News here
hirdetés

TUDOMÁNY

Omikron: a tudósok versenyt futnak az idővel, hogy minél előbb kiderüljön, mennyire veszélyes

Ha valóban képes megkerülni az eddigi oltások által adott védelmet, hónapokba telhet, mire a módosított vakcinák eljutnak a nagy tömegekhez.

Link másolása

hirdetés

A dél-afrikai Gauteng tartományban már napi 2300 új omikron-esetet regisztrálnak. Dél-Afrikában országos szinten egy hét alatt megháromszorozódott az új fertőzések száma, és a pozitív tesztek aránya 2%-ról 9%-ra nőtt.

Pedig az ország tudósai minden eddiginél gyorsabban léptek. Alig 36 órával az első esetek bejelentése után már 100 dél-afrikai fertőzött betegtől vettek mintát, és ezt megosztották az egész világgal. És az első riasztástól számított egy órán belül a helyi orvosok tesztelni kezdték a koronavírus-gyógyszereket az új variáns ellen. Hamarosan csatlakoztak ehhez öt kontinens kutatócsoportjai, köztük a Pfizer-BioNTech és a Moderna csapata is.

A tesztek eredményei legkorábban két hét múlva várhatók. Az omikron mutációi azonban arra utalnak, hogy az oltások az eddigieknél kevésbé lesznek hatékonyak, csak egyelőre azt nem lehet tudni, mennyivel kevésbé.

A dél-afrikai orvosok arra számítanak, hogy gyakoribb lehet az újrafertőződés azoknál, akik már átestek a betegségen, vagyis a variáns erősebb lehet, mint a természetes immunitás. Az omikronnak mintegy 50 mutációja van, ebből több mint 30 a tüskében, a felszíni vírusproteinben, amelynek felismerésére és megtámadására edzik az oltások a szervezetet.

Dr.Stephen Hoge, a Moderna elnöke szerint az omikronról kapott első konkrét adatok nélkül is egyértelmű volt, hogy veszélyezteti az oltások hatékonyságát.

Az új variánst „az eddigiek legerősebb tulajdonságaiból összerakott Frankenstein-szerű keveréknek” nevezte.

Egyes mutációkkal eddig még sosem találkoztak a kutatók. Némelyik a feltételezések szerint a béta-variáns oltás-kikerülő képességét erősítette fel, mások pedig a delta rendkívüli fertőzőképességét. Emellett az omikronnak van 26 egyedi tüskemutációja, szemben a deltában található 10-zel, vagy a béta 6 mutációjával. Közülük több is megnehezítheti a variáns felismerését és megállítását.

hirdetés

A New York Times megszólaltatta Penny Moore-t, a fertőző betegségek egyik legismertebb dél-afrikai szakértőjét, aki azt mondta, az omikron mutációi a tüskének éppen azon a részén vannak, amely érintkezésbe lép a test immunrendszerével.

Ők most teljesen védettnek tekintett emberek vérét felhasználva kísérleteznek az omikron szintetikus változatával. Az „álvírus-teszt” eredményeire előreláthatólag 10 napot kell várni.

A Moderna, a Pfizer-BioNTech, valamint a Johnson&Johnson közben ugyancsak az omikron oltásukra gyakorolt hatását vizsgálják.

Az mRNS-vakcinák technológiája lehetővé teszi a vakcinák gyors módosítását. A Pfizer szóvivője szerint kutatóik, ha szükséges, akár hat héten belül képesek adaptálni az oltásukat, és az első szállítmányok 100 napon belül útnak is indulhatnak. A Moderna is azt állítja, két hónapon belül képesek frissíteni jelenlegi vakcinájukat, és három hónap alatt a klinikai tesztek is elkészülhetnek.

Bár ez bravúros gyorsaság lenne, a korábbi tapasztalatok alapján ezután még hosszú hónapokba telne, hogy az új oltás ténylegesen el is jusson az emberekhez, még azokban az országokban is, amelyek képesek megfizetni az árát.

Nem is beszélve a nagyon szegény afrikai országokról, ahol pillanatnyilag a legnagyobb a fertőzésveszély, és a legkisebb az átoltottság.

Sokkal szerencsésebb lenne, ha az derülne ki, hogy a már létező oltások nagyobb dózisokban hatékonyan felvehetik a versenyt az omikronnal. Most ezt is tesztelik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy az ismétlőoltások jelentősen növelik az antitest-szintet a szervezetben. Kérdés, hogy ez elég-e.

Ahhoz, hogy a vakcinák hatékonyságáról a tudósok teljes képet kapjanak, nemcsak az antitest-szinteket kell tanulmányozniuk, hanem az immunsejteket is, amelyek felismerhetik és megsemmisíthetik a fertőzött sejteket. Az úgynevezett T-sejtek kulcsfontosságúak a védekezésben.

Az omikron egyes mutációi sajnos pont a vírus T-sejtek által célzott részeiben vannak, ami azt jelenti, hogy nehezebb lehet a T-sejteknek a variáns felismerése.

Persze fontos faktor az is, hogy az omikron mennyire veszélyes. Az első hírek szerint rendkívül enyhe tünetekre, főleg izomfájdalmakra, fejfájásra, kimerültségre, ritkábban köhögésre panaszkodtak az ezzel a variánssal megfertőződött dél-afrikai betegek. Erről dél-afrikai orvosszövetség elnöke, Angelique Coetzee beszélt a BBC-nek. A dél-afrikai Országos Fertőző Betegségek Intézete ugyanakkor azt jelezte, hogy megnőtt a kórházakban kezelt, két éven aluli gyerekek száma.

Ahhoz mindenesere egyelőre nagyon kicsi az esetszám, és kevés idő telt el, hogy mindebből megalapozott következtetéseket lehessen levonni.

Amíg a világ az eredményekre vár, számos ország leállította a Dél-Afrikából érkező vagy oda irányuló légiforgalmat. Ennek ellenére máris féltucatnyi európai országban, valamint Ausztráliában, Izraelben és Hongkongban is azonosították az új variánst. Vagyis a légiforgalom korlátozása már nem tudja megállítani az omikron terjedését.

Dr.Jesse Bloom, a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ evolúciós biológusa ráadásul úgy gondolja, akkor is szükség lesz új oltásokra, ha az derül ki, hogy a jelenlegi vakcinák állják a sarat az omikronnal szemben. A vírus ugyanis szerinte sokkal gyorsabban mutálódik, mint ahogyan az várható volt. Ahogyan a szezonális influenzánál is mindig szükség van újabb és újabb oltásokra a gyakori mutációk miatt, ugyanez várható a koronavírus esetében is, csak itt még nagyobb versenyfutás várható a tudomány és a természet között.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Egy 80 éves beteg kaphatta meg itthon először az újfajta rákgyógyszert, amit eddig csak külföldön lehetett elérni
Mérföldkőhöz érkezett a neuroendokrin daganatos betegek hazai ellátása. A terápiában a sugárzó izotópot infúzión keresztül juttatják be a szervezetbe, ahol elpusztítja a rákos sejteket.

Link másolása

hirdetés

Új, eddig Magyarországon nem elérhető eljárással gyógyítják a neuroendokrin daganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen (SE); az első izotópos infúziós kezelést a múlt héten végezték el az intézményben.

Az egyetem hétfői közleményében azt írta, hogy a belgyógyászati klinikán az első ilyen kezelést egy 80 éves neuroendokrin tumorban szenvedő férfi kapta.

A beteg az első infúzióra jól reagált, négy nappal később hazamehetett. A terápia néhány hét múlva folytatódik, mivel az izotópos kezelést 8-12 hetente szükséges megismételni, összesen 3-4 alkalommal.

A neuroendokrin tumorok a daganatos betegségek mintegy 5 százalékát teszik ki, évente 40-60 új esetet diagnosztizálnak, vagyis

Magyarországon több száz embert érinthet ez a betegség, amelynek felismerésekor a páciensek fele már előrehaladott stádiumban van

- ismertették.

hirdetés

Lakatos Péter, az SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának egyetemi tanára szerint a teljes gyógyulás a tumor korai felfedezéskor várható, amikor a daganat sebészileg még jól eltávolítható. A műtéttel nem gyógyítható betegek kezelésére napjainkban Magyarországon csaknem mindegyik, világszerte elfogadott gyógyszeres kezelési mód elérhető.

Azt is hozzátette, hogy a gyógyszeres terápiák lassítják ugyan a daganatos betegség előrehaladását, ám egy ponton túl a hatásukat vesztik, ilyenkor az előrehaladott, már szóródott daganat esetén az izotópkezelési módszerek nyújthatnak segítséget.

A szakember elmondta,

az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) 2017-ben fogadta el a lutécium 177 alkalmazását felnőttek neuroendokrin tumorainak kezelésére.

Ezzel egy időben kezdték meg a magyarországi bevezetés feltételeinek megteremtését a másik három orvosképző egyetemmel közösen - tette hozzá.

A szomatosztatin-PRRT kezelés az elmúlt másfél évtizedben több európai onkológiai centrumban is elérhetővé vált Bázeltől Milánóig, míg Kelet-Európában először Krakkóban végezték. A hazai betegek 2005 óta vehették igénybe társadalombiztosítási támogatással, de csak külföldön, főként Svájcban és Németországban. Eleinte évi 2-5, az utóbbi években évi 30-40 kérelem érkezett az egészségbiztosítóhoz.

A Magyarországon diagnosztizált neuroendokrin betegek nagy részét a Semmelweis Egyetemen látják el, ezért e kezelés itthoni megteremtése mindenképpen mérföldkőnek számít a hazai endokrinonkológia történetében - fűzte hozzá Lakatos Péter.

A Semmelweis Egyetemen elvégzett beavatkozás után néhány órával a Debreceni Egyetemen is alkalmazták az izotóp-infúziós kezelést.

Ide kattintva megtudhatod, milyen betegségeket neveznek pontosan neoroendokrin daganatnak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Nálunk is megjelenhet a járvány, ami miatt súlyos betegségekkel születtek a gyerekek Brazíliában
A Zika-vírus pár éve végigsöpört Amerikában, hamarosan pedig Európában is megjelenhet.
Címkép: Wikipedia - szmo.hu
2022. május 08.


Link másolása

hirdetés

A 24.hu bukkant rá egy április közepén publikált tanulmányra, amiben az állt, hogy már csak egy lépésre vagyunk a Zika-járvány megjelenésétől. Egészen pontosan egy megfelelő mutáció kell ahhoz, hogy világjárvány legyen a Zikából.

Ez az a járvány, ami 2015 és 2017 között söpört végig Amerikán, aminek következtében Brazíliában sok újszülött jött világra súlyos agykárosodással, kóros kisfejűséggel.

A lap felkereste Kemenesi Gábor virológust, aki a koronavírus-járvány kapcsán vált országosan ismertté. Megkérdezték tőle, mi kell ahhoz, hogy nálunk is megjelenjen a Zika. A szakember elmagyarázta, hogy három dolog kell egy járvány kirobbanásához: fertőzőképes vírus, egy terjesztő és a népesség védtelensége.

A tanulmányból kiindulva egyelőre még hiányzik a vírusmutáció, ami Európában jól tudna terjedni. A terjesztő már jelen van, ami nem más, mint az ázsiai tigrisszúnyog. A harmadik feltétel is teljesül, ugyanis a kontinensünkön még nem volt Zika-járvány, így a népességnek nincs védelme ellene.

Jelenleg a járványt akadályozza Európában, hogy a vírusnak először a szúnyogban kell végigjárnia a fertőzási ciklusát, ami nem mindig jön össze a hidegebb éghajlat miatt. Európa nagyobb részét tehát védi a "zordabb" klíma, de itt is vannak olyan részek, ahol tudna terjedni a Zika.

hirdetés
"A legtöbb feltétel adott, látjuk az előjeleit egy potenciális járvány berobbanásának: ha a körülmények együttállása bekövetkezik, akkor baj van. Nehéz jósolni, hogy pontosan mennyire sürgető a helyzet, ám nagyon valószínű, hogy az elkövetkező évtizedek nem maradnak európai Zika-esetek nélkül"

- vonta le a következtetést Kemenesi.

