TUDOMÁNY
A Rovatból

Rejtély: kardszárnyú delfinek csapatosan támadnak meg hajókat a spanyol partoknál

A tudósok szerint egy traumatizált állat kezdhette el a szokatlan viselkedést, amit a többi aztán eltanult tőle. De az is lehet, hogy csak delfinhóbort.


Kardszárnyú delfinek már a harmadik hajót támadják meg és süllyesztik el Európa ibérirai partvidékén. Szakértők arra gyanakodnak, hogy eltanulják egymástól ezt a viselkedést.

Három ilyen delfin (másnéven orka) május elején a Gibraltári-szorosban, a spanyol partok közelében vetette magát egy jachtnak, és átlyukasztotta a kormánylapátot. A hajóskapitány, Werner Schaufelberger elmondása szerint két kisebb és egy nagyobb kardszárnyú jelent meg a vízijármű közelében.

„A kicsik a kormánylapátot lökdösték hátul, a nagy pedig oldalról többször teljes erőből nekivetette magát a hajónak.”

A kapitány úgy látta, hogy a kicsik egyértelműen utánozták a nagyobb orka technikáját.

A spanyol parti őrség kimentette a legénységet és Barbate-ba vontatták a hajót, ami azonban a kikötő bejáratánál elsüllyedt.

A támadás előtt pár nappal egy hatfős kardszárnyú delfincsapat a Gibraltári-szorosban támadott meg hasonló módon egy vitorlás hajót. A fedélzeten lévő Greg Blackburn úgy látta, hogy az anyadelfin tanította a kicsinyét arra, hogy hogyan rongálja meg a kormánylapátot.

Egyértelműen valamiféle nevelés, tanítás folyt – mondta Blacburn.

Újkeletű agresszivitás

Az Ibériai-félsziget partjainál 2020 májusában kezdődött a kardszárnyú delfinek agresszív viselkedése a hajókkal szemben, és azóta egyre gyakoribbá vált – derül ki egy tavaly júniusban publikált tanulmányból.

A támadások főként vitorláshajók ellen irányulnak, és ugyanazt a mintát követik:

a kardszárnyú delfinek hátulról közelítik meg a hajót, és „kezelésbe veszik” a kormánylapátot, majd ha sikerült megállítaniuk a járművet, elveszítik az érdeklődésüket és továbbállnak.

A legtöbb delfin-hajó találkozás ugyanakkor ártalmatlan. 2020 óta ötszáz ilyenről tudnak, és közülük csak három esetben süllyesztették el a hajót. Az orkák nagyjából száz hajó közül egynek esnek neki egy adott területen. A kardszárnyú delfinek élőhelyén lehet ilyen támadásokra számítani, vagyis Galíciában és a Gibraltári-szorosban.

Az agresszivitás újkeletű. A kutatók azt gyanítják, hogy egy traumatikus esemény okozhatta egy kardszárnyú delfin viselkedésének megváltozását, a többiek pedig eltanulták tőle.

Lehet, hogy csak hóbort?

„A kardszárnyú delfinek ezt természetesen szántszándékkal csinálják, és bár nem ismerjük az okát, egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy traumán alapuló védekező viselkedésről van szó” – véli López Fernandez a portugáliai Aveirói Egyetem szakértője.

Úgy vélik, hogy egy nőstény kardszárnyú delfin, akit Fehér Gladisnak neveztek el, az agónia egy kritikus pillanatát szenvedhette el – például összeütközhetett egy illlegális halászatot folytató hajóval –, ez váltotta ki nála a viselkedésváltozást, és elkezdett fizikai kontaktust teremteni a hajókkal. A kardszárnyú delfinek pedig könnyen tanulnak. Az biztos, hogy valami miatt hasznosnak tartják ezt a viselkedést, annak ellenére, hogy kockázatos nekivetni magukat mozgó hajóknak.

A szokatlan viselkedés azonban nem feltétlenül agresszív, hanem játékos is lehet, amit a kutatók „hóbortnak” neveznek. A kardszárnyú delfinek rendkívül kíváncsi és játékos állatok.

Ez a szokatlan viselkedés nemcsak a hajók szempontjából veszélyes, hanem az Ibériai-partok mentén élő kardszárnyú delfinek számára is, amelyek kritikusan veszélyeztetett állatok. Legutóbb 2011-ben számlálták meg őket, akkor az ibériai partok mentén 39 ilyen állat élt.

(Forrás: Live Science, 9news)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.


Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Vasárnap éjjel érdemes a Holdat kémlelni, különös égi jelenség lesz látható
Mire besötétedik, már lehet is az égi kísérőnkre figyelni. Sőt, még a tisztuló időjárás is kedvező lesz hozzá.


Vasárnap este a Hold mellett egy különös égi jelenséget figyelhetünk meg. A Szaturnusz ugyanis látszólag közel kerül égi kísérőnkhöz.

Október 5-én már sötétedés után érdemes lesz kémlelni az eget nyugaton, északnyugaton, a későbbi órákban pedig egyre többfelé az országban, ugyanis a Hold és a Szaturnusz együttállását láthatjuk az égen.

A Szaturnusz a Holdhoz képest balra, alacsonyabban lesz megfigyelhető este a keleti, délkeleti horizont fölött. Látszólagos távolságuk az alkonyat után 4,5 fok lesz, majd az éjszaka folyamán távolságuk csökken, pirkadat előtt pedig már csak 3 fokra lesznek egymástól a láthatók nyugati égbolton. A Hold 97 százalékos megvilágítottságú lesz, emiatt a holdfény már zavaró hatással lehet a Szaturnusz megfigyelésében - írja az Időkép.

Vasárnap mire besötétedik, nyugaton, északnyugaton már láthatjuk a csillagos eget, miközben még időnként felhők is megjelennek majd az égen. Az esti, éjszakai órákban pedig még nagyobb területen szakadozhat fel a felhőzet, így jó eséllyel láthatjuk majd a különös égi jelenséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A WHO aggasztó jelenségre figyelmeztet, egy biológus szerint versenyfutás zajlik az idővel
A WHO adatai szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.


Komoly veszélyre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Már minden hatodik fertőzés ellenáll az antibiotikumoknak. Adataik szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint versenyfutás zajlik az idővel. Míg korábban a penicilin számos betegségre gyógyszer volt, napjainkban megjelentek azok a baktériumok, amelyek ellenállnak ezeknek. Később pedig létrejöhet egy olyan kórokozó, ami a legtöbb ilyen szerre rezisztenssé válik.

2021-ben mintegy 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben. Közülük több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható.

A biológus szerint a baktériumok "fejlődése" természetes folyamat, így egy "versenyfutás zajlik a tudomány és a baktériumok evolúciója között". Úgy véli, a legjobb megoldás a személyre szabott terápia lenne. Ez azonban pénz és időigényes.

Egy háziorvos szerint pedig fontos, hogy a beteg tartsa be az előírtakat. Előfordul ugyanis, hogy sokan abbahagyják a gyógyszer szedését, mert már jobban érzik magukat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb tűzhányó ébredhetett fel a gigászi földrengés után – a tudósok sem értik teljesen, hogy mi zajlik Kamcsatkán
A nyári földmozgás óta furcsa vulkanikus jelenségek történnek Kamcsatkán. A kutatók szerint már a második tűzhányó kelhetett életre az utórengések következtében.


Életre kelhetett a Kamcsatka-félszigetén magasodó Kronotszkij tűzhányó, ami száz éve semmiféle aktivitást nem mutatott, így a tudósok szunnyadó vulkánnak tekintették. Szombaton mindez megváltozott, hiszen a KVERT kamcsatkai vulkánobszervatórium közölte, hogy a levegőbe emelkedett egy 10 kilométer magas hamufelhő, amit a szél 100 kilométerre sodort.

Ha sikerül igazolni, hogy valóban a Kronotszkij ébredt fel, akkor az már a második, hosszú ideje szunnyadó vulkán ébredése lehet a július 30-ai 8,8-as erősségű földrengés óta - írja a Telexen Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az ELTE tanszékvezető tanára.

A professzor felidézi, mi minden történt a nyári kamcsatkai földmozgás óta. Mint írja, az eseményt több ezer utórengés követte, és volt köztük 7-es magnitúdójúnál erősebb is. Néhány nappal később, augusztus 3-án kitört a több mint 450 éve alvó Krasenyinnyikov vulkán, néhány nappal ezelőtt pedig - vélhetően - a fentebb írt Kronotszkij.

A kutatók a szombati észlelés óta vizsgálják, hogy a kitörés valóban megtörtént-e. Ez azért bonyolult kérdés még napjainkban is, mert a vulkán 180 kilométerre van a Petropavlovszk-Kamcsatszkij településen lévő vulkánobszervatóriumtól.

„Itt nincsenek autópályák, hogy néhány óra alatt el lehessen érni a területet, ehhez igazi expedíció kell, helikopterrel vagy terepjáróval földutakon keresztül, folyókon átkelve” - magyarázza a tudós.

Dr. Harangi hozzáteszi, hogy a kutatók műholdas felvételeket is használnak a vizsgálathoz, és a Himawari–9 műhold képei bizony azt mutatják, hogy október 4-én vulkánkitörésre utaló felhő jelent meg a Kronotszkij fölött. A jelenség miatt vörös riasztást adtak ki a repülésre, mert a vulkáni hamu bejuthat a repülőgépek turbináiba és leállíthatja a hajtóműveket, ezáltal légikatasztrófákat okozhat.

A szakértők szerint Kamcsatka a Föld egyik legaktívabb vulkanikus területe, ahol több mint háromszáz vulkán található, és közülük 29 jelenleg is működik. A kitörések gyakran megzavarják a légiközlekedést. Az obszervatórium munkatársai éppen ezért éjjel-nappal figyelik a térséget, de a korlátozott anyagi lehetőségek miatt nem tudják mindegyik tűzhányót folyamatosan ellenőrizni.

A műholdképek alapján mindenesetre a kitörés rövid volt, ami arra utal, hogy csak egy rövid robbanás történt - hasonlóan az 1923-as eseményhez, amikor a Kronotszkij utoljára aktivitást mutatott. Horváth Ákos, Hamburgban dolgozó szakértő szerint azonban a bizonytalanság nagy, mivel a közelben van a nemrég felébredt Krasenyinnyikov vulkán is. Nem zárható ki, hogy a hamu onnan származik, de az is lehet, hogy a két vulkán közötti Krokur-maar tört ki.

A vizsgálat még tart, és néhány napig is eltarthat, mire pontos válasz születik. Az viszont biztos, hogy a Kronotszkij nem produkált jelentős kitörést, és nem jutott magma a földfelszínre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: