hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Omikron: a tudósok versenyt futnak az idővel, hogy minél előbb kiderüljön, mennyire veszélyes

Ha valóban képes megkerülni az eddigi oltások által adott védelmet, hónapokba telhet, mire a módosított vakcinák eljutnak a nagy tömegekhez.

Link másolása

hirdetés

A dél-afrikai Gauteng tartományban már napi 2300 új omikron-esetet regisztrálnak. Dél-Afrikában országos szinten egy hét alatt megháromszorozódott az új fertőzések száma, és a pozitív tesztek aránya 2%-ról 9%-ra nőtt.

Pedig az ország tudósai minden eddiginél gyorsabban léptek. Alig 36 órával az első esetek bejelentése után már 100 dél-afrikai fertőzött betegtől vettek mintát, és ezt megosztották az egész világgal. És az első riasztástól számított egy órán belül a helyi orvosok tesztelni kezdték a koronavírus-gyógyszereket az új variáns ellen. Hamarosan csatlakoztak ehhez öt kontinens kutatócsoportjai, köztük a Pfizer-BioNTech és a Moderna csapata is.

A tesztek eredményei legkorábban két hét múlva várhatók. Az omikron mutációi azonban arra utalnak, hogy az oltások az eddigieknél kevésbé lesznek hatékonyak, csak egyelőre azt nem lehet tudni, mennyivel kevésbé.

A dél-afrikai orvosok arra számítanak, hogy gyakoribb lehet az újrafertőződés azoknál, akik már átestek a betegségen, vagyis a variáns erősebb lehet, mint a természetes immunitás. Az omikronnak mintegy 50 mutációja van, ebből több mint 30 a tüskében, a felszíni vírusproteinben, amelynek felismerésére és megtámadására edzik az oltások a szervezetet.

Dr.Stephen Hoge, a Moderna elnöke szerint az omikronról kapott első konkrét adatok nélkül is egyértelmű volt, hogy veszélyezteti az oltások hatékonyságát.

Az új variánst „az eddigiek legerősebb tulajdonságaiból összerakott Frankenstein-szerű keveréknek” nevezte.

Egyes mutációkkal eddig még sosem találkoztak a kutatók. Némelyik a feltételezések szerint a béta-variáns oltás-kikerülő képességét erősítette fel, mások pedig a delta rendkívüli fertőzőképességét. Emellett az omikronnak van 26 egyedi tüskemutációja, szemben a deltában található 10-zel, vagy a béta 6 mutációjával. Közülük több is megnehezítheti a variáns felismerését és megállítását.

hirdetés

A New York Times megszólaltatta Penny Moore-t, a fertőző betegségek egyik legismertebb dél-afrikai szakértőjét, aki azt mondta, az omikron mutációi a tüskének éppen azon a részén vannak, amely érintkezésbe lép a test immunrendszerével.

Ők most teljesen védettnek tekintett emberek vérét felhasználva kísérleteznek az omikron szintetikus változatával. Az „álvírus-teszt” eredményeire előreláthatólag 10 napot kell várni.

A Moderna, a Pfizer-BioNTech, valamint a Johnson&Johnson közben ugyancsak az omikron oltásukra gyakorolt hatását vizsgálják.

Az mRNS-vakcinák technológiája lehetővé teszi a vakcinák gyors módosítását. A Pfizer szóvivője szerint kutatóik, ha szükséges, akár hat héten belül képesek adaptálni az oltásukat, és az első szállítmányok 100 napon belül útnak is indulhatnak. A Moderna is azt állítja, két hónapon belül képesek frissíteni jelenlegi vakcinájukat, és három hónap alatt a klinikai tesztek is elkészülhetnek.

Bár ez bravúros gyorsaság lenne, a korábbi tapasztalatok alapján ezután még hosszú hónapokba telne, hogy az új oltás ténylegesen el is jusson az emberekhez, még azokban az országokban is, amelyek képesek megfizetni az árát.

Nem is beszélve a nagyon szegény afrikai országokról, ahol pillanatnyilag a legnagyobb a fertőzésveszély, és a legkisebb az átoltottság.

Sokkal szerencsésebb lenne, ha az derülne ki, hogy a már létező oltások nagyobb dózisokban hatékonyan felvehetik a versenyt az omikronnal. Most ezt is tesztelik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy az ismétlőoltások jelentősen növelik az antitest-szintet a szervezetben. Kérdés, hogy ez elég-e.

Ahhoz, hogy a vakcinák hatékonyságáról a tudósok teljes képet kapjanak, nemcsak az antitest-szinteket kell tanulmányozniuk, hanem az immunsejteket is, amelyek felismerhetik és megsemmisíthetik a fertőzött sejteket. Az úgynevezett T-sejtek kulcsfontosságúak a védekezésben.