Hogy Magyarországon lehet-e Zika-járvány, azt egyelőre nem lehet tudni, de folyamatosan dolgoznak azon, hogy kiderítsék. Vizsgálják, hogyan szaporodik a hazai tigrisszúnyog-populációban, hazai klimatikus körülményekben a vírus, és a rovar hogyan üríti. Hogyan jelenik meg a nyálában, illetve a fertőzés folyamata valóban csupán csak annyi, hogy a szúnyog „beleköpi” a vérünkbe a kórokozót, vagy valami bonyolultabb mechanizmus működik? Ezzel párhuzamosan pedig folyamatos a gyógyszerkutatás hazánkban is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Kapura hasonlító kőképződményt talált a Marson a NASA marsjárója
Egy Mars-kutató tisztázta, hogy nem a marslakók titkos rejtekhelyére, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezet a rejtélyes „bejárat”.

Link másolása

hirdetés

A NASA marsjárói számos érdekes felvételt készítettek már a vörös bolygóról, amelyek olykor összeesküvés-elméleteket is szítottak a marslakó-hívők körében. Most ismét egy furcsa dolgot sikerült lencsevégre kapni.

A Curiosity nevű marsjáró fotózott le egy sziklás domboldalt, amelyben mintha egy mesterségesen kialakított bejárat lenne.

A képet látva sokan elkezdtek találgatni, hogy vajon a marslakók titkos rejtekhelyére, egy földalatti sírba, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezethet-e a kapura hasonlító képződmény, de a tudósok eloszlatták a kételyeket. A május 7-én készült felvételen minden bizonnyal egy geológiai jelenség eredménye látható.

Ashwin Vasavada, a Mars Tudományos Laboratóriumának kutatója a Gizmodo-nak elmondta, hogy a terület ősi homokdűnékből alakult ki, amelyek az idők során összeolvadtak, a változó nyomás alatt pedig különböző helyeken a tömbök megrepedtek.

Egy-egy természetes rengés miatt pedig darabok is kitörhettek belőle, valószínűleg ez történt a rejtélyes, nagyjából 1 méter magas "bejárat" esetében is.

A szakértő szerint vagy két függőleges törés történt, és a repedések közötti szikladarab kitört a helyéről, vagy egy függőleges törésről van szó, amely miatt a tömbök kissé eltávolodtak egymástól.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Brutálisan erős napkitörést észlelt a NASA kedden, felvételt is készítettek róla
Magyar idő szerint délután négy óra körül volt a jelenség csúcspontja.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. május 11.


Link másolása

hirdetés

Nagyon erős napkitörést észlelt a NASA kedden, mégpedig a legintenzívebb, X-osztályú besorolásút – írja a phys.org.

A napkitörés olyan erőteljes energiakilökődés, amely a rádiótávközlésre, az elektromos hálózatra, a navigációs jelekre is hatással lehet, és veszélyt jelenthet az űrhajókra és az űrhajósokra.

Magyar idő szerint délután négy óra körül volt a jelenség csúcspontja, ekkor sikerült elkapni a NASA Napdinamikai Obszervatóriumának, és felvételt is készítettek a kitörésről.

A napkitörés azt jelenti, hogy a naplégkör egy körülhatárolt része hirtelen, erősen kifényesedik, emellett van a koronakidobódás, vagyis a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe, harmadikként pedig a napkoronában hosszú ideje egy helyben lebegő, a környező gáznál sűrűbb és hidegebb felhő hirtelen, gyorsuló felemelkedése és elszállása is megtörténik - általában ez a három jelenség egyszerre megy végbe.

Az Időkép grafikonján is játszik a röntgensugárzás nagymértékű növekedése.

hirdetés

A napkitörések a 11 éves napciklussal lesznek gyakoribbak vagy ritkábbak, de csak kevés olyan történik, amely megbolygatná a Föld mágneses mezejét. Egy ilyen nagyobb kitörés viszont végzetes is lehetne a technológiára, megbénítaná az elektromos -és kommunikációs hálózatot, kilökhetné a pályáról a műholdakat, azaz megszüntetné az internetet - írja az Időkép. Pár hete egy ilyen eseményből keletkezett geomágneses vihar 40 műholdat semmisített meg, a napokban pedig egy másik hatalmas napkitörés történt, de szerencsére az nem a Föld felé irányult.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: