Október 4-e az Állatok világnapja, és erről sok sztár és közéleti személyiség is megemlékezett a mai napon. Közéjük tartozik Orbán Viktor is.
A miniszterelnök este posztolt egy képet a család kutyájáról „Vigyázzunk rájuk!” felirattal. Posztja szövegébe pedig azt írta:
„Állatok világnapja. Ne csak ma, minden nap vigyázzunk kedvenceinkre!”
Mondanivalóját egy kutya, egy cica és egy nyuszi emotikonjával is színesítette.
Orbán korábban közzétett fotót Nárcisz nevű kuvaszukról is, azt nem tudni, hogy a 7 éve posztolt kutyával mi történt azóta. A mostani fotón a miniszterelnök egy vizslával látható.
Magyarország Kormánya a Facebook-oldalán arról írt csütörtök este, hogy okkal védik az energetikai rendszereket. A poszttal üzennek „azoknak, akik túlzásnak érzik az energetikai infrastruktúra megerősített védelmét”. A kormány egy négy évvel ezelőtti esetre hivatkozva azt állítja:
„amikor a háború kitörése után Magyarország egyértelművé tette, hogy ki akar maradni a háborúból, egy ukrán drón repült át a paksi atomerőmű felett.”
A magyar kormány szerdán megerősített védelmet rendelt el a kritikus energetikai létesítményeknél, és drónrepülési tilalmat vezetett be Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
A kormányzati állítás hátterében a 2022. március 10-én Zágrábban lezuhant szovjet gyártmányú Tu–141 drón esete állhat. A gép Románia és Magyarország légterén repült át, mielőtt Horvátországban becsapódott. Horvát és magyar források szerint a drón mintegy 40 percet töltött a magyar légtérben, de az útvonaláról csak részleges információk váltak nyilvánossá. A Telex elemzése szerint, ha a drón a Csenger–Zágráb vonalhoz közel repült, a Paksi Atomerőmű közelében elhaladhatott.
Magyarország Kormánya a Facebook-oldalán arról írt csütörtök este, hogy okkal védik az energetikai rendszereket. A poszttal üzennek „azoknak, akik túlzásnak érzik az energetikai infrastruktúra megerősített védelmét”. A kormány egy négy évvel ezelőtti esetre hivatkozva azt állítja:
„amikor a háború kitörése után Magyarország egyértelművé tette, hogy ki akar maradni a háborúból, egy ukrán drón repült át a paksi atomerőmű felett.”
A magyar kormány szerdán megerősített védelmet rendelt el a kritikus energetikai létesítményeknél, és drónrepülési tilalmat vezetett be Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Mol ultimátumot adott a horvátoknak: ha nem engedik az orosz olajat, jön a brüsszeli eljárás és a gigantikus kártérítés
A Mol-csoport a Barátság-vezeték leállása miatt szólította fel a horvát Janafot az orosz olaj tranzitjára. A magyar cég február 27-ig vár választ, utána versenyjogi eljárást és kártérítési pert indíthat.
Egy napot kapott a horvát Janaf a Moltól: vagy átengedi a tengeri úton érkező orosz kőolajszállítmányokat, vagy a magyar olajcég az Európai Bizottsághoz fordul, és minden kárt a horvátokkal fizettet meg. A Mol-csoport azt követeli a horvát vezeték-üzemeltetőtől, hogy legkésőbb február 27-ig adjon egyértelmű választ arra, átveszi-e a tengeri úton érkező, szankciók alá nem eső orosz kőolajat – írta a Vg.hu.
A vita azután éleződött ki, hogy leállt a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra és Szlovákiába tartó szállítás. „A Janafnak régóta tudomása van arról, hogy a Barátság-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállítás megszakadt. A Mol az erről szóló hivatalos iratokat már megküldte a horvát vállalatnak” – közölte a Mol. A magyar olajvállalat szerint a horvátok húzzák az időt, a Janaf ugyanis egy korábbi megkeresésre nem adott egyértelmű választ, hanem időt kért a szankciós szabályozás értelmezésére, és egyedi uniós, valamint amerikai engedélyeket kért az egyes szállítmányokra. A Mol ezt életszerűtlennek és indokolatlan bürokratikus akadálynak tartja.
A Mol arra hivatkozik, hogy az uniós szabályozás vészhelyzetre egyértelmű iránymutatást ad.
„Az EU-s szabályozás világosan fogalmaz: ha az Oroszországból egy szárazföldi tagállamnak történő olajszállítás csővezetéken keresztül az adott tagállam ellenőrzésén kívül eső okok miatt megszakad, akkor az Oroszországból tengeri úton szállított kőolaj behozható az adott tagállamba.”
Ezt az álláspontot a magyar kormány szankciós szakhatósága is megerősítette. A Mol hangsúlyozza, hogy a tervezett beszerzés megfelel az amerikai szankcióknak is, a szerződtetett szállító és értékesítő vállalatok nem szerepelnek semmilyen tiltólistán.
Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Czepek Gábor a Kossuth rádiónak nyilatkozva korábban szintén a vonatkozó EU-s rendeletre hivatkozott. „A 2022/879-es EU rendelet, amelybe magyar nyomásra bekerült az a passzus, hogy ha megszűnik az ellátás a Barátság kőolajvezetéken, akkor délről a Janaf- (...) vezetéken az orosz kőolajat át kell engedni” – emlékeztetett az államtitkár. Horvátország azonban már korábban elutasította, hogy az Adria-vezetéken keresztül orosz kőolajat szállítson Magyarországra és Szlovákiába, Zágráb kizárólag nem orosz eredetű olajjal hajlandó segíteni az ellátásbiztonság fenntartásában.
A Mol szerint a Janaf erőfölénnyel rendelkezik a finomítóihoz vezető szállítási útvonalon, ezért a szolgáltatás megtagadása az uniós versenyjog szerint erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet. Ha a Janaf továbbra sem adja meg a szükséges visszaigazolást, a Mol az Európai Bizottság versenyjogi részlegéhez fordul, és a késedelemből fakadó pénzügyi károkat is a horvát vállalaton fogja behajtani.
Egy napot kapott a horvát Janaf a Moltól: vagy átengedi a tengeri úton érkező orosz kőolajszállítmányokat, vagy a magyar olajcég az Európai Bizottsághoz fordul, és minden kárt a horvátokkal fizettet meg. A Mol-csoport azt követeli a horvát vezeték-üzemeltetőtől, hogy legkésőbb február 27-ig adjon egyértelmű választ arra, átveszi-e a tengeri úton érkező, szankciók alá nem eső orosz kőolajat – írta a Vg.hu.
A vita azután éleződött ki, hogy leállt a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra és Szlovákiába tartó szállítás. „A Janafnak régóta tudomása van arról, hogy a Barátság-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállítás megszakadt. A Mol az erről szóló hivatalos iratokat már megküldte a horvát vállalatnak” – közölte a Mol. A magyar olajvállalat szerint a horvátok húzzák az időt, a Janaf ugyanis egy korábbi megkeresésre nem adott egyértelmű választ, hanem időt kért a szankciós szabályozás értelmezésére, és egyedi uniós, valamint amerikai engedélyeket kért az egyes szállítmányokra. A Mol ezt életszerűtlennek és indokolatlan bürokratikus akadálynak tartja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András Deák Dániel mediános leleplezéséről: Pontosan tudja, hogy ő maga hazudik
Nem hagyta szó nélkül a Szikra Mozgalom politikusa Deák Dániel kirohanását. Szerinte a kormánypárti elemző pont a kutatási módszertan alapjaival nincs tisztában.
Jámbor András országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét arról a vitáról, ami Deák Dániel és a Medián közvélemény-kutató között alakult ki. A képviselő szerint a Fidesz „elképesztő erőlködésben” van a szerdai Medián-kutatás után, de ironikusan megjegyezte, hogy az az „edukációs munka”, amit a közvélemény-kutatások kapcsán most végeznek, hasznos lesz a társadalomnak.
Jámbor állítása szerint a kormánypárti propaganda egész nap azt kommunikálta, hogy Deák Dániel le fog buktatni egy „nagy politikai ikont”, de szerinte „a nagy erőlködésnek mondjuk úgy nem túl szilárd végeredmény lett a vége.”
„Deák Dániel ugyanis nyilvánosságra hozta a Medián januári kutatásainak úgynevezett nyers adatait, hogy bebizonyítsa: hazudik a Medián. Nyilván Deák pontosan tudja, hogy ő maga hazudik, de magyarázzuk is el, miért”
– írta posztjában, majd a közvélemény-kutatások módszertanát kezdte magyarázni.
Szerinte amikor egy kutató kutatást csinál, a megkérdezettek nem képezik le statisztikailag a teljes magyar társadalmat, mert egy ezerfős mintában nem lesz arányosan ugyanannyi nő, fiatal vagy érettségizett. A képviselő úgy fogalmazott, egy kutatás akkor reprezentatív, ha demográfiailag leképezi a magyar társadalom arányait, ezért alkalmaznak súlyozást. „Ha kevesebb fiatalt érnek el, akkor nagyobb súllyal veszik figyelembe a fiatalokat, és így tovább a reprezentativitás szempontjából számító minden demográfiában” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt minden közvélemény-kutató így csinálja.
Jámbor András szerint a Deák Dániel által közzétett lapokon is látszik, hogy kevesebb fiatalt értek el, akik között nagyobb a Tisza Párt támogatottsága, „így a valódi — súlyozott — adatokban nagyobb Tisza-támogatottság jön ki.” A politikus azt feltételezi, hogy a súlyozott adatok is Deák rendelkezésére álltak, csak azokat nem tette közzé.
„Ez viszont már tényleg a Fidesz-kampány vergődésének fázisa. Tudják, hogy hazudnak. Már nem is az ellenzékkel vitatkoznak, hanem közvélemény-kutatókkal, és az általuk is tudott valós kutatási eredményekkel!”
– zárta bejegyzését.
A HVG megbízásából készült legfrissebb, február 18–23. között felvett Medián-felmérés szerint a Tisza Párt előnye a teljes népességben 42–31, a választani tudóknál 51–38, a biztos szavazóknál pedig 55–35 százalék. A számokra reagálva Orbán Viktor Hann Endrét a „legjobb humoristának” nevezte.
Jámbor András országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét arról a vitáról, ami Deák Dániel és a Medián közvélemény-kutató között alakult ki. A képviselő szerint a Fidesz „elképesztő erőlködésben” van a szerdai Medián-kutatás után, de ironikusan megjegyezte, hogy az az „edukációs munka”, amit a közvélemény-kutatások kapcsán most végeznek, hasznos lesz a társadalomnak.
Jámbor állítása szerint a kormánypárti propaganda egész nap azt kommunikálta, hogy Deák Dániel le fog buktatni egy „nagy politikai ikont”, de szerinte „a nagy erőlködésnek mondjuk úgy nem túl szilárd végeredmény lett a vége.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: akkora robbanás volt a komáromi akkumulátorgyárban tesztelés közben, hogy lerepült az ajtó
Az Átlátszó tett közzé két felvételt az SK Battery komáromi üzemében történt detonációkról. A cég szerint engedélyezett tesztről van szó, de a hatóságok és a kormányhivatal még nem reagáltak.
Két, frissen nyilvánosságra került videófelvételen robbanások látszanak az SK Battery komáromi gyárában. A felvételek egyike az épületen belülről, a másik kívülről rögzítette az eseményt.
Az SK Battery megerősítette, hogy a felvételek a gyárukban készültek, állításuk szerint azonban egy több évvel ezelőtti, ellenőrzött körülmények között elvégzett minőségellenőrzési teszt látható rajtuk.
Az Átlátszó információi szerint a gyár B14-es épületében akkucellák és modulok tűzzel járó biztonsági tesztelése zajlik, ahol több robbanás is történt.
Az akkugyártó cég már a Telex kérdéseire így válaszolt:
„a videó egy több évvel ezelőtt elvégzett minőségellenőrzési tesztet mutat be, amelynek célja a vállalat által gyártott akkumulátorok tartósságának és biztonságosságának értékelése volt, és amelyet ellenőrzött tesztkörnyezetben, szélsőséges körülmények között hajtottunk végre. A tesztelő létesítmény az illetékes hatóságok hivatalos engedélyével működik.”
Közleményükben hozzátették: „Minden tesztelési tevékenységet a vonatkozó törvények és belső szabványok szerint bonyolítunk le, és a vállalat kialakított irányítási és felügyeleti keretrendszere alapján hajtunk végre.”
Az Átlátszó szerint ugyanakkor a tűzzel járó biztonsági tesztelés nem szerepel a gyár környezethasználati engedélyében és biztonsági jelentésében.
A Telex megkereste az ügyben a céget, a katasztrófavédelmet és a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt, de egyelőre nem kapott érdemi választ.
A komáromi gyárban nem ez az első rendkívüli esemény. Tavaly augusztusban tűz ütött ki a cellaformázó épület egyik részlegén, ahonnan 147 embert menekítettek ki, de senki sem sérült meg.
A robbanás belülről.
Itt pedig kívülről, rögtön az elején látható, ahogy lerepül az ajtó:
2024 áprilisában „szúrós szag” miatt részlegesen kiürítették az üzemet, és nyolc embert megfigyelésre kórházba szállítottak, bár a hatóságok nem mértek határérték feletti veszélyes anyagot.
Tavaly februárban pedig a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal a korábbi 150 mg/m³-ről 1 mg/m³-re szigorította a gyár NMP-kibocsátási határértékét; az NMP egy, a szaporodási képességet károsító oldószer.
A 444.hu tegnap arról írt, hogy az országos figyelem középpontjában álló gödi Samsung-gyárban is történt robbanás a múltban:
Két, frissen nyilvánosságra került videófelvételen robbanások látszanak az SK Battery komáromi gyárában. A felvételek egyike az épületen belülről, a másik kívülről rögzítette az eseményt.
Az SK Battery megerősítette, hogy a felvételek a gyárukban készültek, állításuk szerint azonban egy több évvel ezelőtti, ellenőrzött körülmények között elvégzett minőségellenőrzési teszt látható rajtuk.
Az Átlátszó információi szerint a gyár B14-es épületében akkucellák és modulok tűzzel járó biztonsági tesztelése zajlik, ahol több robbanás is történt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
