Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatásán döbbenetes felfedezést tettek a kutatók.
Egy különleges gombafaj képes befolyásolni a pókok viselkedését, és haláluk előtt „zombivá” változtatja őket.
A Popular Science beszámolója szerint kutatók egy dokumentumfilm készítése közben bukkantak rá egy eddig ismeretlen gombafajra, amely képes manipulálni a pókokat. A különös élőlényt Sir David Attenborough világhírű természettudós után nevezték el Gibellula attenboroughii-nak. A felfedezésről szóló tanulmányt a Fungal Systematics and Evolution szaklap január 24-én publikálta.
A gomba hatására a pókok elhagyják a hálójukat vagy búvóhelyüket, majd furcsa módon kezdenek viselkedni, mielőtt elpusztulnak.
Ez elsősorban a Metellina merianae nevű pókfajt érinti, amely főként sötét és nedves élőhelyeken fordul elő Európában, de a barlangi keresztespók is veszélyben lehet.
A Gibellula attenboroughii működése nagyban hasonlít az Ophiocordyceps gombákéhoz, amelyek a brazil esőerdőkben élő hangyák viselkedését módosítják. Ezek a gombák képesek irányítani áldozataikat, hogy elősegítsék saját terjedésüket. A tudósok további kutatásokat terveznek, hogy pontosan megértsék, hogyan manipulálja ez az újonnan felfedezett gomba a pókok viselkedését.
Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatásán döbbenetes felfedezést tettek a kutatók.
Egy különleges gombafaj képes befolyásolni a pókok viselkedését, és haláluk előtt „zombivá” változtatja őket.
A Popular Science beszámolója szerint kutatók egy dokumentumfilm készítése közben bukkantak rá egy eddig ismeretlen gombafajra, amely képes manipulálni a pókokat. A különös élőlényt Sir David Attenborough világhírű természettudós után nevezték el Gibellula attenboroughii-nak. A felfedezésről szóló tanulmányt a Fungal Systematics and Evolution szaklap január 24-én publikálta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Figyelmeztetnek a tudósok: egy aszteroida 2032-ben akár el is találhatja a Földet
A csillagászok gőzerővel dolgoznak azon, hogy pontosan meghatározzák a 2024 YR4 nevű aszteroida pályáját. A kutatók bíznak benne, hogy a következő hónapokban kiderül, valójában kicsi az esély a becsapódásra.
A 2024 YR4 jelzésű aszteroidát tavaly december 27-én fedezte fel a chilei ATLAS teleszkóp. A szakemberek szerint az objektum 40 és 90 méter közötti átmérőjű lehet, ami egy 15-30 emeletes ház méretének felel meg. Bár ez jóval kisebb, mint az a 10 kilométeres aszteroida, amely 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezetett, a csillagászok mégis komolyan foglalkoznak vele.
A jelenlegi számítások szerint a 2024 YR4-nek körülbelül 2 százalék esélye van arra, hogy 2032-ben eltalálja a Földet.
A kutatók ezért minden lehetséges eszközzel vizsgálják az objektumot, mert április után már nem lesz látható a teleszkópok számára.
A NASA által finanszírozott aszteroidamegfigyelő program egyik fontos eszköze, a James Webb űrteleszkóp hamarosan az aszteroida irányába fordul. A kutatók bíznak benne, hogy a teleszkóp infravörös érzékelői pontosabb képet adnak az égitest méretéről és pályájáról. Ez kulcsfontosságú lehet annak megállapításában, hogy milyen kockázatot jelenthet a jövőben.
A történelem során több kisebb aszteroida is komoly károkat okozott. A CNN emlékeztetett rá, hogy 1908-ban egy 30 méteres aszteroida csapódott Szibériába, és 2150 négyzetkilométeren letarolta a fákat. 2013-ban pedig egy 20 méteres égitest robbant fel Oroszország fölött, amely 7000 épületben tett kárt és több mint ezer embert megsebesített.
A kutatók szerint, ha a 2024 YR4 az előzetes becslések alapján inkább a nagyobb, 90 méteres tartományba esik, akkor egy esetleges becsapódás helyszínétől akár 50 kilométerre is hatalmas pusztítást okozhatna.
A James Webb teleszkóp március elején kezdheti el a megfigyeléseket, és a szakemberek remélik, hogy ezekből pontosabb adatokhoz jutnak.
A 2024 YR4 jelzésű aszteroidát tavaly december 27-én fedezte fel a chilei ATLAS teleszkóp. A szakemberek szerint az objektum 40 és 90 méter közötti átmérőjű lehet, ami egy 15-30 emeletes ház méretének felel meg. Bár ez jóval kisebb, mint az a 10 kilométeres aszteroida, amely 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezetett, a csillagászok mégis komolyan foglalkoznak vele.
A jelenlegi számítások szerint a 2024 YR4-nek körülbelül 2 százalék esélye van arra, hogy 2032-ben eltalálja a Földet.
A kutatók ezért minden lehetséges eszközzel vizsgálják az objektumot, mert április után már nem lesz látható a teleszkópok számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
2032-ben eltalálhatja a Földet egy hatalmas aszteroida, a 2024 YR4 – a NASA legfrissebb számításai szerint. A becsapódás esélye a korábbi 1 a 42-höz arányról 1 a 32-höz nőtt, ami azt jelenti, hogy jelenleg 3,1% az esély arra, hogy eléri bolygónkat.