Az omikron egyes mutációi sajnos pont a vírus T-sejtek által célzott részeiben vannak, ami azt jelenti, hogy nehezebb lehet a T-sejteknek a variáns felismerése.

Persze fontos faktor az is, hogy az omikron mennyire veszélyes. Az első hírek szerint rendkívül enyhe tünetekre, főleg izomfájdalmakra, fejfájásra, kimerültségre, ritkábban köhögésre panaszkodtak az ezzel a variánssal megfertőződött dél-afrikai betegek. Erről dél-afrikai orvosszövetség elnöke, Angelique Coetzee beszélt a BBC-nek. A dél-afrikai Országos Fertőző Betegségek Intézete ugyanakkor azt jelezte, hogy megnőtt a kórházakban kezelt, két éven aluli gyerekek száma.

Ahhoz mindenesere egyelőre nagyon kicsi az esetszám, és kevés idő telt el, hogy mindebből megalapozott következtetéseket lehessen levonni.

Amíg a világ az eredményekre vár, számos ország leállította a Dél-Afrikából érkező vagy oda irányuló légiforgalmat. Ennek ellenére máris féltucatnyi európai országban, valamint Ausztráliában, Izraelben és Hongkongban is azonosították az új variánst. Vagyis a légiforgalom korlátozása már nem tudja megállítani az omikron terjedését.

Dr.Jesse Bloom, a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ evolúciós biológusa ráadásul úgy gondolja, akkor is szükség lesz új oltásokra, ha az derül ki, hogy a jelenlegi vakcinák állják a sarat az omikronnal szemben. A vírus ugyanis szerinte sokkal gyorsabban mutálódik, mint ahogyan az várható volt. Ahogyan a szezonális influenzánál is mindig szükség van újabb és újabb oltásokra a gyakori mutációk miatt, ugyanez várható a koronavírus esetében is, csak itt még nagyobb versenyfutás várható a tudomány és a természet között.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Magyarországot is elérte a tongai vulkánkitörés lökéshulláma
A 17 ezer kilométerre történt hatalmas erejű robbanás 1-1,5 hPa légnyomásingadozást okozott a mérőállomások szerint.

Link másolása

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy hatalmas szökőárt okozott Tongán a Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán kitörése. A kitörés erejére jellemző, hogy a víz alatti vulkánból 20 kilométer magasra csapott fel a feltörő gáz, füst és hamu.

A kitörés erős lökéshullámot indított útjára, melynek ereje ablakokat tört be a környező szigeteken. A hangrobbanást Új-Zélandon, sőt hét órával a kitörést követően, a több mint 9000 kilométerre fekvő Alaszkában is hallani lehetett – írja az Időkép. A nyomáshullám azóta az egész bolygón végigfutott, melyet a meteorológiai állomások légnyomásérzékelő szenzorai mindenhol észleltek.

Tongai vulkánkitörés

A kitörés után pedig hazánkat is elérte a több mint 17 ezer kilométerre történt esemény hatása.

A hármashatárhegyi légnyomásmérőn szombat este 8 és 9 között egy gyors, 1-1,5 hPa-os légnyomásnövekedést és süllyedést, majd ezt követően további, kisebb nyomásingadozásokat lehetett megfigyelni.

Éjjel 2 óra után érkezett a második nyomáshullám, ami egy átmeneti 1 hPa-os csökkenésként jelent meg a grafikonokon.

hirdetés
Kép: hármashatárhegyi légnyomásmérő grafikonja

A Hunga Tonga-Hunga Ha'apai több évnyi szünet után, 2021. december 20-án tört ki. A szombati kitörés azonban még nagyobb volt, hétszer erősebb, mint a december 20-i. Cunamiriadót rendeltek el többfelé a csendes-óceáni partvidéken. A szökőár elárasztotta Tonga partjait, elérte Kaliforniát és Alaszkát is. Szerencsére a hullámok mérete a legtöbb helyen 1 métert alatt maradt, így nem okozott nagy pusztítást.

Az országról

Tonga három, vulkáni eredetű szigetből álló állam a Csendes-óceán polinéziai térségében. Területe 748 négyzetkilométer, lakosainak száma megközelítőleg 108 ezer fő. Gazdaságának alapja elsősorban az egzotikus élelmiszernövények (banán, vanília, kókuszdió, kávécserje, manióka, taró) termelése, és a halászat. Az ország sokak körében leginkább népviseletéről és lakói egy részének jellegzetes testfestéséről ismert. Fővárosa a 23 ezer fős Nuku'alofa.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
2022-ben végre vége lehet a járványnak, optimisták a kutatók
A koronavírus azonban valószínűleg soha nem fog teljesen eltűnni. Az azonban még kérdéses, hogy a következő változat a lakosságnak súlyosabb tüneteket okoz majd, vagy meg sem fogja érezni.

Link másolása

hirdetés

Az amerikai betegségmegelőzési és ellenőrzési központ kutatói ugyanis úgy látják, hogy ha minden a tervek szerint halad, akkor 2022-ben már nem a koronavírus fogja uralni az életünket – írja a CNN.

A Stanford Egyetem kutatói a szövetségi ügynökségek szakértőivel, akadémiai kutatókkal és közegészségügyi vezetőkkel karöltve az ünnepeket azzal töltötték, hogy megvizsgálják, mi vár ránk a jövőben a világjárvány szempontjából. Egységes eredményre nem jutottak, azonban több várható modellt is sikerült felállítaniuk a múltbéli világjárványok alapján.

Bár az Omikron-variáns az egész világon végigsöpört, a szakértők szerint reményre adhatnak okot a Dél-Afrikában történt események.

A helyi tudósok először novemberben észlelték a változatot: a fertőzöttek száma rendkívüli gyorsasággal emelkedett, majd ugyanilyen sebességgel csökkent is. Ugyanez történt az Egyesült Királyságban is, a tudósok pedig úgy gondolják, hogy ez mindenhol be fog következni.

A szakértők arra számítanak, hogy a következő négy-hat hétben durván emelkedni fognak a számok, és körülbelül február közepén már tiszta képet kaphatunk arról, hogyan javul a helyzet: márciustól nyárig az esetek száma folyamatosan csökkenni fog.

A kutatók optimizmusa abból fakad, hogy ezalatt az idő alatt folyamatosan növekedni fog a beoltottak száma és egyre többen élvezik majd a természetes immunitás védelmét is.

A koronavírus azonban valószínűleg soha nem fog teljesen eltűnni, és a következő változat ugyanolyan gyorsan vagy még könnyebben fog terjedni, mint az omikron. Az azonban még kérdéses, hogy ez a lakosságnak súlyosabb tüneteket okoz majd, vagy meg sem fogja érezni.

hirdetés

Dr. George Rutherford, a Kaliforniai Egyetem epidemiológusa szerint egyáltalán nem világos, hogy mi következik. Szerinte a vírus fokozatosan mutálódhat, ahogy az a korábbi variánsoknál is történt, de az is előfordulhat, hogy a következő változat egy olyan hatalmas ugrás lesz a mostanihoz képest, mint például a Delta és az Omikron esetében.

A spanyolnáthát okozó H1N1 például új vírusként indította el 1918-ban a történelem egyik legrosszabb járványát, ami a világ népességének egyharmadát megfertőzte, és 50 millió ember halálát okozta.

A járvány végül véget ért, de a vírus még ma is velünk van, a mai H1N1 vírusok pedig a spanyolnátha „leszármazottai”.

A jelenlegi forgatókönyv szerint a világnak arra kell összpontosítania, hogy megvédje a veszélyeztetetteket a súlyos betegségektől, gondoskodjon arról, hogy mindenki megkapja az oltást, a fertőzöttek számára pedig biztosítsa a monoklonális antitest terápiát. Az oltóanyag-gyártó cégeknek változat-specifikus vakcinákat kell készíteniük, hogy az emberek évente megkaphassák az új variánsok elleni védőoltást, az egyes országoknak pedig sokkal többet kell tesztelniük a lakosságot.

A szájon át alkalmazható gyógyszerek csak akkor jók, ha biztosak vagyunk abban, hogy megfertőződtünk koronavírussal.

Egy másik forgatókönyv szerint nem lesz elég rendelkezésünkre álló monoklonális szer a fertőzöttek kezelésére, esetleg a vakcinagyártók nem tudnak elég gyorsan variáns-specifikus vakcinákat előállítani. Szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy egy új változat immunissá válik az oltásokra és kezelésekre – ez azonban kevésbé valószínű.

A szakértők szerint érdemes a legjobbakat remélni, és a legrosszabbra készülni, amit a maszkviselés és a tesztelés segíthet elkerülni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A retinánk árulhatja el a valódi biológiai korunkat, és azt is, mekkora a kockázat a halálunkra
Egy kutatás szerint a retinánk többet árul el a testünk életkoráról, mint bármely más testrész.
Fotó: coyot/Pixabay - szmo.hu
2022. január 19.


Link másolása

hirdetés

A szem a lélek tükre a költők szerint, de az egészségünkről is rengeteget elárulhat - írja a CNN.

A száraz szem a reumás artritisz tünete lehet, míg a koleszterin magas szintje fehér, szürke vagy kék gyűrű kialakulásához vezethet az írisz, tehát a szem színes része körül. Árulkodó a retina véredényeinek károsodása is, ami cukorbetegség, magas vérnyomás, zöld hályog és akár rákos megbetegedés jele is lehet.

Egy új tanulmányból azonban most az is kiderült, a retina elárulhatja a testünk valódi biológiai korát, ami nem feltétlenül azonos a tényleges életkorunkkal.

A Brit Szemészeti Folyóirat kedden tette közzé azt a kutatást, amely során több mint 130 ezer retináról készült felvételt elemeztek ki. A minták az Egyesült Királyság Biobankjának több mint 500 ezer, 40 és 69 év közti tagjától származtak.

A tudósok a gépi tanulás eszközével tanulmányozták a retinákat, és rájöttek, a szem egészségi állapota és a személy valódi életkora közt “korkülönbség” mutatkozik.

Minden évvel, amennyivel a szem idősebb biológiai kort tükröz a valóságosnál, 2 százalékkal nő az elhalálozás veszélye.

Ha a retina sokkal (akár 5-10 évvel) magasabb biológiai kort tükröz, az elhalálozás kockázata akár 67 százalékkal is magasabb lehet, még az olyan tényezők, mint a súly, a vérnyomás vagy az életmód ismeretében is.

“A számítógép képes volt nagy pontossággal meghatározni a páciens biológiai korát egy retináról készített színes felvétel alapján. Ezt egyéb orvosi módszerekkel nem tudnánk megállapítani - ahogyan egy átlagember is megkülönböztet egy gyereket egy felnőttől, de a 70 évest a 80 évestől már nem minden esetben” - mondta Dr. Sunir Garg, az Amerikai Szemészeti Akadémia klinikai szóvivője.

hirdetés
“Az eredményekből kiderül, hogy a retina által jelzett “korkülönbség” önmagában is a halálozási kockázat független mutatója lehet”

- fűzte hozzá.

Az eljárás gyakorlati alkalmazásától azonban még távol állunk, ehhez a tudósoknak még nagyobb mintából kell majd információkat gyűjteni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Először kapott ember génmódosított sertésszívet
Az 57 éves David Bennett jól érzi magát három nappal a hétórás, úttörő beavatkozás után.

Link másolása

hirdetés

A világon először kapott ember genetikailag módosított sertésszívet, a beültetést az Egyesült Államokban végezték - írta a BBC hírportálja.

Az 57 éves David Bennett jól érzi magát három nappal a hétórás, úttörő beavatkozás után - közölték orvosai.

A műtétre utolsó reményként tekintettek, mellyel megmenthetik a beteg életét, noha hosszú távú túlélési esélyeiről egyelőre keveset tudni.

"Vagy meghalok, vagy elvégzik a transzplantációt. Tudom, hogy ugrás a sötétbe, de ez az utolsó esélyem"

- mondta Bennett a műtét előtt.

A Marylandi Egyetem klinikájának orvoscsapata rendkívüli engedélyt kapott a hatóságoktól az eljárásra azzal az indokkal, hogy ellenkező esetben Bennett meghalt volna.

A szakemberek úgy ítélték meg, hogy emberi szívet nem kaphat, mivel egészségi állapota nagyon rossz.

A transzplantációt végző orvoscsapat munkáját hosszú évek kutatásai előzték meg, az eredmények emberek életét menthetik meg az egész világon.

hirdetés
"Egy lépéssel közelebb kerül a világ a szervhiány okozta válság megoldásához"

- idézte a Marylandi Egyetem orvosi karának közleménye Bartley Griffith sebészt.

Az Egyesült Államokban naponta 17 ember hal meg szervhiány miatt, a jelentések szerint több mint 100 ezres a várólista.

Állati szervek transzplantációjának lehetőségét régóta mérlegelik, a sertésszívbillentyűk beültetése már elterjedt.

Októberben New York-i sebészek bejelentették, hogy sikeresen ültettek be sertésvesét emberbe, azonban a páciensnél ekkor már beállt az agyhalál, felépülésére nem volt remény.

Bennett azonban azt reméli, folytathatja az életét. A műtét előtt hat héten át ágyhoz kötötten, gépek segítségével élt, miután halálos szívbetegséget mutattak ki nála. Hétfőn már önállóan lélegzett, bár folyamatos, alapos megfigyelés alatt áll.

Bartley P. Griffith sebész és 57 éves páciense, David Bennett a műtét előtt, Fotó: MTI/EPA/A Marylandi Egyetem Orvosi Kara

Az átültetéshez használt sertés számos génjét módosították, ezek kilökődést okozhattak volna, azt azonban nem tudni pontosan, mi fog történni.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: