A dél-afrikai Gauteng tartományban már napi 2300 új omikron-esetet regisztrálnak. Dél-Afrikában országos szinten egy hét alatt megháromszorozódott az új fertőzések száma, és a pozitív tesztek aránya 2%-ról 9%-ra nőtt.

Pedig az ország tudósai minden eddiginél gyorsabban léptek. Alig 36 órával az első esetek bejelentése után már 100 dél-afrikai fertőzött betegtől vettek mintát, és ezt megosztották az egész világgal. És az első riasztástól számított egy órán belül a helyi orvosok tesztelni kezdték a koronavírus-gyógyszereket az új variáns ellen. Hamarosan csatlakoztak ehhez öt kontinens kutatócsoportjai, köztük a Pfizer-BioNTech és a Moderna csapata is.

A dél-afrikai orvosok arra számítanak, hogy gyakoribb lehet az újrafertőződés azoknál, akik már átestek a betegségen, vagyis a variáns erősebb lehet, mint a természetes immunitás. Az omikronnak mintegy 50 mutációja van, ebből több mint 30 a tüskében, a felszíni vírusproteinben, amelynek felismerésére és megtámadására edzik az oltások a szervezetet.

Dr.Stephen Hoge, a Moderna elnöke szerint az omikronról kapott első konkrét adatok nélkül is egyértelmű volt, hogy veszélyezteti az oltások hatékonyságát.

Egyes mutációkkal eddig még sosem találkoztak a kutatók. Némelyik a feltételezések szerint a béta-variáns oltás-kikerülő képességét erősítette fel, mások pedig a delta rendkívüli fertőzőképességét. Emellett az omikronnak van 26 egyedi tüskemutációja, szemben a deltában található 10-zel, vagy a béta 6 mutációjával. Közülük több is megnehezítheti a variáns felismerését és megállítását.

A New York Times megszólaltatta Penny Moore-t, a fertőző betegségek egyik legismertebb dél-afrikai szakértőjét, aki azt mondta, az omikron mutációi a tüskének éppen azon a részén vannak, amely érintkezésbe lép a test immunrendszerével.

Ők most teljesen védettnek tekintett emberek vérét felhasználva kísérleteznek az omikron szintetikus változatával. Az „álvírus-teszt” eredményeire előreláthatólag 10 napot kell várni.

A Moderna, a Pfizer-BioNTech, valamint a Johnson&Johnson közben ugyancsak az omikron oltásukra gyakorolt hatását vizsgálják.

Az mRNS-vakcinák technológiája lehetővé teszi a vakcinák gyors módosítását. A Pfizer szóvivője szerint kutatóik, ha szükséges, akár hat héten belül képesek adaptálni az oltásukat, és az első szállítmányok 100 napon belül útnak is indulhatnak. A Moderna is azt állítja, két hónapon belül képesek frissíteni jelenlegi vakcinájukat, és három hónap alatt a klinikai tesztek is elkészülhetnek.

Nem is beszélve a nagyon szegény afrikai országokról, ahol pillanatnyilag a legnagyobb a fertőzésveszély, és a legkisebb az átoltottság.

Sokkal szerencsésebb lenne, ha az derülne ki, hogy a már létező oltások nagyobb dózisokban hatékonyan felvehetik a versenyt az omikronnal. Most ezt is tesztelik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy az ismétlőoltások jelentősen növelik az antitest-szintet a szervezetben. Kérdés, hogy ez elég-e.

Ahhoz, hogy a vakcinák hatékonyságáról a tudósok teljes képet kapjanak, nemcsak az antitest-szinteket kell tanulmányozniuk, hanem az immunsejteket is, amelyek felismerhetik és megsemmisíthetik a fertőzött sejteket. Az úgynevezett T-sejtek kulcsfontosságúak a védekezésben.

Persze fontos faktor az is, hogy az omikron mennyire veszélyes. Az első hírek szerint rendkívül enyhe tünetekre, főleg izomfájdalmakra, fejfájásra, kimerültségre, ritkábban köhögésre panaszkodtak az ezzel a variánssal megfertőződött dél-afrikai betegek. Erről dél-afrikai orvosszövetség elnöke, Angelique Coetzee beszélt a BBC-nek. A dél-afrikai Országos Fertőző Betegségek Intézete ugyanakkor azt jelezte, hogy megnőtt a kórházakban kezelt, két éven aluli gyerekek száma.

Ahhoz mindenesere egyelőre nagyon kicsi az esetszám, és kevés idő telt el, hogy mindebből megalapozott következtetéseket lehessen levonni.

Amíg a világ az eredményekre vár, számos ország leállította a Dél-Afrikából érkező vagy oda irányuló légiforgalmat. Ennek ellenére máris féltucatnyi európai országban, valamint Ausztráliában, Izraelben és Hongkongban is azonosították az új variánst. Vagyis a légiforgalom korlátozása már nem tudja megállítani az omikron terjedését.

Dr.Jesse Bloom, a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ evolúciós biológusa ráadásul úgy gondolja, akkor is szükség lesz új oltásokra, ha az derül ki, hogy a jelenlegi vakcinák állják a sarat az omikronnal szemben. A vírus ugyanis szerinte sokkal gyorsabban mutálódik, mint ahogyan az várható volt. Ahogyan a szezonális influenzánál is mindig szükség van újabb és újabb oltásokra a gyakori mutációk miatt, ugyanez várható a koronavírus esetében is, csak itt még nagyobb versenyfutás várható a tudomány és a természet között.

Új, eddig Magyarországon nem elérhető eljárással gyógyítják a neuroendokrin daganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen (SE); az első izotópos infúziós kezelést a múlt héten végezték el az intézményben.

Az egyetem hétfői közleményében azt írta, hogy a belgyógyászati klinikán az első ilyen kezelést egy 80 éves neuroendokrin tumorban szenvedő férfi kapta.

A beteg az első infúzióra jól reagált, négy nappal később hazamehetett. A terápia néhány hét múlva folytatódik, mivel az izotópos kezelést 8-12 hetente szükséges megismételni, összesen 3-4 alkalommal.

A neuroendokrin tumorok a daganatos betegségek mintegy 5 százalékát teszik ki, évente 40-60 új esetet diagnosztizálnak, vagyis

- ismertették.

Lakatos Péter, az SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának egyetemi tanára szerint a teljes gyógyulás a tumor korai felfedezéskor várható, amikor a daganat sebészileg még jól eltávolítható. A műtéttel nem gyógyítható betegek kezelésére napjainkban Magyarországon csaknem mindegyik, világszerte elfogadott gyógyszeres kezelési mód elérhető.

Azt is hozzátette, hogy a gyógyszeres terápiák lassítják ugyan a daganatos betegség előrehaladását, ám egy ponton túl a hatásukat vesztik, ilyenkor az előrehaladott, már szóródott daganat esetén az izotópkezelési módszerek nyújthatnak segítséget.

A szakember elmondta,

Ezzel egy időben kezdték meg a magyarországi bevezetés feltételeinek megteremtését a másik három orvosképző egyetemmel közösen - tette hozzá.

A szomatosztatin-PRRT kezelés az elmúlt másfél évtizedben több európai onkológiai centrumban is elérhetővé vált Bázeltől Milánóig, míg Kelet-Európában először Krakkóban végezték. A hazai betegek 2005 óta vehették igénybe társadalombiztosítási támogatással, de csak külföldön, főként Svájcban és Németországban. Eleinte évi 2-5, az utóbbi években évi 30-40 kérelem érkezett az egészségbiztosítóhoz.

A Magyarországon diagnosztizált neuroendokrin betegek nagy részét a Semmelweis Egyetemen látják el, ezért e kezelés itthoni megteremtése mindenképpen mérföldkőnek számít a hazai endokrinonkológia történetében - fűzte hozzá Lakatos Péter.

A Semmelweis Egyetemen elvégzett beavatkozás után néhány órával a Debreceni Egyetemen is alkalmazták az izotóp-infúziós kezelést.

Ide kattintva megtudhatod, milyen betegségeket neveznek pontosan neoroendokrin daganatnak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

A NASA marsjárói számos érdekes felvételt készítettek már a vörös bolygóról, amelyek olykor összeesküvés-elméleteket is szítottak a marslakó-hívők körében. Most ismét egy furcsa dolgot sikerült lencsevégre kapni.

A képet látva sokan elkezdtek találgatni, hogy vajon a marslakók titkos rejtekhelyére, egy földalatti sírba, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezethet-e a kapura hasonlító képződmény, de a tudósok eloszlatták a kételyeket. A május 7-én készült felvételen minden bizonnyal egy geológiai jelenség eredménye látható.

Ashwin Vasavada, a Mars Tudományos Laboratóriumának kutatója a Gizmodo-nak elmondta, hogy a terület ősi homokdűnékből alakult ki, amelyek az idők során összeolvadtak, a változó nyomás alatt pedig különböző helyeken a tömbök megrepedtek.

A szakértő szerint vagy két függőleges törés történt, és a repedések közötti szikladarab kitört a helyéről, vagy egy függőleges törésről van szó, amely miatt a tömbök kissé eltávolodtak egymástól.

Nagyon erős napkitörést észlelt a NASA kedden, mégpedig a legintenzívebb, X-osztályú besorolásút – írja a phys.org.

A napkitörés olyan erőteljes energiakilökődés, amely a rádiótávközlésre, az elektromos hálózatra, a navigációs jelekre is hatással lehet, és veszélyt jelenthet az űrhajókra és az űrhajósokra.

A napkitörés azt jelenti, hogy a naplégkör egy körülhatárolt része hirtelen, erősen kifényesedik, emellett van a koronakidobódás, vagyis a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe, harmadikként pedig a napkoronában hosszú ideje egy helyben lebegő, a környező gáznál sűrűbb és hidegebb felhő hirtelen, gyorsuló felemelkedése és elszállása is megtörténik - általában ez a három jelenség egyszerre megy végbe.

Az Időkép grafikonján is játszik a röntgensugárzás nagymértékű növekedése.

A napkitörések a 11 éves napciklussal lesznek gyakoribbak vagy ritkábbak, de csak kevés olyan történik, amely megbolygatná a Föld mágneses mezejét. Egy ilyen nagyobb kitörés viszont végzetes is lehetne a technológiára, megbénítaná az elektromos -és kommunikációs hálózatot, kilökhetné a pályáról a műholdakat, azaz megszüntetné az internetet - írja az Időkép. Pár hete egy ilyen eseményből keletkezett geomágneses vihar 40 műholdat semmisített meg, a napokban pedig egy másik hatalmas napkitörés történt, de szerencsére az nem a Föld felé irányult.

2021 októbere óta már több mint 600 hepatitiszes esetet regisztráltak a világban, amely elsősorban a gyerekek körében terjed. Az Egyesült Királyságban jelentették a legtöbb májgyulladásos beteget, 197-et, az Egyesült Államokban pedig 180 esetről tudni. A betegek többségét kórházban kellett kezelni, és korábban teljesen egészséges gyerekeknél is súlyossá vált a betegség. A szakemberek viszont egyelőre tanácstalanok, hogy miért terjedt el most a gyerekek körében - írja a Guardian.

Jason Kindrachuk, a Manitoba Egyetem professzora szerint apró lépésekben haladnak ugyan, de még mindig nincs meg a kirakós minden darabja ahhoz, hogy el tudjanak indulni valamilyen úton.

Lehetséges, hogy egy új, eddig nem azonosított vírusról van szó, de az is elképzelhető, hogy egy már létező vírus, vagy több vírus együttesen okoz újfajta tüneteket. Vizsgálják például azt is, hogy adenovírus-fertőzés áll-e a háttérben, ám az eddig vizsgált májszövetekben nem látták adenovírus jeleit, és egyébként is szokatlan, hogy az ilyen fajta vírus hepatitiszt okoz.

Az már kiderült, hogy van összefüggés a Covid és a májproblémák között: mind gyerekek, mind felnőttek esetében volt példa arra, hogy a fertőzés megzavarta a májműködést. Olasz kutatók már egy évvel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a koronavírus hepatitiszt okozhat, miután egy 10 éves kisfiúnál májproblémák léptek fel a Covid-fertőzése során. Brazíliai kutatók pedig 2021 szeptemberében dokumentáltak egy esetet, amikor egy immunhiányos gyereknél hepatitisz alakult ki a Covid miatt.

A kutatók már 2020-ban megfigyelték, hogy a gyerekeknél a koronavírus többszervi gyulladásos szindrómát (MIS-C) vált ki, amely a májat is érintheti. Az akut hepatitisz pedig a MIS-C egyik legfőbb tünete. Ezt egy új tanulmány is igazolta, amelyben egy 3 éves, korábban egészséges kislányról írtak, aki enyhe Covidban szenvedett, három héttel később viszont hepatitisz és akut májelégtelenség alakult ki nála.

Egy másik, még nem publikált tanulmányban pedig koronavíruson átesett és más légúti betegségben szenvedő gyerekek májműködését hasonlították össze, és azt találták, hogy a Covid növeli a rendellenes májműködés kockázatát a gyerekeknél, amely ráadásul legalább fél évig tarthat.

Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy a most terjedő hepatitisz a koronavírushoz köthető, ez csak a lánc egyik szeme - jelezték a szakértők.

Azt is kiemelték, a jó hír az, hogy már tudjuk, hogyan előzhetjük meg az ilyen és sok más vírus terjedését: maszkhasználattal, sok szellőztetéssel, kézmosással, karanténnal, oltással, stb.