A kutatók folyamatosan figyelik a 2024 YR4 pályáját, és az elmúlt hetekben többször is módosították a számításokat. Február 7-én még 1,2% volt a becsapódás esélye, de ez előbb 2,3%-ra, majd 2,6%-ra nőtt, most pedig elérte a 3,1%-ot.
A 2024 YR4 átmérője körülbelül 54 méter, ami nagyjából egy 18 emeletes épület magasságának felel meg.
Ha egy ekkora aszteroida becsapódna, 8 megatonna energia szabadulna fel, ami több mint 500-szorosa a Hirosimára ledobott atombomba erejének. Egy ekkora erejű robbanás egy egész nagyvárost is elpusztíthatna.
A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy a becsapódás esélye még mindig nagyon kicsi. A legfrissebb adatok szerint 96,9% az esély arra, hogy az aszteroida elkerüli a Földet. Emellett egy apró, 0,3%-os esély is fennáll arra, hogy a 2024 YR4 a Holdba csapódik.
A tudósok a Torino-skála segítségével értékelik az aszteroidák veszélyességét. A 2024 YR4 jelenleg 3-as besorolást kapott a 10-es skálán, ami azt jelenti, hogy helyi szintű pusztítást okozhat, és az esélye meghaladja az 1%-ot.
A kutatók folytatják a 2024 YR4 megfigyelését, és további mérések segíthetnek pontosabban meghatározni a pályáját. Sok olyan aszteroidát figyeltek már meg, amelyek kezdetben veszélyesnek tűntek, később azonban 0%-os becsapódási esélyt kaptak.
2032-ben eltalálhatja a Földet egy hatalmas aszteroida, a 2024 YR4 – a NASA legfrissebb számításai szerint. A becsapódás esélye a korábbi 1 a 42-höz arányról 1 a 32-höz nőtt, ami azt jelenti, hogy jelenleg 3,1% az esély arra, hogy eléri bolygónkat.
A kutatók folyamatosan figyelik a 2024 YR4 pályáját, és az elmúlt hetekben többször is módosították a számításokat. Február 7-én még 1,2% volt a becsapódás esélye, de ez előbb 2,3%-ra, majd 2,6%-ra nőtt, most pedig elérte a 3,1%-ot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Részleges napfogyatkozás lesz március végén - szabad szemmel is lehet majd látni
Március 29-én dél körül részleges napfogyatkozás lesz látható Magyarországról, a különleges égi jelenség során a Hold a Napnak egy kis szeletét takarja majd ki.
A jelenség 11:51-kor kezdődik, amikor a Hold eléri a Nap peremét és először beletakar abba. A fogyatkozás maximális fázisa 12:21-kor következik be. Ekkor a napátmérő 8,4 százalékát takarja majd ki a Hold. Ez a Nap felszínének alig 2,93 százalékos kitakarását jelenti, így lehűlést biztosan nem lehet majd tapasztalni, írja az MTI a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtöki közleménye alapján.
Megfelelő szűrővel szép látványt nyújt majd a kicsorbult napkorong. A fogyatkozás 12:50-kor ér véget, amikor a Hold végleg kilép a Nap korongja elől. A jelenség könnyen megfigyelhető lesz akár a városból is, amennyiben nincs útban magas épület vagy fa.
A napfogyatkozás amellett, hogy szabad szemmel is látható lesz, megfelelő fénycsökkentő eszközökkel vagy naptávcsővel is megfigyelhető.
Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a legkisebb nagyítású távcsővel is tilos a Napba nézni, mert az vaksághoz vezethet. A Napot kizárólag erre a célra gyártott eszközökkel szabad megfigyelni.
A napfogyatkozás egy különleges égi együttállás eredménye, amelynek során a Hold a Föld és a Nap közé kerül. Ez az esemény csak újholdkor következhet be, amikor a Hold a Nap irányában látszik az égen. A legközelebbi napfogyatkozás 2026. augusztus 12-én este, napnyugta előtt lesz megfigyelhető Magyarországról.
Aki szeretné részletesen megtekinteni a napfogyatkozást, érdemes felkeresnie egy csillagvizsgálót. A közlemény szerint a Svábhegyi Csillagvizsgálóban külön erre a napra tervezett Csillagkapu eseménnyel készülnek a ritka jelenség megfigyelésre. A programról és a csillagászati jelenségről részletes információ olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján.
A jelenség 11:51-kor kezdődik, amikor a Hold eléri a Nap peremét és először beletakar abba. A fogyatkozás maximális fázisa 12:21-kor következik be. Ekkor a napátmérő 8,4 százalékát takarja majd ki a Hold. Ez a Nap felszínének alig 2,93 százalékos kitakarását jelenti, így lehűlést biztosan nem lehet majd tapasztalni, írja az MTI a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtöki közleménye alapján.
Megfelelő szűrővel szép látványt nyújt majd a kicsorbult napkorong. A fogyatkozás 12:50-kor ér véget, amikor a Hold végleg kilép a Nap korongja elől. A jelenség könnyen megfigyelhető lesz akár a városból is, amennyiben nincs útban magas épület vagy fa.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
