisfiú édesapja a Híradónak arról beszélt, miért éltek a felajánlott lehetőséggel.

„Nyilván az ember szívesen részt vesz ilyenkor ebben, igazából mindenben, ami egy kicsit növeli a gyermek gyógyulási esélyeit, vagy felgyorsítja ezt.”

Az apa azt is hozzátette, szimpatikus volt számukra, hogy egy teljesen természetes anyagról van szó. De hogyan is működik pontosan a módszer? A kutatók szerint az anyatejben lévő őssejtek és más értékes anyagok – például idegsejt-növekedési faktorok – így felszívódva segíthetik az agy gyógyulását. A kutatás egyik szerzője, Dr. Méder Ünőke egy szemléletes hasonlattal írta le a folyamatot.

„Mi ezt úgy képzeljük el, hogy az őssejt bejut a központi idegrendszerbe, és ott mint egy karmester, különböző faktorokat kibocsájtva segíti az idegrendszer regerenációját.”

Az eljárás nem előzmény nélküli. A Semmelweis Egyetem kutatócsoportjának megvalósíthatósági és biztonságossági vizsgálatát a Pediatric Research nevű rangos szaklap közölte. A módszert korábban már sikeres állatkísérletek is igazolták, Németországban és Kanadában pedig koraszülötteken alkalmazták. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: a terápia jelenleg kizárólag újszülötteken alkalmazható, és ők is csak a saját édesanyjuk anyatejét kaphatják meg a kezelés során.

A hatásosságot egyelőre nem bizonyították, a jelenlegi adatok a kezelés biztonságosságát és megvalósíthatóságát igazolják.

A terápia hatékonyságát egy most is futó, nagyobb, úgynevezett randomizált, kontrollált vizsgálat (NEO-BRIGHT) fogja tisztázni a Semmelweis Egyetemen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a rejtélyt: egy ritka mélytengeri lényé az alaszkai aranygömb
A 2023-ban talált tárgy a *Relicanthus daphneae* nevű, anemónaszerű állat sziklához rögzítő maradványa. A NOAA kutatói a felfedezéskor még teljesen tanácstalanok voltak.
F. O. - szmo.hu
2026. április 28.



Megoldódott egy többéves rejtély: kiderült, mi az a furcsa, aranyszínű gömb, amelyet az alaszkai partoknál, több ezer méter mélyen találtak. Nem tojás és nem is szivacs, hanem egy anemónaszerű állat, a Relicanthus daphneae maradványa – írta a Live Science. A felfedezés lezárta a találgatásokat, amelyek azóta folytak, hogy a tudósok először megpillantották a különös képződményt.

A történet 2023 augusztusában kezdődött, amikor a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal expedíciója egy távirányítású járművel a Csendes-óceán fenekét kutatta.

Egy sziklához tapadva, nagyjából 3,2 kilométeres mélységben találtak rá a sima, puha tárgyra, amit a felszínre hoztak. A kutatók kezdetben tanácstalanok voltak, még a hajó laborjában sem tudták azonosítani.

„Mindenki csak nézte: ‘Mi a csuda? Mi ez?’”

Ezt Allen Collins, a washingtoni Smithsonian Természettudományi Nemzeti Múzeum zoológusa mondta, aki a vizsgálatokat vezette. A csapat először alapvető anatómiai jeleket keresett, de sem szájat, sem izmokat nem találtak, ami egy állatra utalt volna.

A mikroszkópos vizsgálat azonban áttörést hozott:

a szövetben csalánsejteket fedeztek fel, amelyek a medúzákra, korallokra és tengeri anemónákra jellemzőek.

A következő lépés a genetikai teszt volt, amely rengeteg mikrobán kívül egy anemónaszerű szervezet, a Relicanthus daphneae DNS-ét is kimutatta. Ekkor vonták be a kutatásba Estefanía Rodríguezt, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum kurátorát, aki a szövetet kutikulaként azonosította.

Az aranygömb tehát egy olyan hátrahagyott „ragasztóalap”, amelyet az állat maga alá választ ki, hogy a sziklához rögzítse magát.

A tudósok között még vita tárgya, hogy a Relicanthus daphneae pontosan hová tartozik. A genetikai adatok alapján egy testvércsoportot alkothat a valódi anemónákkal. Rodríguez szerint azonban a morfológiai jelek egyértelműek.

„Morfológiailag anemóna, és én hiszem, hogy anemóna” – mondta. „Csak nincs még elég mintánk, hogy ezt bizonyítsuk.”

Az állat valószínűleg képes leválni a szikláról, és új helyen egy új kutikula segítségével ismét megtelepedni, hátrahagyva a régit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Egy magára hagyott SpaceX-rakéta csapódik a Holdba nemsokára, új kráter képződhet miatta
Bill Gray csillagász számításai szerint egy 2025-ben indított Falcon 9 rakétafokozat éri el a Holdat. A becsapódás szerinte nem veszélyes, de egy új krátert hozhat létre a felszínen, ami később tudományos vizsgálatok tárgya lehet.


Egy tavaly útnak indított Falcon 9 rakéta felső fokozata csapódhat a Holdba augusztus 5-én, magyar idő szerint reggel 8 óra 44 perckor – számolt be róla a Rakéta.hu. A magára hagyott, sodródó űreszköz pályáját Bill Gray csillagász, a Project Pluto nevű kutatás vezetője számította ki, aki szerint a becsapódás várhatóan új krátert hoz majd létre a Hold felszínén.

A rakétafokozatot 2025 elején indították, hogy két holdszondát, a sikeresen leszálló Blue Ghostot és a leszálláskor kudarcot valló Resilience-t juttassa célba. A küldetés teljesítése után a kiégett alkatrészt a Föld–Hold rendszerben hagyták keringeni.

„Ez senkire sem jelent veszélyt, de rávilágít arra a bizonyos gondatlanságra, ahogyan a hátrahagyott űreszközöket, vagyis az űrszemetet kezeljük” – fogalmazott Bill Gray.

A Falcon 9 fokozata által létrehozott új kráter azonban később tudományos vizsgálatok tárgya lehet, segítve a kutatókat a Hold felszínének jobb megértésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk