TUDOMÁNY
A Rovatból

Rejtély: miért mosnak cipős emberi lábakat partra a hullámok a Salish-tengernél?

Kiben ne hűlne meg a vér, ha a vízparton sétálva talál egy cipőt, abban pedig egy levágott lábat? A Salish-tenger mentén pontosan ez történt, ráadásul nem is csak egyszer.


A Salish-tenger Kanada nyugati része és Washington állam között fekszik, sokan keresik fel gyönyörű tengerpartját.

A parton barangolók először 2007 augusztusában fedeztek fel egy kék-fehér futócipőt, benne egy lábbal Brit Columbiában. Hat nappal később pedig egy másikat, egy fekete-fehér Reebokot, amiből ugyancsak egy oszlásnak indult emberi láb kandikált ki. Mindkét cipő 46-os volt, és mindkét láb jobbos, vagyis biztos, hogy nem egy emberhez tartoztak.

„Ilyen rövid idő alatt kettőt találni elég gyanús. Arra, hogy egy levágott lábat találunk egy a millióhoz az esély, de ha kettőt találunk, az már az őrület kategória. Már hallottam két ballábas táncosokról, de azért mégis” – mondta annak idején Garry Cox a kanadai rendőrségtől a Vancouver Sun című lapnak.

Pedig ez még nem a vége volt. A kettőn kívül még 19-et, vagyis összesen 21 emberi lábat találtak a Salish-tenger partján, a már említett Brit Columbia tartományban és délebbre, Seattle közelében a következő 12 évben. Majdnem minden végtagon sportcipő volt egyet kivéve, amit túrabakancsban találtak. A cipőknek saját Wikipédia oldaluk lett, aztán valakik azzal kezdtek szórakozni, hogy csirkecsontokkal tömtek ki cipőket, és szétszórták őket a kanadai tengerpart mentén.

Sorozatgyilkos és látó

Ahogy egyre több cipős lábat mosott partra a víz, egyre több teória kerekedett akörül, hogy honnan származhatnak ezek a testrészek. Felvetődött, hogy sorozatgyilkos garázdálkodik, akinek ellenérzései vannak a lábakkal szemben.

„Nagyon érdekes tippeket kaptunk. Van, amelyik sorozatgyilkosról szól, vagy egy bevándorlókkal teli konténerről az óceán fenekén, na meg persze földönkívüliekről. Időről időre látók is jelentkeztek, hogy felajánlják szolgálataikat” – mondta Laura Yazedjian brit-columbiai törvényszéki antropológus.

A levágott lábak rejtélyének megoldása végül három, sokkal inkább racionális megoldáson alapult: DNS-vizsgálaton, a tengerbe került holttestek sorsának nyomon követésén, és a cipőgyártás változásainak megfigyelésén.

A nyomozás abból indult ki, hogy kikhez tartozhattak egykor ezek a lábak. DNS-vizsgálat segítségével sok ilyen lábhoz nevet tudtak rendelni, és kiderült, hogy számos közülük eltűnt emberekhez tartozott, az egyik például egy 1987 óta felszívódott halászhoz. Sok esetben világossá vált, hogy ezek az eltűnt emberek öngyilkosság vagy baleset következtében haltak meg. Például volt köztük egy nő, aki leugrott egy hídról. Semmiféle gyanús dolgot nem találtak egyikük halála körül sem.

@dr.karanr The feet #UnfoldChallenge #schoolwithdrkaran #learnontiktok #storytime ♬ Runaway by Kanye Piano - Henry Cantu

A cipőgyártás sajátosságai

A tengerbe került holttestek nem csupán elrothadnak, hanem dögevő lények is szétkapkodják őket. Ezek a vízfenéken táplálkozó állatok jobban kedvelik a puhább szöveteket tartalmazó testrészeket, például a bokát. A Simon Fraser Egyetem 2007-es, a kanadai rendőrség kérésére végzett kutatása megállapította, hogy azokban a vizekben, ahol a lábak nagy része előbukkant, az ott élő mélytengeri halak és rákfélék négy napon belül csontvázzá csupaszítanak egy emberi holttestet.

A test maradványai ugyan a tengerfenéken maradnak, a láb azonban a felszínre kerül, legalábbis olyankor, ha újgenerációs edzőcipő van rajta. Ezek ugyanis könnyebb szivacsot tartalmaznak, mint a kétezres évek előtti típusok, és gyakran van bennük légbuborékos betét.

Persze, felmerül a kérdés, hogy miért nincsenek tele a tengerpartok hasonló cipős lábakkal. Erre a terület fekvése és az uralkodó szélirány adhat magyarázatot.

A Salish-tenger szokatlanul nagy kiterjedésű szárazföldi víztömeg, ami szinte csapdaként funkcionál. Az uralkodó szélirány pedig nyugatias, vagyis inkább az óceánból kerülnek bele dolgok, és nem fordítva. Ha pedig egyszer bekerülnek a „kelepcébe”, nem marad más hátra, mint hogy partra mossa őket a víz.

(Forrás: National Geographic, Big Think, ATI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Afrika a vártnál gyorsabban szakad ketté, új óceán van születőben
Geológusok megállapították, hogy a földkéreg egy kritikus vastagság alá vékonyodott a Nagy Afrikai Hasadékvölgyben. A folyamat végén, néhány millió év múlva egy új óceán jöhet létre, ahogy az Indiai-óceán vize elárasztja a mélyedést.


Geológusok megállapították, hogy az afrikai kontinens a vártnál gyorsabban halad a kettészakadás felé. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy aktív hasadék Kelet-Afrikában elérte a „kritikus küszöböt”, és a folyamat végén egy új óceán születhet – írta meg a ScienceAlert. A „hamarosan” persze geológiai léptékben értendő, ami még néhány millió évet jelent.

„Azt találtuk, hogy a szakadás ebben a zónában előrehaladottabb, és a kéreg vékonyabb, mint ahogy bárki gondolta”

– mondta Christian Rowan, a Columbia Egyetem geotudósa.

A kutatók a Kelet-afrikai-árokrendszer egy meghatározott részére, a Kenyán és Etiópián áthúzódó, több száz kilométeres Turkana-hasadékra fókuszáltak. Korábbi szeizmikus mérések újraelemzésével megállapították, hogy a földkéreg a hasadék közepén mindössze 13 kilométer vastag, míg a peremeken meghaladja a 35 kilométert.

Ez a vékonyodás jelzi az úgynevezett „kivékonyodás” vagy „nyakazódás” fázisát. Amikor egy kontinens kérge 15 kilométernél vékonyabbra nyúlik, a szétszakadás gyakorlatilag elkerülhetetlenné válik. „Minél vékonyabb lesz a kéreg, annál gyengébbé válik, ami elősegíti a hasadás folytatódását” – magyarázta Rowan.

A folyamat hátterében az áll, hogy az Afrikai-lemez két részre válik: a kontinens nagyját hordozó, hatalmas Núbiai-lemezre nyugaton, és a kisebb Szomáliai-lemezre keleten. Ez utóbbihoz kapcsolódik az a térség is, amely Madagaszkár szigetét is magában foglalja, bár a geológusok itt különálló, kisebb mozgó egységeket, például Lwandle-mikrolemezt is azonosítottak.

„Elértük a kritikus küszöböt”

– erősítette meg Anne Bécel geofizikus, a tanulmány társszerzője.

Pár millió év múlva a kivékonyodás fázisát az óceánosodás követi. A kéreg annyira elvékonyodik, hogy a mélyből feltörő magma új óceáni medencét és tengerfeneket hoz létre, amelyet az Indiai-óceán vize tölt majd fel. Egy ehhez hasonló, előrehaladottabb folyamat már most is megfigyelhető az északkelet-afrikai Afar-mélyföldön.

A felfedezés legérdekesebb része az emberi evolúcióra vonatkozó következtetése. A kutatók szerint a Turkana-hasadékban a kivékonyodás körülbelül 4 millió évvel ezelőtt kezdődött, egy heves vulkáni tevékenységet követően. Ez egybeesik a térségben talált legkorábbi emberelőd (hominin) kövületek korával.

A folyamat felgyorsította az üledékképződést, ami tökéletes körülményeket teremtett a fosszíliák megőrződéséhez. Lehetséges tehát, hogy ez a terület nem azért számít az emberiség bölcsőjének, mert ott zajlottak volna kiemelkedő evolúciós események, hanem mert a geológiai folyamatok kivételesen jó állapotban konzerválták az ott élt élőlények maradványait.

„Úgy véljük, ezek a tektonikus változások alapvető szerepet játszottak a Turkana-tónál lévő Nagy Afrikai Hasadékvölgy kivételes paleoantropológiai leletanyagának kialakításában”

– írják a kutatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
A világon elsőként nálunk gyógyítják anyatejjel az oxigénhiánnyal született kisbabákat, egy márciusban született kisfiú is megkapja a kezelést
A Semmelweis Egyetem klinikáján orron keresztül juttatják be az anyatejet az agykárosodott babák szervezetébe. A kutatók szerint az anyatejben lévő őssejtek segíthetik az agy regenerációját, a módszer biztonságosságát pedig már igazolták.


Anyatejet csepegtetnek egy apró fecskendővel egy oxigénhiánnyal született kisbaba orrába a Semmelweis Egyetem klinikáján – egy világszinten is úttörő magyar módszerről számolt be csütörtök este az RTL Híradó.

A forradalminak tűnő eljárással az oxigénhiány miatt agykárosodott újszülöttek agyának regenerációját próbálják segíteni. A speciális terápiát a világon először alkalmazták így, a kezelést egy márciusban született kisfiú is megkapja. A lényege, hogy a babáknak 28 napon keresztül, naponta kétszer, orron keresztül juttatják a központi idegrendszerükbe a saját édesanyjuktól származó tejet. A márciusi kisfiú édesapja a Híradónak arról beszélt, miért éltek a felajánlott lehetőséggel.

„Nyilván az ember szívesen részt vesz ilyenkor ebben, igazából mindenben, ami egy kicsit növeli a gyermek gyógyulási esélyeit, vagy felgyorsítja ezt.”

Az apa azt is hozzátette, szimpatikus volt számukra, hogy egy teljesen természetes anyagról van szó. De hogyan is működik pontosan a módszer? A kutatók szerint az anyatejben lévő őssejtek és más értékes anyagok – például idegsejt-növekedési faktorok – így felszívódva segíthetik az agy gyógyulását. A kutatás egyik szerzője, Dr. Méder Ünőke egy szemléletes hasonlattal írta le a folyamatot.

„Mi ezt úgy képzeljük el, hogy az őssejt bejut a központi idegrendszerbe, és ott mint egy karmester, különböző faktorokat kibocsájtva segíti az idegrendszer regerenációját.”

Az eljárás nem előzmény nélküli. A Semmelweis Egyetem kutatócsoportjának megvalósíthatósági és biztonságossági vizsgálatát a Pediatric Research nevű rangos szaklap közölte. A módszert korábban már sikeres állatkísérletek is igazolták, Németországban és Kanadában pedig koraszülötteken alkalmazták. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: a terápia jelenleg kizárólag újszülötteken alkalmazható, és ők is csak a saját édesanyjuk anyatejét kaphatják meg a kezelés során.

A hatásosságot egyelőre nem bizonyították, a jelenlegi adatok a kezelés biztonságosságát és megvalósíthatóságát igazolják.

A terápia hatékonyságát egy most is futó, nagyobb, úgynevezett randomizált, kontrollált vizsgálat (NEO-BRIGHT) fogja tisztázni a Semmelweis Egyetemen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a rejtélyt: egy ritka mélytengeri lényé az alaszkai aranygömb
A 2023-ban talált tárgy a *Relicanthus daphneae* nevű, anemónaszerű állat sziklához rögzítő maradványa. A NOAA kutatói a felfedezéskor még teljesen tanácstalanok voltak.
F. O. - szmo.hu
2026. április 28.



Megoldódott egy többéves rejtély: kiderült, mi az a furcsa, aranyszínű gömb, amelyet az alaszkai partoknál, több ezer méter mélyen találtak. Nem tojás és nem is szivacs, hanem egy anemónaszerű állat, a Relicanthus daphneae maradványa – írta a Live Science. A felfedezés lezárta a találgatásokat, amelyek azóta folytak, hogy a tudósok először megpillantották a különös képződményt.

A történet 2023 augusztusában kezdődött, amikor a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal expedíciója egy távirányítású járművel a Csendes-óceán fenekét kutatta.

Egy sziklához tapadva, nagyjából 3,2 kilométeres mélységben találtak rá a sima, puha tárgyra, amit a felszínre hoztak. A kutatók kezdetben tanácstalanok voltak, még a hajó laborjában sem tudták azonosítani.

„Mindenki csak nézte: ‘Mi a csuda? Mi ez?’”

Ezt Allen Collins, a washingtoni Smithsonian Természettudományi Nemzeti Múzeum zoológusa mondta, aki a vizsgálatokat vezette. A csapat először alapvető anatómiai jeleket keresett, de sem szájat, sem izmokat nem találtak, ami egy állatra utalt volna.

A mikroszkópos vizsgálat azonban áttörést hozott:

a szövetben csalánsejteket fedeztek fel, amelyek a medúzákra, korallokra és tengeri anemónákra jellemzőek.

A következő lépés a genetikai teszt volt, amely rengeteg mikrobán kívül egy anemónaszerű szervezet, a Relicanthus daphneae DNS-ét is kimutatta. Ekkor vonták be a kutatásba Estefanía Rodríguezt, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum kurátorát, aki a szövetet kutikulaként azonosította.

Az aranygömb tehát egy olyan hátrahagyott „ragasztóalap”, amelyet az állat maga alá választ ki, hogy a sziklához rögzítse magát.

A tudósok között még vita tárgya, hogy a Relicanthus daphneae pontosan hová tartozik. A genetikai adatok alapján egy testvércsoportot alkothat a valódi anemónákkal. Rodríguez szerint azonban a morfológiai jelek egyértelműek.

„Morfológiailag anemóna, és én hiszem, hogy anemóna” – mondta. „Csak nincs még elég mintánk, hogy ezt bizonyítsuk.”

Az állat valószínűleg képes leválni a szikláról, és új helyen egy új kutikula segítségével ismét megtelepedni, hátrahagyva a régit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Egy magára hagyott SpaceX-rakéta csapódik a Holdba nemsokára, új kráter képződhet miatta
Bill Gray csillagász számításai szerint egy 2025-ben indított Falcon 9 rakétafokozat éri el a Holdat. A becsapódás szerinte nem veszélyes, de egy új krátert hozhat létre a felszínen, ami később tudományos vizsgálatok tárgya lehet.


Egy tavaly útnak indított Falcon 9 rakéta felső fokozata csapódhat a Holdba augusztus 5-én, magyar idő szerint reggel 8 óra 44 perckor – számolt be róla a Rakéta.hu. A magára hagyott, sodródó űreszköz pályáját Bill Gray csillagász, a Project Pluto nevű kutatás vezetője számította ki, aki szerint a becsapódás várhatóan új krátert hoz majd létre a Hold felszínén.

A rakétafokozatot 2025 elején indították, hogy két holdszondát, a sikeresen leszálló Blue Ghostot és a leszálláskor kudarcot valló Resilience-t juttassa célba. A küldetés teljesítése után a kiégett alkatrészt a Föld–Hold rendszerben hagyták keringeni.

„Ez senkire sem jelent veszélyt, de rávilágít arra a bizonyos gondatlanságra, ahogyan a hátrahagyott űreszközöket, vagyis az űrszemetet kezeljük” – fogalmazott Bill Gray.

A Falcon 9 fokozata által létrehozott új kráter azonban később tudományos vizsgálatok tárgya lehet, segítve a kutatókat a Hold felszínének jobb megértésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk